Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-17 / 244. szám

Befejeződött az arab külügyminiszterek értekezlete

Csütörtök délután Kairóban befejezte munkáját az arab külügyminiszterek rendkívüli értekezlete, az utolsó 70 perces tanácskozás után a külügyminiszterek nyilatkozatot hagytak jóvá, amelyben mérsékletre és józanságra intik a libanoni válságban érdekelt feleket. A külügyminiszterek ugyanakkor leszögezik, hogy minden Libanon elleni agressziót az összes arab országok ellen elkövetett agressziónak tekintenek, amellyel valamennyien szembeszállnak. A nyilatkozat megállapítja: valamennyi arab ország minden rendelkezésre álló eszközzel köteles megakadályozni, hogy Izrael közvetve vagy közvetlenül kiaknázza a helyzetet. A külügyminiszteri értekezlet felhívást intézett az arab országokhoz, arra kérve őket, hogy nyújtsanak anyagi segítséget Libanonnak, kárpótlásul a legutóbbi események következtében elszenvedett veszteségeiért.

Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára, sajtóértekezletén közölte, hogy a pénzügyi segély a tagországok és Libanon kétoldalú megegyezésének tárgya.

Libanon nem jelentett be ilyen igényt. Arra a kérdésre, vajon elegendőnek találja-e a határozatot, Riad így válaszolt: ez a maximum, amit a jelenlegi körülmények között sikerült elérni, mert a libanoni helyzet nagyon bonyolult. Sajnálkozását fejezte ki, amiért Szíria, Líbia és a Palesztina! Felszabadítási Szervezet képviselője nem vett részt az értekezleten. (Reuter)

Schröder a lengyel—NSZK megállapodások mellett foglalt állást

Gerhard Schröder, keresztény- I demokrata politikus, a Bundestag külügyi bizottságának elnö- I ke csütörtökön állást foglalt a néhány nappal ezelőtt aláírt lengyel—nyugatnémet megállapodások parlamenti jóváhagyása mellett.

Schröder — aki még a közelmúltban is az európai enyhülési politika ellenzőinek sorába tartozott, ezúttal, a család- egyesítési megállapodásra hivatkozva, felszólította pártját, hogy igennel szavazzon. A DPA hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában jelezte, hogy kívánatosnak tartja a CDU—CSU külpolitikai irányvonalának módosí- I tását.

A kereszténydemokrata politikus megnyilatkozása a nyugatnémet ellenzék tanácstalanságát és megosztottságát tükrözi — mutatnak rá bonni politikai

| körökben. A szövetségi gyűlés- I ben 10—12-re becsülik az olyan I CDU-képviselők számát, akik hajlandók igennel szavazni. Állítólag a jobboldali többségű ■szövetségi tanácsban is többen vannak, akik kockázatosnak látják az egyezmények megtorpedózását

A megosztottság oka többrétű. Egyrészt a legkülöbözőbb szinteken dúl a hatalmi harc a CDU-ban, illetve a CDU és a CSU között.

Kurt Biedenkopf CDU-főtit- kár a közelmúltban nagyobb önállóságra buzdította oártelnö- két, Helmut Kohlt a bajor CSU- val szemben. Azóta Strauss pártja — elsősorban a Bavem- kurier hasábjain — va'óságos pergőtüzet zúdít Biedenkopfra és „baloldali elhajlással” vádolja. (MTI)

Elsődleges az ivóvíz - Magas beruházási költségek — Túlterhelt csatornaművek

A francia elnök Kijevbe látogatott

Valéry Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, csütörtökön feleségével Kijevbe, Ukrajna fővárosába érkezett.

A magas rangú vendéggel együtt érkezett Kijevbe Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter, Jacques Vimont, Franciaország moszkvai nagykövete és több más hivatalos személyiség.

A l’Humanité tudósítója rámutat, hogy szovjet vélemény szerint helsinki után elsősorban a katonai területre kellene kiterjeszteni az enyhülési folyamatot, hogy véget vessenek a fegyverkezési versenynek, a francia kormány azonban elzárkózik minden olyan konkrét lépéstől, amely lehetővé tenné a fegyverkezés korlátozását és kedvező feltételeket teremtene az igazi, általános leszerelés megkezdéséhez.

Egészséges ivóviz, aztán csatornázás — ez a törekvés jellemzi településeinket. Ma már a kisebb lélekszámú falvakban, községekben sem másodlagos kérdés a jó vizet szolgáltató vízmű építése. De ahol vízvezeték van, ott szennyvíz is keletkezik. A gombamódra szaporodó modern lakóházak, az új ipari üzemek szennyvizeinek elvezetése, tisztítása egyre nagyobb gondot jelent. Érdemes tehát megnézni, hogyan is állunk jelenleg megyénkben a csatornázással?

A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemviteli osztályán elmondották,’ hogy a megye szennyvízcsatornázása,

szennyvíztisztítása sajnos az országos átlag alatt van. Ha az okokat keressük, a már említett vízműépítési koncepció elsődlegességét említhetjük meg. A másik dolog pedig az, hogy a csatornaművek létrehozása meglehetősen drága. Nézzünk egy példát. A fajlagos beruházási költség egy 'köbméter szennyvízre számolva meghaladja a 30 ezer forintot. Ez azt jelenti, ha valahol olyan csatornaművet akarnak építeni, amely egy nap alatt 300 köbméter szennyvizet vezet el és tisztít meg, kereken 10 millió forintra van szükség.

A vállalat jelenleg a megye- székhelyen, Orosházán, Szarvason, Mezóberényben, Szeghalmon, Gyomén és Békésen üzemeltet csatomaművet. Ezenkívül próbaüzemelés folyik a tót- komlósi és a mezőhegyes! csatornaműnél.

Általános jelenség, hogy ezek a művek túl vannak terhelve. A hét szennyvíztisztító teleppel ellátott helység közül csak Me- zőberényben és Békésen kevesebb a szennyvíz, mint a telep kapacitása. Biológiai tisztítást Orosházán, Szarvason, Mezőbe- rényben, Szeghalmon végeznek. A többi településen csupán mechanikai tisztítás történik, ami •tulajdonképpen a szennyvíztisztítás első lépcsője. így a vállalat kezelésében levő csatorna- műveknél naponta átlagban 9 ezer 700 köbméter szennyvizet vezetnek el, illetve emelnek át. Az összes tisztítótelepi teljesítmény mindössze 4750 köbméter naponta. Ezek a számok jól érzékeltetik a kihasználtság mértékét.

Nem fizette a gyermektartási díjat

A napokban hozott Ítéletet a Gyulai Járásbíróság Rácz Ferenc, Gyula, Bán József út 35. szám alatti lakos bűnügyében. A 29 éves fiatalember volt már büntetve. A szabadságvesztés le. töltése után olyan költekező életmódot folytatott, melyre havi keresete sem volt elegendő. Esténként barátaival szórakozóhelyről szórakozóhelyre járt. j Noha kevés szeszes italt fogyasz. | tott, sokat költött el barátaival. A költségek fedezésére ismerő- ; seitől mintegy hétezer forintot kért kölcsön, melyet nem téri- j tett meg. Ugyanakkor a gyér-; mektartási díj fizetésének köte- I

lezettségéről is megfeledkezett. Feleségétől külön élt a vádlott. A házasságából 1971 augusztusában gyermeke született. A tar. tási díjat hónapokon keresztül nem fizette. A hátraléka ’ több mint ötezer forint.

A járásbíróság Rácz Ferencet többrendbeli, folytatólagosan és visszaesőként elkövető csalfts és tartási kötelezettség elmulasztása miatt két év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A-szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie, s feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős.

Békés megyében — Gyula város kivételével — jelenleg az összes csatornabekötések száma 849, ami azt jelenti, hogy 7 ezer 730 lakás van rákapcsolva a csatornahálózatra. Az elvezetett szennyvízmennyiség 55—60 százalékát az ipari üzemek, intézmények adják.

Mindent egybevetve megállapíthatjuk: jó néhány évnek el kell telni ahhoz, hogy megyénk lelzárkózzon a csatornamüvekkel jól ellátott megyékhez. De addig is, amíg az új beruházások megvalósulnak a meglevő szennyvíztisztító telepek kapacitásának hatékonyabb kihasználása a cél. Nagyon sok múlik a víz- és csatornamű vállalatnak ezen a területen dolgozó szakembergárdáján. Mert elengedhetetlen, hogy a csatornamű- veknél • megfelelő képzettségű szakemberek dolgozzanak, felelősséggel, tudásuk legjavát adva.

s—r.

Tízéves a TIT gyulai előadóterme

Az országban elsőként vidéken, Gyulán létesült természet- tudományi előadóterem, ezelőtt tíz évvel. A jubileum alkalmából tudományos napokat rendez a TIT gyulai járási és városi szervezete. Az ismeretterjesztő társulat országos központja azzal is emlékezetessé tette az ünnepet, hogy egy színes televíziót ajándékozott a gyulai szervezetnek. Az értékes ajándékot dr. Vonsik •'Gyula, a TIT főtitkára adta át és tüntette ki a TIT aranykoszorús jelvényével és a Kiváló dolgozó címmel dr. Marsi Gyulát és Asztalos Gyulát. Többen kaptak dicsérő oklevelet, köztük Fényes Péter, az előadóterem vezetője, a TIT gyulai járási és városi szervezetének titkára. A TIT gyulai szervezete megkapta a városi tanács vb által alapított „Gyula városért” emlékplakettet.

— Hé, te! Kívül tágasabb. i- Kiáltott rá ■ hetykén. Ezt a pár szót hibátlanul tudta kunul, s meg- suhogtatta a kardját. A kun vitéz meglepve bámult rá, aztán megpörgette kezében a csákányt, olyan mozdulattal, ahogyan a besenyők a hosszú botot három ujjuk között, ami annyit jelentett, hogy elfogadja a kihívást.

— Nem szállnál le a lóról? — kérdezte Györk, összeszedve kun tudományát. Így nem igazságos! — A bátur nevetett, és fél kezével visszafogta a lovát.

— Nem én! Inkább te szerezz egy hátast!

— Nincs — ingatta a fejét Györk.

— A te bajod — mondta egykedvűen, s most már magyarul a kun. De nem mozdult, talán azt várta, hogy a másik támadjon. A raktár felöl visszanyargalt a másik két bátur, s meglátván őket, megtorpantották lovukat.

— Lékeld be a koponyáját! — rikkantotta egyikőjük, az is magyarul.

Györk hallotta már, hogy az a beszéd járja: nem igazi kun az, aki nem tud magyarul.

— Ha nem én vágom el az. ő gégáját! — kiáltotta vissza Györk, de tekintetét nem vette le ellenfeléről

— Honnan tud ez a magyar kunul? — kérdezte az egyik bámészkodó lovas.

— Megfordultam egynéhányszor közöttetek. Örömmel fogadtatok mindig, jó áldomást csaptunk, nem is egyszer! Szívesen vettétek portékáimat — felelte Györk jó hangosan.

A vele szemben magasló kun leeresztette maga mellé csákányáé karját.

Uc. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára adta át Fényes Péternek a színes televíziót

— Mondtam, ugye, hogy kalmárház ez! De nem hittétek! — vetette oda a társainak. Azok legyintettek.

— No, legény, ha megmondod, hol a kincs, nem bántalak.

— Ott vagyon, abban a szár- nyékban, ni — bökött szabad karjával Györk a raktárak felé, ahonnan a bámészkodó két vitéz előjött.

— Aha — kapta arra a tekintetét Györk ellenfele.

— Kincs? — ordított vissza az egyik lovas. — Dohos zsákok meg lyukas csizmák vannak ott Lékeld meg a koponyáját.

Györk visszafojtott lélegzettel, belülről remegve figyelte ellenfelét. Mert igaz, a raktárban csak sok-sok ócska holmi volt. A készlet javán már túladott Benedek, a nyári vásárokon elkelt minden. De hogy hol rejtette el az ezüst dénárokat meg az arany márkákat, arról a fiúnak halvány fogalma sem volt

A kun bátur keskenyre húzott szemmel figyelte a legényt,

— Márpedig ott vagyon — bizonygatta Györk, s még szinte meg is sértődött hogy nem hisznek neki. — Egy hasas hordóban vágynak a tallérok.

A kun lovas tekintete most társai felé vágott

— Egy hasas hordóban vagyon! — kiáltotta feléjük.

— Most törte szét Száján Egerek rejtőztek benne! — süvöltött vissza a társa. A kun megint Györkre villantotta a szemét.

— tehetetlen — mímelte Györk az elképedtet. — Hiszen tegnap este én magam rejtettem a fenekére, le ts takargattam new mezdarabokkal... Ott vagyon