Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-19 / 246. szám

Tótkomlós! Viharsarok Tsz;

A JÖVÖ HÉT VÉGÉRE ELVETIK AZ ŐSZI KALÁSZOSOKAT

— A TERVEZETTNÉL TÖBB A KUKORICA

— FOLYAMATOS

A TALAJ-ELÖ KÉSZÍTÉS

Az 5600 hektáros tótkomló- si Viharsarok Tsz-ben is teljes erővel folynak az őszi munkák. Az idén 1290 hektáron termesztett kenyérgabo- _ nát a közös gazdaság és a hektáronkénti 44 mázsás átlagterméssel a megyében második lett

Az őszí munkák kezdetét augusztus végén a cukorrépa betakarítása jelentette. Eddig a cukorrépa 45 százalékát szedték fel, igazodva az átvé- * telhez. Ezzel párhuzamosan folyik 2390 hektár kukorica törése. A tervezett hektáronkénti 60 mázsa helyett 65 mázsa termést takarítanak be.

A talajelőkészitést két DT- 75-ős, két Rába-Steiger és egy K—700-as traktor végzi. A talajerő pótlására hektáronként 300 mázsa szervestrágyát és 460 kiló műtrágya hatóanyagot szórtak ki. Kilenc vetőgép 1570 hektáron juttatja földbe az őszi kalászosok magvait. Október 25-re befejezik az ősziek vetését.

(Sz)

kezdel vele, amit jónak látsz. Ha úgy akarod, fogod az egészet, és elmégy vele, bárhová, nem vagy többé szolgalegény.

Azt akarod, hogy elmenjek?

— A kincset a nagyobbik vadkörtefa tövibe ástam. Tegnap, amikor hazajöttünk a temetőből, megnéztem: senki sem háborgatta, hát ott vágjon most is.

Györk tétova mozdulattal végig simogatta az asszony hamvas orcáját, aztán leejtette a kezét. Merően nézte a fekete fé- nyű női szempárt.

— Anna! Te el akarsz küldeni...?

— Nem, de ha menni akarsz, akkor menj. Azt mondád, mindig szabad szerettél volna lenni.

— Ha téged elhagynálak, azzal egy cseppet sem lennék szabadabb! — vágott közbe Györk. — Hiszen százszor is elhagytam ezt a házat az elmúlt esztendőkben, és százegyedszer is azért tértem vissza, mert te itt maradtál. Miattad!

— Tudom, de...

— Veled akarok szabad emberként élni, ha hagynak.

Anna szeméből kibuggyant két könnycsepp, de gyorsan letörölte. A férfi átkarolta, nfia- gához vonta az asszonyt, és a fülébe suttogta:

— Azt hittem, hogy te na- gyon-nagvon okos asszony vagy, és kiderül, hogy nagyon-nagyon buta. Rettenetesen buta.

A kunok kiverése után ismét csend és békesség telepedett a városra. De nem az országra. Az érkező, nap mint nap szállingózó hírek egyre véresebb, egyre kegyetlenebb belháború szörnyűségeiről meséltek. A Drávántúlon, a Dunántúlon, a Tisza mentén fegyveres csapatok nyüzsögték be az utakat és

A közelmúltban vásárolt Rába-Steiger traktor gépsoraival gyorsan és jó minőségben készíti elő a vetéshez a talajt •

a társadalmi tulajdon őrei

A közelmúltban Békéscsabán,

a megyei rendőr-főkapitányságon a társadalmi tulajdon védelméről tartottak ankétot, melyen részt vettek az üzemek és a szövetkezetek rendes zei. Főfeladatuk ugyanis a társadalmi tulajdon őrzése. Ezenkívül közremű- ködnek a vállalatok rendjének, biztonságának fenntartásában, a munkafegyelem megszilárdításában, a dolgozók személyi tulajdona ellen Irányuló bűncselekmények megakadályozásában. Vajon ezeknek a szerteágazó feladatoknak miként tesz. nek eleget?

Működik

a riasztócsengő

Megyénkben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűn. cselekmények évről évre csökkennek. Ezt igazolják a statisz.

fegyveres Összecsapások dúltak : szerte az országban. A bárók, j nemes urak és az egyházi fő- | emberek hadakat gyűjtöttek és : most már együttesen fordultak \ szembe a királyi seregekkel, $ amelyeknek nagy része kunok- , ból állt. Az ország két részre j szakadt: királypártira és ki- : rályellenesre. Hamarosan már az j egész királyság lángokban állt.

Györk egyre komorabban hallgatta a nap, mint nap érke zó híreket. Már nem fűzött hozzájuk megjegyzéseket, ha szóba jött, nem emlegette, mint korábban annyiszor, hogy az igazság a király oldalán vagyon; néki kell győzedelmeskednie! Mintha meghasonlott volna hitében.

Egyik délután ismeretlen vendég érkezett hozzájuk. Hosszú, fehér szakállú, beesett arcú, csontos, sovány ember volt, bő kantust viselt, ősz haját rövidre vágva hordta. Benedeket kereste, s mikor megtudta halálhírét, nedvesség futotta be fáradt, véreres szemét. Kalmárember ő is — mondotta —, valaha Benedekkel együtt kezdték el az új életet az országban a tatárjárás után. Most hontalan földöfutó, Budán volt háza. Három vagy négy hete megjelentek a király hadai, és mindent felégettek, feldúltak; ő is oda- veszejtette a családját, házné- [ pét, most vejéhez igyekszik, aki | böszörmény kereskedő Erdőéi- I vén, talán meghúzódhat náluk, j Gondolta, megpihen útközben | egykori jó pajtásánál, a húszon-S egynéhány esztendeje nem Iá- I tott Benedeknél. S idáig jutva, I újra elővette a könnyezés Csen- | desen szipogott, félénken, szá- | nalmasnak tűnő szerénységgel, I csak félig ült az aiája tett szék- |

(Folytatjuk, I

tikai adatok. 1073-ben 865 ilyen bűncselekmény volt, a múlt évben pedig 553. Ezen belül a betöréses lopások száma jelentősen emelkedik. A legtöbb társadalmi tulajdont károsító betöréses lopást Gyulán, Sarkadon és Békéscsabán követték el. A napokban Sarkadon, az ÁFÉSZ 26. számú ruházati boltjába ismeretlen tettes hatolt be, s villanyfúró segítségével a páncélszekrényből 15 ezer forintot tulajdonított el. Ugyanazon az éjszakán a 21. számú ABC-áru- ház raktárának páncélszekrényéből 51 ezer forintot emeltek el. Itt is villanyfúróval dolgoztak az ismeretlen tettesek.

Különösen szembetűnő a lopások számának emelkedése a szövetkezeti, az állami kereskedelemben, valamint a termelő- szövetkezetekben. Gyakran nem fordítanak kellő gondot a pénz őrzésére. Pedig a bűnöző dolgát nehezíti, meg is gátolja a. riasztóberendezés. . A napokban Endrődön, a Rózsa-presszóba kíséreltek meg betörést. A riasztócsengő megszólalt, és a tettes menekült.

Mikor hatékonyak az intézkedések?

Gazdasági fejlődésünk a társadalmi tulajdon növekedésével jár együtt Ennek védelme nem mindenütt kielégítő. Több szövetkezetben,^ vállalatnál, ahol kellene, sem alkalmaznak üzem. rendészt.

A többség látja az üzemrendészet fontosságát. Különösen ott tapasztalható ez, ahol a rendészek vezetői közvetlenül az igazgatónak vannak alárendelve. Naponta, hetente beszámolnak a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről. Eredményes a társadalmi tulajdon védelme többek között a MEZŐ- GÉP-nél, a Tiszántúli Talajjavító Vállalatnál, a tégla- és cserépipari vállalatnál, a gyulai húsüzemben, a harisnyagyárban. Ezeknél a vállalatoknál a rendészet az üzemszervezés fontos része. A rendészek nincsenek magukra hagyatkozva felelősségteljes feladatukkal. Jól példázza ezt a Békéscsabai Hajtóművek és Festőberendezések Gyárában történt eset. A közelmúltban az egyik dolgozó 860 forintért az üzemtől hullámlemezt vásárolt, melyet október 3-án akart elszállítani. A portásnak feltűnt a „jól megpaR BÉKÉS

** 1816. OKTOBER 19.

költ” kocsi. Értesítette a rendészt. Gyanúja alapos volt, hiszen a szállítmány értéke elérte a 10 ezer forintot. Nem egy helj'en a selejtes terméket az üzemben adják el. Előfordul, hogy a selejtes anyagok közé az üzemi szarkák a jót is elrejtik. A Gyulai Harisnyagyárban a rendész több ilyen bűncselekményt akadályozott meg, s leleplezte az öltöző tolvaját is.

Jól megállják a hely ükéi

Megyénkben 105 üzemrendesz,

illetve rendészeti vezető dolgozik, akik több mint, ezer megbízott munkáját irányítják. A rendészek jól megállják a helyüket, lelkiismeretesen ■ végzik munkájukat. Jelentősen hozzájárulnak egy-egy üzemben, szövetkezetben a társadalmi tulajdon védelméhez.

Van, ahol az üzemrendeszetet harmadrangú tevekenysegnek tekintik. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények főleg ezeknél a gazdasági egységeknél emelkednek. A rendészek itt magukra maradnak. A tapasztalat igazolja, hogy a belső ellenőrzéssel összhangban tevékenykedjenek a lopáson, a pazarlások, s a tulajdon hanyag kezelésének megakadályozására. Bűncselekmények esetén pedig azonnal a rendőrség segítségét kérjék. A késedelmes feljelentés a nyomozást hátráltatja. Ez történt a múlt évben a békési gépgyárban. Az udvaron levő egyik mezőgazdasági gépről elloptak egy villanymotort A tettes kilétének megállapítására házivizsgálatot tartottak, de eredménytelenül. Csak ezután tettek feljelentést. Számtalan jó példa Is van. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben az öltözőszekrényekből több dolgozónak eltűnt a pénze. A szövetkezet rendésze a rendőrség segítségét kérte, így sikerült leleplezni a házi szarkát. Hasonlóképpen került kézre a raktáros Is, aki mintegy 40 ezer forint értékű szerszámot tulajdonított el a szövetkezettől.

A rendészek munkája az utóbbi években sokat javult. Eredményesen szolgálják a társadalmi tulajdon védelmét az üzemekben, a szövekezetekben. Tapasztalat igazolja, hogy munkájuk annál hatékonyabb, minél több segítséget kapnak a munkahelyek kollektíváitól. Éppen ezért csak helyeselni lehet azt a kezdeményezést, hogy a rendészeti teendők ellátásába bevonják a szocialista brigádok tagjait is.

Seredi János

Kenyér

a sárban

Kenyér: lisztből vízzel, sóval, kelesztő anyaggal, esetleg még adalékokkal (burgonya stb.) készült, megsütve ropogós héjú' és U ka esős bélű eledel... Egyik

legfontosabb népélelmezési cikk... A fennmaradt leletek szerint először a régi Babilóniában és Egyiptomban készítették.

Én ha valahol olvasom, vagy hallom e szót: kenyér, összefut a nyál a számban, szinte érzem a friss kenyér ínycsiklandozó illatát. Látni vélem édesanyámat, amint hajnalok hajnalán, a petróleumlámpa, gyér fényénél a teknő fölé hajolva dagasztja a tésztát, homlokát kiveri a veríték. Mi, gyerekek lélegzetvisszafojtva figyelünk mindeo mozdulatára. Alig várjuk, hogy' betakargassa a leknőt és elmenjen a kemencét fűteni. Korgó gyomorral, felfokozott éhségérzettel lessük, hogyan emelkedik a tészta. A kiszaggatott kenyeret futva visszük a kemencéhez, s el nem mozdulunk onnan, amíg a legkisebb cipót édesanyám ki nem veszi, ott helyszínen fel nem szeleteli és szét nem osztja. Oda sem figyelünk az agvódó figyelmeztetésre: „vigyázzatok,

forró a kenyér!” Mi csak faljuk a drága étket, mint aki soha nem evett ..

Bizony gyakran hetekig nem láttunk a háznál búzakenyeret. Édesanyám esténként könnyes szemmel magyarázta: „alszik a kenyér, aludjatok ti is ..Egyszer emlékszem sokáig nem volt kenyerünk. Amikor végre hozzájutottunk, öcsém megkérdezte: „édesanyám, most annyit ebetek, amennyit akarok?” Édesanyám könnyeit nyelve némán bólintott.

A fenti emlékek a nanokban leptek meg az utcán, amikor jókora szelet kenyeret láttam a sárban. Nagy öröm, hogy manapság egyetlen szülőnek sem kell azt mondania; kisfiam, alszik a kenyér. De szívfájdító látvány az eldobott kenyér. Különösen sok vajas kenyér, péksütemény van az Iskolák környékén, a járdán, a szemétkupakban.

A napokban városoktól távol levő községben jártam. Ott !s láttam eldobott kiflit az utcán. Évekkel ezelőtt még a községben a tanács legfőbb problémája a kenyérellátás volt. Sürgették a helyi sütöde létrehozását, hogy naponta meleg, friss kenyeret és péksüteményt kaphasson a falu lakossága. Ma már erre itt nincs panasz, de az nagy luxus, hogy oly sok jut belőle a szemétbe.

A világ különböző tájain ma is élnek éhező emberek. A magyar búza külföldön keresett cikk. Európa több államában a természeti csapások miatt kevesebb búza termett. Jó árat és valutát adnak a búzáért. A kenyér a szó Igazi értelmében „drága” eledel. Becsüljük meg jobban!

Ne aludjék a kenyér, ha enni bér a gyermek, ha uzsonnát készít munkába siető férjének a feleség. D

6 vigyázzunk rá, hogy minél kevesebb kerüljön belőle a sírba.

Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet

KERES:

RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁST és kőművesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT, Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Csaba u. 2. sz. alatt, a lakáskarbantartó részlegnél. (Tel.: 12-297)

/