Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-05 / 208. szám
Meggyorsult az alföldi városok fejlődése (Folytatás az X oldalról) Sziliért László, a szegedi vízművek főmérnöke kapott végül szót a felkért hozzászólók közül. A közelmúlt adataival érvelt a belvízelvezető-rendszerek kialakításának fontossága mellett. Ez nagyon koncentrált erőfeszítéseket kíván minden érdekelttől, hiszen egy ilyen rendszer kiépítése Békéscsabán százhúszmilliót, Szegeden több .mint ! a kétszeresét igényli. Az időről i időre jelentkező hatalmas károk —■ Békéscsabának hatvan millió- j jába került a csapadékos nyár — ! azonban feltétlenül szükségessé ) teszik é régi probléma mihamarabbi megoldását. A vitában dr. Tamóczy Lóránt a városfejlesztésnek nem annyira gazdasági, mint inkább emberi-társadalmi összetevőiről be- { szélt. Az ÉVM munkatársa, dr. 1 Tálosi Gyula a meglevő gondok,' Papp János fogyatékosságok mellett elmondta, hogy soha Magyarországon tizenöt esztendő alatt nem épült még egymillió lakás, mint ahogy ez az idei év végéig megtörténik; s hasonló lesz a jelenleg tervezett második tizenötéves időszak előirányzata is. Györffy Lajos, a VÄTI főmérnöke pedig az alföldi városok közlekedésének jelenét elemezte. A vita és az egész konferencia összefoglalójában dr. Kőszegfalvi György hasznosnak értékelte ■ a kétnapos tanácskozást és annak a reményének adott kifejezést, hogy az országos településfejlesztési politikában ezután az eddiginél nagyobb súllyal szerepel majd a harminchat alföldi város, s hogy ennek révén e, települések utólérik' ma még náluk fejlettebb társaikat. <d—ő> Korszerűbb módszerek alkalmazásával fejleszthető a zöldség- és gyümölcstermesztés I múlt év végén a Magyar ] Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetének kertészeti szakosztálya igen életrevaló kezdeményezést tett. Egy olyan tanulmány kidolgozását szorgalmazta, amelyben a szakemberek jávaslatokat tesznek a megye kertészeti termesztésfejlesztésének ötödik ötéves tervidőszakára; A kezdeményezést tett követte. Ennek a munkának köszönhető az a 37 oldalas elemzés, feladatmeghatározás és javaslat, az ezt kiegészítő 11 táblázat, amelyet tegnap, csütörtökön vitattak meg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szervezésében a zöldség- és gyümölcstermesztő,. valamint feldolgozó vállalatok, gazdaságok és üzemek képviselői. A mostani tervidőszak tapasztalatait boncolgatva a tanulmány megállapítja, hogy a jelenlegi termelés a növekvő igényeket nem tudja sem a kívánt mennyiségben, sem a kívánt minőségben kielégíteni. Az adatok tanúsága szerint a negyedik ötéves tervben előirányzott ' 12 700 hektár termőterületet sem sikerült elérni. Jelentősebb fellendülés az 1960. és az 1970- es évek között volt. Ekkor a zöldségterület kétszeresére nőtt. Am az idén az előző két évhez képest csökkent. fl szakembere k véleménye szerint az ágazatban beállott kedvezőtlen helyzet több okra vezethető vissza. Érdemes ezeket sorra venni, hiszen belőlük okulva, jó intézkedéseket téve lehet csak a kedvezőtlen helyzetet megváltoztatni. Annál is inkább, mert a Zöldségtermesztés fejlesztése fontos gazdaságpolitikai kérdés, tehát népgazdasági és üzemi érdek. A kormány 1971. decemberében ezért is hozott határozatot az ágazat fejlesztésének állami támogatásáról. Mint ismeretes, a lakossági ellátás javítására 1974-ben újabb kormányhatározat jelent meg, amely további kedvezményeket adott a termelő üzemeknek és a kereskedelmi , szervezeteknek. Mégis mi gátolja a gyorsabb ! fejlődést, mi okozta és okozza | — a tanulmány megállapításai szerint — a kedvezőtlen helyzetet? Íme az okok közül néhány: 1. A termelő gazdaságokban a munkaerő egyre csökken. 2. Túlnyomó részt a kisüzemi jellegű termelés következtében az élőmunka iránti igény nem csökkent. 3. Az üzemek többségében az átlagtermések alacsonyak, a felhasznált anyagok árnövekedésének hatására az önköltség emelkedik. 4. A jövedelem több üzemben nem kielégítő, egyes eOBftwy féleségek termelése továbbra is veszteséges. 5. A kertészeti ágazatok termelési és értékesítési biztonsága hosszabb távon nem megoldott. fl tervjavaslat érdeme, j hogy a kedvezőtlen helyzetből kivezető utat, feladatokat sokoldalúan meghatározza, és hogy több követendő javaslatot tesz. A zöldség- és gyümölcstermesztés erőteljesebb fejlesztéséhez immár nélkülözhetetlen az iparszerű termelésre való törekvés. Ebben nemcsak a termelési technológia változik meg, hanem vele együtt javulnak a munkahelyi körülmények is. Mindehhez szükség van arra is, hogy a következő tervidőszakban gyarapodjon a kertészmérnökök, felsőfokú technikusok, technika sok, szakmunkások és betanított munkások száma. Csakis nagyobb szakértelemmel lehet korszerűbben, többet és jobb minőségi árut termelni. Am legalább olyan fontos — a szakemberek ajánlásai szerint — az anyagi-műszaki ellátottság fejlesztése. Azaz a zöldség- és gyümölcstermesztésben is törekedni kell az erőteljesebb gépesítésre, a munkafolyamatok megkönnyítésére és gyorsítására. Természetesen az ágazat jelentős fejlesztését teszi lehetővé az öntözés arányának növelése, ami nélkülözhetetlen agrotechnikai eleme az intenzív növény- termelésnek. És igqp fontos az is, hogy növekedjen a termelő gazdaságokban a növényházi és a fólia alatti termelés, s mindebben jobban hasznosítsák a rendelkezésre álló hőenergiát. Nagyon egyet kell érteni a j tanácskozáson elhangzott olyan véleménnyel, mely szerint a biztonságos zöldség- és gyümölcstermelés alapja a többéves szer- ( 4.Z évi feladatokon túlmenő- 1 en 2,4 millió tonna cukorrépa elszállítása, több tízezer tonna zöldség-gyümölcs, valamint szabolcsi alma elfuvarozása vár a Volán dolgozóira. A néhány ; napja kezdődött őszi csúcsforgalomban — összegezte a rendkívüli feladatokat Tapolczai Kálmán vezérigazgató, a Volán autóközlekedés szocialista brigádvezetőinek csütörtök délelőtt kezdődött országos tanácskozásán. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy a Volán Tröszt és i vállalatainak vezetői milyen in- j tézkedéseket tettek a rendkívüli ződés. A gazdaságok csakis ennek birtokában rendezkedhetnek be nagyobb területen és korszerűbb termelési eljárásokkal a termelésre. Az ajánlások azt is sürgetik, hogy a tájkörzeteknek megfelelően kellene szorgalmazni az üzemi területkoncentrációt és -specializációt. Ezzel párhuzamosan indokolt, hogy a bázisgazdaságok a jelenleg termelt főnövények számát 2-re, 3-ra csökkentsék. Mindez ugyanis elősegíti a gépek teljesítő- képességének jobb kihasználását, a munkaszervezés tökéletesítését. A felmérések szerint napjainkban a megyében működő tsz- eknek 63 százaléka 'termel ki- sebb-nagyobb területen különböző zöldségnövényeket, zömében kisüzemi, korszerűtlen technológiával. A jövő útja az, ha egy-egy üzemen belül a vetés- terület eléri vagy meghaladja a 400—600 hektárt. Ha ez megvalósul, akkor a termelés átszervezésével korszerű bázisgazdaságok alakulhatnának. Azaz az ötödik ötéves tervidőszak végére a megyében 18 zöldségtermelő bázisgazdaság megtermelhetné a lakosság és a feldolgozó ipar ellátásához, valamint az exportra szükséges zöldségmennyiséget. Ezért is ajánlja a tanulmány, hogy a következő ötéves tervben a fentiek megnyugtató megoldására legalább 16 százalékkal szükséges növelni a termelést. fl tanácskozás vitájában elhangzott észrevételeket és javaslatokat a tanulmány szerkesztői felhasználják az anyag átdolgozásához. S ha ezt a munkát befejezik, akkor nyugodt szívvel adhatják majd at további hasznosításra és döntésre a megye legfelsőbb párt- és ta- nácstestületeinek. P. P. feladatok ellátására, amihez a szocialista brigádok tevékeny támogatását is kérik. A tanácskozáson részletesen megvitatták a tennivalókat és a lehetőségeket. Szóba került, hogy a Volán az idén már nem egyszer teljesített kapacitását meghaladó szállítási feladatot. Nem könnyű a heti fáradságos munka után a pihenő időt is feláldozni. Ennek ellenére a brigádvezetők tanácskozása elhatározta, hogy — amennyiben a fuvarozók is támogatják kezdeményezéseiket — az idén is szerveznek rendkívüli hétvégi műszakokat. (MTD fl Volán szocialista brigádvezetöinek tanácskozása Állami gazdaságaink az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon Békés megye állami mező- gazdaságát a 68- mezőgazdasági vásáron hat állami gazdaság képviseli. A kukoricájával nagydíjat nyert Mezőbe gyesi Állami Gazdaság mellett — amely ez alkalommal a kukoricáján kívül búzáját, almáját, körtéjét, ribiszkéjét és lovait is bemutatja — figyelemre méltó kiállítási anyaggal jelentkezett a szarvasi, az orosházi, a békéscsabai, a Szeghalmi Állami Gazdaság is. Külön említést erdemel & Szeghalmi Állami Gazdaság, amely egyike a két Békés megyei önálló kiállítónak és a vásáron a lucemavetőmag termelési rendszert mutatja he szaktanácsadással . egybekötve. A Békéscsabai Állami Ga?da- ság búzát, kukoricát, lucernát, az orosházi az előbbieken kívül még borsót, a szarvasi rizst és sertést „vitt” a vásárra. A sort pedig a kiállításon a Bi- hai-ugrai Halgazdaság zárja második díjat nyert egynyaras pontyaival. Önálló kiállítóként népszerűsíti a vásáriáiogatók előtt a lucernámat; iparszer« termelési rendszerét a Szeghalmi Állami Gazdaság Közös sarkot kapott a vásár B-pavilonjában a szarvasi OKI és a Szarvasi Állami Gazdaság. Az előbbi „Körös 200” típusú, járva üzemelő felületi öntözőberendezésével, az utóbbi „Kákái 203”-as rizsfajtájával vívott ki elismerést A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat (Szarvas) tablóképein a vállalat mezőgazdasági tevékenységéről és szol gáltatásairól ad átfogó képet a kiállításon (Fotó: Demény)
