Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

Együtt a lakossággal -a város fejlődéséért

Beszélgetés Makoviczki Jánossal, Békés tanácselnökével

„A szocialista demokrácia fejlesztésének útján nagy lépésnek tekinthetjük, hogy az egységes államszervezet részeként erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási Jellege és funkciója. A tanácsok mindinkább területük felelős gazdái és össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek' részt.”

L______________________________________________

A mottóként Idézett gondolat a XI, kongresszuson a Központi Bizottság beszámolójában hangzott el. Az országos kép sok ap ró részből, a helyi tanácsok tevékenységéből állt össze. Békés város választott testületé is Sokat tett azért, hogy a lakosság magáénak érezze a város minden gondját, örömét, kivegye részét a jövőt formáló döntésekből. Erről beszélgettünk MakO- viczki Jánossal, megyénk legfiatalabb városának tanácselnökével.

— Nagyközségből két éve váltunk várossá és őszintén bevallom, vártuk ezt a döntést és számítoltunk is rá. Igyekeztünk megtenni mindent a városi rangért, természetesen együtt a lakossággal. Tanácstagjaink körzetükben igyekeztek mindenkit bevonni a társadalmi munkaak- cióbá, így aztán a lakosság magáénak érzi Békés gondját és örömét.

— Ahhoz, hogy a tanácstagok tervezhessék a munkát, Irányítsák a lakosságot, megfelelő felkészültséggel kell rendelkezniük, tudniuk kell, mit miért tesznek. Hogyan segítik Önök ezt elő? «

— Városunkban hagyomány, hogy a tanács tagjai nagyon aktívak. Az elmúlt évben például nyolc esetben tettek olyan javaslatot, mely határozattá vált, vagy módosította az eredeti előterjesztést. Ehhez széleskörű tájékozottság kellett, amit úgy segítünk elő, hogy a végrehajtó bizottság elé kerülő fontosabb jelentéseket is elküldjük tanácstagjainknak. Á tanácsüléseken sok interpelláció Is elhangzik. Mi ennek örülünk, mert a bajok feltárása rendkívül segíti munkánkat.

— A tanácstagi munka fon-j tos része a lakosság minél szé-1 lesebb körének bevonása az őket érintő döntésekbe. Mit lettek Békésen azért, hogy n* megtörténjen?

— Véleményünk az, hogy a lakosság sokoldalú tájékoztatása az alapfeltétele annak, hogy ne csak akarjon, hanem tudjon is beleszólni a tanács munkájába. A tanácstagi beszámolókon túl a tisztségviselők párttaggyű- léseken, rétegtalálkozókon és a Hazafias Népfront különböző rendezvényein számolnak be tevékenységükről és a város terveiről.

Jól bevált a kihelyezett fogadónapok rendszere. A tanács felelős tisztségviselői kimennek

egy-egy üzembe, ahol egész nap a dolgozók rendelkezésére állnak. Az a tapasztalatunk, hogy itt olyasmit is elmondanak, amit egyébként máshol — talán a számukra idegen környezet miatt elhallgatnának. Természetesen olyan alkalmakkor is tájékoztatjuk őket különböző várospolitikai kérdésekről.

Az utcabizottságokon keresztül is tartjuk a kapcsolatot választóinkkal. Szeretnénk ha fontosabb jogszabályok, tanácsren- deletek, várospolitikai kérdések minél több ember előtt válnának Ismertté. Szeretnénk nyílttá, közérthetővé tenni a tanácsi munkát, hogy a lakosság i láthassa : minden, ami itt történik az ő érdeküket szolgálja.

— Azt, hogy a lakosság mennyire érzi magáénak városát. legjobban a társadalmi munkán lehet lemérni. A bé késiek mit tesznek Békésért?

— Várospolitikai célkitűzéseinknél mindig számítunk a laRendelet a lelepiilísiiizlasáji szóig iliatás ikrét

kosság tevékeny, cselekvő részvételére. Kapcsolatunk jó és ez segíti a feladatok eredményes végrehajtását. Több akciót Indítottunk már el a Tiszta, virágos Békésért, az iskolákért és az óvodákért. Évről évre emelkedik a lakosság részvétele a város szépítésében és rendezésében. Három éve 29 forint, tavaly már 69 forint volt az egy lakosra Jutó társadalmi munka értéke.

Sok vállalattal-és tntézmény- nyel kötöttünk szocialista szerződést és együttműködési megállapodást. Ezek eredménye, hogy tavaly 140 gyerek elhelyezésére épült óvodai hely a városban, összefogással készült el az üdülőtelep közművesítése. Kétszeresére bővült az epreskerti óvoda, Ezt a félmilliós beruházást a város szövetkezeteinek segítségével tudtuk megvalósítani. Ezek csak kiragadott példák de még sok más, az együttműködés eredményét mutató létesítményről is beszámolhatnék.

— Véleménye szerint milyen

Irányba kell fejlődnie a' tanácsoknak? a

— Egy rendszer demokratizmusát nem formális szervezeti keretei határozzák meg, hanem az dönti el, hogy kinek a kezében van a hatalom, és hogy kik szólhatnak bele az állam és a társadalom ügyeibe. A úti kongresszus határozatai megszabták az utat: „Az állampolgárok

többsége váljék a hatalom gyakorlásának és a közügyek Intézésének részesévé. Ez a munkáshatalom a szocialista állam erősítésének és fejlesztésének elsőrendű követelménye, pártunk politikai programjának fontos része.” Ezért kell dolgoznunk és van még munkánk elég.

Lányai László

Tiszteletadás a szigetvári hősöknek

Szigetváron emlékünnepséget rendeztek vasárnap az 1,566-os hősi vérvédelem évfordulója alkalmából. A város népe egész napos eseménysorozattal adózott Zrínyi Miklós és vitézei emléké* nek. Hazánkban ez a legrégibb világi jellegű ünnepély. Zrínyi zászlótartójának, Juranlcs Lőrincnek egy kései leszármazottja még 1833-ban alapítványt tett a várvédők emlékére és azóta minden év szeptember 7-ét — Zrínyi és társai kirohanásának napját — a hősök tiszteletének jegyében ülik meg Szigetváron.

Á vár udvarán meggyűjtották az ünnepi lángot, majd látványos zászlójátékra került sor a Szigeti veszedelem című eposzV. éneke alapján. Miközben egy

versmondó a költemény sorait recitálta, az úttörők különböző színű zászlókkal tették le Zrínyi és huszonnégy hadnagya esküjét, amellyel megfogadták, hogy utolsó leheletükig védelmezik a szigeti várat a túlerőben levő török ellen. Koszorút helyeztek el a hadvezér, Zrínyi Miklós és a várkapitány, Horváth Márk szobrainál, valamint a hősök oroszlános emlékművénél.

A nap kiemelkedő eseménye volt a TIT Történelmi Választmányának gondozásában megrendezett tudományos emlékülés, amelyen magyar és jugoszláv történészek ismertették a Zrínyi-kutatás legújabb eredményeit.

Nemzetközi zenei verseny

Gyulai kulöndij Erkel-iolmáeaolásért

A nemzetközi zenei versenyek irodája ebben az évben brácsa- és ének,szakon rendez nemzetközi versenyeket. A szeptember 14-e és 28-a között lezajló zenei találkozó a brácsaverseny- nyel Indul.

Az opera- és dalirodalom különböző stílust képviselő remekműveiből választottak a negyedik Erkel Ferenc-énekverseny hazai és külföldi résztvevői.

Az áriaverseny elődöntői szeptember 19—21. között naponta a délutáni és esti órákban lesznek, 24-én délután és este,

25-én és 26-án pedig délután zajlanak a középdöntők.

Sokkal nagyobb az érdeklődés a dalkategóriában: 21 versenyző nevezett, ami az előző budapesti dalversenyek részvételéhez képest tekintélyes létszám.

Gyula város Tanácsa — mint az előző versenyeken is —, ezúttal is különdíjat ajánlott fel az Erkel-áriák legjobb tolmá- csolójának. A díjat szeptember 30-án Gyulán adják át, ahol a díjnyertes versenyzők gálaestet adnak és meglátogatják Erkel Ferenc szülőházát.

Mártír-cmléliművet avatlak Tatabányán

Vasárnap felavatták Tatabánya-Újváros főterén a Felszabadulás téren azt a monumentális mártíremlékművet, amelyet a fasizmus áldozatainak tiszteletére emeltek. Az ünnepséget a

25. bányásznap eseményeivel kötötték össze, hiszen a 60 szak- szervezeti funkcionárius — akiknek a nevét az emlékművet övező kőfalba vésték — többsége bányász volt.

Korea* em’ékek

A Hajnali Harmal Országából

Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeleté, amelybe^ az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról intézkedett Ez a rendelet váltja fel azokat a több mint 20 éves jogszabályokat, amelyeknek jórésze már elavult, az ország településhálózatának gyors fejlődésével túlhaladottá vált. Időszerűvé tette az új rendeletet az is, hogy a különböző településeken e szolgáltatás ellátásában egymástól eltérően érvényesülő gyakorlatot egységesíteni kell.

Az űj rendelet szerint lakossági szolgáltatásnak minősül a házi szennyvíz és fekáliatároló, ülepítő, derítő kiürítése, a folyékony hulladék elszállítása és elhelyezése a lerakóhelyen, amit az állampolgári és lakásszövetkezeti vagy a vegyes — részben állampolgári, részben állami vagy szövetkezeti — tulajdonban álló lakóépületnél végeznek az érdekeltek megrendelésére,

Értesítjük a lakosságot, hogy a dévaványai, gyomai, szeghalmi, vésztői szeszfőzdéinkben

Ä PÁLINKAFŐZÉS MEGINDUL

Nagyobb mennyiségű cefre tárolását is vállaljuk.

Békés megyei Szlfeví* és Szeszipari Vállalat.

u------------------------------------u

gyanakkor; nem tekinthető la- .* kossági szolgáltatásnak az üdü- í lőépületekhez vagy a lakóépüla- I leknek nem lakás céljára szolgá- j ló helységeihez tartozó derítőknél, ülepítőknél stb. végzett munka. A kétféle szolgáltatásban azért tesz különbséget a rendelet, mert a lakossági szolgáltatásnak minősülő munkát állami dotáció támogatja. A rendelet melléklete szerint — lakossági szolgáltatásban — egységesen a tárolók kiürítéséért legfeljebb 50 forint alapdíjat, ami egy köbméter ürítési díjat is magában foglal és minden további köbméter folyékony hulladék után 25 forintot számíthatnak fel. A megrendelő kérelmére — jövedelmi és szociális helyzetére figyelemmel — részletfizetési kedvezményt, vagy fizetési ' halasztást adhatnak, s teljesen elengedhetik annak, aki rendszeres szociális segélyben, vagy hadigondozási járadékban részesül.

Fontos intézkedés, hogy az új rendelet hatályba lépésétől, tehát 1976. Január 1-től a szolgál- i tatást ellátó szervezet megren- del és alapján köteles elvégezni a településtisztasági szolgálta- tást. A megbízás teljesítése csak akkor nem kötelező, hogyha különböző ipari, mezőgazdasági, közlekedési települések területén vagy a lakosság állattartásával összefüggésben keletkezett, továbbá a különleges elhelyezést igénylő, mérgező, fertőző stb. folyékony hulladék eltávolítására kapnak megrendelést. A rendelet szerint a fővárosi és a megyei •tanács gondoskodik a szervezett szolgáltatás feltételeinek megteremtéséről, elsősorban kommunális szolgáltató vállalat útján, de kivételesen más szervezet — köztisztasági, város- és községgazdálkodási vállalat, szövetkezet stb. — is elláthatja ezt a fel adatót. (MTI)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ma ünnepli fennállásának évfordulóját. A tölünk nagyon távol, tizenkétezer kilométerre fekvő baráti országról viszonylag keveset tudunk. Ez év nyarán az IBUSZ-szal szerencsém volt eljutni e messzi távol-keleti országba, amelyről nekem is Inkább csak elképzeléseim voltak, mintsem ismereteim. Ma sem mondhatom, hogy ismerem, hiszen hét—nyolc nap erre kevés, de sokkal több idő sem lenne elegendő.

.Utunk Koreának kis részét érintette: Phenjaunt, Vönszant és a csodálatosan szép Kungan- szam hegyvidéket. Így hát inkább az élményeim, mint ismereteim gazdagodtak.

Könnyen hajlamosak vagyunk nagy szavak kijelentésére. Ilyen az is, hogy a közlekedés robbanásszerű fejlődése következtében a világ összezsugorodott. Erről mindig az jut eszembe, hogy gyermekkoromban a cipőmet szárítani tettem a --ütőbe, és az úgy vargát rántott, hogy felénél is kisebb lett: összezsugorodott.

Moszkvából indulva nyolc órát töltöttünk a levegőben leszállás nélkül. Végtelenül hosszú időnek tűnt ez a mozgásra oly kevés lehetőséget adó repülőgépen. Szóval. sokat kell még gyorsuljon a közlekedés, hogy a világ valóban összezsugorodjon. Nem is szólva arról, hogy Irkuck helyet! Csitában szálltunk le — az. első világháborús magyar hadifoglyok. a későbbi t'örös katonák egykori harcainak helyén. A

rossz nyelvek szerint a futóművel volt baj. De jól rendbehozhatták, mert ezzel a géppel repültünk át Kína felett és érkeztünk meg Phenjanba — hétórás késéssel.

Mosoly, udvariasság...

A mosoly és az udvariasság, mint barátságot tápláló, melegítő napsütés végig kísérte koreai utunkat — egy epizód kivételével. Udvarias és meglepően gyors volt az útlevél- és vámkezelés. Még ki sem léptünk a repülőgépből, máris kezelésre kérték az útlevelet és érdeklődtek a himlő elleni védőoltást Igazoló nemzetközi könyvecske után. Nekem Ilyen nem volt — hála az IBUSZ feledékenységének. Itthon bizonnyal lefagyott volna a mosoly az egészségügyi tiszt arcáról és a hatóság teljes szigoréval kezdte volna meg a számonkérést. Itt kedves arccal vette tudomásul a hiányt és , a repülőtér épületében barátságos határozottsággal, oly bocsánatkérőnek tűnő mosollyal vitt az orvosi rendelőbe, mintha nem is I én követtem volna el a mulasztást.1 ,

Hétórai késés után nem lenne könnyű feladat számunkra mosolyogva, tréfálkozva fogadni vendégeinket. Koreai vezetőink így fogadtak és .sajnálkoztak, hogy hét órával kevesebb időt tölthetünk náluk. Igaz. a hároro koreai idegenvezetőnk közül magyarul egyik sem tudott. Orosz nyelven folyt a gondol »t'*sere. Viszont a szállodában az első

19*8*»

koreai magyarul szólt hozzánk — Budapesten tanult.

Bármerre is járt velünk az autóbusz, vagy bármerre ment csoportunk, mindenhol kerekre nyílt szemű gyermekek, legtöbbjük úttörő egyenruhában, Integettek: köszöntötték a vendéget. A felnőttek zöme is hasonlóképpen tett, különösen a falvak ban.

Sokszor eszünkbe jutott a magyar vendéglátóipar, spártai beszédű pincéreivel, akiknek súlyos teher egy „jóétvégyat" mondani, az udvarias mosolyról ne is ejtsünk szót. A ritka, talán velük született kecsességgel mozgó, udvarias, a vendégre, azt hiszem, csak mosolyogni tudó felszolgáló lányok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szokásainktól eltérő ételekkel is gyorsan megbarátkozzunk — már amelyikkel egyáltalán képesek voltunk. A hagyományos koreai ebéd az ételek hosszú sorából áll. Nehéz feladat lenne még csak kísérletet is tenni a 18—20, vagy még ennél is több fajta étel leírására. Gyakran azt a szabályt kellett alkalmazni az európai gyomor biztonsága érdekében, hogy „ne azt vizsgáld, miből készült az étel, hanem, ha ízlik, fogyaszd!”

...de nem mindenkinek

Az udvariasság végtelen fonala csak egyszer szakadt el. Vön- szánban történt. A tengerparti szállodából egyedül sétáltam a városközpont felé. Kiváncsi voltam az emberekre, kirakatokra, emlékművekre, szóval, hogy gyalogosan milyennek látszik a város? Megdöbbentett, hogy akikkel csak találkoztam, azoknak az arcáról lefagyott a mosoly, hideggé vált a tekintetük, kitértek az utamból. Kegyetlenül kényelmetlen érzés volt hamar vissza iá fordultam. Később «iKarúit