Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

Varia hallgatóit

a dolgozók általános iskolája

Békéscsabán mintegy ötszázan vizsgáztak eredményesen az elmúlt tanév végén a dolgozók általános iskolájában. Közülük közel háromszázan a nyolcadik osztály bizonyítványát szerezték meg.

Az előző évekhez hasonlóan az 1975—78. tanévben is várják a dolgozók általános iskolájába azok jelentkezését, akik még nem 'végezték el a nyolc osztályt. A hallgatók gyorsított tanfolyamokon — három-négy hónap alatt — sajátíthatják el egy-egy hiányzó osztály tananyagát.

Az üzemekben, ahol 15—20 érdeklődő van, kihelyezett tagozatok indulnak. A dolgozók önálló általános iskolájának igazgatóságán a konzervgyár, az ingatlankezelő Vállalat jelentkezett ilyen Igénnyel, valamint az Állami Építőipari Vállalat, a városi tanács kivitelező részlege, és a Híradóteohnikai Vállalat szeretne közös tagozatot indítani. Éz utóbbi formát az idén vezetik be először.

Az a mintegy negyven dolgozó, akik maguk jelentkeznek a dolgozók iskolájában — az

I. sz. általános iskolában — s akik szeptember 22-ig még beiratkoznak, hetente két alkalommal — hétfőn és pénteken — gyűlnek majd össze, hogy a tananyagot átvéve készüljenek a vizsgákra.

Beérett a hazai füge

A Balaton északi partjának mediterrán jellegű hegyi lankáin beérett a déli meleg égöv jellegzetes gyümölcse, a füge. Balatonfüreden, Keszthelyen és másutt a piaci árusok — az őshonos gyümölcsök mellett — már fügét is kínálnak eladásra. A termés zömét azonban a déli lejtőjű hegyek présházainak tornácain füzérekben szárítják, aszalják. (MTI)

Á nemzetiségi egyenjogúságot elfogadni nem elég

Beszélgetés Rúzsa Sándor irtéhUeréki tanácstaggal

A VÁLASZTÓK által a tanácsokba négy évre megválasztott küldött, Rúzsa Sándor. A tanácstagi tevékenység a választók bizalmán alapuló megtisztelő társadalmi munka ... — írja egyebek között az . Új Magyar Lexikon. E megtisztelő társadalmi munkát negyedszázada Végzi a lakosság nagy megelégedésére Ruzsa Sándpr, Méhkeréken. Népszerűségére jellemző; ha a község bármely pontján érdeklődik iránta valaki, nemcsak azt tudják megmondani, hogy hol dolgozik, hol lakik, hanem azt is; az adott időpontban hol található.

A tanácsrendszer létrehozása nekünk, méhkerékielvnek sokkal többet adott, mint az átlag magyar állampolgárnak — magyarázza meggyőződéssel Rúzsa Sándor. —• Mi a felszabadulás előtt kétszeres elnyomatásban éltünk, Szenvedtünk azért, mert szegények voltunk, s szenvedtünk azért is, mert román az anyanyelvűnk. Ma az alkotmány biztosítja a nemzetiségi egyenjogúságot. Ezt pedig nem elég elfogadni, Vójeirignyem szerint egyenlő részt kell vállalnánk az állampolgári kötelezettségből is, a választott testületi tagoknak pedig minden erővel támogatni az államigazgatási munkát,

— A felszabadulás előtt Méhkerék adta a környékbeli pra- dalmakba, gazdaságokba a cselédek, rószesaratók, cmóplő- munkások zömét. Szavunk azonban sehol nem volt. Az elöljáróságba, az esküdtszékbe, még « legelőtársulat vezetőségébe is csak azt választották, akinek vagyona vplt. Nekünk mindig hallgass volt a nevünk.

Rúzsa Sándor már gyermekkorában megutálta a cselédsorsot. Nem akarta bátyjait követni, inkább elszegődött kovácsinasnak. A félszabadulás után a gyulai húsüzemben dolgozott, csakhamar sztahanovisla

Lesz elég habszlfonpatron

A Répcelakj Szénsavtermelő Vállalat mihályi üzemének legjelentősebb terméke a habszjfon- patron, Ez az ország egyetlen üzeme, ahol habszifonpatront gyártanak- Az idén a hazai fogyasztók számára 1,7 millió dobozt készítenek. Habszifonput- ropból a mihályi üzem jelenleg egyhavi tartalékkal rendelkezik, ebből a közkedvelt termékből ez év augusztusáig annyit készítettek, mint tavaly egész évben. (MTI)

4 msMmss.

tm SZEPTEMBER S.

virágok ültetését már a lakosság vállalja. Ez illik a sok szép

új házhoz.

Az elmúlt negyedszázad arról tanúskodik: Rúzsa Sándor minden erejével, tudásával' segíti az államigazgatás munkáját. A különböző tanfolyamok elvégzése után mezőgazdasági gépszerelő technikumba iárt, hogy minél többet segíthessen a szövetkezet fejlesztésében. Az alkotmány kimondja a nemzetiségiek egyenjogúságát, s lehetőséget biztosít az anyanyelvi oktatásra, a nemzetiségi kultúra ápolására. Rúzsa Sándor ott volt a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége megalakításánál, s mint országos választmányi tag ma ts segíti a román népszokások, hagyamá- nyok felkutatását, ápolását. Egyik leánya vezető óvónő a román tannyelvű méhkeréki óvodában, a másik tanácsi dolgozó Köröisszegapátiban.

AZ ELÉRT eredményekről, a kitűzött célokról órák hosszat beszélgetünk. Rúzsa Sándor a következő szavakkal búcsúzik:

— A legnehezebb időszakban sem hagytam el soha az országot. Községünk arculata az utóbbi években sokat változott, az emberek jól élnek. Amondó •vagyok: nagyon kell szeretni azt a hazát, amely emberhez méltó életet biztosít számunkra, s még virágzóbb jövőt ígér az unokáinknak.

Ary Róza

fl bizalom

Megkérdeztem néhány gazdasági vezetőt: mi a véleményük az ellenőrzésről? A válaszokból egyértelműen kitűnt, hogy fez eredményes irányítás elképzeld hetetlen hatékony ellenőrzés nélkül. Következésképpen az ellenőrzés a vezetés része az élet minden területén, a gazdálkodásban éppúgy, mint a társadalmi tevékenységben, Napjaink ípntos feladata tehát a központi irányítás hateüonyab- bá tétele és ezzel együtt az állami, a társadalmi ellenőrzés jelenlegi rendszerének fejlesztése, a társadalmi tulajdonban levő eszközök gondos felhasználására, a közérdek érvényesítésére. Ez az igény tulajdonképpen nem új dolog, csak az utóbbi években kevesebb szó esett róla. Voltaképpen mindennapi életünk tűzte napirendre a kérdést és tette halaszthatatlanná a megoldást.

A hatékony ellenőrzés jogosságát, szükségességét ma már kevesen vonják kétségbe. Vannak azonban olyanok, akik attól tartanak, hogy az ellenőrzés szigorítása megzavarhatja a bizalom légkörét. Hadd tegyük mindjárt hozzá: ezek az emberek rosszhiszeműen próbálják szembeállítani az ellenőrzést és a bizalmat- Mi a céljuk ezzel? Talán az, ha megakadályozni' nem képesek, legalább zavarják, késleltessék az ellenőrzés hatékonyságának növelését. ök azok, akik visszaélnek vezetőik, feletteseik bizalmával, kihasználják az ellenőrzés hiányát, gyengeségét, kétes ügyekbe bocsátkoznak, vagy éppen hanyagul, felelőtlenül dolgoznak, semmittevéssel töltik munkaidejük nagy részét. Ha már a szemléletről esett szó, meg kell említenünk a belső ellenőrzés fontosságát, amely elválaszthatatlan a gazdasági vezető személyétől. Több helyütt ugyanis viszolyognak a belső ellenőröktől, akit „súgónak" tekintenek és úgy is kezelnek. Így aztán akadnak olyan vállalatok, Intézmények, szövetkezetek, ahol erre a posztra olyan embereket tesznek, akik az adott szakmához vajmi keveset értenek. - E helyeken attól tartanak a vezetők, hogy a belső ellenőrök feltárják az esetleges helyi turpisságokat ég ezt közük a felügyeleti szervekkel. Szinte nem jut szóhoz az ember, amikor a

Munkások a színház művészeti tanácsában

— beszélgetett a művészeti tanács munkájáról

A NÉZŐ VÉLEMÉNYE

— A forradalom után — mondta Boriszov — a mi, hajdan birodalmi színházunk aranyozott karfájú, pirosbársony székeit új nézők, a proletárok foglalták el. Ök másként fogadták az egyes jeleneteket, mint az „úri" közönség. Néha nem értettük, miért honol síri csönd a nézőtéren, máskor pedig a legváratlanabb pillanatokban tört ki a lelkesedés.

Akkor határoztuk el, hogy a Nézőhöz fordulunk, tanácskozásra hívtuk a leningrádi Szko- rohod Cipőgyár munkásait. Hamarosan meggyőződtünk arról, hogy ez mindkét félnek hasznos.

— Való igaz — kapcsolódott a beszélgetésbe Szidorov — abban az időben a munkásók nagy része műveletlen volt, De a tudás és a , szépség, a művészet iránti vágy estéről-estére megtöltötte a széksorokat.

Napjainkban már más a helylégkörében

bírósági tudósításokban arról olvas: „a bűncselekményt az ellenőrzés teljes hiánya tette le. hetővé." És ezeket a sokszor százezer forintokban mért sik. kasztásokat, lopásokat rendkívül kezdetleges módon követik el.

Anélkül, hogy bizonyos kategóriákat állítanának fel, a bel- ső ellenőrzés hatékonyságát illetően mégis le kell szögezni: a legnagyobb hiányosságok a szö- vetkezteknél tapasztalhatók. Itt bizonyos fokig sajátosak az el. lenőrzés feladatai, hiszen a gazdálkodás nem állami tulajdon alapján folyik, de az állam ellenőrző tevékenysége nem hiányozhat sem az ipari, sem a mezőgazdasági szövetkezeteknél, A törvény szerint a tanácsok dolga a szövetkezetek törvényességi felügyelete, állami ellenőrzése. Ezzel a jogokkal viszont nem élnek mindenütt kielégítően.

Természetesen arra vigyázni kell, hogy az ellenőrzés ne mérgezze, gyengítse a bizalom légkörét, vagyis ne essünk át a ló túlsó oldalára. Ilyen feszültség, ellentmondás egyébként csak ott fordulhat elő, ahol az ellenőrzésre hivatott emberek Ingatag talajon állva a gyanakvás „alapállásából” indulnak ki, s hogy feltételezésüket mindenáron bizonyítsák, a kákán 1» csomót keresnek.

Az ilyen tevékenység többet árt, mint használ.

Az igazi, a mi társadalmi normáinknak megfelelő társadalmi tevékenység kiinduló pontja mindig a bizalom, vég- célja pedig a segíteni akarás. És a célszerűen megszervezett, az átgondolt módszerekkel, tapintatosan, ám határozottan műkő- dő ellenőrzés csakugyan ■ ren- geteget segíthet és segített már eddig is.

Végső következtetésként kimondhatjuk: a helyesen végzett ellenőrzésnek éppen az a* eredménye, hogy erősítse a bl. zalmat. Ellentmondásnak tűnik? Egyáltalán nem az. Annak, aki- nek a munkáját bármiféle ellenőrzés vendben találja, megnő az. önbizalma, De ugyanígy meg. erősíti a beosztottajknak bizal. mat előlegező vezetőket Is, mert az ellenőrzés tapasztalatai alapján igazoltnak érzik előzetes feltételezéseiket, véleményüket.

Seres Sándor

zet. A ml gyárunkban például találkozhatnak ' még felsőfokú végzettséggel rendelkező munkással is, de legtöbbjük érettségizett. Nemcsak a szakmai ismeretek színvonala magasabb, sokat olvasnak, zenét hallgatnak és természetesen színházba járnak. A lehetőségek is tágabbak. A mi kultúrházunkban például öntevékeny színművészeti kör Is van.

1968-ban gyárunk kollektíva' ja a város művészeti intézményeihez fordult, hogy kössenek baráti együttműködési szerződé' seket a- különböző gyárak, üzemek dolgozóival. E felhívás kapcsán együttműködési megállapodást kötöttünk a Puskin Színházzal.

— Megfigyelte — vette át a szót Boriszov —, hogy nem pal- ronálásról, hanem baráti, alkotói együttműködésről van szó? Mind a ketten kölcsönösen segítünk egymásnak.

— A színház művészei folytatjá Szidorov — ünnepé' lyeink fényét emelik fellépésükkel, tanácsaikkal segítik az1 öntevékeny körök munkáját.

— Az együttműködés a színháznak is hasznos — hangsúlyozta ki Boriszov. — Most nem is arra gondolok, hogy a bonyolultabb díszletek, színpadi kellékek elkészítésében segítenek nekünk. Ennél többről van

kitüntetést szerzett, mégis hazavágyott szülőfalujába, Méhkerékre. A tanácsválaszlás idején a Hazafias Népfront községi elnöke volt. Tanácstagnak választották, s azóta minden ciklusban újból elnyeri a választó- polgárok bizalmát. Ma a helyi Nicolae Baleescu Tsz párttitkára és társadalmi megbízatásként a községi tanács elnök- helyettese.

—A termelőszövetkezet szervezésénél nemcsak agitáltam, az elsők között léptem be — emlékezik vissza a nehéz időkre Rúzsa elvtárs. — Szövetkezeti műhellyé alakítottuk a picike kovácsműhelyt. A mi határunkban gyengén termő a talaj. De rendkívül szorgalmas nép lakik a községben. Cukorrépát például most is termelünk 240 hektáron, pedig a drága gépsorra nem futotta még erőnkből« Amit nem tud felszedni a gép, azt felszedik az embere^ kézzel. Hallat'anul nagy itt az élni akarás. A háztájit is okosan hasznosítja a lakosság, a zöldségprogramból kivesszük részünket, évente 110—120 vagon primőruborkát termelünk fólia alatt.

Az EEMÜLT 25 ÉV alatt Rúzsa Sándor ajtaja mindig nyitva volt a választópolgárok előtt. De felkeresik őt a munkahelyén, megszólítják az utcán, a prr,/.óban, a moziban, a könyvtárban, ahol éppen találkoznak vele.^Amikor a tanácstagi munkára tereljük a beszélgetést, elgondolkodik.

— Hol is kezdjem? Talán az első és legizgalmasatíb munkánk a falu villamosítása volt. Természetesen a lakosságnak is hozzá kellett járulnia. Borszéki Tivadar néhai tanácselnökkel házról házra jártunk, agitáltunk. Az emberek féltek az eladósodástól. Sokan azt mondták: nekik jó a petróleumlámpa is. Ma mindenki örül a villanynak, nemcsak a fény miatt, de a ty és a sok háztartási gép miatt is. Aztán törpe vízmüvet építettünk, társadalmi összefogással. Eddig legalább 250 lakásba vezetnék be a vizet, s rendeltetésszerűen hasznájják a fürdőszobát. Azelőtt lavórra sem tellett, cseréptóiban mosakodtunk. Aztán jött a járdaépítés. A lakosság szorgalmát látva a felsőbb szervek is segí- . tettek bennünket a kommunális építkezésekben. így tudtunk^ építeni tanácsházát, könyvtárat, iskolát, felújítottuk a művelődési házat, most újabb 4 tantermes Iskola épül, szertárral és egyéb felszereléssel. A tanácstagok kezdeményezésére a lakosság átlag 3 nanj társadalmi munkát aiónlott fel, de lesz aki ennek dupláját teljesíti. Énült mechanikai gvakorló mühelv is. A nagy építkezés miatt eddig nem tudtunk parkosítani. Mn«t hoztunk egv rendeletét. sme'v előírja a tisztaságot, a* illek,

tarlók «y.ÁrA izálr 1

A leningrádi Puskin Akadémiai Drámai Színiláz bemutatta Anatolij Szofronov Orkán című darabját, amely korunk legégetőbb kérdéseit feszegeti.

A bemutató rendszerint társadalmi esemény, eljönnek a kritikusok, az újságírók és a kulturális élet vezetői. Ezúttal a közvéleményt az Elektroszila Villamossági Gépgyár munkásai és alkalmazottai képviselték. A gyár dolgozói és a színház kollektívája között már több éve baráti , kapcsolat alakult ki. Az idők folyamán a baráti kapcsolat átölvöződött. A munkások képviseltetik magukat — a színház felkérése nyomón —* a művészeti tanácsban.

Tudósítónk Alekszandr Bori- szovval — a Szovjetunió Népművészével — és Jurtj Szido- rovval — az Elektroszila esztergályosával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttével