Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

Az országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját

(Folytatás az 1. oldalról)

—- Ott érdemes és ott kell beruházni, ahol ezzel jelentős többleteredményhez jutunk, ahol a társadalmi munka hatékonyabb. Nagy tartalékokat tárhatunk fel és az állattenyésztés belterjességet fokozhatjuk például azzal, ha a fehér jetermelés területén ruházunk be. Olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek egyesítik az erőket, figyelembe veszik egy adott /gazdasági körzet sajátosságait, a különböző érdekeket és azt, hogy az élelmi, szertermelés meglehetősen

szerteágazó, esetenként több gazdasági egységre, nagyobb területre kiterjedő folyamat

A társadalmi-gazdasági fejlődés olyan szervezetek tovább) kialakítását is igényli, amelyekben jobban összehangolható a munka, továbbá erősíthető az élelmiszertermelés folyamata, tovább erősíthetők a szocialista vonások, a közösségi kapcsolatok. Sok jogi, szervezeti kérdést még tisztázni kell, de az egyértelmű, hogy az agráripari integráció fejlesztésére, a gazdaságközi egyesülések, kooperációk bővítésére van szükség.

— Életszínvonal-politikai céljaink elérésében, fizetési mérlegünk és gazdaságos exportunk javításában az élelmiszeriparnak jelentős a feladata. Mindezt a beruházáspolitikában is érvényre kívánjuk juttatni.

A kormányprogramok szintjére emelt fejlesztési elgondolások — - a szarvasmarhatenyésztés. a zöldségtermelés és más ágazatok — megkülönböztetett figyelmet kapnak a beruházási programok kidolgozásánál.

— A mezőgazdasági szövetkezetek szocialista jellege — mondotta a miniszter — tovább erősödött, mindinkább korszerű nagyüzemekké válnak. A szövetkezetek többségében már kialakult a nagyüzemi termelésre alkalmas területnagyság, amely tág teret nyit a termelőerők fejlődésének.

Közös gazdaságaink átlagos +erületnagysága több mint 3 500 hektárra — azaz mintegy 6 000 kataszteri holdra — növekedett és újabb egyesülési közgyűlésekről kapunk híreket. Az ország mezőgazdasági szövetkezeteinek száma ez év elején már 2 ezernél kevesebb volt. Az egyesülési tapasztala„ tok összességükben kedvezőek. ” Szóvá kell azonban tenni néhány kedvezőtlen jelenséget, annál is inkább, mert azok nemcsak a szövetkezetekkel, hanem általában a gazdasági méretek növekedésével kapcsolatosak és az állami gazdaságoknál is előfordulnak.

így — több esetben olyankor

is a közigazgatási határhoz igazodnak. a létrehozott gazdasági szervezetek keretei, amikor a gazdasági ésszerűség, az attól való eltérést indokolná.

Találkozni olyan nézettel, hogy két—háromezer hektáros gazdaság kisüzemnek számít. Nem szorul bizonyításra, hogy számunkra kedvezőtlenebb a tízezer hektáros alacsony termelékenységű gazdaság, mint a területben ennél kisebb, de termelési értékben fajlagosan nagyobb, hatékonyabb gazdaság.

Helyenként tapasztalható, hogy táblásítás, szakosítás címén egyik^másik gazdaság nép- gazdaságilag fontos termelést is megszüntet, s ennek termelését közben senki sem veszi át. Más okokkal együtt, ennek a gyakorlatnak is szerepe van abban, hogy például a juhtenyésztés erősen visszaesett és mintegy 20 százalékkal kisebb, mint 1970-ben volt. A juhhús iránti fizetőképes kereslet pádig nagy, a juh jól exportálható lenne. Néhány fontos növény vetésterülete is megcsappant a hasonló szemlélet nyomán;

— A nagy méretű gazdaságok kialakulása után, több helyen, városlakó lett a gazdaság- vezetés, megnövekedett az irodai létszám, a termeléssel sok helyen nem foglalkoznak. Előfordul, hogy nyűgnek, sőt imitt-amott elsorvasztandó tevékenységnek tekintik a szabályos keretek között folyó háztáji termelést is. Segítés, nagyüzemi ráhatás, a közös értékesítés szervezése helyett tehat a háztáji termelés jobb esetben közönyt, rosszabb esetben megbélyegzést kap.

Az említett jelenségek idegenek agrárpolitikánktól, gazdaságpolitikai céljaink ellen hatnak. Szóvá kell tenni még akkor is, ha nem általánosak, vagy helyenként periférikus jellegűek. Fel kell lépni a kedvezőtlen folyamatokkal szemben, azért is, hogy az összességében kedvező, egészséges koncentrálódáshoz vezető üzemnagyság kialakulása sehol se okozzon zavarokat

— Köztudott, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszert 1976. január 1-ével módosítjuk. Alapelvünk, hogy a támogatásra érdemes célokat jobban differenciáljuk és a szabályozók jobban igazodjanak a megváltozott külső gazdasági körülményekhez.

A jövő év elejétől egyes mezőgazdasági termelőeszközök és anyagok ára — például a műtrágyáé, a növényvédő és gyomirtó szereké, a fehérje takarmányoké — növekszik. Art-ól van ez esetben szó, hogy az utóbbi évek világpiaci áremelkedése a mezőgazdaságban felhasznált eszközökre, anyagokra is kiterjed. Eddig ez nem így volt, nagyobb mértékben a költségvetésre hárultak ezek a terhek.

— 1976. január 1-től egyes

mezőgazdasági termékek felvásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni igyekszünk a termelőeszköz-árnövekedéseket, a gazdaságok többletkiadásait.

'A termelés allami támogatásának rendszere, bizonyos módosításokkal, fennmarad. Ez a támogatás az utóbbi években fokozatosan növekedett és az elmúlt évben elérte a hektáronként az 1500 forintot. A kedve- vezőtlen adottságú mezőgazda- sági üzemek számára adott támogatás célja, hogy az adottságaikhoz jobban igazodó termelési szerkezetet alakítsanak ki.

— Megannyi példát, megoldásra váró feladatot lehetne

még sorolni, amely csak erőteljesebben kifejezésre juttatja pártkongresszusunknak azt a megállapítását, hogy „... folytatjuk agrárpolitikánkat’'. Folytatjuk, mert fő elveink helyességét az eredmények igazolták. Folytatjuk, mert ahogy pártunk általános politikája sikeres volt, úgy sikeres volt ennek a politikának szerves része, az agrárpolitika is. Folytatjuk, mert a következő évek újabb eredményeinek is előfeltétele, hogy agrárpolitikánkat helyesen értelmezzük és a követelményeknek megfelelően, a gyakorlatban is egységesen alkalmazzuk.

. Dr. Romány Pál beszéde után Gócza József Szolnok megyei, dr. Komócsin Mihály Csongrád megyei, Széles Lajos 1 Szabolcs megyei, Ollári István Borsod megyei képviselő szólalt fel, majd Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásraPúja Friijyes:

Kormányunk ai enyhülés, a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja

A külügyminiszter bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utóbbi években történt kedvező fejlődésre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése, 35 ország legmagasabb rangú vezetőjének a találkozása, a záróokmány aláírása tette fel a koronát. Ezek és más eredmények jelzik, hogy a nemzetközi élet új szakaszához érkezett, az enyhülés, a békés egymás mellett élés* eszméje tért hódít, a hidegháború koncepciója és gyakorlata viszont egyre inkább a múlté.

— A Szovjetunió, a szocialista közösség, más haladó és bé- keszerető országok és mozgal mák növekvő erejét ' mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nemzetközi imperializmus, a szélsőséges reak ció, a hidegháború és a fasizmus maradványai, a minden rendű és rangú opportunisták aknamunkája ellenére előrehalad és sikereket ér el a szocializmus, a haladás, a béke és a biztonság ügye.

— A biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését világszerte megelégedéssel üdvözölték. Ámde, az általánosan kedvező visszhangba hamis szólamok is keveredtek. Egyes nyugati megnyilatkozások szerint a biztonsági értekezlet csak a szocialista országoknak volt hasznos, s most már a szocialista országokon a sor, hogy jelentős politikai engedményekkel „fizessenek” a nyugati országok állítólagos előzékenységéért. Ez azonban tarthátatlan álláspont. A záróokmány köztudomásúan tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok és nem egyoldalú engedmények alapján jött létre és tükrözi minden európai nép érdekeit. A biztonsági ! éiá'árezletnek bizonyára akad- ' nak vesztesei is, de ezeket nem j a béke híveinek táborában, ha- I nem az enyhülés ellenségei kö- ! zött kell keresni. Az értekezlet | és annak záróokmánya a béke és j a biztonság ügyét szolgálja és aki ezt veszteségként könyveli el, az magáról állít ki nem éppen hízelgő bizonyítványt.

—■ A záróokmányban foglaltak j végrehajtásáról is különös véleményeket lehet hallani nyugaton. Egyesek szerint.a szociális- } ta országok a záróokmány har- i madik fejezetének, azaz a kul- | turális és oktatási kapcsolatokra, az informáéi k cseréjére és ! az úgynevezett er, ri kapcsola- tokra vonatkozó í _ idelkezések- nek a hiánytalan végrehajtásával bizonyíthatják majd, hogy I

ószintén akarják-e az enyhülést. Mintha a szocialista országoknak bizonyításra lenne szükségük! Azt, hogy a szocialista országok az enyhülés, a békés egymás mellett élés hívei, egész eddigi politikájuk cáfolhatatlanul igazolja: Ezt a nyugati politikusok egy részéről bizony nem lehet elmondani. A szocialista országok

— köztük hazánk — természetesen végrehajtják majd a záróokmány harmadik fejezetét is. Nem árt azonban emlékeztetni arra, hogy a biztonsági értekezlet záróokmánya nemcsak egy fejezetből áll, abban van első és második fejezet is, s ezek legalább olyan fontosak, mint a harmadik.

Tisztelt Képviselő Elvtársak!

— A biztonsági értekezlet záróokmányának a végrehajtása hozzájárul majd az európai béke és biztonság megszilárdításához, a részt vevő államok kétoldalú kapcsQlatainak bővítéséhez és segíti a vitás kérdések békés megoldását. Ezen túlmenően

— ismerve Európa és Eszak- Amerika jelentőségét és hatását a nemzetközi folyamatokra — pozitív befolyást gyakorol majd az egész világ békéjére és biztonságára is. Ezért a záróokmány végrehajtásának rendkívüli fontossága van az enyhülési folyamat elmélyítésében általában.

— Amikor azonban erről beszélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk a kérdés másik oldalát sem.

A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában fíjglaltakat csak szívós munkával, a hidegháborús erőkkel vívott szüntelen harcban válthatjuk valóra. Bár a tőkés országok számos befolyásos vezetője készséget mutat arra, hogy velünk együtt végrehajtsa a záróokmány rendelkezéseit, az enyhülés ellenségei mindent megtesznek majd annak kiforgatására, a kedvező légkör megzavarására. Ilyen lehetőségeik sajhos még nem merültek ki teljesen.

— A biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen az akut nemzetközi konfliktus- gócok felszámolása, a vitatott problémák rendezése, hiszen ezek hátráltatják az enyhülési folyamatot, következésképp, negatívan hatnak az európai helyzetre is.

— Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. A fegyverkezési verseny megállítása vagy ütemének csökkentése jótékonyan befolyásolná az enyhülési folyamatot, és lehetővé tenné, hogy az egyes országok kormányai anyagi eszközöket szabadítsanak fel a békés építésre és más országok megsegítésére. Kormányunk egyetért minden ésszerű leszerelési indítvánnyal. Ebből indultunk ki, amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez vezérel bennünket most is, amikor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ-közgyűléS XXX. ülésszakára beterjesztett javaslataival, a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyverek kidolgozásának és gyártásának megtiltását elő' irányzó indítványával. Támogatjuk a genfi leszerelési bizottság két társelnökének javaslatát a környezeti hadviselés tilalmáról, valamint a közép-európai haderők csökkentésére vonatkozó elképzeléseket.

— Az európai biztonság ügyétől és az arab népek iránti szolidaritásunktól vezettetve továbbra is nagy figyelmet fordítunk az izraeli agresszió következményeinek a felszámolására.

Erősítettük együttműködésünket az arab világ országaival, nem utolsósorban az Egyiptomi Arab Köztársasággal és támogattuk a válság átfogó rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Ebben a szellemben készek vagyunk kapcsolatainkat a jövőben is fejleszteni valók és támogatni a válság igazságos és érdemi rendezését célzó, az összes érintett arab országgal, a Palesztinái arab néppel, a szocialista országokkal és a világ antiimperialista erőivel való együttműködésen alapuló lépéseiket.

— Reméltük, hogy a közel- keleti válságot sikerül békésen és igazságosan, az összes érdekelt fél bevonásával rendezni. Sajnos ez a remény Izraelnek és támogatóinak az ellenállása és bizonyos szovjetellenes törekvések miatt mind a mai napig nem teljesülhettek. A közelmúltban újabb egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megállapodásról értesültünk. Mi nem osztjuk a megállapodás létrehozóinak derűlátását.

— Mi továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy a közel-keleti konfliktus rendezésének legcélszerűbb eszköze • genfi békekonferencia lenne, amelyen az érdekelt arab álla* mok, a Palesztin Felszabadítást Szervezet, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői vennének részt. A legfontosabb azonban annak a tudomásulvétele, hogy a közel-keleti krízis tartós és igazságos rendezése elképzelhetetlen a szo- ciálista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió közreműködése nélkül.

Tisztelt Képviselő Elvtársak!

— Indokinában az utóbbi hónapokban örvendetes események történtek. Hősies küzdelem után teljesen felszabadult Dél-Viet- nam, s Kambodzsában és Laosz- ban is győzelmet arattak a hazafias erők. Mi a magunk részéről lehetőségeinkhez mérten, ezután is támogatjuk az indokínai népeket — most már a háború sebeinek begyógyításában, békés jövőjük építésében.

— Támogatjuk a vietnami népet hazája egyesítésére irányuló törekvéseiben, amilyenek megfelelnek Ho Si Minh végakaratának. örülünk azoknak az eredményeknek, amelyek ezt elősegítik.

— Ez év tavaszán kaptunk hírt az Indiai Köztársaságban lejátszódott kormányellenes készülődésről. Indira Gandhi miniszterelnök India haladó, demokratikus erőire támaszkodva határozottan fellépett a reakciós, a kormány megdöntését célzó törekvések ellen. Intézkedései jó szolgálatot tettek mind India belső helyzetének, - mind a nemzetközi enyhülésnek. Örömmel ragadom meg az alkalmat, Hogy e helyen is kifejezzem: kormányunk nagyra értékeli az Indiai Köztársaság elnöke, Fakhruddin Ali Ahmed pénteken kezdődő hivatalos magyarországi látogat tását.

Tisztelt Országgyűlést

— A Magyar Népköztársaság kormánya folytatja bevált és az élet által igazolt külpolitikáját. Külpolitikai irányvonalunkat megerősítette a Magyar Szer cialista Munkáspárt XI. kongresszusa, és egyben aláhúzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényesít«- nünk.

Szoros együttműködésünk a szocialista közösség államaival nagyban hozzájárul építő munkánk külső feltételeinek biztosításához, szocialista rendszerünk zavartalan fejlődéséhez, Kiemelkedő szerepet tölt be ebben a Szovjetunió. ,A nagy szovjet nép, amely felszabadította országunkat a hitleri hordák és magyar csatlósaik uralma alól, óriási segítséget nyújtott népünknek új élete megindításához is. Csütörtökön volt 30 esztendeje annak, hogy a felszabadult Magyarország és a Szovjetunió helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Ez annak idején hathatós támogatás volt ahhoz, hogy hazánk megtalálja helyét a világban. Országunk és a Szovjetunió testvéri kap- ! csolatai azóta is szüntelenül fej- i lödnek, pártjaink, kormányaink i és népeink teljes megelégedésére.

(Folytatás a 3. oldalon)