Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

Művelt Nép könyvesbolt Medgyesegyhássán Kedden déli 12 órakor Egri Emil, a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat igazgatóhelyet­tese köszöntötte a vállalat ötö­dik Békés megyei boltjának megnyitóján Medgyesegyháza vezetőit, lakóit és a meghívott vendégeket. Ünnepi avató beszé­det dr. Gácsér József, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője mondott, ki­emelve a könyvesbolt létreho­zásának jelentőségét, a bolt közművelődési feladatait. A nagyközség lakói nevében ez­után Herczeg Zoltán tanácsel­nök vette át az új %Iűve\t Nép könyvesboltot. A könyvbarátok már az első órákban több ezer forint értékű könyvet vásárol­tak, közöttük Simái Mihály költő köteteit, és a Békési Vers című antológiát, melyet a meg­nyitó költő vendégei, Simái Mihály és Sass Ervin dedikál­tak. Este a könyvtárban irodalmi estet rendeztek. Ezen Bata Im­re József Attila-díjas irodalom­történész méltatta a Békési Vers-et, melyből Korompai Va­li és Cs. Németh Lajos olva­sott fel költeményeket. Dr. Gácsér József mondott beszédet a könyvesbolt meg­nyitásán. Mellette, balról Egri Emil és Kucsera Lajosné, a bolt vezetője. Jobbról Herczeg Zoltán tanácselnök Simái Mihály (szemben) és Sass Ervin dedikálnak A* Irodalmi esten. Korompai Vall verset mond. Mellette Imre írod alomesztéta (Fotó: Bódis) Rádió jegyzet Elég fiatal a KISZ? Évadnyitó társulati ülés az Operaházban Rendhagyó közönség: éneke­sek, táncosok, az Operaház mű­szaki-technikai munkatársai fog­lalták el szerdán délelőtt patinás dalszínházunk széksorait. Az év­adnyitó társulati ülésen Lukács Miklós Kossuth-díjas karmester, a társulat igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük az Ope­raház új tagjait. Értékelte az elmúlt évad eredményeit, is­mertette a társulat előtt álló fel­adatokat. Elmondotta azt is, hogy az operabarátok a következő évad- bah új énekesekkel ismerked­hetnek meg a különböző előadá­sokon. A Magyar Állami Népi Együttestől került az Operaház­hoz a fiatal tenorista Horváth József, s ugyancsak a „tenorhi­ányon” enyhített a magántanul­mányokat végzett Kálmán Ta­más szerződtetése is. A főisko­lát most végzett hallgatók közül Leblanc Győző, Peterdy Zsófia, Tihanyi Éva és Zempléni Mária lépett az Operaház művészeinek táborába. A Szegedre távozott karmester, Pál Tamás helyére Sándor János, a Győri filharmó- nikusok' egykori vezetője lépett. (MTI) A Képzőművészeti Világhét alkalmából holnap, szeptember 19-én, pénteken délután 4 óra­kor gyűjteményes kiállítást nyitnak meg Békésen, a Jan- tyik Mátyás Múzeumban me­gyénk képzőművészeinek újabb alkotásaibóL Rideg Gábor, a Művészet című folyóirat fő- szerkesztőjének megnyitó be­széde előtt a békési zeneiskola tanárai egy Ravel-zeneművet adnak elő. , A Polpresszó legutóbbi műso­rából is kiderült, hogy a jól ve­zetett, termékeny vitadélutánok közvetítése a rádió legizgalma­sabb adásai közé tartoznak. Hét­fő délután a politikai eszpresszó asztalánál helyet foglaló fiatalok két dologban feltétlenül közös nevezőről indultak. Valamennyi­en az ifjúsági mozgalom meg­újulásáért érveltek és mindnyá­jan lelkesen énekelték a közö­sen tanult pol-beat dalokat: „Nem kell mindent elfogadni Sokat meg kell változtatni E szerint élj, e szerint élj” A házigazda Ipper Pál ezúttal az „ördög ügyvédje” szerepét vállalta, s néhány kínoS-kelle- metlen kérdéssel lepte meg ifjú vendégeit. Kezdetben mindjárt arról érdeklődött, hogy vajon a résztvevők szerint elég fiatal-e a KISZ? Látszólag egyértelmű a válasz, hiszen a fiatalok szervezete mi­Az idei szélsőséges időjárás súlyos veszteséget okozott a mezőgazdaságnak. Az Állami A közönség Alexin Andor, Gaburek Károly, Koszta Rozá­lia, Lipták Pál, Miklós István és Mladonyiczky Béla műveit — linómetszeteket, olaj-, akva- rell- és temperaképeket, érme­ket és szobrokat — láthat. A megnyitó után tárlatvezetést tartanak, majd 5 órától a mű­velődési központban művész­közönség találkozóra várják az érdeklődőket. ért is ne volna fiatal? Am a szervezeti élet formái és mód­szerei néha bizony öregurasnak tűnnek. Hiszen az a kitaposott út, amelyik jó volt ezelőtt 15—20 évvel, nem biztos, hogy ma is járható. A KISZ Központi Bi­zottságának áprilisi határozata az egész tagság fokozott mozgósítá­sával, az ifjúsági mozgalom fel- frissítését szolgálja. A polpresz- szó vitáiban szó esett az egyén­re szabott követelményrend­szerről, a politizálás formáiról és a jó ifjúsági vezetők tulaj­donságairól is. Igaz, hogy a mű­sorban felsorolt valamennyi po­zitív tulajdonsággal egyetlen em­ber sem rendelkezhet, de az igényesség, a többre való törek­vés valamennyi KISZ-tag köte­lessége. Hiszen a központi hatá­rozat értékét is az alapszerveze­tek jobb munkájánál lehet csak lemérni. {Andódy) Biztosító eddigi adatai szerint a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott kártérítés összege eb­ben az évben eléri a 2,5 mil­liárd forintot, tavaly 2 milliárd forintot kaptak a gazdaságok. Az esős idő hatására az idén különösen nagy pusztítást oko­zott a belvíz, amely összesen 208 ezer hektáron károsított különböző szántóföldi növénye­ket. A kárt szenvedett 36 ál­lami gazdaság közül mindössze 8-nak, 482 termelőszövetkezet közül pedig csak 161-nek volt kiegészítő vízkárbiztosítása. Ezért az Állami Biztosító csak 37 ezer hektárnyi területre nyújthatott kártérítést, amely­nek összege így is mintegy 165 millió forint, szemben az el­múlt évi 78,6 millió forinttal. Nem kímélte a mezőgazdaságot a jégverés sem. Az idén eddig 842 millió forintot fizetlek ki jégkárokra, több mint kétsze­resét a tavalyinak. (MTI) Képzőművészeti Világhét Megyei kiállítás nyílik Békésen Két és fél milliárd forint kártérítés a mezőgazdaságnak 4 fgy került a zsiványok kö­zé, s hamarosan eltanulta, * elleste a zsiványtanya szó­lásait, törvényeit. Elsőnek is azt kellett megjegyeznie, hogy ők nem zsiványok. — Minket bárki zsiványnak tarthat — magyarázta Gál még a befogadtatása kezdetén —, de mi önmagunkat nem! Mert nem vagyunk zsiványok. Rabolunk? Igen. De kitől? Kiváltképp azok­tól, akik másoktól is rabolnak. Mit mond a keresztényi hit? Tolvajtól lopni keresztényi kö­telesség! Már pedig köztudott, hogy Ugod úr meg a többi hozz-' hasonló dölyfös, dagadt disznó, akár báró, akár ispán vagy vár­nagy, abból él, hogy a parasz­toktól, szolgáló népeitől elrabol­ja a gabonát, a bőrt, a lábas­jószágot, a mézet, bort, mindent. Őket mégsem nevezik zsiványok- nak. Vagy ott vágynak az atyák, itt a szomszédban mindjárt a csóti apát, az a borostömlő. Mit csinál álló nap? Eszik, ejtőzik, ájtatatos pofával kerengél a sza- kálszárítón, újra zabái, aztán döglik a hűvösben, és böfög köz­ben. Kamrája mégis tele van sonkával, liszttel, zsírral, pincéje borral, ládája kincsekkel. Mit gondolsz, pocok, tán az égből jön, az angyalok hozzák szár­nyas szekéren néki? No nem! Szolganépétől rabolja el, a fal­vak népe hordja össze. Hát, ilyeneket fosztogatunk mi. Sok ehhez hasonló dolgot so­rolt még Gál, Györk pedig csil­logó szemmel, tárt lélekkel be­fogadta. Hamarosan megkedvelte a zsi- ványszállás életét is. Tisztára olyanok voltak itt a mindenna­pok, mint az ő falujában. Nap­közben csak az asszonyok jöttek- mentek, sürgölődtek, forgolódtak (majd mindenik szegénylegény­nek volt egy bal kéz felőli fe­lesége), no meg néhány öreg tét­lenkedett, lábatlankodott. A fér­fiak, ezek a sebhelyes arcú, mo­gorva, fekete emberek estefelé vetődtek haza, ugyan nem is minden este. Ilyenkor nagy tü­zet raktak a szállás közepén, itt tárgyalták meg az újabb portyá­kat, itt osztozkodtak, ittak és pengették a kobuzt. Gyakran összekaptak, olykor-olykor a kés is elővillant, wgy a balta került kézbe, de nagy ritkán esett meg, hogy vért is ontottak. A vezérük — ahogyan ő nevezte önmagát, „öregapa” — osztott igazságot, s a legények hajlottak a szavára. A becsületes neve Baik volt, de mindenki csak Apának vagy öregnek szólította; aszott arcú, fogatlan, szíjas-inas férfi volt, aki kölyök kora óta élte a tör­vényen kívül álló emberek éle­tét. Megismerte Györk a többi le­gényt is: Bogádot, a karcsú, ma­gas, nagy orrú besenyőt, aki olyan ügyesen bánt a bottal, mintha kard lenne. Azt mesél­ték róla, hogy három poroszlót vert agyon sebesen pörgetett botjával, pedig azoknál kard volt. Ez a Bogád vagy nyolc esz­tendeje számkivetett. Asszonyát a békési ispán poroszlói gyaláz- ták meg, s mivel Bogád szembe­szállt velük, két gyermekét is leölték. Hiába verekedett botjá­val vitézül, az ispáni katonák so­kan voltak: családját vesztve meneküli a sárréti mocsarakba. Itt szedte fel Bajk, és befirozta a legényei közé. Mondották ró­la, igazságos férfiú, de ha a tör­vény katonáival akad össze, kér­lelhetetlen, vérszomjas, a parasz­toknak, szolgáló szegénységnek azonban az ingét is odaadná, ha kérnék tőle. Gergely, az indu­latos természetű fiatal legény, egykoron egy Csanádi kalmár- embert szolgált. Jó dolga volt.

Next

/
Thumbnails
Contents