Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-16 / 217. szám
\ Három év alatt 439 lakás szövetkezeti formában Területkijelölések, kivitelezési megállapodások a következő évekre Megkezdődött a rizsaratás a Körösi állami Gazdaságban Most három éve, hogy a SZÖVOSZ feladatként kapta a lakásépítő szövetkezetei^ szervezését. E nagy jelentőségű és az egész országra kiterjedő megbízatás részeként kezdődött meg 1972 második félévében Békés megyében is a szövetkezeti lakásépítés szervezése. Tervszámot sem a SZÖVOSZ, sem megyei szövetségei nem kaptak a IV. ötéves tervidőszakra. Ennek az lett a következménye, hogy a megalakult szövetkezetek a mi megyénkben is nehéz körülmények között tudtak megbirkózni önként vállalt feladataikkal. Kivetkezett ez abból, hogy nehezen kaptak az építkezéshez kivitelezőt, miközben szinte magukra maradtak a szükséges építőanyag-beszerzésben is. A már említett gondok ellenére is nagyon tiszteletreméltó és jelentős eredményről adhat számot az 1972 óta Békés megyében létrejött 17 lakásszövetkeze' Békéscsabán az „Építők lakásépítő Szövetkezete” például három év alatt 112 lakást építtetett fel tagjainak. Szintén Békéscsabán, a Lencsési úti minta-lakótelepen négy szövetkezet építkezik. Itt az év végéig 59 család költözhet új otthonába. Medgyesegyházán 32 lakás megépítése fejeződik be ez év végégéig, Gyulán, a törökzugi lakótelepen már átadták rendeltetésének azt a két épülettömböt; melyben 40 család talált otthonra. Az idei esztendő végéig újabb két épület átadását tervezik. Szarvason szintén ez év végéig a 84. szövetkezeti formában épült lakásba is beköltöznek tulajdonosaik, miközben hamarosan megkezdik annak a három lakótömbnek az alapozását, melyben 36 család talál otthonra 1976- ban. Dombegyházán is jó ütemben halad a lakásépítés. Itt ebben az évben alakult meg a szövetkezet, de az év végéig már beköltözik új otthonába nyolc család. Megannyi gond közepette is megyénkben a IV. ötéves tervidőszakban 439 lakás épül fel szövetkezeti formában. Ebből szeptember első hetéig 308 lakásba költöztek be tulajdonosaik. Miközben a jelenlegi tervidőÁramlástedhnikai konferencia Jelenleg mintegy 150 ezer szivattyú működik a különböző iparágakban, főként a mezőgazdaságban, a vegyiparban és a bányászatban. Ezeknek a gépeknek egy része azonban elavult, ' pedig hatásfokuknak akár 10 százalékos javítása is évi százmillió forintnál nagyobb üzemeltetési költségmegtakarítást eredményezhetne. Az áramlástechnikai gépekről hétfőn Budapesten megkezdődött nemzetközi konfe- íerencián húsz ország szakerm berei éppen arról tárgyalnak, hogy milyen új tudományos | módszerekkel lehetne a szivaty- tyúk, a turbinák és más áramlástechnikai berendezések üzemeltetését gazdaságosabbá tenGyula városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya EGY FÖ GÉPÍRÓNÖT KERES adminisztrátori munkakörbe, meghatározott időre. Az állás bármikor elfoglalható. Jelentkezés: az osztályvezetőnél. ■m MÉH M flMj szak még hátralevő 131 lakásának befejezésén dolgoznak megyénk városaiban és községeiben, mindinkább kirajzolódnak az elkövetkező évek sokat ígérő lehetőségeinek körvonalai. A MÉSZÖV szervezésében már megkezdődött, sőt jó ütemben halad a következő években megépülő szövetkezeti lakások területi kijelölése Több építőipari szövetkezettel pedig már a kivitelezésben is megállapodást kötöttek. Ami különösen megnyug- ! tató: a lakásépítő szövetkezetek | már szerepelnek megyénk lakásépítési programjában. Ez azt jelenti — és ez nagyon lényeges hogy figyelembe veszik építőanyag-szükségletüket. A MÉSZÖV — mint koordináló szerv — a tanácsok, a társadalmi szervek, az üzemek, a szövetkezetek, illetve vállalatok vezetőivel eredményesen tud hozzájárulni me- | gyéhkben a lakásgondok enyhítéséhez. A biztató kezdet jele az is, hogy Tótkomlóson és Csor- váson már a közeljövőben újabb lakásépítő szövetkezetek alakulásáról hallottunk. Balkus Imre Az első rendet vágják az új Kolos?- szovjet rizskombájnok (Fotó: Demény Gyula) Boldog, szép évek — valami mégis hiányzik... Az endrődi kis családi házban minden ragyog • a tisztaságtól. Amikor belépünk, Pfeifer Györgyné mégis ezzel fogad: — Éppen nagytakarításhoz fogtam. — A kérdő tekintetre magyarázatként hozzáteszi; — Most fejeztem be az ablaktisztítást, aztán porszívózok. Mit csináljak? Telik az időmből! Ebben az utóbbi mondatban kiáltás, sóhaj és beletörődés érződik. „Gyesen” van. Röviden így mondják azokról, akik igénybe veszik az állam -adta lehetőségeket, hogy szülés után a gyermek hároméves koráig otthon maradhatnak. — Bár sajnáltam otthagyni a munkahelyemet, a cipész szövetkezetét, a tüzödét, a munkatársaimat, mégis örültem — folytatja. — Nagyobbik fiam, Gyuri 9 éves, amíg Zsolti nem volt — most kilenc hónapos — Gyuri napközibe járt. Én két műszakban dolgoztam, bizony nem sokat tudtam vele foglalkozni. A férjemnek is olyan a munkája, hogy késő délután tér haza. Amikor pedig délutános voltam, alig találkoztunk. Most hát a nagy fiam örül a legjobban, hogy itthon vagyok, mert a délutáni órákat vele töltöm. Mindent megbeszélünk. Az iskolai élményeket, a feladatokat — a kicsi ilyenkor alszik. Délelőttönként takarítok, bevásárlók. Főzni nem kell, az ebédét a szövetkezettől hordjuk, egy adag 7,30 forint. Nagy könnyebbség. És bár mindig találok elfoglaltságot, de a kör ezzel bezárul, maradok itthon, a lakásban. Jó lenne egy kicsit kiszabadulni. Igaz, hétvégeken kirándulunk, van kocsink, most már Zsoltit is vihe- tem, bejárjuk az országot. Azért vannak üres órák, s szerintem jó lenne egy kismamaklub, olA Gyulai AFIT Szervi* értesíti a magán gépkocsi-tulajdonosokat, hogy 1975. október és november hónap utolsó hetére MŰSZAKI VIZSGÁRA ELŐKÉSZÍTÉST ÉS VIZSGÁZTATÁST VÁLLAL. Kérjük az igényeket előre bejelenteni. Üzemvezetőség vasiam már ilyenről a lapokban. Vannak közös témáink, amiket megbeszélhetnénk. Tímár Józsefné éppen ezekben a percekben ért haza. A. nyolc- hónapos Zolit vitte orvoshoz, s mivel ráér, sétált is, kell a friss levegő a babának. — Néha bemegyek a munkahelyemre — mondja —, jólesik a munkatársnőim között lenni, szeretettel fogadnak, nem veszik úgy, hogy végleg eljöttem, pedig még sokáig nem dolgozom, hiszen jön a másik baba. Szabad időm nem sok, házat építünk, azon dolgozik az egész család, a rokonság. Ha mégis van egy kis időm, kézimunkázom, a gyereknek néhány apróságot készítek, vagy pedig faliszőnyeget, térítőt. Nem unatkozom, de az igazat megvallva, szeretnék mást is tenni. Talán beiratkozom a gimnáziumba, hogy ne maradjak le a többiektől. Hat év nagy idő! Persze az se lenne rossz, ha megalakulna egy klub, vagy tanfolyamot szerveznének, esetleg üzemlátogatást. Én még az új üzemben nem is voltam! ~ő~ A szomszédban lakik Gubucz Károlyné. Otthon találjuk. A héthónapos Editke alszik. Első gyermek ő is. A fiatalasszonyt kissé meglepi a látogatás, de szívesen válaszol a kérdésekre. — Három év után szeretnék visszamenni. Van ugyan mit tenni itthon most is, de sok segítséget kapok a férjem édesanyjától, így sok a szabad Időm, El-elláto- gatok az üzembe és szórakozni is járunk, nem régen voltunk a hortobágyi lovasnapokon. Leginkább a kamuti csárdába megyünk. Ez azonban mégsem minden. Valami több kell. Hiányzik például a KISZ-élet. AkA gyulai Munkácsy Mg. Tsz ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT. vagy-TECHNIKUST keres felvételre tervezői munkakörbe. Jelentkezés: fejlesztési ágazatvezetőnél, Gyula, Siórét 2. tív KISZ-tag voltam és szerettem ezt a munkát. Most valahogy nem találkozunk. És a párttaggyűlésekre sem megyek, pedig határozat született arra, hogy a „gyesen” lévőket is meghívják. Nem tudom, hogy mások voltak-e, én nem kaptam értesítést. Ha hívnának, mennék!!! "ÓE látogatásra elkísért Timur Lajosné, a cipész szövetkezet személyzeti előadója. Utána beszélgettünk. Ügy érezte, jó volt megtudni, mi az igény, és ha csak e három asszony véleményét hallgattuk is meg, következtetni azért lehet: jó a gyermekgondozási segély. Szép, boldog éveket tölthetnek családjuk körében, gyermekeikkel, de valami mégis hiányzik. A szövetkezet vezetősége sokat tesz értük, a terhes anyáknak külön műszakot hozott létre. A „gyesen” lévőkkel is tartják a kapcsolatot, meghívják a közgyűlésekre, nőnapi ünnepségre és külön találkozót is szerveznek részükre, ahol tájékoztatót kapnak a szövetkezet életéről. Nemrég azokat hívták meg, akiknek nincs meg a szakmunkás-bizonyítványuk. Tanfolyamot akartak szervezni részükre. Csak 30- an jelentek meg és 21-en jelentkeztek — az induló létszám 25. Ez tehát nem sikerült. De azért a képzésükről nem mondanak le. Igaz, pillanatnyilag nehézségbe ütközik, hisz nincs erre alkalmas helyiség. A központi épület nem készült el. Tervezik egy ismeretfelújító tanfolyam megszervezését is, hogy a „gyesen” lévők ne maradjanak el a szakma újdonságaitól. És szerveznek üzemlátogatást. A szövetkezetben jelenleg 157 kismama van „gyesen” és 31 szülési szabadságon. A létszám nagy, de érthető, hiszen a 800 nődolgozó 80 százaléka fiatal. Akad tennivalója tehát bőven a szövetkezet vezetőinek, a pártszervezetnek, a nőbizottságnak és a KISZ-nek is. Az elhangzott javaslatokat szívesen fogadták, s az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve bizonyára meg is valósítják. A kismamaklubot esetleg a művelődési házzal közösen. A „gyesen” levő kismamák otthon töltött évei így válnak majd egyre tartalmasabbá Endrődön is. Kasnyik Judit Rizsaratás. Tíz évvel ezelőtt, ha rizsaratásról hallottunk, önkéntelenül a sáros riasíöldön kézikaszával, sarlóval, -ww-ejté- kes munkával dolgozók szazaira gondoltunk. A rizskévéket keresztberakták, nagy gonddalbajjal kihordták, majd elcsépeltek. Esős időben hónapokig tartott a betakarítás. Aztán megjelentek az első rizskombájnok, a nehéz fizikai munkát felváltották a gépek. Egyre modernebb, nagyobb teljesítményű arató-cséplők takarítják be egymenetben a rizst. Hétfőn reggel megyénkben, elsőnek a Körösi Állami Gazdaságban. kezdődött meg a rizsaratás. Szemet gyönyörködtető látvány volt, amirit lassan, méltóságteljesen vonult a rizskom- bájnkaraván a lecsapolt rizs- földre. Élen két vadonatúj Kolosz kombájn haladt, nyomukban kilenc •— főként mocsárlánctalpas — szovjet rizskombájn. Annak ellenére, hogy szombaton kiadós eső áztatta a rizsföldet, a gépek szép sorjában megindultak a sárguló „bugatengerben”, s ontották a makkegészséges, szépen fejlett rizssz§meket a tartályokba. A Körösi Állami Gazdaságban összesen 811 hektáron termett rizs. Az első tábla 28 mázsa hektáronkénti termést Ígért, üres szemet alig-alig találni a bugákon. A rizs minőségié kitűnő. A tervek szerint naponta legalább 45—50 hektárról takarítják be a terményt. A meglevő kombájnparkhoz ugyanis újabb 4-et várnak, amelyeket a napokban munkába állítanak. Az aratás megkezdésekor már ott várakoztak a szállító gépjárművek, megérkezett kompletten felszerelve a mozgó szerviz is. Az aratók étellel, frissítővel való ellátását megszervezték. A gazdaság összesen 230 vagon rizsre számít, amit 36 dolgozó 22 nap alatt betakarít. A szállító gépjárművek a határból a BL—15 korszerű szárítóüzembe viszik a nyerstermést, onnan — megfelelő nedvesség- tartalommal — Dévaványára, a rízshántolóba szállítják. A Körösi Állami Gazdaság egyébként csak Szarvason nemesített, betegségnek ellenálló, bő termő, kiváló minőségű rizsfajtákat termel. 70 vagonnal vetőmag céljára fémzárolnak, ami másfél millióval növeli a rizs árbevételét. 3 BÉKÉS MECYEL ~NÉPÚJSÁG» 1975, SZEPTEMBER 16,
