Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-09 / 211. szám
Egy emlékhely a, Küngámszan-hegységben a honvéd« háborúban elesett hősök tiszteletére megfejteni az okot. Korea idegenforgalma ma még nem nagy. Itt a ..se béke, se háború” állapota van: fegyverszünet, amelyet tavaly is ezerkétszáz alkalommal sértettek meg a déliek. A fehér bőrű turista különösen kevés. Fehér emberből 1950—53 között volt sok. Az amerikaiak mentek akkor itt végig pusztítva, rombolva. Nyomukban halál termett és fájdalom. Bányák mélyére berobbantott százak és százak, kivégzett hazafiak kísérték vandál útjukat. Ma bármerre is jár az ember, «Beknek a vértanúknál?, hősök- neíK emlékeivel találkoak. Emlékművek. sírok, sziklak falúira vésett feliratok teszik elevenné az emlékezetet, s az, ami a szívekben erről az időszakról láthatatlanul, de kitörölhetetlenül él. Nem volt a homlokomra írva, hogy nem vagyok ameri Icai. hanem a baráti Magyar Népköz- társaság állampolgára, időre van szükség, enyhültebb évekre, sokkal több látogatóra, hogy az egyszerű koreai ember tudatában ne azonosuljon általában a fehér ember a hazáját pusztította yen- kivel. (Folytatása következik) Enyefll «5, Sándor Mondják, hogy távol élő ma gyarjainknak ez tetszik, miéri adnánk a mai kultúra szépségeiből is, amikor úgy sem értik; és egyetlen kívánságuk, hogy nosztalgiáikat valahogy levezessék. Erre pedig van-e jobb módszer a Bocskai-ruhába öltöztetett színésznél, aki jobb sorsra érdemes Petőfink szülőföld- verseit szavalja fáradt lemondással, vagy a tűzről pattant szubrettnél és a kackiás bajszú tánckomikusnál? Aztán, ha sikerül leönteni az egészet jóféle délibábos, vadgalambos sziruppal, és még cigánynótákat is „rázunk" hozzá, kész a honi menü, a „kis hazai”, mert a speciális 5 ufóm 1915. SZEFTEMBÉR 9 Kilenc fiatal Nagvfsepáncson c4 kit (ilmqti Értesítjük MJEMJ a lakosságot, vállalatokat, hogy a szeghalmi MÉH-telep elköltözött Ú; ofms: Szeghalom, Nádesdv öt 84. (Vásártér—gá2cseretelep mellett). délmag yarorszagi méh vállalat TV-3EGYZET EGY KIS HAZAI!? Nagykopáncs az orosházi járás községe, megyénk legdél- nyugatibb települése. 1960-ban 950-ér,, 197Ó-ben 500-an, ma 380-an élnek itt. Békés megye második legkisebb lélekszámú faluja. Ma még önálló tanácsa van, amelyet hamarosan megszüntetnek. A község Békés- sámsonhoz és Tótkomlóshoz fog tartozni. A lakosságnak helyben egyetlen munkaalkalom kínálkozik: a iól gazdálkodó. 3800 hektáros Kossuth Tsz. A faluban igen fégóta működik a KISZ- a lapszervezet. Évekkel ezelőtt még 15, rpa már csak 9 tagja van. Elöregedett, kihaló község. Becslések szerint az itt lakók közül csak minden huszadik ember számít fiatalnak, KISZ- korúnak. Keskeny út ágazik el a Tótkomlós—Makó közötti műútról. Egyszer balra, majd jobbra kanyarodunk. A helynév jelző tábla után bontakozik ki a fasorból a „T” -alakú kisközség képe. Balra a tanács zöld vaskerítése, mögötte a Kossuth Tsz irodái, gépműhelye. Fazekas Gábor, a pértalapszervezet titkára és Borsi Imre, a KISZ- alapszervezet titkára fogad. A kopáncsi fiatalokról, életükről, munkájukról beszélgetünk. Arról, mit jelent Itt élni. Ifjú- kommunistáhőz méltóan. — Kilencen vagyunk ... Kevés ennyi ember egy nagyobb akcióhoz. Természetesen, itt csak a létszámra gondolok! — mondja a KISZ-titkár. — Az áprilisi határozat óta azonban az egyén került előtérbe. Ez a határozat nekünk is kedvezett. Inkább tanyaközpont Nagykopáncs, mint falu. Itt még mindig gond a villany. Tömegesen hagyják el az emberek a tanyákat. Sámsonra, Tótkomlósra költöznek. Többen ide, a községbe. Zömük fiatal. — Az egyéni vállalásokban elsősorban a jobb. a magasabb munkateljesítményre való törekvés szerepel. És részt veszünk minden községi megmozduláson. — A választások előkészítésében. a kongresszusi munkaversenyben is kivették részüket a fiatalok. Kevesen vagyunk, csak együtt lehet — folytatja a párttitkár. — Két évvel ezelőtt adtuk át a játszóteret: a legtöbbet a fiatalok dolgoztak. Soltszor lámpafénynél. De nemcsak a KISZ-tagok: ha csinálni kell valamit, akkor jelentkezik min- renki. Nem is az aktivitással van a baj, hanem talán azzal, hogy a községvezetés nem igényli a társadalmi munkát... Az „alapszervezet-család”- nak a tanács és a termelőszövetkezet ad pénzt. Tavaly nyáron tíz napra Ingyen utazhattak a Mátrába. — Tavasszal kértük a fiatalokat, hogy az Idén ne menjenek. Az Időjárás miatt,, a sok munka miatt. A kérésünkét természetesnek vették — mondja a pértalapszervezet titkára. — A jó kapcsolat mindenben áll. A pártvezetőség tagja vagyok, a tsz minden vezetőségi ülésére, megbeszélésére meg-, hiv. Az alapszervezet valamennyi fiatalja tsz-tag. Nálunk nincs üzemi háromszög. Nincs, mert minden kérésünkkel bármikor fordulhatunk a község, a tsz vezetőihez. Ép, vagy bármelyik KISZ-tag, fiatal. Kilenctagú család. Egyszerűen, mindent kifejezően, ezt is lehetne írni. Az elmúlt években négy-öt KlSZ-esküvőt rendeztek. Mindezt múlt időben, mert azóta' nem akadt házasuló. Itt ez a forma természetes. Az esküvő azonban búcsúztató is: a házasok sajnos, kiválnak a mozgalomból. — Négy évvel ezelőtt nyitottuk meg a klubot. Terveink között szerepel, hogy Makópusz- tán — mert az ott élő fiatalok is a mi tsz-ünk dolgozói — is berendezünk egyet. Lehetne klubélet, csakhát egy lányunk van, és így nem olyan... Az itteni, a kopáncsi minden hét végén nyitva van. A kevésből is kevesen járnak el. Több fiatalnak motorkerékpárja, autója van. Békéssámsonra járunk szórakozni. Ég néha a művelődési házba tv-t nézni. Bár majd minden családnál van televízió. É^5 a községben három nyilvános készülék. Felemás helyzet A sámsoniakkal nagyszerű a kapcsolat. Régebben ml rendeztük a bálokat, ők „adták” a lányokat ... Innen a barátság. És van még egy szórakozási lehetőség: minden második hétfőn keskenyíilmet vetítenek. Negy- venen-ötvenen is eljönnek az ei eladásra. Búcsúzóul Eorsi Imre megmutatja a klubot. A betakarítási munkái? miatt vagy két hónap óta most fordult ismét a kulcs a zárban. A Kl&Z-tit- kár mentegetőzik, A belső, a kisebb teremben vadonatúj erősítő, lemezjátszó, mag nó. A falon az alapszervezet névadójának, Sallai Imrének arcképe. És a zászló. Odébb néhány évvel ezelőtti dicsérő oklevél. — Kevesen vagyunk, de .., — a KTSZ-titkór arcán bizakodó mosoly fut át. N, L. s ____ s zakközépiskolája a megyei kórházban A gyulai kórház párt- és társadalmi szervezetei a gazdaság- vezetéssel egyetértésben köz. művelődési tervet dolgoztak ki, Ebben kapott' helyet az általános iskola nyolc osztálya elvégeztetésének-ajánlása. A jó szer. vezés eredménnyel járt. harminchármán adták be jelentkezésüket továbbtanulásra. A kórházban dolgozó szakmunkások részére kihelyezett osztályt létesítenek, indítanak be. Ehhez biztosítottak a megfelelő körülményeket is. A jelentkezett szakmunkások évi tanulmányi idő után érettségit szerezhetnek szakmájuk mellé. Az eredeti célkitűzés szempontjából jelentős és fontos. hogy ezt a lehetőséget gyermekgondozáson levő anyák is igénybe veszik. «•■■•■■■ssEBaB««iiaaaHaBa»aaMS»aM«baB»«aai Napforduló — Magánbeszélgetés A lehallgató főhadiszállásán. A Magánbeszélgetés című amerikai film főszerepét Gene Hackman játssza. Egy főiskolai űszőversennyel kezdődik a Napforduló című, színes csehszlovák film. Itt ismerkedhetünk meg Blankával, 8 csinos úszóbajnoknővel, aki Pa- vollal, a végzős mérnökhallgatóval jár és a szépséges Gabikával; aki Pavol évfolyamtársával, a kissé suta Igorral tölti szabad Idejét.\ Látszólag tökéletes az összhang a két szerelmespár között. A boldogságot Gabika zavarja meg, aki beleszeret az Igornál szimpatikusabb Pavolba. A két fiút — az egyetem elvégzése után — egy nagyszabású beruházáshoz helyezik az építkezések vezetésére. A szálak to- vább kuszálódnak, s a néző egy kellemes történetnek, érdekesen izgalmas befejezésnek lehet szemlélő részese. A minden korhelyzetü vendégeknek lelkileg úgysem telik többre. Az a sejtésem, hogy nagyjából így Is van, és még nagyon sokáig így lesz, ha nem következik be szemlélet változás, és a feltétel nélküli kiszolgálást nem váltja fel legalább valamiféle szerény törekvés arra, hogy távol élő magyarjaink többet megértsenek ebből a táv >' levő országból, ahol az idilli kép mindig hazugság volt. Persze, ellenérvekről is beszámolhatnék, hiszen sokan mondják, hogy idegenforgalmunk hasonló hangolással muzsikál: bár az Is lehet, hogy aki hangol, a híresztelésekkel ellentétben, nem rendelkezik abszolút hallással. A műsorban szereplő művészeket nem irigyeltük. Csak szokatlan vólt tőlük ez a „parádés” produkció. S. E. osztálynak ajánlható csehszlovák filmet Békéscsabán mától a Brigád moziban vetítik. Hazánkban is nagy sikert aratott a Madérijesztő című amerikai film. Főszereplőjével, Gene Hackman-nal ismét találkozhatunk a Magánbeszélgetés című, színes amerikai filmben. Hack- man ebben a történetben Harry Caul-t. a „befutott” és elismert lehallgató-szaktekintélyt személyesíti meg. Caul hivatásos, megrendelésre hallgatja le az emberek magánbeszélgetéseit; utcán, telefonon, mindenütt. Negyvennegyedik születésnapján azonban történik valami, amely teljesen kizökkenti a magával teljesen megelégedett embert. Az egyik munkáját — pár magnószalagot — meg akarja tartani, nehogy kiszolgáltatásukkal tragédiát okozzon. Megbízóiban azonban nem támad fel a humanitás... A megrendítő filmet — amelyet csütörtöktől a Szabadság moziban láthat a közönség — Francis Ford Coppola rendezte. Kitüntetés kulturális és szakszervezeti munkáért A MEDOS2 VIII. Békés megyei küldöttértekezletén, Szeptember 6-án nyújtotta át a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést Lakatos Zoltánnénak, a Hidasháti Állami Gazdaság Művelődési Háza igazgatónőjének. Kovács István országgyűlési képviselő, a MEDOSZ főtitkára. Itt kapta meg a 25 éves szakszervezeti munkát elismerő oklevelet Hesetár József, a Mezőhegyesi Állami Gazdasag szb-titkára is. Szomorúság és bosszúság az ilyen „hazai”, ennyi giccses rájátszás, vitézkötéses magyarkodás egy bukétában — a jó ízlés tűréshatárqit feszegette. Meglepetés volt a televízió szombat esti műsorában a Fővárosi Operettszínhizból felvételről közvetített „Egy kis hazai”. A Magyarok Világszövetsége nyári szórakoztató műsorá nak részletei — fő műsorként — a meglepetést a csodálkozás által okozták. Azon csodálkozhatott a néző, hogy még mindig itt tartunk? Hogy ez a „hazai”? Hogy mi, innen a régi hazából kultúrában csak ezt tudjuk nyúj- tanítani külföldön élő hazánkfiainak?