Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
TPlfJSAB A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek! 1975. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXX. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM «irnwrn mwwwwiwi nmßmmmm MAs SZERKESSZEN VELÜNK (7. oldal) HÉTVÉGE (8. oldal) TUDNIVALÓK AZ ÜJ KRESZ-RÖL (9. oldal) Hz országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját Véget ért az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losoncéi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor,' Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt .vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Or. Romány Pál: Ott érdemes és ett kell beruházni, ahol a társadalmi munka hatékonyabb A mezőgazdaság a szántó- [ földi növénytermelés, a kertészet, az állati eredetű termékek termelése, mindezzel együtt a termékfeldolgozás és -forgalmazás — a felszabadulás óta eltelt három évtizedben hatalmasat lépett előre — mondta bevezetőben a miniszter. Erről tanúskodnak a növekvő termésátlagok, erről tanúskodik az árutermelés. A hajdani ala- ! csony színvonal illusztrálására csak egy szám: ha termésátlagaink a felszabadulás előttihez képest nem változtak volna, akkor a jelenlegi búza és kukorica termésmennyiség megtermeléséhez az ország mező- gazdasági területének közel 90 százalékát csak ezzel a két növénnyel kellene bevetni. A termelés növekedésének évi üteme emelkedő tendenciájú. A termelési mutatók, a technológiai j paraméterek alakulásánál is ' nagyobb jelentőségűek a társa- , dalmi változások, s ezen belül is a parasztság átalakulása.' Ismét csak egy statisztikai mérőszám: ez éy végén hazánkban az aktív keresőknek 20 százalékára, azaz egymillióra tehető a mezőgazdasági keresők aránya, illetve száma. Abban az országban tehát, amelyben még nem is olyan régen miriden második ember a mezőgazdaságban dolgozott, most csak minden ötödik található ott. És hozzá kell tenni: a mezőgazdasági keresőknek csak kereken a fele szövetkezeti paraszt, a többi munkás, alkalmazott és egyéb kategóriába tartozó. — Szeretnék az elmondottakhoz három következtetést a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani és a következtetéseket megindokolni. Először: a mezőgazdasági népességnek ez a létszám- és aránycsökkenése, és ezzel egyidejűleg a mező- gazdasági termelés említett növekedése úgy valósulhatott meg, hogy hazánkban a társadalmi munkamegosztás lényegesen fejlődött, mélyült. A második következtetés szorosan összefügg az előzőekkel. A mezőgazdasági foglalkozásúak arányának csökkenése ugyanis együttjár a saját fogyasztásra való termelés csökkenésével, azzal, hogy növekszik az igény a feldolgozott, rendszeresen forgalmazott j élelmiszerek iránt. Az iparág j nehezen birkózik a megnövekedett feladatokkal. jóllehet. I szintén nagyot lépett előre. A lakossági igények hazai adottságainak, külkereskedelmi lehetőségeink egyértelműen indokolják a mezőgazdasági feldolgozóipar továbbfejlesztését, azt, hogy a kormány munka- programjában elhangzottnak megfelelő figyelemben részesüljön a következő években. Helyzetünk megítéléséhez fűzött harmadik következtetésként a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek termelésének és gazdálkodásának egyre fokozódó fontosságára szeretnék utalni. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 2/3-át állítják' elő a nagyüzemek. Természetesen van olyan termék is, ahol csaknem 100 százalékát, de olyan is, ahol csak a felét, vagy még kisebb hányadát. A többit a háztáji és kisegítő gazdaságok adják. —■ Több jel árra . mutat, hogy a saját' fogyasztásra való kertészeti termelés nemcsak számottevően, hanem napjainkban is növekszik. Nem ez a helyzet azonban az állattenyésztés több olyan ágazatában, amelyre a lakóhely- és foglalkozásváltás, az előrehaladó urbanizáció erőteljes hatással van és csökkenti azt A csökkenést a nagyüzemi termelés bővítésével, kapacitása-, nak növelésével lehet és kell ellensúlyozni, pótolni. Mi több: nem egyszerűen pótolni kell. hanem többet, rendszeresen, jó minőségben szállítani. Figyelmünk előterében tehat a nagyüzemi termelés fejlesztésének kell állnia. Ez a figyelem a meglevő termelési lehetőségek jobb hasznosítását és újabb, nagyüzemi kapacitások megteremtését kell, hogy jelentse, főleg az állattenyésztésben. Gazdaságpolitikánk látómezejében kell maradnia az összes termelési lehetőségnek, a több szektorú mezőgazdaságnak, hogy a mezőgazdasági lakosság csökkenését ne kövesse közvetlenül a mezőgazdasági termelés hasonló arányú, pótlást igénylő csökkenése — hangsúlyozta dr. Romány Pál, majd így folytatta: — A gazdasági ágazatok fejlesztésében nagy fontosságot tulajdonítunk az erőforrások jobb összehangolásának. Ennek sikere nemcsak anyagiakon, hanem legalább ennyire a helyes szemléleten és az erre támaszkodó konkrét szervezésen múlik. Ez mondható el az összességében sikeres, ipari jellegű módszereket alkalmazó termelési rendszerekre is. Ma már sok beváltnak tekinthető tapasztalat birtokába jutottak az üzemek. Éppen ezért az új rendszerek indokolatlan létrehozása helyett sokkal inkább a jó tapasztalatok hasznosításához, általánossá tételéhez adjuk meg a kellő támogatást. Méltán léphetünk fel a befektetés hasznosításának fokozott igényével, sőt; e tapasztalatok jól kamatoztathatók a régebbi termelési eljárások tartalékainak kiaknázásában is. A fejlődés követelményéből természetszerűen következik, hogy gazdaságaink, a korszerűnek ítélt módszereket is továbbfejlesztik és új módszerek bevezetésén dolgoznak. Eközben nagy hiba lenne azonban, ha elkerülnék a figyelmünket a hagyományosnak ítélt, de a fejlődés szolgálatába állítható nagyon is fontos, termelési eljárások. örüljünk annak, hogy kezdünk gyorsak lenni a tudományos-technikai haladás eredményeinek megismerésében. De annak nem örülhetünk, ha lassúak vagyunk szocialista lehetőségeink hasznosításában — mondotta a miniszter, majd a beruházásokról szólva rámutatott: (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezeit Fakhruddiu AH Ahmed? az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének irieghívására pénteken hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége. Az indiai államfő kíséretének tagjai: Szurendra Pál Szingh idegenforgalmi és polgári repülésügyi államminiszter, V. C. Trivedi külügyminiszter-helyettes, K. Balachandran, az elnöki titkárság vezetője. A. M. Abdul Hamid, az elnök sajtótitkára és K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. Az Indiai Köztársaság elnökét ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az épületet magyar és indiai zászlók, magyar és hindu nyelvű üdvözlő feliratok díszítették. A repülőtér betonján katonai díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több' más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. ( Ott volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. A hazánkba érkező államfő fogadására eljöttek a budapesti indiai kolónia képviselői. is. Fél kettő előtt néhány perccel tűnt fel a légtérben az Indiai Köztársaság elnökének külön- repülőgépe, amelyet a magyar légierő vadászgépköteléke kísért Budapestre. Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte a repülőgépből kilépő indiai kormányelnököt, feleségét és kíséretét. Díszjel harsänt, a katonai egység parancsnoka jelentést tett F. A. Ahmednek, majd felcsendült az indiai és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövés dördült el a magas rangú vendég tiszteletére. Legfőbb feladat a cukorrépa-felvásárlás szigorú ütemezése, a kukorica-betakarítás gyorsítása Hz operatív bizottság állásfoglalása: nem csökkenhet megyénkben a búza vetésterülete A nyári betakarítás befejezése óta, most szeptember 26- án, pénteken ült először össze a mezőgazdasági munkákat ösz- szehangoló megyei operatív bizottság. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok őszi munkáiról szóló beszámolókból kitűnt, hogy megyénkben legtöbb gondot a cukorrépa betakarítása okoz, mivel a rendkívüli jó időt kihasználva a gazdaságok egy része a cukorgyárakkal közösen kialakított ütemezést figyelmen kívül hagyva a feldolgozáshoz szükségesnél több répát szedett fel. A prizmákba rakott répa a nagy melegben köny- nyen tönkremegy, pedig ellentmond a termelők sietségének az is, hogy a jelen időszakban a répa még mindennap egy százalékkal gyarapítja súlyát a földben, javuló cukortartalommal. Az operatív bizottság megállapítása szerint szigorúbban kell a következő hetekben a szerződésekbe foglalt ütemtervhez ragaszkodni a cukorrépafelvásárlásban és a szállítójárművek egy részének átcsoportosításával inkább a kukoricabetakarítást kell gyorsítani. Ehhez a teljes gépi kapacitása is rendelkezésére áll a megye mezőgazdasági üzemeinek. A többi őszi növény betakarítása megfelelő ütemben folyik megyénkben és jól haladnak a vető, illetve mélyszántások is. Az operatív bizottság pénteki ülésén külön is kérte megyénk gazdaságait, hogy őszibúza-ve- tésre legalább az 1973. évihez hasonló nagyságú területet jelöljenek ki az idén. Sem nép- gazdasági, sem megyei szempontból nem lenne helyes, ha csökkenne a búza termő területe. Van elegendő és jó minőségű vetőmag egyébként a fenti cél megvalósításához. Az operatív bizottság végül figyelmeztetett arra, hogy a szállításokat — az október 1- től segítő honvédségi járművek mozgatását — a tavalyinál is jobban össze kell hangolni ezen az őszön, amikor — a megállapítások szerint — minden eddiginél jobban sikerült a nagy munkára megyénknek felkészülnie
