Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-17 / 244. szám
As őssé csúcsforgalom sikeréért! Ifjúsági műszakot tartottak a Volánnál A szolnokiak által kezdeményezett „Volán ifjúsági műszak” akcióprogramhoz a békéscsabai KISZ-esek is csatlakoztak. Az irodaházi KISZ-tagság, a műszak és a darabáru fiataljai vet, tek részt a rendkívüli hétvégi Volán-műszakban, a vasútállomási el- és felfuvarozási feladatok végrehajtásában, az árurakodásban, A viharsarki Volán fiataljai: Orosz Viktória KI3Z- titkár, valamint Szűcs Anna és Kárcis János KlSZ-alapszerve- zeti titkárok vezetésével a békéscsabai vasútállomáson az őszi csúcsforgalom sikeréért munkálkodtak. E munkában a gépkocsivezetők is besegítettek azon túl, hogy a fuvarozási feladataikat is ellátták. A lányok természetesen a könnyebb áruk rakodását végezték és az állomáson szorgoskodók jó munkáját dicséri, hogy vasárnap 13 óráig a beállított valamennyi vagont „kikezelték” és mintegy 120 tonna árut mozgattak meg. A műszaki KISZ-alpszervezet fiataljai — Grósz György KISZ- titkár vezetésével — a hétvégi rendkívüli Volán-műszakban a gépjárművek üzemképességét biztosították. Szombaton reggel 6 órától vasárnap délután 14 óráig 40 fiatal dolgozott a műhelyben és nem kevés sikerrel. Ez idő alatt 30 tehergépjármű és 17 autóbusz futójavítását végezték el, s ezzel biztosították a zavartalan áru_ és személy- szállítást. Közülük négyen — akik szakmásított jogosítványnyal rendelkeztek — kocsira is ültek, szállították a vagonból kirakott árukat. 'Úgyszintén nagyüzem volt a hét végén Békéscsabán a TELTOMAT aszfaltkeverő-telepen is. Itt 35-en tartották rendkívüli műszakot és munkájukkal a 44-es út rekonstrukciós munkálatait segítették. Tizennégy Skoda pótkocsis szerelvénnyel 475 tonna útépítési anyagot szállítottak a helyszínre. A „Volán ifjúsági műszak” résztvevői keresetüket az ifjúsági és lakásépítési alapra ajánlották fel, Balázs István Meghirdették a IF. alföldi amatőr filmszemlét A november 29-én és 30-án a gyulai Erkel Művelődési Köz- 'pontban megrendezésre kerülő amatőrfilmszemlén pályázhatnak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei amatőrfilmesek egyéni és közös alkotásokkal, ' amelyek 1975. január 1, után készültek. A szemle célja a résztvevő alkotók további filmek részletes szakmai elemzésével. A rendező bizottság elfogad bármely 8, szuper 8,16 milliméteres hangosított amatőrfilmet, amelyet nem anyagi haszonszerzés céljából és nem megrendelésre készítettek. Nevezési határidő: november 15, a filmek beküldési határideje: munkájának segítése a vetített i november 25. Képviselőnő a termelőszövetkezetben Fogadóóra és találkozás a Újkígyóson dolgozó nőkkel A kellemesen fűtött szobában már kora délután ott beszélgetett az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet „vezérkara” Sebesi Lászlóné országgyűlési képviselővel. Szóba került ott sok minden, a tsz eredményei és gondjai. Többen kifogásolták az Újkígyóst Gyulával összekö- j tő út állapotát, amely valóban kritikán aluli. Nem beszélve arról, hogy a húskombináthoz szükséges hatalmas beton oszlopokat, elemeket ezen az úton szállítják és különösen esős időkben itt már szinte életveszélyes a közlekedés. A sok tonnás teherautók elől le kell térni és meg kell állni mert nemcsak hogy keskeny az út, hanem rossz is. De ez csak amolyan előzetes beszélgetés volt a mindennapok kisebb-nagyobb problémáiról, hiszen a képviselőnő tulajdonképpen nem csak azért látogatott a községbe. Itt tartotta fogadóóráját, és ezenkívül időt szakított arra is, hogy baráti össze,iövete1en találkozzon a termelőszövetkezetben dolgozó lányokkal, asszonyokkal. é. *55’ Az első. aki a fogadóórára érkezett, Elekes Viktória volt. aá! De kérlek, ne vidd el mindet! Hagyjál magnak belőle, hogy tovább kereskedhessek. Sokszor jártam közietek, altijaitokban, szállásaitokon. Okánra mondom, egyszer sem csaptalak, be benneteket. Jó kalmár vagyok, abból élek, hogy becsületes hírem vagyon. — Ejjjh! — horkantott bősz- szüsan a bátur. — Mit locsogsz, fecsegsz, az ember belesiketül, úgy mondod! A jó fenébe, mit érdekel engem a te becsületes híred! Nem olyan világ járja már! Te meg a többi kalmárnépség mehet a pokolba! Amit elérünk, az a mienk! A király úr s ezt mondotta, igényest. Aki kirantéra megyen, zs^kmányol- lat kedvíre. A zsákmányból övé, mi megilleti! Nahát! Györk könnyű szédülést érett. A vér sebes iramban áramolt a fejében, és hirtelen mele- V> tett— Amit elértek? Az a tiétek? — Csudákszol, mi’ Ez eddig nem így volt, mi? Ti magyarok fújtátok a dudukot, mi meg roptuk az ugrálóst. Most fordítunk egyet! Mi füttyentgetünk, s ti ugráltok. Hol a kincs? — Mondottam már. — Ott nincs, tán süket vagy? Mondod meg azonnal?! — Ha ott nem leled, akikor már a társaid elrabolták. A kun bátur megmerevedett, majd hátratáncoltatta a paripáját, és leugratott az udvarra. Györk visszahátrált a kamraszoba ajtajához. — Készülj, szökünk! Mindjárt lesz lovunk is — súgta be, — Hogyan? Mi' történt? — összeugrasztottam őket.. . egymáson követelik Benedek elrejtett pénzét. — A legény hangja el-elfojtódott az izgalomtól. — Az, amelyik az imént itt volt, most megy neki a társának ... összecsapnak ... Hijnye, errefelé szorulnak... Levágták! Az udvar porzott, egy gazdátlan ló a bedöntött kapu irányába nyargalt. Györk nagyot szökkent, kétöles ugrással mellévágódott és a nyakába akaszko- dott. Könnyedén fordult a hátára, fordított a paripa fején és visszakanyarodott, szembe a két kun báturral. — Hujj, bitang magyariü — süvöltött feléje az egyik. Sivitva repült szembe vele egy csákány. Györk lesunyított, majd oldalra rántotta a lovát, elrobogott a közelebbi kun mellett, és rásujtott a kardjával. A csekmenes bátur ráhajolt a lova nyakára. Györk azt hitte, hogy hibázott, de nem, mert ellenfele a paripa nyakáról lezuhant a földre. (Folytatjuk) Beszélgetés a fogadóórán — Elváltam a férjemtől, nem viselem tovább a nevét — mondja magyarázatképpen. Papírokat, orvosi igazolásokat húz elő táskájából. — Nagyon régóta Ultegeske- dem, de dolgozni mégis kellett, hiszen egyedül neveltem gyermekem. Annyira tönkrement az egészségem, hogy legutóbb már leszázalékoltak, de nem tudom, hol akadhatott el az ügyem, mai napig sem kaptam még értesítést, sem fizetést Júliusban kaptam utoljára pénzt az SZTK- j tói, közeledik a tél,, tűzrevaló kell, meg. a házat is rendbe kellene hozni egy kicsit. A képviselő asszony forgatja a papírokat de hát nem szakember, az SZTK-ügyekhez csak keveset ért, azért nincs baj, mert „ismerek egv SZTK-ügy- intézőt, azzal megbeszélem és értesítést küldök majd.” Vége a fogadóórának, a kis jegyzetfüzetbe sorok, emberi sorsok kerülnek, kis ügyek meg nagyobbak, mindegyiknek az a közös jellemzője, hogy elintézésre várnak, és a képviselőnő jól tudja azt is, minden ügy mögött érző, érzékeny emberek húzódnak meg. Időközben a termelőszövetkezet kultúrtermébe megérkeztek az asszonyok. A nőbizottság elnöke Mucsi Andrásné köszöntötte a kedves vendéget és beszámolt a termelőszövetkezetben dolgozó nők helyzetéről, arról, hogyan és hol veszik ki részüket a nők a közös gazdaság munkájából. A bemutatkozásnál nagy „sikere” volt Balázs Im- réné nyugdíjasnak. A képviselőasszony kedvesen érdeklődött mindenkitől, ki hogy érzi magát, kinek hánv gyermeke van. I Balázsné alig titkolt büszkeség- I gél hangjában „dicsekszik” el, | hogy bizony ő tizenegy gyermek i édesanyja. Bűbájos és szomorú | történeteket mesél életéről, sorsáról, a gyermeknevelésről. I Szó esett az életszínvonalról is, meg a gyerekek öltözködéséről, arról, hogy mibe öltöztek régen az iskolába járók és „hogy mit fel nem vennének a mai gyerekek. Még szerencse, hogy kötelező az iskolaköpeny, mert már egynémelyik szülő nem tudja mit aggasson a gyerekére.” Persze nem maradhattak el a már ilyenkor hagyományosnak 'számító munkahelyi gondok sem. Szerencse, hogy a tsz vezetői „kéznél” voltak, azonnal tudtak választ adni a problémákra. Ami külön örvendetes volt a képvislőnő számára is, hogy ezek a lányok, asszonyok már nem elégedtek meg az otthoni elfoglaltságokkal. Többen kérték, hogy szervezzék meg a rendszeres színházlátogatást. Kérték a szabad szombat bevezetését is, s azt az ígéretes választ kapták a gazdaság vezetőitől, hogy jövőre ötnapos munkahetet szeretnének megvalósítani. Szó esett a nyugdíj előtt álló nők munkalehetőségének javításáról, ami nem kis gondot jelent Újkígyóson. A kismarnál? szóvá tették, hogy több törődést várnának a tsz vezetőitől, de beismerik, hogy a gyes-időt hasznosabban is el lehetne tölteni, például új szakma tanulásával. Élvezet volt figyelni és hallgatni ezeket a nőket. Olyan hozzáértően foglalkoztak e termelő- szövetkezet életével és saját gondjaikkal is, mint bármelyik ipán nagyüzem munkásasszonyai. Kéréseik megalapozottak voltak, nem távolodtak el a valóságtól, hiszen jól tudják, mit lehet, és mit kell kérni a vezetőktől. A képviselőasszony is, a koszónő szavak után úgy summázta véleményét, hogy érdemes volt eljönni, találkozni és beszélgetni a nőkkel, hisz ez olyan hasznos véleménycsere volt, ami sok segítséget ad képviselői munkájához. [jegyzet 1 Traktoros becsülettel öt év alatt nagy pályát futott be a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat. A traktorvezetéstől és javítástól eljutottak a gépgyártásig. S ezt ma nem akármilyen színvonalon folytatják. Nemzetközi tekintélynek örvendenek. Moszkvában, Lipcsében, Bagdadban és Budapesten gyártmányaikkal különböző díjakat nyertek. Ebben az esztendőben az igényes nyugati piacra 400 kukoricabetakarító adaptert szállítanak. Hosszú út vezetett a gépállomásoktól a MEZŐGÉP Vállalatig. Ez a hosszú út életünkben mégis csak egy rövid szakasz; huszonöt esztendő. Az egykori traktorosok a szocialista társadalom építésének lépcsőfokait végigjárták. A Hoffer-traktor vezetése, karbantartása után megismerkedtek a soros-motorokkal, á szovjet, az NDK és a csehszlovák Importból származó korszerű gépekkel, eszközökkel Ezeket nagy hozzáértéssel kezelték, amit lényegében a mezőgazdaság rohamos fejlődése tanúsít. A gépállomások és a gépjavító állomások vonzáskörzetében kialkult a géphez értők nagy tábora. Ebben a munkában vitathatatlan a gépállomások és a gépjavító állomások szerepe. És amikor a termelőszövetkezetek jól megerősödtek, műszaki értelemben felzárkóztak a legmodernebb mezőgazdasági technikát alkalmazó országokhoz, újabb feladatot kaptak a gépjavító állomások. Megalakult a MEZŐGÉP Vállalat, amely itt a megyében kétezernél is több munkást, alkalmazottat foglal, koztat. A műszaki gárda a munkásokkal együttesen arra vállalkozott, hogy korábbi rangjukhoz, hírnevükhöz méltóan olyan gépeket, berendezéseket, eszközöket gyártson, melyre Európában felfigyelnek. Ebben a nagy előrelépésben jelentős volt a KGST szerepe, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat és a Csehszlovákiai Jicsinyl Gépgyárral kialakult kooperáció. A termékek Nyugat-Európa országaiba irányulnak, tehát ez a vállalat is hozzájárul a népgazdaság export-import mérlegének javításához. Ugyancsak ide tartozik a kukoricabetakarító adapterek gyártása és exportálása is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gépigényének kielégítésével tőkés gépimportot váltanak ki, sőt gyártmányaikból oda exportálnak, ahonnan korában az ország vásárolt! A jól szervezett termelőmunka rövid idő alatt Ilyen példás eredményekhez vezetett. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál mindezek azért következhettek be, mert a vállalat polL tikai és szakmai vezetői a munkásokkal és alkalmazottakkal jó egyetértésben munkálkodtak é-- becsülettel helytálltak az általuk meghatározott igen magas követelmények teljesítésén. Moszkvában, Lipcsében. Brünnben, Kijevben, Bagdadban ezért jegyezhetik az egyes termékbemutatókon a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatot. Dupsi Károly R Bmsmis 1975. OKTÓBER 17.
