Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-18 / 219. szám
6 tárgyalóteremből Biztosítási csalók a bíróság előtt Kanalas József, Békéscsaba, Szemere úti 25. szám alatti lakos április 1-én egy Wartburgot vásárolt Karádi István gyulai lakostól. A gépkocsit nem írták át, csak az adás-vételi szerződést kötötték meg Ettől a naptól Kanalas József mint sajátját használta a gépkocsit. Fia, Kanalas György is gyakran igénybe vette, noha nem volt vezetői jogosítványa. Április 6-án este, Békéscsabán, a Fehér Galamb vendéglőben hat üveg sört fogyasztott el, majd hazament, s apja tudta nélkül elhajtott a Wartburggal Másnap néhány ismerősével Kondorosra indult a gépkocsival. 'Útközben betértek a Fiala- csárdába és italoztak. Kanalas György is fölhajtott néhány pohárral. Nem csoda, hogy útközben az árokba hajtott. Szerencsére súlyosabb sérülés nem történt, ám a kocsi nagyon megrongálódott. Mikor apja tudomást szerzett a „kalandról”, felkereste Karádi Istvánt, megkérte, hogy az általa korábban kötött CASCO-biztosítás alapján állítson ki egy kárbejelentő lapot. A balesetet úgy tüntesse fel, mintha Karádi csupán kölcsönadta volna Kanalas Józsefnek a gépkocsit. Az egykori tulajdonos ismerte a CASCO-biztosítás feltételeit. Azt is tudta, hogy Kanalas Györgynek nem volt jogosítványa. Ennek ellenére kitöltötte a kárbejelentő lapot. A valótlan adatok alapján a biztosítónak több mint 21 ezer forintot kellett volna fizetnie a károsultnak. A békéscsabai városi bíróság . társtettesként, magánokirathamisítással elkövetett csalás bűntettének kísérlete miatt Kanalas Józsefet hat hónap szabadságvesztésre, valamint háromezer forint mellékbüntetésre, Karádi Istvánt pedig hatezer forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést próbaidőre felfügesztette. Kanalas Györgyöt közlekedési vétségért 2500 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Az ítélet jogerős. Jelzőlámpa és sétálóutca Veszélyes napok és órák A megyeszékhely fejlődése láttán egyre többen kérdezik, vajon megfelelő-e a megnövekedett igényeknek a város útjainak állapota, minősége, for- galomájeresztő képessége, egyszóval a város közlekedési helyzete. Békéscsaba megyeszékhely és felsőfokú központ, a környező településekkel az átlagosnál szorosabb kapcsolatot igényel. Ez kielégítő, hiszen a városon halad keresztül a 44- és 47-es közlekedési út, de ugyancsak jó az „útkapcsolat” Szabadkígyóssal, Csabaszabadival, és Dobozzal is. Bár az utak minősége az utóbbi években sokat javult, jelenleg Murony és Me- zőberény irányában még nem kielégítő. Jelenleg folyik a 44- es út egy szakaszának Békéscsabán belüli korszerűsítése, amelynek során felszerelik a már régen kért és hiányolt irányító lámpát. Ugyancsak ez év. ben kezdődik meg a jókai, Petőfi, valamint a Bajza utca korszerűsítése is, melyek nemcsak a biztonságosabb és a gyorsabb közlekedést segítik elő,. hanem csökkentik a városon belül egyes utak zsúfoltságát. Kerékpárút kellene A városban levő tanácsi utak hossza több mint 156 kilométer. ebből mindössze 32 kilométernyi az olyan, amelyre azt lehet mondani, hogy korszerű. Az utak áteresztő képességét jelentősen akadályozza az alföldi városokra jellemző kerékpáros forgalom. Ez különösen a Tanácsköztársaság útján okoz gondot, ahol egy sávot szinte teljesen a kerékpárosok vesznek igénybe. Hasonló problémát már sikerült megszüntetni a Bartók Béla úton. ahol a kerékpárút létrehozásával a forgalom nemcsak, hogy gyorsabb, hanem biztonságosabb Is lett. Ugyancsak naev gondot je1 ént az Orosházi úton is a kerékpérforgalom, ahol szintén kerékpárút építése jelentené a megoldást. Nem kis pénzbe kerül Amint azt már említettük, a Kossuth tér—Széchenyi utcai csomópontnál bár jelzőlámpás irányítást valósítanak meg, ez csak enyhíti, de nem oldja meg a gondokat, hiszen ezenkívül még három helyen — Szarvasi út—Lenin út, a Temető sor—Tanácsköztársaság útja, valamint a Jókai utca— Tanácsköztársaság útja — kellene még a biztonságosabb közlekedés érdekében jelzőlámpás irányítás. Igaz, az ilyen irányító rendszer kiépítése nem kis pénzbe kerül, mégis jó lenne beépíteni legalább egy középtávú tervbe. A Tanácsköztársaság útja— István király téri csomópontnál ugyancsak hasznos lenne a jelzőlámpás irányítás. Ennek a megvalósítása azonban azért nem célszerű, mert távlatban az István király tér és a Munkácsy utca közé eső útszakaszt sétálóutcává alakítják át. A járművek számának növekedése parkolási gondokat is okoz. A megyeszékhely parkolóhelyben különösen szegény, főleg a városközpont és közvetlen környékét tekintve. Ezen csak némileg ‘ lehet segíteni közlekedésrendészeti eszközökkel, például az utak egyirányú- sításával. Sajnos, a Szabadság téri parkoló kialakítása sem hozott számottevő javulást. A városfejlesztés távolabbi tervében szerepel a Hunyadi téri buszpályaudvar kihelyezése. Ezzel mentesíteni lehetne a városközpontot a nagy buszforgalomtól és lehetőség nyílna egy parkolóhely kialakítására is. A legTeszélyesebb napok és utcák Sokat elárul a város közlekedési helyzetéről, az utak terheltségéről a közlekedési statisztika. Az idén hét hónap alatt 118 közlekedési baleset történt, amelyből öt volt halálos és 37 súlyos sérülésekkel járó. A balesetek okait vizsgálva kiderült, hogy az idén a legtöbb baleset szabálytalan kanyarodás miatt történt. Ugyancsak sok történt gondatlan és ittas vezetés, gyorshajtás miatt és ami még figyelemre méltóbb: 16 baleset a gyalogosok szabálytalan áthaladása miatt történt. Tanulságul szolgálhat az is, hogy a kedd és szerda a legveszélyesebb a hét nap közül, ezeken belül pedig a 12-18 óráig terjedő időszak. Az utcák közül legtöbb ‘ baleset történt a Sallai, a Tanácsköztársaság, Orosházi és Szarvasi úton, a külterületen pedig a 44-es és 47-es utakon. Mindent egybevetve, az utóbbi években jelentős volt az az erőfesztés, ami az utak, csomópontok korszerűsítése érdekében történt, s ennek hatása, ha még nem is a kívánt mértékben, de már is jelentkezett a biztonságosabb közlekedésben. A városi tanács, valamint a rendőr-főkapitányság illetéke seinek törekvéset ezt a célt szolgáliák, hisz ezért is foglalkoznak egyre behatóbban a város közlekedési helyzetével. B. "O. A szívgyógyászat központja de vásározáskor beléje kötött egy csapat részeg ispáni vitéz, ő is felöntött a garatra, hasba szúrta egyikőjüket, s el kellett bujdosnia. Gál gyarmati parasztlegény volt; tizedet szedő egyházi katonákkal akasztotta össze a bajszát. Farkas csontos, szikár, harminc körüli mogorva férfi, a kinti világban lopott, rabolt, üldözték, keresték, így vetődött a többiek közé. Sebő nem volt még húszesztendős sem; telt képű, pirospozsgás, örökké vidám, mindig vigalmat kereső fiú; valami ünnepi mulatozáson, hús- vétkor volt-e, vagy Szent István ünnepén, részeg fővel, fogadásból felmászott a szeghalmi templom tetejére, és onnan levizelt a cimborái közé, azoknak nagy derültségére. Még ki sem józano- dott, már jött is érte á szeghalmi esperes porosz] ószáznagy a, öt katonával. A Tordai rétbe menekült, azóta is jól érzi magát a zsiványszálláson, csak az a baj, hogy szeret inni, de a kobuzon és más húros hangszereken csodálatosan tud zenélni. A többi legény, a többi bújdosó is mindmind valami komoly oknál fogva élte zsiványéletét. Legtöbbjük azért, mert összekoccant a törvényes rend szolgáival, de azért akadt olyan is, aki zsivány apától származott, és eleve szám- kivetetten nevelődött. Az őszi esőzések idején benépesedett a zsiványszállás. A portyák megritkultak, a- szegénylegények a tél közeledtével hazajöttek, tartósabb erdei életre készülődtek. A vermek, szárnyé- kok telve voltak immár, a téli élelemszükségletet biztosították maguknak. Lehetett ejtőzni, ha leesett a hó. A szállásra begyűlt zsiványnépség egy kisebb fajta falu lakosságát is kitette. A legények huszonötén-harmincán lehettek, majd mindnek volt asszonya, sokuknak egy-két gyereke is. A legfontosabb teendő a téli időszakban az őrséglátás volt. A fagyosabb hetekben a Tordasara ingoványa itt-ott járhatóvá, megközelíthetővé keményedett. Az egyházi poroszlók, az ispánsági várkatonák ilyenkor kísérelték meg a rajtaütést. Ez a tél azonban csendesen telt el. Még csak egy kósza katonarajt sem jelzett az őrség. Igaz, szállásuk mélyen bent rejtőzött a réti világban, és ember lett volna a talpán, aki kifürkészi a zsivá- nyokat. Gál a téli pihenőben fegyver- forgatásra okította Györköt. Akadt a szálláson mindenféle rabolt szerszám: különböV* alakú kardok, fokosok, csákányok, buzogányok, tőrök, számszeríjak. A legényke ügyesen, fürgén mozgott, könnyen tanult. Gái ugyan nem a fegyverforgatás iskoláját mutogatta meg neki, hanem a halál és a sebesülés elleni védekezés rég kipróbált, nemzedékről nemzedékre átadott, s bevált fogásait, de ez több volt talán minden vívótudománynál. Györk azt sem tudta, mi fán terem a vívás, mégis ragyogóan megtanult karddal, csákánnyal hadakozni. nyíllal célba lőni, sőt fegyvertelenül is verekedni, birkózni, s ha kell, ölni is. Olyan rejtett, ügyes fogásokat sajátított el, amit, meglehet, rajtuk kívül senki sem ismert az országban. A zsiványélet kifejlesztette a szilaj verekedés ötletes módozatait, a védekezés ravasz fogásait, s a gyilkolás alattomos, gyors válfajait. (Folytatjuk) {Jegyzi 1 Felépült az Országos Kardiológiai Intézel 10 emeletes székhaza. A budapesti István kórház Hámán Kató utcai frontján emelt 250 ágyas új intézetben Jelenleg a szívsebészeti osztályt, a kutatólaboratóriumokat és a négy műtőt készítik elő a korszerű műszer- és géppark fogadására. (MTI Fotó — Soós Lajos Felv. — KS) Veszteségidő Szinte magától értetődő, hogy az építőiparnak van a legtöbb bírálója. Miért? Mert az építők általában kint az utcán, a szabadban, szemünk láttára dolgoznak. Így akarya-akaratlanul látjuk, hogyan haladnak a munkával, vagy éppenséggel valami miatt állnak az emberek és a gépek. Természetesen mindezt nem láthatjuk az úgynevezett zárt üzemek mellett elhaladva. Nem tartunk még ott. mivel nincsen röntgenszemünk, hogy az utcáról a gyárkapu mögé, a munkapadokhoz lássunk, és ugyanúgy felfedezzük az építőiparhoz hasonló állás- és veszteségidőket. Pedig ott is előadódnak. De térjünk vissza előző példánkhoz. az építőiparhoz. Nem csal a szemünk, amikor nem egyszer tétlenséget, kényszerű ácsorgásokat látunk. Kevésbé tudjuk azonban, hogy mik okozzák ezeket. Mindenekelőtt, s talán ez a legfontosabb. a munkaszervezés hiányosságai, a különböző szakmák elégtelen együttműködése. Az, amikor a kőműves vár az ácsra, a festő a kőművesekre, vagy éppen a villanyszerelőre, azaz, ahogyan az építőiparban mondják; a szabad munkaterületre. Am olykor az érdekeltség is sántít. Ennek kiküszöbölésére a legcélravezetőbb módszer az egyösszegű munkautalványozás kiterjesztése. Vagyis az. ha egy- egjr építkezésen mindegyik munkás, munkabrigád, előre tudja: ezt kell megcsinálni és akkor ennyit keres. Márpedig, ha így van, akkor ehhez nélkülözhetetlen az együttműködés fejlesztése, s ezáltal egymásnak a szabad munkaterület mielőbbi rendelkezésre bocsátása. Nagy tartalékok rejlenek nyég ebben. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztálya a közelmúltban összegezte a veszteségidö-tanulmány tapasztalatait. Nos, a számok tanúsága szerint a vállalatnál átlagosan 12—15 százalékra rúg az elkerülhető veszteségidők aránya. Végleges száműzéséhez azonban három dolog szükséges: 1. a munkaszervezés tökéletesítése; 2. a szakmák közti együttműködés javítása, és 3. az ezt megalapozó egyösszegű munkautalványozás erőteljesebb kiterjesztése. Csakis így lehet kevesebb a termelés nélkül, tétlenül elfecsérelt órák száma. A veszteségidő csökkentése nemcsak a vállalat, hanem az építőmunkások jól felfogott érdeke is. Am valamennyiünké is, mert ha kevesebb lesz a munkából kiesett idő, akkor gyorsabban épülnek fel a lakások és a különböző rendeltetésű, mindannyiunk javát szolgáló beruházások. P, P. 5 »75. SZEPTEMBER 18. A BÉKÉS MEGVET VlZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT orosházi üzemmérnöksége felvételt hirdet az orosházi csatorna részleghez segédmunkás-munkakör betöltésére JálGntkezni l«hét: Orosháza, Táncsics M. u. 32. t
