Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-04 / 207. szám
Szereli-e a munkáját? 1 ápasztalatok a pályakezdő szakmunkások életéből fl lunkismivelädes helyzetéről tanácskoztak Békéscsabán a megye közművelődési intézményeinek vezetői ja alakult meg. A közművelődési vetélkedőkön ebben az évben mintegy negyven szocialista brigád vett részt. A munkásfiatalok szavalóversenyébe pedig 15 üzem kapcsolódott be. A művelődési központ munkájában az elmúlt egy év alatt mintegy húsz százalékkal több fizikai dolgozó vett részt, mint az előző évben. Arról is számot adtak, hogy a könyvtár olvasói közül a szak- és betanított munkások aránya, valamint a segédmun- I kások száma több mint két százalékkal emelkedett. A megyei könyvtár a munkásművelődési határozat végrehajtásának érdekében a korábbi 36 óra nyitva tartás helyett a határozat megjelenését követően 56 órát tart nyitva hetenként. A megye- központ ifjúsági és úttörőházában pedig közel kétszáz munkásfiatal vesz részt a klubéletben. A megyei múzeumok igazgatóságának beszámolójából kiderült, hogy a párthatározat óta rendezett három politikai kiállítás, mint „Békés megye mezőgazdaságának 30 éve”, „Békés megye szabad 30 éve” és „A holnap világa” című szovjet tudományos fantasztikus festmény- kiállítás látogatói között jelentősen növekedett a muh- káskollektívák, szocialista brigádok száma. Így például Békés megye szabad 30 éve 6500 látogatója közül mintegy 80 volt a szocialista brigád közel ezer taggal. A TIT előadás- sorozatait pedig mintegy 33 ezren hallgatták meg, akiknek 55 százaléka volt fizikai dolgozó. Vasutasok tanfolyama tanfolyam 1976. május 1-ig tart. A napi hat tanítási óra tíz lány és harminc férfi szakképesítését segíti elő. Az oktatók a békéscsabai állomás dolgozói, a hallgatók pedig Békés megyeiek. A tanfolyamot Szilágyi János mérnöktanácsos vezeti. Az Ifjúsági Törvény, illetve a végrehajtásáról szóló 1043/1971. számú kormányhatározat az állami vezetés és a társadalmi szervek részére kötelességgé teszi a munkába lépéstől számított öt évig a fiatalokkal való fokozott törődést. Megyénkben évente több mint kétezer szakmunkás kezdi meg a pályáját. Ezért fontos, hogy a szakmunkásképző-intézetek padjaiból az üzemek, vállalatok, szövetkezetek munkapadjai mellé kerülő fiatalok hogyan illeszkednek, hogyan illeszkedhetnek be új munkahelyük kollektívájába; milyen a közérzetük. Hiszen a cél nyilvánvaló: a munkaerő megtartása. A Munkaügyi Minisztérium és az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet közös kezdeményezése alapján a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet felmérést végzett. A vizsgálat célja az volt, hogy az 1974-ben végzett ipari szakmunkások hogyan illeszkedtek be a munkahely kollektíváiba. A felmérést az Orosházi Üveggyárban, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, a MEZŐGÉP békéscsabai gyárában és a Gyulai Harisnyagyárban végezték. A vizsgálat során 56 szakmunkás (45 fiú, 11 leány) nyilatkozott, s közvetlen vezetőik is szakvéleményt adtak. A megkérdezetteknek több mint . egyharmada géplakatos, néhányan az egyéb fémipari szakmákat képviselték, a lányok pedig kötő-hurkoló szakmunkások. Az első kérdés az volt: szándékukban áll-e az elkövetkezendő 1—2 évben munkahelyet változtatni? Az egy év óta dolgozó 56 szamunkásból 28 nem kíván munkahelyet változtatni; 24 fiatal változtathatna, ha számára jobb munkahelyet találna. Négy ifjúmunkás pedig mindenképpen új munkahelyre szeretne menni. A megkérdezettek felénél lappangó vagy nyílt munkahelyváltoztatási szándék jelentkezett, amelynek hátterében feltehetően a pályakezdés valódi esetenként pedig vélt — nehézségei húzódnak meg. A „menni vagy nem menni”-dilemát várhatóan több tényező dönti majd elEzek közül az alábbi kérdésekbe foglalt tényezőket emeltük ki: szereti-e jelenlegi munkáját? Harminckilenc fiatal sze* réti a munkáját; 16 csak részben szereti, illetve nem mutat j ez iránt különösebb érdeklődést; I egy szakmunkás pedig kifejezetten nem szereti azt, amit csinál. A munkahelyi vezetők véleményei igazolták a válaszokat. A gyulai kötő-hurkolók munkahelyi közérzete a legjobb. A munkaszeretetük kialakulá- I sában igen fontos szerepe van j annak, hogy a fiatalok szak- j mai felkészültségüket kamatoztatni tudják. Az alapos szak- j ismeretet, nagy felelősséget ; igénylő munkát végző szakmunkások szeretik legjobban szakmájukat. Kedvezőtlenebb a kép a szakmai ismeretet igénylő részfeladatok ellátóinál, s a minimális szaktudást igénylő munkaköröket szeretik a legkevesebben. Néhány esetben a sorozatgyártással járó monotónia, az erősebb fizikai igénybevétel, s a kedvezőtlen munkakörülmények okozta ellenérzésekkel is számolni kell. A pályakez" t3U- SZEPTEMBER 4, dók többsége egy év után megfelelt a követelményeknek, de a felmérésbe bevontak mintegy ötödének begyakorlottsága, munkateljesítménye alapján még túlzónak tűnik a magas szaktudást igénylő feladatok kívánsága. A következő kérdés az volt: milyenek a munkatársi kapcsolataik ? A munkatársi kapcsolatok általában jók vagy megfelelőek. Ez azt mutatja, hogy a befogadók. 46 fiatalt kellemes és jó munkatársként értékeltek; ez a vizsgált létszám 82 százaléka. Hat szakmunkás magatartásával és munkaintenzitásával kisebb nagyobb kifogások voltak, négy fiatal pedig ezidáig nem tudott beilleszkedni. A harmadik kérdés: milyen célt tűztek a munkahelyükön maguk elé a pályakezdők? Negyven szakmunkás szakmájának tökéletes elsajátítását tűzte ki elsődleges célként; tizenhatan pedig úgy nyilatkoztak, hogy elsősorban sokat akarnak keresni. Az első válasz adói igen nagy arányban a MEZŐGÉP és az Orosházi Üveggyár fiataljai voltak. Elégedettek-e jelenlegi fizetésükkel? — hangzott a negyedik kérdés. Az 56 pályakezdő közül 18-an telies mértékben elégedettek a fizetésükkel. A 45 fiú havi átlagkeresete 1909 forint, a leányoké 2600 forint. A keresetek szóródása 1650—3000 forint. A felmérés tapasztalataiból az alábbi következtetések vonhatók le: A pályakezdő szakmunkások munkahelyi közérzetét, beilleszkedését jobban figyelemmel kell kísérni; egyéni segítségnyújtásra van szükség. A szakmunkásoklevél megszerzése korántsem garantálja a teljes szakmai fel- fegyverzettséget. A pályakezdéssel intenzív pályafejlődési szakasz következik. Ebben a kezdeti szakaszban kibontakozó fejlődés bázisa a szakma magasfokú, mesteri szintű elsajátításának. Ebben meghatározó szerepe van a közvetlen munkahelyi vezetésnek, de a fiatalok aktivitásának, akaratának, munkaerkölcsi tulajdonságainak is. Közös erőfeszítések eredménye lesz a fiatal szakmunkások szakma- és munkaszeretete, amely a ió munkahelyi közérzet alakítója lehet. Mint azt a felmérés — és a mindennapi gyakorlat is — iga zolja, a munkahellyel való megelégedettségnek nem az egyetlen, s nem is teljesen elkülöníthető feltétele az adott munka szeretete. Nagyon fontos lehet a munkatársakkal és a vezetőkkel való kapcsolat és a méltányos erkölcsi és anyagi megbecsülés is. Az e területeken jelentkező feszültségek feloldásához kétségtelenül határozott intézkedésekre van szükség, de a problémák egy részénél mindössze a megértés és a meggyőződés hiányosságai jelentkeznek. A pályakezdéstől számított egy év elteltével nem várhatjuk a munkahelyei való teljes azonosulást. Sőt: új problémák is napirendre kerülhetnek. Például az 56 szakmunkás közül 36 kíván továbbtanulni szakiskolákban, gimnáziumban, főiskolán, politikai iskolán Bőké Gyula, a Békés megyei PT1 igazgatóhelyettese, Császár Lajos, a Békés megyei PTI munkatársa Képes híradó „Egy nyári munkanap 1975'' címmel érdekes képes híradó vonja magára a figyelmet a geszti Egyetértés Tsz központi irodájának tornácán, ötletesen mutatja be a szövetkezet sokrétű tevékenységét. Gonda János, az Egyetértés Tsz párttitkára kapta lencsevégre a nap legizgalmasabb munkafolyamatait. Egyebek között bemutatja a nyári munkák korszerű gépeit, a munkába induló traktorokat, a gabonamagtárat, a szabadban ' legelésző húshasznú tehénállományt Legelésző juhnyájat láthatunk a híradón, s megörökítette a párttitkár a juhhodály tetőjavítását is. Lefényképezte a tűzrendészeti ellenőrzést, a társadalmi tulajdon védelmi ellenőrzését, az öntözést, a dolgozók déli pihenőjét, a termelőszövetkezeti tagok gyermekeinek vidám játékát. Elhatározta Gonda János, hogy ősszel újabb fényképsorozatban számol be az Egyetértés Tsz tagjainak életéről, munkájáról. 1975. szeptember 16-án Medgyesegyházán új, modern könyvesboltot ad át a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. Az új könyvesbolt megnyitásával a nagyközség és a környező falvak és tanyák lakóinak régi kívánsága teljesül, megoldódik végre a környék könyv- és hanglemezellátása. A medgyesegyházi könyvesbolt megnyitását társadalmi igény előzte meg, és a tanács minden rendelkezésre álló eszközzel támogatta azt. Törzsgárda- ünnepség a KÖJÁL-nál Tegnap, szerdán kedves ünnepség keretében köszöntötték a Békés megyei KÖJÁL törzs- gárdatagjait. Az öt, tíz, tizenöt és huszonöt éve ott dolgozókat dr. Illés Elemér igazgatóhelyettes köszöntötte és adta át a megérdemelt jutalmat, összesen tizennégyen vehették át az arany-, ezüst- és bronzfokozatú jelvényeket és az okleveleket. — Édes fiam, háromszor hat az tizennyolc, tehát kiadjuk a kisszobát albérletbe. — Ez a számtani művelet valóban pontos, de mit akar jelenteni? — kérdeztem. — Ez azt jelenti, fiacskám, hogy hárman vagyunk, hat négyzetméter alapterület jár koponyánként, az tizennyolc négyzetméter, az ezen felüli kisszobát tehát kiadjuk albérletbe. Csillogó szemű nejem eme érvelése ellen tenni képtelenség. Ez még Einsteint, mint főbérlőt is elnémítaná. A kisszobát tehát kiadjuk, a bevételt pedig békés célokra fordítjuk. Hirdetésünkre csinos gépíró-lánykák jelentkeztek, majd szolid arcú idősebb hölgyek, később fiatal házaspárok lüktető libegőssel. Egyiknek sem adtuk. Végül egy jól öltözött, megnyerő külsejű (120 kilós), negyven év körüli férfi csönKedden Békéscsabán az MSZMP székházában tanácskoztak Békés megye közművelődési intézményeinek vezetői a munkásművelődés helyzetéről. A megbeszélésen — amelyet dr. Becsei József, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára vezetett — a közművelődési intézmények vezetői egyebek között beszámoltak arról, hogy Békés megye központjában a párt közművelődési határozatának megjelenése óta lényegesen javult a munkásművelődés helyzete. Így például a Megyei Művelődési Központban nyolc üzem szocialista brigádvezetőinek klubgetett be, s elmondta, hogy főszakács a „Túróscsuszában”, csöndre van szüksége, mert most dolgozik ,,A konyhaművészet I., II. kötet” című művén. Párnás kezével bemutatkozott: — Lepény Dezső vagyok. Természetesen örömmel engedtük el a főszakács „író” kezét és engedtük be a lakásba. Este roppant zajos kalapácsolás, dörömbölés, bútorok tologatásának szörnyű csikorgása riasztotta meg nyugalmunkat. Nyomott hangulatban tértünk nyugovóra. Az első. legédesebb szenderedés- kor oldalba könyökölt csillogó szemű nejem: — Hallod? — Mi az? — ültem fel ágyamban. — Nem hallod? Földrengés van. Remeg a ház. Valóban. Mély, tompa dübörgés hangzott. Amolyan 8as erősségű földrengésnek ítéltem. Rohanjunk ki a szabadba — villant át agyamon a mentő ötlet, de e pillanatban nejem a fejéhez kapott: — Meg van! Horkol az albérlőnk. Reggeli ébredésünkkor hagymaszag töltötte meg szobánkat. Kiderült, hogy Lepény úr egy rezsón 15 rántottét süt magának fröstök- re, makói vöröshagymával körítve. Leégett zsír- és hagymabűz kóvájgott még a lépcsőházban is. Amíg Lepény úr el nem ment hazulról, nem mozdultunk ki a házból, féltünk, hogy a fő- szakács-író szobatüzet támaszt, amit tudvalevő sem a biztosítók, sem a tűzoltók nem szeretnek. Később Lepény úr kifúratta a mennyezetet, mert trapézt és gyűrűhintát szerelt fel szobatornára. Bizonyára azért edzette magát, nehogy fel merjünk neki mondani. A vízvezetékét gyümölcshéjjal. ételmaradékokkal tömte el, ettől csőrepedés támadt. Egy egész szeAZ ALBÉRLŐ Szeptemberben nyílik a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ötödik Békés migyei könyvesboltja A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat alapvető feladata a megyeszékhelyek, városok, ipari centrumok könyvellátásának biztosítása, de több olyan nagyközségben is nyitott már könyvesboltot, ahol ehhez a helyi szervek segítséget nyújtottak. Éppen Békés megyében alig két éve nyílt meg a mezőberényi könyvesbolt és minden várakozást felülmúló nagy könyvforgalmat ért el. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ötödik Békés megyei könyvesboltja remélhetőleg ugyanolyan eredményeket ér el, mint a nemrégiben átadott gyulai és mezőberényi bolt. A forgalmi és kereskedelmi szolgálat zökkenőmentes ellátására a békéscsabai MÁV-állo- máson szakképesítésre jogosító tanfolyam indult a MÁV igazgatóság személyzeti és oktatási osztályának szervezésében. A szeptember 1-én megkezdődött