Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-17 / 244. szám

As őssé csúcsforgalom sikeréért! Ifjúsági műszakot tartottak a Volánnál A szolnokiak által kezdemé­nyezett „Volán ifjúsági műszak” akcióprogramhoz a békéscsabai KISZ-esek is csatlakoztak. Az irodaházi KISZ-tagság, a mű­szak és a darabáru fiataljai vet, tek részt a rendkívüli hétvégi Volán-műszakban, a vasútállo­mási el- és felfuvarozási felada­tok végrehajtásában, az árura­kodásban, A viharsarki Volán fiataljai: Orosz Viktória KI3Z- titkár, valamint Szűcs Anna és Kárcis János KlSZ-alapszerve- zeti titkárok vezetésével a bé­késcsabai vasútállomáson az őszi csúcsforgalom sikeréért munkálkodtak. E munkában a gépkocsivezetők is besegítettek azon túl, hogy a fuvarozási fel­adataikat is ellátták. A lányok természetesen a könnyebb áruk rakodását végezték és az állo­máson szorgoskodók jó munká­ját dicséri, hogy vasárnap 13 óráig a beállított valamennyi vagont „kikezelték” és mintegy 120 tonna árut mozgattak meg. A műszaki KISZ-alpszervezet fiataljai — Grósz György KISZ- titkár vezetésével — a hétvégi rendkívüli Volán-műszakban a gépjárművek üzemképességét biztosították. Szombaton reggel 6 órától vasárnap délután 14 óráig 40 fiatal dolgozott a mű­helyben és nem kevés sikerrel. Ez idő alatt 30 tehergépjármű és 17 autóbusz futójavítását vé­gezték el, s ezzel biztosították a zavartalan áru_ és személy- szállítást. Közülük négyen — akik szakmásított jogosítvány­nyal rendelkeztek — kocsira is ültek, szállították a vagonból ki­rakott árukat. 'Úgyszintén nagy­üzem volt a hét végén Békés­csabán a TELTOMAT aszfalt­keverő-telepen is. Itt 35-en tar­tották rendkívüli műszakot és munkájukkal a 44-es út re­konstrukciós munkálatait segí­tették. Tizennégy Skoda pótko­csis szerelvénnyel 475 tonna út­építési anyagot szállítottak a helyszínre. A „Volán ifjúsági műszak” résztvevői keresetüket az ifjú­sági és lakásépítési alapra aján­lották fel, Balázs István Meghirdették a IF. alföldi amatőr filmszemlét A november 29-én és 30-án a gyulai Erkel Művelődési Köz- 'pontban megrendezésre kerülő amatőrfilmszemlén pályázhat­nak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei amatőrfilme­sek egyéni és közös alkotások­kal, ' amelyek 1975. január 1, után készültek. A szemle célja a résztvevő alkotók további filmek részletes szakmai elemzé­sével. A rendező bizottság elfo­gad bármely 8, szuper 8,16 mil­liméteres hangosított amatőrfil­met, amelyet nem anyagi ha­szonszerzés céljából és nem megrendelésre készítettek. Ne­vezési határidő: november 15, a filmek beküldési határideje: munkájának segítése a vetített i november 25. Képviselőnő a termelőszövetkezetben Fogadóóra és találkozás a Újkígyóson dolgozó nőkkel A kellemesen fűtött szobában már kora délután ott beszélge­tett az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet „vezérkara” Sebesi Lászlóné országgyűlési képviselővel. Szóba került ott sok minden, a tsz eredményei és gondjai. Többen kifogásolták az Újkígyóst Gyulával összekö- j tő út állapotát, amely valóban kritikán aluli. Nem beszélve ar­ról, hogy a húskombináthoz szükséges hatalmas beton osz­lopokat, elemeket ezen az úton szállítják és különösen esős időkben itt már szinte életve­szélyes a közlekedés. A sok ton­nás teherautók elől le kell tér­ni és meg kell állni mert nem­csak hogy keskeny az út, hanem rossz is. De ez csak amolyan előzetes beszélgetés volt a mindennapok kisebb-nagyobb problémáiról, hiszen a képviselőnő tulajdon­képpen nem csak azért látoga­tott a községbe. Itt tartotta fo­gadóóráját, és ezenkívül időt szakított arra is, hogy baráti össze,iövete1en találkozzon a termelőszövetkezetben dolgozó lányokkal, asszonyokkal. é. *55’ Az első. aki a fogadóórára ér­kezett, Elekes Viktória volt. aá! De kérlek, ne vidd el min­det! Hagyjál magnak belőle, hogy tovább kereskedhessek. Sokszor jártam közietek, altijai­tokban, szállásaitokon. Okánra mondom, egyszer sem csaptalak, be benneteket. Jó kalmár va­gyok, abból élek, hogy becsüle­tes hírem vagyon. — Ejjjh! — horkantott bősz- szüsan a bátur. — Mit locsogsz, fecsegsz, az ember belesiketül, úgy mondod! A jó fenébe, mit érdekel engem a te becsületes híred! Nem olyan világ járja már! Te meg a többi kalmárnép­ség mehet a pokolba! Amit el­érünk, az a mienk! A király úr s ezt mondotta, igényest. Aki kirantéra megyen, zs^kmányol- lat kedvíre. A zsákmányból övé, mi megilleti! Nahát! Györk könnyű szédülést ér­ett. A vér sebes iramban áram­olt a fejében, és hirtelen mele- V> tett­— Amit elértek? Az a tiétek? — Csudákszol, mi’ Ez eddig nem így volt, mi? Ti magyarok fújtátok a dudukot, mi meg rop­tuk az ugrálóst. Most fordítunk egyet! Mi füttyentgetünk, s ti ugráltok. Hol a kincs? — Mondottam már. — Ott nincs, tán süket vagy? Mondod meg azonnal?! — Ha ott nem leled, akikor már a társaid elrabolták. A kun bátur megmerevedett, majd hátratáncoltatta a paripá­ját, és leugratott az udvarra. Györk visszahátrált a kamra­szoba ajtajához. — Készülj, szökünk! Mindjárt lesz lovunk is — súgta be, — Hogyan? Mi' történt? — összeugrasztottam őket.. . egymáson követelik Benedek el­rejtett pénzét. — A legény hang­ja el-elfojtódott az izgalomtól. — Az, amelyik az imént itt volt, most megy neki a társának ... összecsapnak ... Hijnye, errefe­lé szorulnak... Levágták! Az udvar porzott, egy gazdát­lan ló a bedöntött kapu irányá­ba nyargalt. Györk nagyot szök­kent, kétöles ugrással mellévá­gódott és a nyakába akaszko- dott. Könnyedén fordult a há­tára, fordított a paripa fején és visszakanyarodott, szembe a két kun báturral. — Hujj, bitang magyariü — süvöltött feléje az egyik. Sivitva repült szembe vele egy csákány. Györk lesunyított, majd oldalra rántotta a lovát, elrobogott a kö­zelebbi kun mellett, és rásujtott a kardjával. A csekmenes bá­tur ráhajolt a lova nyakára. Györk azt hitte, hogy hibázott, de nem, mert ellenfele a paripa nyakáról lezuhant a földre. (Folytatjuk) Beszélgetés a fogadóórán — Elváltam a férjemtől, nem viselem tovább a nevét — mondja magyarázatképpen. Papírokat, orvosi igazolásokat húz elő táskájából. — Nagyon régóta Ultegeske- dem, de dolgozni mégis kellett, hiszen egyedül neveltem gyer­mekem. Annyira tönkrement az egészségem, hogy legutóbb már leszázalékoltak, de nem tudom, hol akadhatott el az ügyem, mai napig sem kaptam még értesí­tést, sem fizetést Júliusban kaptam utoljára pénzt az SZTK- j tói, közeledik a tél,, tűzrevaló kell, meg. a házat is rendbe kel­lene hozni egy kicsit. A képviselő asszony forgatja a papírokat de hát nem szak­ember, az SZTK-ügyekhez csak keveset ért, azért nincs baj, mert „ismerek egv SZTK-ügy- intézőt, azzal megbeszélem és értesítést küldök majd.” Vége a fogadóórának, a kis jegyzetfüzetbe sorok, emberi sorsok kerülnek, kis ügyek meg nagyobbak, mindegyiknek az a közös jellemzője, hogy elinté­zésre várnak, és a képviselőnő jól tudja azt is, minden ügy mögött érző, érzékeny emberek húzódnak meg. Időközben a termelőszövetke­zet kultúrtermébe megérkeztek az asszonyok. A nőbizottság el­nöke Mucsi Andrásné köszön­tötte a kedves vendéget és be­számolt a termelőszövetkezetben dolgozó nők helyzetéről, arról, hogyan és hol veszik ki részü­ket a nők a közös gazdaság munkájából. A bemutatkozásnál nagy „sikere” volt Balázs Im- réné nyugdíjasnak. A képvise­lőasszony kedvesen érdeklődött mindenkitől, ki hogy érzi ma­gát, kinek hánv gyermeke van. I Balázsné alig titkolt büszkeség- I gél hangjában „dicsekszik” el, | hogy bizony ő tizenegy gyermek i édesanyja. Bűbájos és szomorú | történeteket mesél életéről, sor­sáról, a gyermeknevelésről. I Szó esett az életszínvonalról is, meg a gyerekek öltözködésé­ről, arról, hogy mibe öltöztek régen az iskolába járók és „hogy mit fel nem vennének a mai gyerekek. Még szerencse, hogy kötelező az iskolaköpeny, mert már egynémelyik szülő nem tudja mit aggasson a gye­rekére.” Persze nem maradhattak el a már ilyenkor hagyományosnak 'számító munkahelyi gondok sem. Szerencse, hogy a tsz ve­zetői „kéznél” voltak, azonnal tudtak választ adni a problé­mákra. Ami külön örvendetes volt a képvislőnő számára is, hogy ezek a lányok, asszonyok már nem elégedtek meg az ott­honi elfoglaltságokkal. Többen kérték, hogy szervezzék meg a rendszeres színházlátogatást. Kérték a szabad szombat beve­zetését is, s azt az ígéretes vá­laszt kapták a gazdaság vezetői­től, hogy jövőre ötnapos mun­kahetet szeretnének megvalósí­tani. Szó esett a nyugdíj előtt álló nők munkalehetőségének javításáról, ami nem kis gondot jelent Újkígyóson. A kismarnál? szóvá tették, hogy több törődést várnának a tsz vezetőitől, de beismerik, hogy a gyes-időt hasznosabban is el lehetne töl­teni, például új szakma tanu­lásával. Élvezet volt figyelni és hall­gatni ezeket a nőket. Olyan hoz­záértően foglalkoztak e termelő- szövetkezet életével és saját gondjaikkal is, mint bármelyik ipán nagyüzem munkásasszo­nyai. Kéréseik megalapozottak voltak, nem távolodtak el a va­lóságtól, hiszen jól tudják, mit lehet, és mit kell kérni a veze­tőktől. A képviselőasszony is, a koszónő szavak után úgy sum­mázta véleményét, hogy érde­mes volt eljönni, találkozni és beszélgetni a nőkkel, hisz ez olyan hasznos véleménycsere volt, ami sok segítséget ad kép­viselői munkájához. [jegyzet 1 Traktoros becsülettel öt év alatt nagy pályát futott be a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat. A traktorvezetéstől és javítástól eljutottak a gépgyár­tásig. S ezt ma nem akármi­lyen színvonalon folytatják. Nemzetközi tekintélynek örven­denek. Moszkvában, Lipcsében, Bagdadban és Budapesten gyártmányaikkal különböző dí­jakat nyertek. Ebben az eszten­dőben az igényes nyugati piacra 400 kukoricabetakarító adaptert szállítanak. Hosszú út vezetett a gépállo­másoktól a MEZŐGÉP Vállala­tig. Ez a hosszú út életünkben mégis csak egy rövid szakasz; huszonöt esztendő. Az egykori traktorosok a szocialista társa­dalom építésének lépcsőfokait végigjárták. A Hoffer-traktor vezetése, karbantartása után megismerkedtek a soros-moto­rokkal, á szovjet, az NDK és a csehszlovák Importból származó korszerű gépekkel, eszközökkel Ezeket nagy hozzáértéssel kezel­ték, amit lényegében a mezőgaz­daság rohamos fejlődése tanú­sít. A gépállomások és a gépjaví­tó állomások vonzáskörzetében kialkult a géphez értők nagy tábora. Ebben a munkában vi­tathatatlan a gépállomások és a gépjavító állomások szerepe. És amikor a termelőszövetke­zetek jól megerősödtek, műszaki értelemben felzárkóztak a leg­modernebb mezőgazdasági tech­nikát alkalmazó országokhoz, újabb feladatot kaptak a gépja­vító állomások. Megalakult a MEZŐGÉP Vállalat, amely itt a megyében kétezernél is több munkást, alkalmazottat foglal, koztat. A műszaki gárda a mun­kásokkal együttesen arra vál­lalkozott, hogy korábbi rang­jukhoz, hírnevükhöz méltóan olyan gépeket, berendezéseket, eszközöket gyártson, melyre Eu­rópában felfigyelnek. Ebben a nagy előrelépésben jelentős volt a KGST szerepe, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat és a Cseh­szlovákiai Jicsinyl Gépgyárral kialakult kooperáció. A termé­kek Nyugat-Európa országaiba irányulnak, tehát ez a vállalat is hozzájárul a népgazdaság ex­port-import mérlegének javítá­sához. Ugyancsak ide tartozik a kukoricabetakarító adapterek gyártása és exportálása is. Az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek gépigényének kielégítésével tőkés gépimportot váltanak ki, sőt gyártmányaik­ból oda exportálnak, ahonnan korában az ország vásárolt! A jól szervezett termelőmun­ka rövid idő alatt Ilyen példás eredményekhez vezetett. A Bé­késcsabai MEZŐGÉP Vállalat­nál mindezek azért következ­hettek be, mert a vállalat polL tikai és szakmai vezetői a mun­kásokkal és alkalmazottakkal jó egyetértésben munkálkodtak é-- becsülettel helytálltak az álta­luk meghatározott igen magas követelmények teljesítésén. Moszkvában, Lipcsében. Brünnben, Kijevben, Bagdad­ban ezért jegyezhetik az egyes termékbemutatókon a Békéscsa­bai MEZŐGÉP Vállalatot. Dupsi Károly R Bmsmis 1975. OKTÓBER 17.

Next

/
Thumbnails
Contents