Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
A katonák Goncalvest támogatják Kormányalakítási remények Lisszabonban Vasco Goncalves politikája és kormánytól funkciójának megtartása mellett foglalt állást a lisszaboni katonai körzet néhány tucat tisztje, köztük a háromtagú direktórium, az MFA Legfelsőbb Forradalmi Tanácsának néhány tagja és a COPCON — a Fegyveres Erők Mozgalma legfontosabb katonai szerve — operatív parancsnokai. Ez a döntés azért igen fontos, mert az Otelo Sáráivá de Carvalho tábornok vezette COPCON-ban egyesek „balról” bírálták Goncalvest és szerették volna, ha de Carvalho foglalta volna el helyét a miniszterelnöki székben, vagy legalábbis egyenrangú partnerévé vált volna Goncalvesnek a kabinetben Megbízható forrásból származó értesülés szerint a lisszaboni katonai körzet — lényegben a COPCON — képviselőinek tanácskozásén a „merre tovább?” kérdése szerepelt fő napirendi pontként. A COPCON egyes parancsnokai olyan „kemény kezű” politikai vezetés mellett kardoskodtak, amelyik az országban kialakult osztólyerővi- szonyokat figyelmen kívül hagyva, a hadseregre támaszkodva „vinné tovább a forradalmat”. Ezt a kispolgári radikalizmust a katonák túlnyomó többsége elvetette és Vasco Goncalves tudatos, következetes népi politikáját biztosította támogatásáról. (Haladó körökben Vasco Goncalvest tartják az MFA leghaladóbb és legtudatosabb vezéregyéniségének.) Lisszabonban arra számítanak, hogy ezek után végre megalakul az új ideiglenes kormány, amelynek miniszterelnöki tisztségében megerősítették Goncalves tábornokot Az MSZMP KB részvéttávirata a francia testvérpárnak A Magyar Szocialista Mun káspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Benoit Éráikon elvtárs, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Francia Általános Munkásszövetség díszelnöke elhunyta alkalmából. Fidel Castro nyilatkozata: A nyugati félteke kommunista pártjai egynemű politikai erőt képviselnek A latin-amerikai kommunista pártok értekezletének eredményei a latin-amerikai kommunista mozgalom hatalmas sikereként értékelhetők — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány mi- | nlszterelnöke a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában. Castro egyebek között hangsúlyozta : Az értekezleten részt vett a kontinens minden kommunista pártjának főtitkára, kivéve azokat, akik az országaikban kialakult konkrét politikai helyzet miatt nem utazhattak Havannába. E pártokat azonban más magas rangú vezetőik képviselték. A nyugati félteke kommunista pártjai egynemű politikai erőt képviselnek. Egyetértenek az összes őket illető kőállamcsíny a Comore-szigetcsoporton A Comore-szigetcsoporton a vasárnapi államcsíny után háromtagú „forradalmi tanács” alakult, s felkérte a francia kormányt, hogy ismerje el a négy szigeből álló állam függetlenségét. A tanács egyik tagja már első nyilatkozatában hangsúlyozta: az államcsíny célja tulajdonképpen az volt, hogy biztosítsák a Franciaországgal való szoros együttműködést. A vasárnapi államcsíny tehát kétségkívül kedvez a francia kormány neo- kolonialista politikájának, ám az is igaz. hogy Ahmed Abdallah. a megbuktatott elnök, hosz- szú ideig maga is a francia politika eszköze volt. A helyzet fejlődése attól függ. hogyan alakulnak majd H7 erőviszonyok az ellenzéki pártokat tömörítő „nemzeti egységfronton” belül. A Mo/ambiU-csatomában, a Mal- gaa Köztársaság és Afrika partjai között «(helyezkedő szigetcsoport 2171 négyzetkilométer területű. 300 000 főnyi népessége arab, maigas, néger keveréket alkot, akik comore nyelvet (a szuahéli nyelv rokona) beszélnek. A vulkanikus felépítésit szigeteken a lakosság földműveléssel, állattenyésztéssel ét halászattal foglalkozik. A főleg francia tulajdonban levő ültetvényeken termelik a fő exportnövényeket (cukornád, vanilla, szizál, kopra, kakaó, kávé). Saját szükségletre maniokát, rizst Cs kukoricát termesztenek. A külkereskedelmi forgalmat Francia- országgal, az USA-val, az NS7.K- vil és a Maigas Köztársasággal bonyolítja le. A szigeteket az arabok a XV. században népesítették be. A XVI. században portugál telepesek érkeztek. Az arabok uralmát a francia gyarmatosítók váltották fel. 1843— 8* között a Comore-szigetek franst« védnökség als kerültek. 1598— 1008 között közigazgatásilag Reunl- onhoz, majd 1908-tól Madagaszkárhoz tartozott. 1947-ben külön gyarmati területként a Francia Unió, 1988-tól pedig a Francia Közösség tengerentúlt területe, 1961. december 22-én „belső autonómiát” kapott. Az 1963-ban alakult legforradalmibb szervezet a MONALICO (Comorcl Nemzeti Felszabadítás Mozgalom) tanzániai emigrációból irányította a felszabadító harcot, a többi párttal együtt követelte a teljes önrendelkezés megadását. Az 1974, december 22-én megtartott népszavazáson a lakosság 95 százaléka a függetlenség mellett döntött. Július 6-án a Comore-szigetek parlamentje az ország azonnali függetlensége mellett foglalt állást. Franciaországnak a gazdasági érdeknél sokkal fontosabb a Comorc-szi- geteken és az Indiai-óceán nyugati medencéiében a katonai Jelenlét | biztosítása. A Dzaoudzlban működő haditengeré* zeiti támaszpont jelentősége a Maigas Köztársaságban fel- j számolt francia bázisok után meg- | növekedett. zös kérdésben és az egyes latin-amerikai országok előtt álló konkrét problémák megítélésében. Kétségtelen, hogy a la- tin-amerikai kommunista mozgalom a nyugati félteke legelterjedtebb és leghomogénebb politikai ereje. Az értekezleten jóváhagyott nyilatkozat — folytatta Castro — elemzi a nemzetközi helyzetet, megállapítja, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista közösség hatalmas'Szerepet játszik a békéért és a nemzetközi enyhülésért vívott harcban. Foglalkozik az okmány a szocializmus erőinek a nemzetközi enyhülés létrehozásában elért eredményeivel és ezeknek a nemzetközi forradalmi mozgalomra gyakorolt hatásával. A latin-amerikai kommunisták egyetértenek abban, hogy az enyhülés és a békéért vívott harc eredményei azokat a változásokat tükrözik, amelyek az erőviszonyokban a szocializmus javára mentek végbe. A nyilatkozat rámutat, hogy a Szovjetunió politikája mélyen internacionalista jellegű, szolidáris a nemzetközi forradalmi mozgalommal. A Szovjetunió szolidaritása a kubai forradalommal — mutatott rá — döntő tényezőként jelentkezett a kubai szocializmus megszilárdításában. A havannai értekezlet — állapította meg Fidel Castro — állást foglalt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívása mellett, amellett, hogy meg kell teremteni egy ilyen értekezlet kedvező feltételeit. Castro igen fontosnak nevezte a havannai nyilatkozatnak azt a részét, amely hangsúlyozza : sokoldalúan kell bővíteni a szolidaritást a különböző országok forradalmi mozgalmaival, a kommunista pártokkal meg kell erősíteni a proletár Internacionalista szolidaritást. Meggyőződésünk — jelentette ki Fidel Castro —, hogy a nyilatkozat hatalmas segítség valamennyi latin-amerikai kommunista párt számára. A nyilatkozat elemzi a kontinens országaiba való imperialista behatolást és a következő stratégiai jelentőségű megállapítást tartalmazza : Latin-Amerikában a szocializmushoz vezető út szükségszerűen az imperialistaelle- nes harcon vezet keresztül. Más szavakkal: az imperialista uralom alóli felszabadulás kérdése a szocializmusért vívott harc szerves alkotórészének kérdéseként jelentkezik. Castro végezetül rámutatott, hogy a latin-amerikai kommunista mozgalom több tízezer kipróbált harcossal rendelkezik. Igaz ugyan, hogy a mozgalmat és tagjait a kontinens sok országában üldözik, de nincs egyetlen olyan ország sem, ahol a reakciós ereknek sikerült volna megsemmisíteniük , a kommunista pártot. 2 SMJMSm 1975. AUGUSZTUS * Terroristák Malaysiában A japán terroristák tűzharcot vívtak az épülelet körülvevő biztonsági erőkkel. Képünkön: elszállítanak egy sebesült rendőrt (Telefotó—AP—MTI—K&) öt szabadon bocsátott terroris- i tával kedden elindult Tokióból ' Kuala-Lumpurba a Japán Légi- j forgalmi Társaság egyik kü- lönrepülőgépe. Japán források szerint a tér- i rorszervezet tagjai, akik hétfőn reggel Kuala-Lumpurban beha- j toltak az Egyesült Államok, Svédország és más országok malaysiai nagy követségének otthont adó irodaházba és ott a legfrissebb jelentések szerint mintegy 50 túszt — köztük egy amerikai és egy svéd diplomatát — ejtettek, hosszas alkudozások után, végül is beleegyezÚjabb izrae tek abba, hogy a japán hatóságok csak öt terroristát bocsássanak szabadon és szállítsanak el Malaysia fővárosába, miután két, Japánban bebörtönzött másik terrorista nem volt hajlandó távozni az országból. Közben a Kuala-Lumpur-Í irodaházat változatlanul megszállva és félszáz túszát őrizetben tartó japán kommandó újabb követeléssel állt elő. Kívánsága az volt. hogy a Tokióból érkező kiszabadított öt társával együtt biztosítsák szabad elvonulását. i támadás Az izraeli fegyveres erők kedden újabb támadást hajtőt- I tak végre a libanoni Tirusztól j északra fekvő palesztin mene- külttáborok ellen. Ezúttal a lé- j gierőt vetették be. A támadás j tényét Tel-Avivban és Bejrut- ( ban egyaránt közölték. A palesztin parancsnokság ! szóvivője bejelentette, hogy az izraeli Kirijat Smona település ellen ugyancsak keddi támadást a parancsnoksághoz tartozó gerillák hajtották végre. A szóvivő szerint a támadás megtorlása volt a palesztin menekülttáborok ellen hajnalban végrehajtott izraeli akciónak Kommunistaellenes kampány az NSZK-ban A nyugatnémet jobboldal újabb kampányba kezdett a Né- j met Kommunista Párt ellen. A j CDU—CSU parlamenti frakciójának belpolitikai szóvivője interpellációban követelte, hogy a kormány minősítse alkotmány- ellenesnek a KP programját és működését. Vogel azzal vádolta a kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokratákat, hogy az európai kommunista pártokkal kialakított párbeszéd segítségével az NSZK-ban „szalonképessé j teszik” a Német Kommunista Pártot. A kormány ugyanakkor tétlenül nézi, hogy az Olasz Kommunista Párt az NSZK-ban élő olaszok körében négyezer tagot szervezett. A CDU—ÖSU követelése, hogy belügyminiszteri rendelettel tiltsák be az OKP nyugatnémet pártszervezetének tevékenységét. A bonni belüavminisztérium szóvivője visszautasította az ellenzék vádját. Arra hivatkozott, hogy a szövetségi kormány a múltban ismételten alkotmány- ellenesnek minősítette a KP céljait. Ami az Olasz KP NSZK- beli működését illeti, a szóvivő emlékeztetett a nyugatnémet képviselőház (Bundestag) június 1.2-i ülésére, amelyen a kormány leszögezte: sem az egyes tartományok, sem a szövetségi köztársaság központi hatóságai eddig nem tettek panaszt az OKP, illetve tagsága ellen, ezért az eljárásnak velük szemben nincs jogi alapja. A kommunisták ellen megindított újubb jobbodali akció összefüggésben áll a karlsruhei alkotmánybíróság nemrég hozott döntésével. Ennek értelmében közhivatali tisztséget csak olyan állampolgár kaphat, aki „bebizonyítottan alkotmányhű”. A politikai megbízhatóságot a munkaadó egyedül dönti el, az érintett megkérdezése nélkül, döntő szempontként mérlegelve, hogy az illető nem tartozik-e olyan párthoz, vagy politikai csoportosuláshoz, mely alkotmányellenes célokat követ. A párt vagy csoport alkotmányellenesnek minősíthető — a karlsruhei ítélet értelmében — függetlenül attól, hogy legális- e, vagy betiltották működését A Német Kommunista Párt vezetősége a múlt héten nyilatkozatban tiltakozott az alkotmánybíróság reakciós döntése miatt, rámutatva. hogy ezzel folytatódik a KP és más demokratikus erők üldözése, noha az az alkotmány fontos cikkelyeibe ütközik. A párt követelte a Jobboldal sugalmazta akciók leállítását és a demokratikus szabályok tiszteletben tartását