Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-20 / 221. szám
Napközis tanácsok — 0ivat őszre—télre — Főzőcske — Forgatjuk a Glóbuszt — Tudnivalók a KRESZ-ről Színes magazin Miért betegednek meg gyakrabban ai „elsőéves" bölcsődétek és óvodások? Minden új tanévben visszatérő panasz, hogy aránytalanul gyakrabban betegek^ azok a gyermekek, akik előzőleg nem jártak, és akik szüléinek ilyen gondjaik szinte sohasem voltak. Dr, Solt Katalin, az Országos Közegészségügyi Intézet tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban elmondotta ; — Az otthon nevelkedő kisgyermeket, csecsemőt kevés ember veszi körül. A családi környezet ezért bizonyos védettséget jelent számára, hiszen a felnőttek már igen sok fertőző betegség kórokozóival szemben védették: nem „viszik haza” a fertőzést. A nagyobb közösségekben, bölcsődékben, óvodákban, iskolában — ahol hosszabb időh át sok hasonló korú gyermek van együtt —, sokkal nagyobb a lehetősége annak, hogy a fertőző betegségeket előidéző kórokozókkal, baktériumokkal, vírusokkal „találkozzanak”. — A pár évtizeddel ezelőtt még súlyos lefolyású szövődményekkel járó, gyakran sok áldozatot is követelő betegséget — a tuberkulózist, a diptheriát (torokgyíkot), a szamaf- köhögést, a tetanuszt, a járványos gyermekbénulást — az életkorhoz kötött, kötelező védőoltások segítségével már csaknem teljesen kitöröltük a gyakori gyermekbetegségek listájáról, s ezt a várjuk a jövőben a kanyarót illetően is. — Legtöbbször vírusok idézik elő a legkülönbözőbb náthás. lázzal, torokgyulladással vagy néha köhögéssel is járó megbetegedéseket, de kiválthatnak láz nélkül is lezajló, 1—2 napig tartó hasmenéses vagy lázzal és különböző kiütésekkel járó megbetegedéseket is. Több mint 200 különböző vírustípust ismerünk, mellyek a felsorolt tünetekkel járó megbetegedéseket idézhetik elő. Az ilyen betegségeken áteshet az otthon gondozott kisgyermek is. Közösségben viszont jóval több alkalom adódik arra, hogy a gyermek ' valamelyik vírussal „találkozzon” s ha még nem szerzett védettséget ellene, megbetegszik. Ezért minél később kerül valaki közösségbe, annál később szerzi meg a védettséget a különböző fertőzésekkel szemben. — Arra minden szülőnek fel kell készülnie, hogy közösségbe kerülő gyermeke előbb-utóbb átesik ezeken a betegségeken. Bizonyos időnek minden esetben el kell telnie addig, amíg minden kollektívába kerülő gyermek megszerzi a védettséget a leggyakrabban előforduló fertőzésekkel szemben. Ezért, akik bölcsődéből kerülnek az óvodába, már kiscsoportos korukban— az első évben — is ritkábban betegszenek meg, mint akik az óvodában kezdik el közösségi életüket. Akik pedig az óvodából kerülnek át az iskolába, még ritkábban betegszenek meg első osztályos korukban: hosszabb közösségi életük alatt ugyanis sokkal több kórokozóval szemben szereztek védettséget, mint azok a társaik, akik nem jártak óvodába. közösségbe először kerülő gyermekek szülei mindenekelőtt arra ügyeljenek, hogy ha gyermekük nyűgösebb, hurutos, náthás, köhög, széklete híeabb vagy hasmenése var, illetve ha belázasodik, semmi esetre se vigyék úgy a közösségbe, hogy a tünetek „tompítása” érdekében a beteg gyermeknek gyógyszert adnak. Ehelyett forduljanak vele minél' hamarabb orvoshoz. Ezzel a gyermek mielőbbi gyógyulását segítik elő, s egyúttal megelőzik, hoev társait is megfertőzze — mondotta dr. Solt Katalin, Szem világtalanok részére? Képesek lesznek-e a világtalanok néhány éven belül látni a televíziót? Prof. dr. William Kolff, holland-amerikai tudós — a művese atyja — a napokban Fiuggi olasz üdülőhelyen megr tartott szervátültetést kongresz'- szuson egy általa kifejlesztett mesterséges .látórendszert ismertetett, amely ilyen fejlődéssel kecsegtet. A rendszer egy miniatűrkamerából és egy komputerből áll, amely a képeket elektromos impulzusokká változtatja. Az impulzusokat az agyba beültetett elektródákhoz vezetik, amelyek a látóközpontban a felvett képet rekonstruálják. Kolff már 34 személlyel végzett kísérleteket, akik agyába egy 64 elektródot tartalmazó fémlemezt ültetett be. A kísérleti személyek a komputer segítségével az agyba vezetett impulzusokat fénymintaként érzékelték Kolff úgy vélekedik, hogy a rendszer tökéletesítése még öthat évet vesz igénybe. A tetemes költségek azonban valószínűleg akadályokat gördítenek a további kísérletezés elé. K. A. Repültek-e emberek kétezer évvel ezelőtt? Mitchell Backle amerikai tudós vezetésével egy kutatócsoport léggömbös repülésre készük Feltételezik, hogy ezt a fajta hely- változtatási módot már kétezer esztendővel ezelőtt is ismerték Peru őslakói. A kísérleti repülésre Limától 450 kilométerre délre fog sor kerülni egy fennsík fölött. Repülésével Backie azt igyekszik bebizonyítani, hogy Peru ősi lakosai értettek a léggömbön repüléshez. A kutatók azt állítják, hogy az akkori embereit a tűzhely fölé emelkedő füstre pillantva képesek voltak a levegőnél könnyebb testek repülésének elvét megérteni. Most épül a Condor—I elnevezésű léggömb. Nagysága mintegy "000 köbméter lesz. Csaknem pontosan Ugyanolyan szövetből készítik, amilyent a régi inkák használtak. A Condor—I a tervek szerint még ebben az évben a levegőbe emelkedik A szemét értéke Az energiaválság olyan ína- gi a forr ásókra irányította a szakemberek figyelmét, amelyeket azelőtt nem nagyon vettek kom hajdúról és a haXI rangöntőről szóló közmondást ezennel lefoglalom fárjccs- kém. Guszti számára. Ugyanis az előbb beszélgettem vele, s e beszéd kapcsán döntöttem úgy, hogy Guszti pontosan úgy önti a harangot, mint egy karakán hajdú Mivelhogy édes egy mafla ez a Guszti. Arról van szó, hogy a legközelebbi ünnepre meghívta barátait vacsorára. A beszédet mindjárt azzal kezdte, hogy mi legyen a vacsora. Gondolkodott, aztán kimondta: előételnek legyen túrósgombóc — és nyelt egyet, mert közben igen behatóan gondolt a túrósgombócra. — Guszti, ez remek ötlet! — És várakozóan tekintettem rá, bízva a pompás kezdet remek fé&ytatásában. FŐZŐCSKE — Ezután jöhet egy sült kacsa galuskával. — Galuskával? — Csakis. — Nyelt egy újat, még behatóbban. — Nem rossz ez a kacsa galuskával! — szóltam óvatosan, nehogy ugratásnak vegye. Ű persze erre versiemet kapott: — A vitaminról se feledkezzünk meg. Csinálni kell, mondjuk, sóskaszószt kapormártással, mellé nyulat rántva, vagy hogy is volt az a múltkor. — Rántva, szószosan. Hát még mit, szivem? — Mondjuk: grenadir- marsot. —- Pazar, Gusztikám. De nem gondolod, hogy a túrósgombóc és a galuska után egy kicsit, hogy is mondjam, tömör lesz a grenadirmars? — Persze-persze — vakarta meg Guszti a fületövét, akkor inkább legyen káposztáskocka tejföllel rakottan. _• — Ragyogó! — kiáltottam, de nem bírtam tovább. kitört belőlem a nevetés. Guszti rámnézett, mint Varga Rozi néni tehene, egy darabig némán állt, aztán felöltötte legszigorúbb vonásait: — De kérlek, Elvira, megbeszélést tartunk, vagy kabarét? Nevetésem orkánná fajult. Erre ő sarkonfor- dult és elvágtatott. Még csak nem is gyanítja. hogy a menü válogatott összeállítását nevettem. Édes pofa ez a Guszti, akár egy harangöntő. Nemsokára visszajön lehiggadva és én elébeál- lok: — Guszti, hány vendéged érkezik? Mire ő: — Nyolc. Vagy tíz. De mondhat húszat is. * m re én: — Akkor fy§ gyorsan faragj nyolc, tíz, vagy húsz nyársat népművé- sziesen kihegyezve. — Nem fogja érteni, oly magas lesz neki, mint kacsának az eperfa, de én tovább magyarázok: Vegyél szalonnát is, s a nyársak végére feltűzzük, rakunk a kiskertben tüzet és megrendezzük barátaidnak a legférfiasabb főzőcskét: a szalonnasütést. Elvira után lejegyezte: Dénes Géza molyán. Amerikai szakemberek számításai szerint Minnesota állam egyik körzetében évente 532 000 tonna háztartási ízemét gyűlik össze. Ebben mintegy 36 000 tonna vashulladék. 61 000 tonna alumínium, réz és üveg, és 317 000 tonna olyan éghető anyag van, amely 100 000 köbméter kőolajjal egyenlő fűtőhatású. Arról, hogy ezek az adatok nem puszta számok, meggyőződtek azok a japán mérnökök, akik szemétfeldolgozó berendezést állítottak elő. A megnedvesített szemét belekerül a berendezésbe, amely felaprózza és gázkeverékké alakítja át. Ezek a gázok azután szétválnak és magas és alacsony kalóriatartalmú fűtőanyaggá koncentrálódnak. Egyidejűleg vízpára alakúi ki, amelyet villamos energia nyelésére használhatnak. A berendezés 24 óra alatt 1000 tonna szemetet képes feldolgozni, és a szemét minden tonnájából 400 kilogramm folyékony tüzelőanyagot állít elő, olyat, amely egyenértékű a petróleummal. Sz. L. Megvenné? Evekkel ezelőtt, amikor Rudolf Belling még pályája kezdetén állt, és még nem volt az absztrakt mü** vészét elismert szakértője, egy napon levelet kapott ^z adóhivataltól, amelyben felkérték, hogy ilyen és ilyen számú szobában szíveskedjék megjelenni. A tisztviselő a következő szavakkal fordult hozzá: — Herr Belling, be kell látnia, hogy adót kell fizetnie, ön azt mondja, hogy nem keres egy vasat, sem. De hát valamiből csak kell élnie! Elvégre az akadémián tanult, és már jó néhány éve dolgozik. Valamelyik képét csak eladta már! ön ugyan azt álllítja, hogy senki sem veszi a műveit, csakhogy én nem hiszem. Belling ekkor elővett néhány fényképet a zsebéből, amelyek absztrakt kisplasztikáit ábrázolták, megmutatta a tisztviselőnek és megkérdezte: — Vásárolna ezekből uram? — Én? — kérdezte rémülten a tisztviselő —, isten őrizzen meg tőle! — Na látja. uram. mindenki ezt mondja — válaszolta Belling, Őszre, télre Blúz, blúz, blúz Több réteg egymás tetején, ez jellemzi a mai divatot, s ezekből a rétegekből most ki- emeijük a blúzt, amely legváltozatosabbá teszi az öltözéket és amelyre mindig szükség van. A blúzt viselik a pulóver, a mellény vagy ,a kardigán alatt, de ami érdekesebb — viselik a blúzt a pulóver tetején szoknyához és nadrághoz egyaránt Ebben az esetben lehet a blúz ingszerű befejezett aljával eldolgozott, kis „seszlis” vagy tunikaszerű. ßj&b Nyomott flanellből télre nagyon csinos a derékban és az ujja végén gumizott blúz. Alatta színben harmonizáló pulóver. Ő sz. rajzon bemutatjuk a teljesen újfajta ingblúzt. A modell vállrész alatt és az ujja bevarrásnál húzott, így a puhán eső. könnyű mintás. vagy egyszínű hurkolt kelméi aiás»* lünk elkészít““*'” ®z. rajzon látható tunika vagy kabátszerű, rövidujjú blúz kockás barchentből vagy nyomott mintás hurkolt kelméből, esetleg műszál szövetből készülhet. Alá egyszínű ingblúz vagy pulóver is visel- 'hető. Ő sz. rajzon alkalmi blúzt mutatunk he, amelynek anyaga nylon, szintetikus selyem vagy madeira is lehet. A blúz alját széles, 8—10 cm-cs pánt fogja be, s így a szoknya tetejére, vagy a nadrág övjére ráfekszik. Ő sz. rajzunk nyomott rf?in- tás kasmír hatású kelméből készült tunikát mutat be, a hosszú ujját gombolós pánt segítségével rövid ujjúvá lehet felhajtani, övvel vagy anélkül is hordható, alatta vékony, egyszínű pulóverrel célszerű viseNáclor Vera «
