Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

Nagyobb biztvaság, egyszerűbb ügyintézés Jaguártól új mezőgazdasági biztosítási rendszer A mezőgazdasági nagyüzemek részére új biztosítási rendszert dolgozott ki az Állami Biztosító széles körben szerzett tapaszta­latok és igények alapján Az új mezőgazdasági nagy­üzemi biztosítási rendszer bevezetését az élet vál­tozásai tették szükségessé. Ha­zánkban nagyüzemi mezőgazda- sági biztosítás 1960. óta van. Te­hát lényegében egyidős a ma­gyar mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Egyízben már, 1963-ban módosítani kellett a megváltozott igények alapján. Az utóbbi nyolc évben újra komoly változások történtek a mezőgazdaságban. Jelentős tech­nikai és technológiai módosulá­sok mentek végbe. Nagymérték­ben megnövekedett a különféle rendszerekben termesztett növé­nyek száma. Előtérbe került az iparszerű állattartás és -tenyész­tés. A biztosítás formáit és fel­tételeit ezekhez kell igazítani. Továbbá jogos az a kifogás, hogy az állatbiztosításoknál a térítések nem követik az árak­ban beállt változásokat, a gyü­mölcsültetvények fagykárai sem térülnek meg. Megalapozott az az igény, hogy a növények víz­kárbiztosítására is legyen lehe­tőség, akár árvíz, akár belvíz is teszi azt tönkre. A száj- és kö­römfájás okozta kiesésekre nyújtson védelmet az Állami Biztosító. A zártrendszerű sza­kosított sertéstelepek pedig az eddigiektől eltérő biztosítási fel­tételeket igényelnek. Az eddigi biztosítás módosítását az is indo­kolja, hogy gyakran bizony ne­hézkes volt a kármegállapítás. Az új nagyüzemi biztosítási rendszer keretében nyolcféle módozat között választhatnak a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok. A növénybiztosításnak a jövő­ben két formája lesz. Alapelv, hogy a kártérítés közelítse meg a tényleges üzemi veszteséget. Ezt szolgálja az üzemszintű, utó­lagos elszámolással egybekötött átlaghozam-biztosítás. Így meg­szűnik a táblánkénti hozam­becslés. A növények hároméves átlaghozama adja a biztosítás alapját. Az ennek alapján meg­•»BBBBBBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBSaaaBBBBBSBaBB relőbrigád rohant ki a víz- és csatornaműtől. Egyik este piásan tért ha­za Lepény úr, egész éjszaka hallgattuk, amint önmagával vitatkozik a különböző ételek elkészítése tárgyában, már­mint rántva, sütve, habarva, pirítva, főve, vagy felverve jobb-e, ha az illető étel be­kerül „A konyhaművészet I., II. kötet” című művébe. Majd írógépet hozott és éjjelenként a 470 oldalas kötetét gépelte kétujjas ököllel. Kínai sza­kácskönyvet is fordított, olyankor hangosan dörmögte: „Kinghiunszinghcsiau kluhlun kaiakai.” Ami tudvalevőleg azt jelenti, hogy „Darált hal "Izsgombócba gyúrva”. Ma reggel aztán összetalál­koztam Lepény úrral a lép­csőházban. Kedvesen megsí- mogatta- a fejemet negyvenöt kilós kezével és érdeklődött mai ebédünk iránt. Fejem nyakamba behúzva tűrtem a sjmogatást, aztán kivágtam: — A mai ebédünk King- hiungszinghcsiau kluhlun kajafeaá lesz. állapított kárösszeget fizeti majd a biztosító. Ez a biztosítás kiter­jed valamennyi növény jég, ár- és belvíz, villámcsapás, földcsu­szamlás okozta kárra, amely ön­részesedés-vállalással is megköt­hető lesz. Megyénk mezőgazda- sági üzemeire különösen jelen­tős, hogy a belvízkárok is meg­térülhetnek az árvízkárokkal azonos mértékben. Az állatállomány elemi csapás okozta veszteségnél januártól a felvásárlási árat fogja téríteni a biztosító. A tenyészállatoknál pedig a nyilvántartott értéket. Külön biztosítási forma gon­doskodik a száj- és körömfájás következtében előállott termék­kiesés, egészségügyi zárlat alatt felmerült költségek fedezéséről. Az új biztosítási rendszer le­hetőséget teremt növendék- és hízó állat, baromfi, zártrendsze­rű. szakosított sertéstelepek biz­tosítására is. Mindegyik formánál érvénye­sül az az elv, hogy a biztosítást kötő üzem maximálisan érdekel­ve legyen a kár elhárításiban. Hiszen a bekövetkezett kárnak, legyen az terméskiesés, vagy ál­latelhullás, nemcsak forint­értéke van, hanem annyival ke­vesebb kenyér, kevesebb hús ke­rülhet asztalunkra. Ezt pedig forinttal lakossági szinten nem lehet pótolni. Az új és sok mindenben egy­szerűsített biztosítási rendszer január elsejével lép életbe. Az Állami Biztosítótól kapott tájé­koztatás szerint ez év november végéig mezőgazdasági nagyüze­meink részleteiben megismerhe­tik az új rendszert, s ennek bir­tokában a számukra legkedve­zőbb formát választhatják. Körösfarcsai mozaik Véradónap volt Köröstarcsán. Gyaraki Tiborné, a Vöröskereszt titkára és a község vezetői nem­csak szervezték az akciót, ha­nem vért is adtak, A példáju­kat délig 55-en követték. Köztük Kovács Sándor, a Petőfi Tsz párttitkára, dr. Törő Imre kör­zeti orvos, a Fűz- és a Kosár­ipari Vállalat békési gyára helyi üzemének, valamint a fűzkiter­melő telepnek a 2—2 szocialista brigádja és sok tsz-tag. Nagy Sándorné, a Viharsarok Halászati Tsz gombkikészítő üzemének a dolgozója most adott tizenegyedszer vért. Tavasz- szal tüntették ki a Kiváló Vér­adó jelvény bronz fokozatával. ( Két és fél hónap alatt 436 milliméter csapadék Vietnamban bizonyára fel sem tűnik, Körös­tarcsán azonban annál inkább. Nyár elején ennyi ásó zúdult a községre. A keletkezett belvíz súlyos károkat okozott a mező- gazdaságnak és 60 vályogfalú há­zat is tönkretett. Koczka Sándor, az MSZMP községi csúcsvezetőség: titkára, valamint Smiri Lajos tanáesel­Mire lapáttenyerét össze­csapta: .— Hát maga kínaiul is tud? — Mi az hogy?! Kint, a fal mellett tanultam. Most is a nagyfaltól várunk látogató­kat. Ha lát itt a lépcsőház­ban ferdeszeműeket, görbe késsel a szájukban, azok hozzánk jönnek. Kalauzolja csak ide, Lepény úr. Nagyón aranyos hungvejpingisták. Este aztán hallottuk, amint Lepény úr visszatér lakásába, leszereli a mennyezetről a tornaeszközöket, majd . cso­magol. Reggelre eltűnt az életünkből. Másnap . fiatal házaspárt fogadtunk albérlőnek. Mi már csak így tudunk hozzájárulni az ország népesedéspolitiká­jának megvalósításához. Csön­des szöszmötölésüktől moso­lyogva szenderedünk álomba, s minden reggel alaposan ki­pihenve ébredünk. Sosem fogadok más albér­lőt a lakásunkba, csak fiatal házaspárt, Dénes Géza nők a legfontosabb feladatnak most ezeknek a házaknak az új­jáépítését tartja. Gond: nincs elég tégla, mész, valamint ajtó, ablak. A károsul­tak egyelőre nehéz helyzetben vannak. A Békéscsabai Kötöttárugyár kihelyezett üzemében most mint­egy 60 asszony és lány dolgozik. Már épül az új üzem, ahol — két műszakban — 80 an dolgoz­hatnak majd. Terv szerint még az idén. Csak az építők igyekez­zenek! Az általános iskola felső tago­zata 300 tanulójának a tornaórá­it egy szűk teremben tartják, amelynek a nedves, salétromos faláról lepereg a vakolat A mennyezet is rossz. * A község lakossága szívesen hoz áldozatot azért, hogy a tor­nához jobb körülményeket te­remtsen a gyermekeknek, ami ről Budai Gábor igazgatóhelyet­tes így nyilatkozott: — Az „Egy nap az iskoláért” mozgalom keretében már sok ezer forint összejött, a tanács­nak is van rá néhány százezer forintja. Ezenkívül a felnőttek, akik valamikor itt tanultak az iskolában, a gyermekek szüleivel együtt vállalják azt, hogy közre­működnek egy új torna- vagy pontosabban edzőterem építésé­ben. Még a megyei tanács anya­gi támogatására volna szükség. Egyébként ennek a létesít­ménynek a helyét ki is szemel­ték az iskola szomszédságában levő telken. Az öltözőt és a szer­tárt egy régi épületben lehetne kialakítani. A kempingtáborban a tanács­nak négy kényelmesen berende­zett faháza van, melyet 20 fo­rintért ad ki egy napra. Magán- faházak is vannak. Az ország távolabbi vidékéről, sőt külföldről is jönnek ide ven­dégek, főként horgászok, sátrak­kal felszerelve. A községi tanács szívesen ad helyet vállalatok­nak, üzemeknek faház felállítá­sára, sőt üdülő építésére is. Szép a környezet, a tábor köz­művesített, a horgászási lehető­ség a Kettős-Körösben és a holt­ágban, amelybe minden évben telepítenek halat, igen jó. Érde­mes Köröstarcsára látogatni. Pásztor Béla Bányásznap! Orosházán, A XXV. magyar bányásznapot holnáp, holnapután ünnepük az orosházi, kardoskúti olajbányá­szok. Az OKGT Nagy alföldi Ku­tató és Feltáró Üzem orosházi üzemegysége szeptember 5-én, holnap 18 órakor az orosházi Béke Étteremben rendezi meg a bányásznapi ünnepséget, melyen dr. Somfai Attila, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem kuta­tási igazgatóhelyettese mond ün­nepi beszédet. Ezt követően ki­tüntetéseket. jutalmakat adnak át a munkában élenjáróiinak, törzsgárdatagoknak. A Nagy­alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Nagyaktíva a Dél- Békés megyei Tsz-szövetségnél A megyei pártbizottság, a me­gyei tanács és a Dél-Békés me­gyei Tsz-szövetség szeptember 5-én, holnap nagyaktívát rendez Orosházán, a pártszékházban. Ezen részt vesznek a szövetség­hez tartozó termelőszövetkezetek elnökei, párttitkárai, hat mező- gazdasági közös vállakózás ve­zetői, a községi pártbizottság] titkárok, tanácselnökök, a városi és járási pártbizottsági első tit­károk, az orosházi Városi Tanács és a Járási Hivatal vezetői, va­lamint a Nemzeti Bank megyei fiókjának és néhány, a termelő­szövetkezetekkel kapcsolatban álló megyei vállalatnak a képvi­selője. Részt vesz a nagyaktíván Csatári Béla, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Szabó Sán­dor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-szövetség titkára lesz a nagyaktíva előadó­ja. Foglalkozik többek között a nyári betakarítással, a belvíz­helyzettel, az őszi mezőgazdasá­gi feladatokkal, a tsz-ek várha­tó pénzügyi helyzetével, a ne­gyedik ötéves terv időarányos teljesítésével, valamint az ötö­dik ötéves terv célkitűzéseivel. Naponta 20 vagon cukorrépát ad a gyárnak a sarkadi Lenin Tsz A cukorrépa-termesztésnek ősi hagyományai vannak Sarkadon. A Lenin Tsz az idén 450 hektá­ron termelt iparszerűen. A cu­korrépa-betakarítás megkezdő­dött. Jelenleg három gépsor dol­gozik a répaföldön, de hamaro­san munkába áll a negyedik is. A szállításra 8 pótkocsis gépjár­művet biztosít a szövetkezet, s naponta mintegy 20 vagonnal szállítanak az értékes alap­anyagból a Sarkadi Cukorgyár­ba. Eddig több mint 110 vagon­nal adtak át feldolgozásra. A ré­pa minősége kifogástalan, a le­vonás mindössze 8—9 százalék. A kedvezőtlen időjárás ellené­re az eddig betakarított terület hektáronként több mint 300 mázsa répát adott. A belvíz mi­att erősen begazosodott foltokon kézi erővel szedik, fejelik és tisztítják á répát. Elhatározták, hogy a legvizenyősebb folton sem hagynak földben egyetlen répát sem. A sarkadi Lenin Tsz 1976-ban már 500 hektáron termel cukor­répát. A cukorrépa talajelőkészí­tése teljes erővel folyik. Mély- szántják, istállótrágyázzák a ré­paföldet, talajminta alapján ada­golják a műtrágyát is, hogy megteremtsék a bő termés fel­tételeit. ünnepségek Kardoskúíon Vállalat orosházi üzemében, Kardoskúton szintén szeptember 5-én ünnepük a bányásznapot. A rendezvény 16 órakor a kar­doskúti művelődési házban kez­dődik. A vállalat dolgozóit Ha- nyecz Ernő üzemvezető köszönti, majd törzsgárdajelvények, ki­tüntetések, jutalmak átadására kerül sor. A harmadik orosházi olajipari objektumban, a gázi­pari gépgyárban szeptember 8- án, szombaton tartanak ünnepsé­get. Az orosházi Béke Étterem­ben 18 órakor kezdődik a bá­nyásznapi ünnepség, amelyen Rácz Ernő. a gyári szakszerve­zeti bizottság titkára mond be­szédet. A XXV. magyar bá­nyásznap alkalmából ezután itt is kitüntetéseket, jutalmakat ad­nak át a dolgozóknak, törzsgár­datagoknak. [jegyzet \ Betegség miatt.., Nem is olyan régen még ked­velt reggelizőhelye volt a gyu­laiaknak az OFOTÉRT melletti tejbüfé. Szerencsés „földrajzi fekvése”, a korai nyitás és a gyors kiszolgálás lendítette fel és tette állandóvá az üzlet for­galmát. A friss, ropogós pék­sütemények, a tejeskávé és a kakaó illata kellemessé vará­zsolta a hangulatot. Nagyon jó volt ott reggelizni. Sajnos, csak múlt időben mondhatjuk: jó volt, ugyanis egyik napról a másikra lehúzták a redőnyt. Egy papírra szépen rajzolt be­tűk adták tud túl: „Betegség miatt zárva”. A szűkszavú értesítésen kí­vül nem volt semmi biztató kicsengésű utóirat. valami olyas­mi: csak rövid időre, vagy csak néhány napra. Olyan hírek Is elterjedtek: nem is betegség miatt zárták bé, hanem azért, mert nincs, aki vállalja azért a fizetésért az egyszemélyi felelősséget, meg hogy az üzemeltető válla­latnak nem gazdaságos és nem is profilja az ilyen jellegű bolt fenntartása. A valódi okot az üzemeltető tudja, az viszont a mai napig tény: az üzlet zár­va! Ez viszont* nagyon kelle­metlenül érinti a gyulai embe­reket. Megkezdődött az iskola, s a diákok százai járnak el a le­húzott redőnyű bolt előtt. Egy pillanatra még önkéntelenül megtorpan a lépése a sok vi­dékről bejáró tanulónak, aztán mennek tovább, kicsit bosszan­kodva, reggeli nélkül. Köztudott a kereskedelmet nagyon érzékenyen érintő mun­kaerőhiány. Tudjuk, nem köny- nyű szakképzett, sót szakkép­zetlen dolgozót sem találni, különösen a felelősséggel iáró állások betöltésére. Viszont a reggelizni vágyók nem ezt mér­legelik. Inkább azt. hol regge­lizhetnének, hol csillapíthatnák éhségüket? Hol találnak egy út­ban levő tejcsárdát? Ez természetes és jogos kí­vánsága a gyulaiaknak is. B. O,

Next

/
Thumbnails
Contents