Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-06 / 183. szám

A katonák Goncalvest támogatják Kormányalakítási remények Lisszabonban Vasco Goncalves politikája és kormánytól funkciójának meg­tartása mellett foglalt állást a lisszaboni katonai körzet né­hány tucat tisztje, köztük a háromtagú direktórium, az MFA Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsának néhány tagja és a COPCON — a Fegyveres Erők Mozgalma legfontosabb katonai szerve — operatív parancsno­kai. Ez a döntés azért igen fon­tos, mert az Otelo Sáráivá de Carvalho tábornok vezette COPCON-ban egyesek „balról” bí­rálták Goncalvest és szerették volna, ha de Carvalho foglalta volna el helyét a miniszterel­nöki székben, vagy legalábbis egyenrangú partnerévé vált vol­na Goncalvesnek a kabinetben Megbízható forrásból szárma­zó értesülés szerint a lisszaboni katonai körzet — lényegben a COPCON — képviselőinek tanács­kozásén a „merre tovább?” kér­dése szerepelt fő napirendi pontként. A COPCON egyes pa­rancsnokai olyan „kemény kezű” politikai vezetés mellett kardoskodtak, amelyik az or­szágban kialakult osztólyerővi- szonyokat figyelmen kívül hagy­va, a hadseregre támaszkodva „vinné tovább a forradalmat”. Ezt a kispolgári radikalizmust a katonák túlnyomó többsége elvetette és Vasco Goncalves tudatos, következetes népi po­litikáját biztosította támogatá­sáról. (Haladó körökben Vasco Goncalvest tartják az MFA leg­haladóbb és legtudatosabb ve­zéregyéniségének.) Lisszabonban arra számíta­nak, hogy ezek után végre meg­alakul az új ideiglenes kor­mány, amelynek miniszterelnö­ki tisztségében megerősítették Goncalves tábornokot Az MSZMP KB részvéttávirata a francia testvérpárnak A Magyar Szocialista Mun káspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Benoit Éráikon elvtárs, a párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Fran­cia Általános Munkásszövetség díszelnöke elhunyta alkalmából. Fidel Castro nyilatkozata: A nyugati félteke kommunista pártjai egynemű politikai erőt képviselnek A latin-amerikai kommunista pártok értekezletének eredmé­nyei a latin-amerikai kommu­nista mozgalom hatalmas sike­reként értékelhetők — jelentet­te ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a ku­bai forradalmi kormány mi- | nlszterelnöke a TASZSZ tudó­sítójának adott nyilatkozatában. Castro egyebek között hangsú­lyozta : Az értekezleten részt vett a kontinens minden kommunista pártjának főtitkára, kivéve azo­kat, akik az országaikban ki­alakult konkrét politikai hely­zet miatt nem utazhattak Ha­vannába. E pártokat azonban más magas rangú vezetőik képviselték. A nyugati félteke kommu­nista pártjai egynemű politi­kai erőt képviselnek. Egyetér­tenek az összes őket illető kő­államcsíny a Comore-szigetcsoporton A Comore-szigetcsoporton a vasárnapi államcsíny után há­romtagú „forradalmi tanács” alakult, s felkérte a francia kormányt, hogy ismerje el a négy szigeből álló állam füg­getlenségét. A tanács egyik tagja már első nyilatkozatában hangsúlyozta: az államcsíny célja tulajdon­képpen az volt, hogy biztosítsák a Franciaországgal való szoros együttműködést. A vasárnapi államcsíny tehát kétségkívül kedvez a francia kormány neo- kolonialista politikájának, ám az is igaz. hogy Ahmed Abdal­lah. a megbuktatott elnök, hosz- szú ideig maga is a francia politika eszköze volt. A helyzet fejlődése attól függ. hogyan alakulnak majd H7 erőviszonyok az ellenzéki pártokat tömörítő „nemzeti egységfronton” belül. A Mo/ambiU-csatomában, a Mal- gaa Köztársaság és Afrika partjai között «(helyezkedő szigetcsoport 2171 négyzetkilométer területű. 300 000 főnyi népessége arab, maigas, néger keveréket alkot, akik comore nyelvet (a szuahéli nyelv rokona) beszélnek. A vulkanikus felépítésit szigeteken a lakosság földművelés­sel, állattenyésztéssel ét halászattal foglalkozik. A főleg francia tulaj­donban levő ültetvényeken terme­lik a fő exportnövényeket (cukor­nád, vanilla, szizál, kopra, kakaó, kávé). Saját szükségletre maniokát, rizst Cs kukoricát termesztenek. A külkereskedelmi forgalmat Francia- országgal, az USA-val, az NS7.K- vil és a Maigas Köztársasággal bo­nyolítja le. A szigeteket az arabok a XV. szá­zadban népesítették be. A XVI. században portugál telepesek érkez­tek. Az arabok uralmát a francia gyarmatosítók váltották fel. 1843— 8* között a Comore-szigetek fran­st« védnökség als kerültek. 1598— 1008 között közigazgatásilag Reunl- onhoz, majd 1908-tól Madagaszkár­hoz tartozott. 1947-ben külön gyar­mati területként a Francia Unió, 1988-tól pedig a Francia Közösség tengerentúlt területe, 1961. decem­ber 22-én „belső autonómiát” ka­pott. Az 1963-ban alakult legforra­dalmibb szervezet a MONALICO (Comorcl Nemzeti Felszabadítás Mozgalom) tanzániai emigrációból irányította a felszabadító harcot, a többi párttal együtt követelte a teljes önrendelkezés megadását. Az 1974, december 22-én megtar­tott népszavazáson a lakosság 95 százaléka a függetlenség mellett döntött. Július 6-án a Comore-szige­tek parlamentje az ország azonnali függetlensége mellett foglalt állást. Franciaországnak a gazdasági érdek­nél sokkal fontosabb a Comorc-szi- geteken és az Indiai-óceán nyugati medencéiében a katonai Jelenlét | biztosítása. A Dzaoudzlban működő haditengeré* zeiti támaszpont jelen­tősége a Maigas Köztársaságban fel- j számolt francia bázisok után meg- | növekedett. zös kérdésben és az egyes la­tin-amerikai országok előtt ál­ló konkrét problémák megíté­lésében. Kétségtelen, hogy a la- tin-amerikai kommunista moz­galom a nyugati félteke legel­terjedtebb és leghomogénebb politikai ereje. Az értekezleten jóváhagyott nyilatkozat — folytatta Castro — elemzi a nemzetközi helyze­tet, megállapítja, hogy a Szov­jetunió és az egész szocialista közösség hatalmas'Szerepet ját­szik a békéért és a nemzetközi enyhülésért vívott harcban. Foglalkozik az okmány a szo­cializmus erőinek a nemzetkö­zi enyhülés létrehozásában el­ért eredményeivel és ezeknek a nemzetközi forradalmi moz­galomra gyakorolt hatásával. A latin-amerikai kommunisták egyetértenek abban, hogy az enyhülés és a békéért vívott harc eredményei azokat a vál­tozásokat tükrözik, amelyek az erőviszonyokban a szocializmus javára mentek végbe. A nyilat­kozat rámutat, hogy a Szovjet­unió politikája mélyen interna­cionalista jellegű, szolidáris a nemzetközi forradalmi mozga­lommal. A Szovjetunió szolida­ritása a kubai forradalommal — mutatott rá — döntő ténye­zőként jelentkezett a kubai szo­cializmus megszilárdításában. A havannai értekezlet — ál­lapította meg Fidel Castro — állást foglalt a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásának összehívása mel­lett, amellett, hogy meg kell teremteni egy ilyen értekezlet kedvező feltételeit. Castro igen fontosnak nevez­te a havannai nyilatkozatnak azt a részét, amely hangsúlyoz­za : sokoldalúan kell bővíteni a szolidaritást a különböző or­szágok forradalmi mozgalmai­val, a kommunista pártokkal meg kell erősíteni a proletár Internacionalista szolidaritást. Meggyőződésünk — jelentette ki Fidel Castro —, hogy a nyi­latkozat hatalmas segítség va­lamennyi latin-amerikai kom­munista párt számára. A nyilat­kozat elemzi a kontinens orszá­gaiba való imperialista beha­tolást és a következő stratégiai jelentőségű megállapítást tartal­mazza : Latin-Amerikában a szocializmushoz vezető út szük­ségszerűen az imperialistaelle- nes harcon vezet keresztül. Más szavakkal: az imperialista uralom alóli felszabadulás kér­dése a szocializmusért vívott harc szerves alkotórészének kérdéseként jelentkezik. Castro végezetül rámutatott, hogy a latin-amerikai kommu­nista mozgalom több tízezer ki­próbált harcossal rendelkezik. Igaz ugyan, hogy a mozgalmat és tagjait a kontinens sok or­szágában üldözik, de nincs egyetlen olyan ország sem, ahol a reakciós ereknek sike­rült volna megsemmisíteniük , a kommunista pártot. 2 SMJMSm 1975. AUGUSZTUS * Terroristák Malaysiában A japán terroristák tűzharcot vívtak az épülelet körülvevő biztonsági erőkkel. Képünkön: elszállítanak egy sebesült rendőrt (Telefotó—AP—MTI—K&) öt szabadon bocsátott terroris- i tával kedden elindult Tokióból ' Kuala-Lumpurba a Japán Légi- j forgalmi Társaság egyik kü- lönrepülőgépe. Japán források szerint a tér- i rorszervezet tagjai, akik hétfőn reggel Kuala-Lumpurban beha- j toltak az Egyesült Államok, Svédország és más országok malaysiai nagy követségének ott­hont adó irodaházba és ott a legfrissebb jelentések szerint mintegy 50 túszt — köztük egy amerikai és egy svéd diploma­tát — ejtettek, hosszas alkudo­zások után, végül is beleegyez­Újabb izrae tek abba, hogy a japán hatósá­gok csak öt terroristát bocsás­sanak szabadon és szállítsanak el Malaysia fővárosába, miután két, Japánban bebörtönzött má­sik terrorista nem volt hajlan­dó távozni az országból. Közben a Kuala-Lumpur-Í irodaházat változatlanul meg­szállva és félszáz túszát őri­zetben tartó japán kommandó újabb követeléssel állt elő. Kí­vánsága az volt. hogy a To­kióból érkező kiszabadított öt társával együtt biztosítsák sza­bad elvonulását. i támadás Az izraeli fegyveres erők kedden újabb támadást hajtőt- I tak végre a libanoni Tirusztól j északra fekvő palesztin mene- külttáborok ellen. Ezúttal a lé- j gierőt vetették be. A támadás j tényét Tel-Avivban és Bejrut- ( ban egyaránt közölték. A palesztin parancsnokság ! szóvivője bejelentette, hogy az izraeli Kirijat Smona telepü­lés ellen ugyancsak keddi tá­madást a parancsnoksághoz tar­tozó gerillák hajtották végre. A szóvivő szerint a támadás megtorlása volt a palesztin me­nekülttáborok ellen hajnalban végrehajtott izraeli akciónak Kommunistaellenes kampány az NSZK-ban A nyugatnémet jobboldal újabb kampányba kezdett a Né- j met Kommunista Párt ellen. A j CDU—CSU parlamenti frakció­jának belpolitikai szóvivője in­terpellációban követelte, hogy a kormány minősítse alkotmány- ellenesnek a KP programját és működését. Vogel azzal vádolta a kor­mánykoalícióban részt vevő szo­ciáldemokratákat, hogy az eu­rópai kommunista pártokkal ki­alakított párbeszéd segítségével az NSZK-ban „szalonképessé j teszik” a Német Kommunista Pártot. A kormány ugyanakkor tétlenül nézi, hogy az Olasz Kommunista Párt az NSZK-ban élő olaszok körében négyezer tagot szervezett. A CDU—ÖSU követelése, hogy belügyminisz­teri rendelettel tiltsák be az OKP nyugatnémet pártszerve­zetének tevékenységét. A bonni belüavminisztérium szóvivője visszautasította az el­lenzék vádját. Arra hivatkozott, hogy a szövetségi kormány a múltban ismételten alkotmány- ellenesnek minősítette a KP cél­jait. Ami az Olasz KP NSZK- beli működését illeti, a szóvivő emlékeztetett a nyugatnémet képviselőház (Bundestag) június 1.2-i ülésére, amelyen a kormány leszögezte: sem az egyes tarto­mányok, sem a szövetségi köz­társaság központi hatóságai ed­dig nem tettek panaszt az OKP, illetve tagsága ellen, ezért az eljárásnak velük szemben nincs jogi alapja. A kommunisták ellen megin­dított újubb jobbodali akció összefüggésben áll a karlsruhei alkotmánybíróság nemrég ho­zott döntésével. Ennek értelmé­ben közhivatali tisztséget csak olyan állampolgár kaphat, aki „bebizonyítottan alkotmányhű”. A politikai megbízhatóságot a munkaadó egyedül dönti el, az érintett megkérdezése nélkül, döntő szempontként mérlegelve, hogy az illető nem tartozik-e olyan párthoz, vagy politikai csoportosuláshoz, mely alkot­mányellenes célokat követ. A párt vagy csoport alkotmányel­lenesnek minősíthető — a karlsruhei ítélet értelmében — függetlenül attól, hogy legális- e, vagy betiltották működését A Német Kommunista Párt vezetősége a múlt héten nyilat­kozatban tiltakozott az alkot­mánybíróság reakciós döntése miatt, rámutatva. hogy ezzel folytatódik a KP és más de­mokratikus erők üldözése, noha az az alkotmány fontos cikke­lyeibe ütközik. A párt követelte a Jobboldal sugalmazta akciók leállítását és a demokratikus szabályok tiszteletben tartását

Next

/
Thumbnails
Contents