Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
Világ proletárjai^ egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1875. SZEPTEMBER 26.. PÉNTEK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 22®. SZÁM MA 2 BISZKD BÉLA ÉS BONDOR JÓZSEF ORSZÁGGYŰLÉSI HOZZÁSZÓLÁSAI (3—4. oldal) KI KELL LÉPNI AZ ÍRÓASZTAL MÖGÜL (5. oldal) MIÉRT NEM MESTER A MESTER? (5. old.) A kormány munkaprogramja az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjén Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A júniusban újjáválasztott legfelsőbb államhatalmi testület első munkaülésén részt veit Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Részt vett az ülésen a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége is. Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában meleg szavakkal köszöntötte a szovjet vendégeket: a küldöttség vezetőjét, Pjoir Miro- novics Maserovot, az SZKP KB Politikán Bi zottságának póttagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagját, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, valamint a delegáció több tágját. A vendégeket köszöntő taps utáni percek a megemlékezésé voltak: az alakuló ülésszak óta elhunyt Simon István országgyűlési képviselő, Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkárhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagja. Érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány munkaprogramjáról: 2. a Magyar Népköztársaság 1974. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat. A napirendnek megfelelően ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. mm iád* Lázár György beszéde ... „ «... A képviselőválasztásokat kővető alakuló ülésen bejelentettem, hogy a kormány — alkotmányos kötelességének megfelelően — megvitatás és. jóváhagyás céljából az országgyűlés élé terjeszti munkaprogramját. Ennek a megtisztelő kötelességünknek kívánok most eleget tenni. Kedves képviselőtársaim! Itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert tény, hogy a magyar nép egyré javuló feltételek között, biztonságban él és dolgozik szépülő, gazdagodó hazájában, népi rendszerünk erős és szüntelenül fejlődik. .A Magyar Népköztársaságban alkotmányos 'rend, szocialista törvényesség van. Szilárd a köz- biztonság, az állampolgárok jogai maradéktalanul érvényre jutnak. Eredményeink, következetes békepolitikánk, szolidaritásunk a függetlenségükért küzdő népekkel elismerést és megbecsülést vált ki a haladó emberiségből. Hazánkat a testvéri barátság erős szálai tfűzik a Szovjetunióhoz, a szocialista közösség országaihoz. Aktívan hozzájárulunk a KGST-ben megvalósuló szocialista1 gazdasági integráció fejlesztéséhez, a közös feladat ik megoldásához. Belpolitikai életünket a kiegyensúlyozottság, ugyanakkor a nagyfokú aktivitás jellemzi. Országunkban töretlen lendülettel folyik a fejlett szocialista társadalom építése, népünk a jól végzett munka tudatában tekinthet vissza az elmúlt évekre. ftz alkotó és gyümölcsözi iminHa alapja: a nép által támogatott politika, a kölcsönös bizalom társadalmunk vezető ereje, a párt és a tömegek, a munkásosztály és szövetségesei között. Ez eddigi sikereink forrása és egyben legfőbb biztosítéka jövő terveink megvalósításának is. A kormány elsőrendű 'feladatának tekinti, hogy munkájával hozzájáruljon a gyakorlatban kipróbált politika következetes végrehajtásához. Az állami élet irányításában., a kormányzati feladatok megtervezésében és végrehajtásában a párt XI. kongresszusának határozatait tekintjük vezérfonalnak. Magunkévá tesszük és teljesíteni kívánjuk a Hazafias Népfrontnak az idei országgyűlési választásokon népünk szavazataival imponáló módon megerősített programját. A kormányt az a törekvés hatja át, hogy minél jobb feltételeket teremtsen a békés, alkotó munkához, lelkesítő céljaink eléréséhez. Ebben a szellemben dolgozott a Minisztertanács az elmúlt években is, amikor a kormány élén Fock Jenő elvtárs állt, és ebben a szellemben kívánja folytatni munkáját az országgyűlés előző, alakuló ülésén új összetételben megválasztott kormány is. Társadalmi céljaink elérését, az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejlesztését a jövőben is csak akkor biztosíthatjuk — mondotta a továbbiakban Lázár György —, ha ehhez tervszerű és egyre magasabb fokon szervezett, munkával megteremtjük az anyagi alapokat. Ezért a kormány tevékenységében az elkövetkező években is kiemelkedő szerepe lesz a gazdaságirányító munkának. Jövő terveinket a ma meglevő alapokra építjük, fontos tehát, hogy helyesen ítéltük meg, bel tartunk» miben jutottunk előre, mi az, amit tennünk kell, hogy elhárítsuk a fejlődés útjában álló akadályokat. Pártunk XI. kongresszusa valósághű mérlegben világos képet adott eredményeinkről, és nyíltan szólt problémáinkról is. Nem nagyítottuk fel gazdaságunk sikereit, nem becsültük le nehézségeinket akkor sem, amikor a parlamenti választások alkalmából népünkhöz fordultunk. Ma, amikor a közelebbi és távolabbi jövő feladatait készülünk meghatározni, ugyanerre az értékelésre építhetünk. Ügy vélem, ez így van rendjén, mert akkor járunk el helyesen, ha a sokrétű valóság kedvező és árnyoldalait egyaránt számításba vesszük. A lényeg az, hogy az eredmények ne tegyenek bennünket elbizakodot- tá és a nehézségek láttán se váljunk kishitűvé. Alig negyedév van hátra ebből az évből és ezzel a negyedik ötéves terv időszakából. A tényekre alapozva megállapíthatjuk, hogy a X. kongresszus határozatában megjelölt irányt követve —■ noha nem yárt nehézségekkel is találkoztunk — elérjük a IV. ötéves tervben magunk elé tűzött legfontosabb célokat. A gazdasági építőmunka eredményei tovább gyarapították nemzeti vagyonúnkat, növeltek népünk anyagi és kulturális jólétét, erősítették az állami és szövetkezeti tulajdont és általában társadalmunk szocialista vonásait. Nemzeti jövedelmünk növekedési üteme több év óta 6 százalék körül alakul. Ez meghaladja a nyugat-európai tőkés országokét, és megfelel annak, ami a világ leggyorsabban fejlődő részében, a KGST-be tömörült országokban megvalósul. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, a nemzeti jövedelem növekményének közel az, egésze a munkatermelékenység emelkedéséből, a hatékonyság javulásából származik. Az ipari termelés a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal emelkedik. Előbbre jutottunk a termelési szerkezet- és a gyártmányösszetétel korszerűsítésében. kielégítően teljesülnek a központi fejlesztési és a rekonstruk- riós programok előirányzatai. Folytatódott az energiatermelés és -felhasználás struktúrájának átalakítása. Gyors , ütemben fejlődik az alumíniumipar, a vegyipar, befejezéséhez közeledik a közúti járműprogram, az elmúlt években meghonosítottuk a számítógépgyártást. Széles fronton korszerűsítettük, megújítottuk a ruházati cikkek, a bútorok és más közfogyasztási cikkek választékát. Előreléptünk az építőanyagipar fejlesztésében, az építés, különösen a lakásépítés iparosításában. A tervezettnél nagyobb mértékben — az előző öt évhez képest 17—18 százalékkal — emelkedik a mezőgazdaság termelése. Számottevően bővítettük az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek anyagitechnikai alaoiait, mind több és egiu-e jobban felkészült szakember segíti a gazdálkodás színvonalának emelését. Az elmúlt években nagyot léptünk előre a növénytermelés — különösen a kenyérgabona- és s kukoricatermesztés — fejlesztésében, az iparilag szervezett termelési rendszerek meghonosításában és ezáltal a hozamok növelésében. Termésátlagaink néhány területen felzárkóztál^ a nemzetközi élmezőnyhöz. Meggyorsítottuk az állattenyésztés korszerűsítését. A szocialista nagyüzem mek fölényének újabb meggyőző bizonyítéka, hogy az esetenként kedvezőtlen természeti viszonyok és elemi csapások közepette is biztosítani tudtuk a termelés fejlődését. Fokozatosan valóra váltjuk a közlekedéspolitika koncepcióját. Folytattuk a vasúti és a közúti közlekedés korszerűsítését, a korábbinál jóval több beruházást fordítunk a városi, különösen a budapesti tömegközleker dés fejlesztésére. Az életszínvonal növelése lépést tart a népgazdaság ‘ fejlődésével. A fogyasztás, a reálbérek és a reáljövedelmek rendszeres emelésével egyidejűleg megvalósítottuk, sőt túlteljesítettük az ötéves tervben előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket. Javítottuk elosztási rendszerünket, határozottabban léptünk fel a, szocialista normák megsértőivel szemben. Az elmúlt években is megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a munkásosztály életviszonyainak javítására, a nagyüzemi munkások reálbérének emelésére. Az iparban általánossá vált. a rövidebb munkaidő. Űjabb intézkedések segítik a munkások továbbtanulását, lakáshelyzetük javítását. A tervezettnek megfelelően alakult a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme, javultak a falusi lakosság életfeltételei, tovább csökkent 'a város és a falu közötti különbség. öt év alatt több mint kétszeresére növeljük a szociálpolitikára fordított költségvetési kiadásokat, ennek keretében több, mint kétszeresére emelkedik a családi pótlékra kifizetett összeg. Állami és társa(Folytatás a 2. oldalon)
