Békés Megyei Népújság, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
Békésegerba; Irodalmi esték hat alkalommal A Megyei Művelődési Kör pont már évek óta minden Ő6z- szel meghirdet egy-egy irodalmi sorozatot. Az idei irodalmi esteken a közönség hat alkalommal, budapesti színművészek tolmácsolásában a mai magyar próza alkotóival ismerkedhet meg. Eddig a dévaványai, a gyomai, a mezőhegyesi, a mezőkovácsházi, a sarkadi, a vésztői, a csorvási, a szeghalmi, a bittó, nyal, a nagyszénás!, a tótkomlóst az endrődi, a köröslaáányt, a gyulai, az orosházi művelődési házak, valamint a békéscsabai bamevál és a 635. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kérte a most induló irodalmi sorozatot. A Megyei Művelődési Központ a csabai esteket az ifjúsági és úttörőházban rendezi meg. Első alkalommal Sánta Ferenc életművével ismerkedhetnek meg azok, akik bérletet váltanak a sorozatra. Békéscsabán október 3-án este lesz az Irodalmi estek ünnepi megnyitója. Sánta Ferenc műveit Maros Gábor színművész mutatja be, munkásságát Czine Mihály irodalomtörténész méltatja. A megnyitót követő héten a jelzett 18 művelődési házba — főképpen ifjúsági klubokba — látogatnak el a vendégek. Október végén—november elején Sarkadi Imre próza- és drámairól munkásságát Sch'ütz Ila és Dégi István, november végén -—december elején Körkép '75 címmel a fiatal prózaírókat Tóth. Judit mutatja be. Januártól Németh László művészetével Szalay Edit, Déry Tibor műveivel Schütz lla és Dé- gi István, Darvas József, Szabó Pál és Tímár Máté szociográfiai és szépirodalmi tevékenységével Bencze Ilona ismerteti meg á közönséget Valaki azt mondta, hogy a zene megnyugtat, felüdít, lelkesít. Mások azt, hogy a szépség bűvülete keríti hatalmába, ha felteszi 1 lemezeit, és Beethovent hallgat. Megint más, hogy az operett, a dal... könnyebb a gbnd is, a szomorúság is. Mert a zene gyógyít. Valaki pedig egyszerűen kijelentette: a muzsika a legtöbb, amit ember a művészet eszközeivel alkothat. Sokféle vélemény, ki hogyan érzi, gondolja. De, hogy a zene jótétemény, hogy a zene többé változtatja az embert, az letagadhatatlan. És a muzsika megszerettetése, a megértés alapjai zeneiskoláinkban épülnek egymásra, A békésiben is, ahol szeptember 17-én ünnepük a 10 éves jubileumot. Az alkalom tehát jelentős arra, hogy Fejes Antal csellóművész, a zeneiskola igazgatója felidézze a gyorsan eltelt évtizedet, honnan hová jutottak, és merre tartanak. — 1965. szeptember 17: megnyílt a békési zeneiskola. Előtte csak a kultúrházban volt munkaközösségi zeneoktatás, ez a munka az iskola megszervezését jól előkészítette. Emlékszem, nagy ünnepség volt, még zászlót is kaptunk a város dolgozóitól, nagy becsben őrizzük. Az érdeklődés minden elképzelést felülmúlt: 630 jelentkező közül kellett kiválasztanunk 125 tanulót, akiket felvehettünk. Hegedű, zongora, cselló, fa- és rézfűvós tanszakon kezdtük meg az oktatást, hat főhivatású, és két mellékfoglalkozású zenetanárral. Az akkor még községi tanács 100 ezer forintot adott hangszervásárlásra, vettünk azonnal egy zongorát, két pia- ninót, fuvolákat, klarinétokat, trombitákat és csellót. Négy tantermünk volt. Az első tanév végén valósággal megostromolták a szülők az iskolát. Hogy eleget tehessünk a kívánságoknak, a megyei tanács segítsé gével ötven fővel emelhettük a tanulólétszámot, és ehhez 2 tanári státuszt is kaptunk. — Mi o helyzet ma? — Tíz év alatt rengeteget fejlődött az iskolánk. Már 225 a tánulólétszám, de már ez is kevés, most ősszel legalább harminc tökéletesen megfelelt jelentkezőt kellett elutasítanunk, helyhiány miatt. Kilenc főhivatású és két mellékfoglal—..—--------------------------------------......■■..».I — Akkor jól vagyon — és az alacsony termetű zsivány leugrott lováróL — Látom, vagyon zabod a szekéren. Ha Megkérnélek, adnál belőle ezeknek a szegény páráknak? — bökött a lovára. — Merítsetek belőle — kész- ségeskedett Györk; a szép szó, amivel illették, szívessé tette e fiút. — Köszönjük — mondta a zsivány, lerántotta a lapos zabtarisznyát a nyeregből, és félig telemerte Györk szekeréről. — Messziről jöttök? — érdek, lődött a gyerek. — Nem, de bekószáltuk a környéket. Nagyot kellett kerülnünk Ugod emberei miatt — Uidözének benneteket? — Koslatnak utánunk, de mindig elvesztik a szagot. — Harsányan nevetett — De most már jöhetnek, oszt üthetik bottal a nyomunkat. — Fürgén visszaugrott a lóra, aztán ráhunyorított a gyerekre. — Ha kérdeznék tőled, nem láttál senkit, nem beszéltél senkivel, ér- ted-é? — Értem, hát — komolyodott el Györk. — Tudom én, mi a becsület. — Na, nevetett rá a köpcös —•, azért mondom! Megugratták lovukat, elporzottak, a templom mellett balra vágtak, és vágtázni kezdtek. A Körös kanyarulata felé a zöld rengeteg hamarosan el is nyelte őket. Györk ezután kikocsizott a földekre, és csak alkonyat után döcögött vissza a szekerével. Talán már el is felejtette a hajnali két lovast. Amikor be- fesndült a Sunyhójük elé. hákozású zenetanár oktatja a növendékeket, az iskola épületét lényegesen kibővítettük. Jelenleg hat. tantermünk és egy kamaratermünk van, ahol a növendékhangversenyeket rendezzük. Közben kialakult a tanári törzsgárda, az alapítók közül hárman azóta is itt vagyunk, ketten pedig nyugdíjba mentek. Perényi Pál hegedűtanárunk 1925. szeptemberében kezdte pályáját a szegedi zeneiskolában, idéft ünnepli munkásságának fél évszázados jubileumát. — Hogyan lehet röviden felvázolni az iskola 10 éves történetét? — Azt hiszem, és ezt tények bizonyítják, hogy sikerült legfontosabb célunkat megvalósítani; Békésen megszerették a komolyzenét, ezt a jelentkezők számának rohamos növekedése igazolja. Az is öröm, hogy jó néhány növendékünk tanul tovább főiskolákon, ének szakos pedagógusnak készülve. Igen sokan kerültek a lányok közül óvónőképzőbe, ahol mint közismert, az alapos zenei előképzettség nagy előny. Kilenc éve, hogy iskolánk közreműködésével Békésen megkezdődtek az Országos Filharmónia felnőtt hangversenysorozatai, és sikeresek az Ifjú Zenebarát hangversenyek is. Közben megalakult az ÁFÉSZ patronólásával a kamarazenekar, melyben a zene iskola tanárai és legjobb növendék« mellett amatőr muzsikusok játszanak. Hangversenyeink, fellépéseink zenei eseménynek számítanak. Nagy sikernek számít, hogy 1973 decemberétől szoros, baráti kapcsolatot teremtettünk az aradi Zene- és Képzőművészeti Líceummal, zenekaruk 1974- ben szerepelt Békésen és Kamuion, képzőművészeti tárlatuk bemutatása ugyancsak ebben az évben volt, mi pedig 1975 tavaszán jártunk Aradon, és mutatkoztunk be az „Áradj napsugár” című gyermekoperával. A vendégszereplésekhez nagy segítséget nyújtott a városi tanács, a békési ÁFÉSZ, az Egyetértés Tsz, a Kossuth Tsz és a kamuti Béke Tsz. Iskolánk történetéhez tartozik még, hogy 1970-ben bejutottunk a XII. országos ifjúsági kamarazenefesztivál budapesti döntőjébe, és ott együttesünk igen jól szerepelt. — Végül: a tervek a jubileum után? — Még színvonalasabb zenepedagógiai munkát szeretnénk végezni, és mielőbb megalakítani a békési városi úttörőzenekart. Régóta dédelgetett tervünk ez és most a Békés megyei Úttörő Elnökség anyagi segítségével megvásárolhatjuk a hangszereket. Október 1-én az UNEgCO-meghirdette zenei világnapon a művelődési központban adunk hangversenyt, meghívást kaptunk Szarvasra és Gyulára: mutassuk be ott is gyermekoperánkat, mellyel Romániában sikert arattunk. A szarvasi előadás szeptember 24- én lesz, Gyulára decemberben megyünk. Még egy szép megbízás : Békéscsabán, a Jókai Színház gyermekszínházának előadás-sorozatában négy alkalommal adjuk elő az „Áradj napsugárét! Ennyi egy évtizedünk története, dióhéjban. Felkészültünk a következő tíz évre, a zene szolgálatában, az emberekért. Sass Ervin Statisztikai könyvszemle a lakosság jövedelme és fogyasztása — 1974 A kiadvány bemutatja a lakosság jövedelmi helyzetében és a növekvő jövedelmek felhasználásában bekövetkezett fejlődést. Elemzi a fogyasztási színvonalnak, illetve a fogyasztás szerkezetének változását. Foglalkozik a lakosság lakásépítésre fordított kiadásainak és pénzmegtakarításának alakulásával. Ismerteti a jövedelmi arányokat, az egyes rétegeken belüli jövedelmi különbségeket és ezek okait. Kitér az egyes népcsoportok fogyasztására, fogyasztási struktúrájának alakulására. A kiadvány gazdag táblaanyagot tartalmaz. SZÁMÍTÓGÉP — AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS ESZKÖZE A kibernetika,^ az információ- elmélet alapjait bemutató, képekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált kiadvány olvasmányos stílusával, találó példázataival a számítástechnikában kevésbé járatos olvasó számára is élvezetes módon teszi lehetővé a megismerkedést e korszerű tudományág teljes rendszerével. ! rom fegyveres férfit pillantott ] meg. Lovaik béklyóba csapva, j abrakoltak Györkék istállószár- í nyékában, ők pedig a ház aj- i taja előtt ácsorogtak, beszélgettek. . — Itt vagyon ni, az ebfaj- zatja! — rikkantott fel egyikőjük. Györk nem vette magára, bár megsejtette, hogy az ő érkezését jelezte ez a kiáltás. Leszállt a bakról, a lovak elé ment, oldozni kezdte a kötelet a hámfáról, majd a hámkötelet rávetette a bal rudas hátára. — 'No hát, kölyök, megjöttél? — ragadta meg a vállát egy kemény kéz, és megpenderítette. Györk majdnem elesett,, de visszanyerte egyensúlyát, megvetette lábát. Hirtelen parázslott fel szemében a harag. Meggörnyedt, két kis karját maga elé tartotta, ahogyan a korcsma előtt hu- zakodó, öklözésre készülő legényektől látta.' Eszébe villant, hogy a zsiványok pajtásnak szólították, ezek meg itt kölyök- nek gúnyolják, és se szó, se beszél, vállon csapják. Honnan a bús fenéből jöttek, kik ezek, mi a jó istent akarnak tőle? Úgy állt velük szemben, mint egy erdei vad- macska, ugrásra, iramodásra 1 készen. A három fegyveres lenvászon inget, posztónadrágot, báránybőr süveget, hordott; az egyiknek az övcsatján meghajlított testű hal volt kimunkálva. Erről a fiú tudhatta, hiszen látta elégszer a földesúr címerét, hogy Barsa nembéli Ugod úr fegyvereseivel áll szemben. (Folytatjuk) ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Most vásároljon! S 51 -es szulfátálló cement, 3,2 mm-es szovjet farostlemez, horganyzott tető világitő ablak, horganyzott tető kilépő ablak közületnek is minden mennyiségben Kapható: a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ, telekgerendás! TÜZÉP-telepén. Így elmaradt vita helyett Jacques De Bonis, a „France Nouvelle”-nek, az FKP hetilapjának szerkesztője 1975 tavaszán interjúsorozatot készített Aczél Györggyel, az MSZMP PB tagjával, a Minisztertanács elnök- helyettesével, a szocializmus magyarországi építésének különböző kérdéseiről. Az interjúsorozatot „Egy elmaradt vita helyett” címmel, röviddel a francia kiadás után a Kossuth Könyvkiadó is megjelentette, Roland Leroy- nak, az FKP KB PB tagjának, a KB titkárának előszavával. Klubok9 archív mos4, könyvtár Kéthónapi szünet után újból megnyílt Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubja. Högye Károly- nak, a klub vezetőjének apró irodájában is szinte érezhető még a festék tiszta illata. — A nagy felújítás még hátra van — mondja — Mint köztudott, az emeletet három éve lezárták. Előreláthatóan jövőre már az ott levő helyiségeket is átaldkítjuk. Most éttermünk, mozitermünk és könyvtárunk van, így lehetőségeink korlátozottak. — Jelenleg milyen klubok működnek? — Nyugdíjas klubunkat emlíném elsőként, ez a legnépszerűbb. Ebben a hónapban a tervezett két filmesten kívül három-, vagy négynapos északmagyarországi utat is szeretnénk tagjainak szervezni. A fiatal korosztályról sem feledkeztünk meg. A „Jurij Gagarin” Ifjúsági Klub nem szűnt meg. Üj klubvezetője van, s szeptember 9-én tartották évnyitó klubfoglalkozásukat. Harmincadikén Keres Emiit látják vendégül. Itt említeném könyvtárunk tevékenységét, hiszen a klubtagok gyakran ellátogatnak ide is. Több új könyvünk van, sajnos, helyszűke miatt nem tudunk kellő választékot biztosítani. A könyvek jó részét az emeleten tároljuk, amelyeket időnként kicserélünk a lentiekkel. — A Fegyveres Erők Klubja több éve ad otthont a képzőművészeti stúdiónak. Milyen eredményekkel dicsekedhetnek jelenleg a stúdió tagjai? — Szeptember 1-én, hétfőn nyitották meg, az évente megrendezésre kerülő területi amatőr képzőművészeti kiállítást, ezúttal Táborfalván. Ezen a kiállításon stúdiónk hét tagja mutatkozott be sikerrel. Az országos kiállítást Budapesten rendezik meg, szeretnénk, ha arra is továbbjutnának amatőr képzőművészeink. — Gyakran rendeznek önálló programokat. Legutóbb Kulcsár Istvánt látták vendégül. További elképzeléseik? — Negyedévenként politikai tájékoztatót tartunk. Erre hívtuk meg Kulcsár Istvánt, aki nagyon érdekes előadást tartott. A Fegyveres Erők Napját, szeptember 29-én szeretnénk méltóképpen megünnepelni. Este a moziteremben fővárosi művészek közreműködésével magyarnóta estet tartunk- Október 23-án ugyancsak klubdélutánt rendezünk, amelyre neves énekeseket hívtunk meg. Hogy kiket, az egyelőre titok, hadd legyen meglepetés. » — Milyen terveik vannak az említetteken kívül? — Amíg nem fejeződik be a nagy átalakítás, elképzeléseinket kissé kordában kell tartani. Ha legnagyobb problémánk, a helyhiány megoldódik, vagy legalábbis javul a helyzet, több jó ötletet is megvalósíthatunk. Persze, nem várunk tétlenül addig sem. Archív filmklubot szeretnénk beindítani. Ha meglesz rá a kellő fedezet, legkésőbb három hét múlva megrendezhetjük az első klubestet. Bizonyára szívesen fogadják majd vendégeink.. N. A. % % Tíz éves a békési zeneiskola Fejes Antal, a békési zeneiskola igazgatója: Békésen megszerették a muzsikát.., (Fotó: Márton)
