Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-06 / 183. szám

Elektronikus a mezőgazdaságban Nagy segítséget nyújt a mező- gazdaságnak az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának esz­tergomi gyáregysége: újabb és újabb, az iparszerű termelésben nélkülözhetetlen korszerű auto- matikákat gyárt. Az idén már több mint 300 vetésellenőrzö mo­nitora működött a termelési rendszerek külföldi gyártmányú vetőgépein. Ezek az elektronikus berendezések olcsóbbak, mint a korábban az UlSA-böl vásárolt készülékek és pontosságban fel­veszik azokkal a versenyt. A csoroszlyákra szerelt berendezés a traktorosfülkében levő moni­toron hang-, valamint fényjel­zéssel adja tudtul, ha baj van. Számlálóegytségével a vetés sű­rűségét is méri. Az esztergomi gyai uj termé­két bemutatja az augusztusban I megnyíló országos mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari kiállításon. Kiállítja azt a mintakészülékét is, amely digitális számjélzőjé- oel azonnal megmutatja a ga­bonafélék nedvességtartalmát. (MTI! Év végéig a tervezettnél ötvennel több lakást adnak át Műszaki konferencia a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál A BÉKÉS MEGYEI Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) na­pokban megtartott műszaki kon­ferenciáján Korek Ferenc igaz­gató tájékoztatta a résztvevő­ket a vállalat első félévi ter­melési és gazdasági eredmé­nyéről, majd ismertette a má­sodik félévi feladatokat. Beve­zetőben elmondta, hogy a ter­melés üteme meggyorsult, amit tőként a termelékenység növe­kedése segített elő. A vállalat a ^legeredményesebb fél évet zár­ta. Vannak azonban még hiá­nyosságok is. Több helyen tapasztalható a laza munkafegyelem. A köz­ponti irodában is előfordul, hogy' egyesek nem tartják be a rendet, elhanyagolják a rájuk bízott feladatok teljesítését. Részben ennek tulajdonítható a termelő egységeknél mutatkozó fegyelmezetlenség. Mert azok a fizikai dolgozók, akiknek van feladatuk, a munkájukhoz biz­tosítottak a feltételek és az el­lenőrzésük sem hiányzik, ki­használják a munkaidőt. A másik hiányosság, hogy egyes munkaterületeken a szük­ségesnél főbb anyagot rendel­nek a központtól, amit az épít­idö I kezesekhez csak hosszú múlva használnak fel. A II. fél évben a IV. ötéves terv sikeres teljesítéséért a vállalatnak át kell adnia azokat a beruházásokat, amelyeket 1975-re vállalt. Ezek közül va­lamennyi olyan készültségi fo­kon áll, hogy a befejezésük nem jelent megoldhatatlan felada­tot. A vallalat eredetileg 1070 la­kás átadását tervezte az idén. <pnit 1140-re emelt, de a jelen­legi helyzetből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az év végéig még újabb 50 lakás elkészül­het. Igyekezni kell azonban, hogy a téli időszakra minél ke­vesebb befejező munka marad­jon, mert az nagyobb erőfeszí­tést követel és több költséggel jár. A GYULAI húskombinát épít­kezésén különösen fontos, hogy az üzemi nagyépületen a munka ütem szerint haladjon és a technológiai szereléshez mun­katerület legyen. A II. fél évben több embert és gépet irányít ide a vállalat. A nagyobb beruházások közül komoly feladat Békéscsabán az A szabálysértések abban kü­lönböznek a bűncselekmények­től, hogy kisebb a társadalmi veszélyességük. Elsősorban az államigazgatás munkáját aka­dályozzák. Viszont különös«» számottevő a közlekedési és a tulajdon elleni szabálysértések száma. Szembeötlő továbbá, | hogy sok állampolgárt érintenek. Az elmúlt négy évben, me­gyénkben a hatóságok 60 ezer eljárást folytatnak le és 40 ezer szabálysértőt bírságoltak meg. Egyszerűsödött az ügyintézés Megyénkben 120 elsőfokú sza­bálysértési hatóság működik. Legtöbb ügyet a tanácsok szak­igazgatási szervei bírálnak el. Ez év január 1-én megszűnt a járási igazgatási osztályok első­fokú szabálysértési hatásköre. Egyszerűsödött az ügyintézés. Előzőleg bizonyos ügyek első- és másodfokon is a járáshoz tartoztak. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a fel­jelentők gyakran nem tudták. | hogy hova forduljanak. Valóban időszerű volt a hatáskörök egy­szerűsítése. Különösen helyén való, hogy a tanácsok igazga­tási szervei több ügyben is el­járhatnak egyszerre, még akkor is, ha ezek közül valamelyik nem tartozik a hatáskörükbe. Noha a szabálysértési hatáskö­rök továbbra is szerteágazóak, összeütközésre ritkán került sor. A múlt évi adat is ezt igazolja. Az illetékhivatal és a tanácsok igazgatási szervei csak egy íz­ben nem tudtak megegyezni a hatáskörben. Jóllehet, több mint négyezer ügyet bíráltak el. A magyarázat, hogy a jogszabály a korábbinál sokkal pontosab­ban határozza meg a hatáskörö­ket. Kevés bírságot szabnak ki Sok szabálysértést a rendőrség bírál el. Az ügyintézés színvo­nalát igazolja, hogy csökkent a kifogások és fellebbezések szá­ma. A múlt évben csak egyetlen határozat ellen kellett az ügyészségnek óvást benyújtania. Egy-egy szabálysértési előadó évente 350 ügyben tart tárgya­lást, és mintegy 700-ban hoz határozatot. Ez bizony nem ke­vés. Csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy ennek ellené­re a szabálysértési cselekmé­nyek elbírálásában alig akad hiba. Csupán egy-egy bonyolul­tabb közlekedési szabálysértés­nél vagy közrendet sértő maga­tartásnál fordul elő tévedés — ez is ritkán. A pénzügyi szabálysértések­ben elsőfokon a városi és já­rási pénzügyi szakigazgatási szervek, valamint a Békés me­gyei Illetékhivatal jár el. Szem­beötlő, hogy igen sok a meg­szüntetéssel és figyelmeztetéssel lezárt ügyek aránya. Kevés bír­ságot szabtak ki. mert az öt­száz forintnál magasabb bírság kiszabása esetén tárgyalást kel­lett tartani, ami hátráltatta az j ügyintézést. Ez év január 1-e; óta a tárgyalás mellőzésével ki­szabható pénzbírság felső hatá­ra ezer forint lett. Igen,, haté­kony a Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei Parancsnokságá­nak megelőző tevékenysége. Ezt igazolja, hogy a vám szabály- sértések tárgyát képező áruk értéke — noha a turistaforga­lom emelkedett — csökkent. 1971-ben ez az érték 250 ezer forint volt, 1974-ben pedig 150 ezer forint. Az SZMT munka- védelmi felügyelői ugyancsak sokat tettek a munkavédelmi szabályok betartásáért. Az el­múlt évben 42 esetben szabtak ki bírságot és 25 fegyelmi, va­lamint 46 büntetőeljárást indí­tottak az óvórendszabályok megsértőivel szemben. „Hátha nem veszik észre..." A szabálysértési eljárások visszatartó erejére aligha le­het az emelkedő, illetve csök­kenő statisztikai adatokból kö­vetkeztetni. Sok függ a feljelen­tések megalapozottságától, gyor­saságától. Gyakran akaratlan cselekményekről ran szó, néha a körülmények helytelen meg­ítélése, illetve a jogszabályisme­ret hiánya játszik közre. A tár­gyalások visszatartó ereje jelen­tős. Különösen akkor, ha a ha­tározat indokolása is megfelelő. A bírság összege ennél is na- _ gyobb nyomatékkai esik latba, ’ amelynek mértéke arányos a cselekmény társadalmi veszé­lyességével. Az alacsony bírság­nak nincs visszatartó ereje. „Ér­demes kockáztatni, hátha nem veszik észre' —i- gondolják ilyenkor egyesek. A helyes bírsagpolitika főleg azoknál a szabálysértéseknél forrt ki. melyek tömegesen for­dulnak elő. Egyéb esetekben a bírságolás nagyon is ötletsze­rű. A rendőrség a múlt évben 4500 közlekedési szabálysértést bírált ,el. A bírság átlaga ezer forint volt. A tanácsok kei-eske- delmi osztályai a vásárlók meg­károsítóit 780 forint, az árdrá­gítókat pedig 1700 forint bír­sággal sújtották általában. A közlekedés rendjének további szilárdítása, és a fogyasztók ér­dekvédelme indokolttá teszi a magasabb összegek kiszabását. Seredi János Univerzál Áruháznál:, a KÖJÁL épületének, valamint a szolgál­tatóház B szárnyának az épít­kezésen a téli munkákra való felkészülés. Végül a takarekossag fontos­ságára hívta fel a figyelmet Korek Ferenc. Ezzel összefüg­gésben a minőségről így beszélt: a kifogástalan munka jóval ol­csóbb, mint az, amelyet utó­lag többszörös anyag-, idő. és bérráfordítással ki kell javíta­ni. rendbe kell hozni. A BESZÁMOLÓHOZ főbben hozzászóltak. Győri János gaz­dasági igazgató felhívta a fi­gyelmet az ésszerűbb gazdálko­dás szükségességére. Puskás Pál. a 3. számú főépítésvezető­ség helyettes vezetője kifogá­solta a gyulai húskombinát épí­téséhez szállított tégla minősé­gét. Nagy Sándor, a termelési osztály vezetője az osztályok és a főépítésveztőségek közötti jobb együttműködésről beszélt. Lipcsei Sándor, a KISZ ’ csúcs­vezetőségének titkára a fiatalok munkaversenyben elért eredmé­nyét méltatta. Tóth Sándor mélyépítési fő­építésvezető több gépjárművet kért az anyagszállításhoz és szi­vattyút az árkok víztelenítésé­hez. Szegedi Antal, a lakatos­üzem helyettes vezetője a ré­gi, elhasznált gépek, villany- motorok helyett újak beszerzé­sét kérte. Farkas Ernő szociális és munkásellátási csoportvezetője tájékoztatást adott arról, hogy a vállalat július 1-től december 31 -ig munkavédelmi fél évet tart. A versenyfelhívás alapján leg­jobb eredményt elérő brigádok és az építésvezetőségek műszaki kollektívái jelentős összegű pénzjutalomban részesülnek. Monori Ferenc termelésirá­nyító, a vállalati pártbizottság tagja a II. félévi feladatok eredményes végrehajtásával kapcsolatban a kommunisták felelősségéről beszélt. Hangsú­lyozta, hogv az 1190 (az eredeti tervnél 120-szal söbb) lakás át­adásának valóra váltása politi­kai kérdés is. Tóth György, az asztalosüzem vezetője egyes hi­ányzó anyagok beszerzését kér­te. Bene Pál, 2. számú fő- építésvezetőség vezetője az épít­kezések meggyorsítására még egy vakológép beszerzését java­solta. A HOZZÁSZÓLÁSOKRA, ja­vaslatokra és kérelmekre Korek Ferenc válaszolt, aki egyúttal ismertette a vállalati szervezés­ben végrehajtott változtatáso­kat is. Pásztor Béla nyolcmillió forint megtakarítást vállaltai' a fogyasztási szövetkezetek Megyénk Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezetei megvitatták annak idején az MSZMP decemberi határozatát s egyebek között vállalásokat tettek az energiával, anyaggal és élő munkával való takaré­kosságra. Megyeszerte összesen 8 millió forint megtakarítás vár­ható 1975-ben. Az intézkedési tervekre .jellemző: mindenek­előtt az energiával, gépjármű­vekkel, üzemanyaggal, az élő­munka-ráfordítással. alkatrész- felhasználással szeretnének ta­karékosabban bánni. Az általá­nos költségek csökkentésére mindenütt komoly gondot for­dítanak. A szállítógépjármű­vek kapacitásának teljes ki­használása. a göngyölegek gaz­daságos felhasználása, a repre­zentációs és reklámköltségek csökkentése szintén előtérbeke­rült. Csupán a termelékenység növelésével mintegy 900 ezer forint megtakarítást érnek el a megye fogyasztási szövetkezetei. A tákarékossagi tervek telje­sítését elősegíti egyebek között tíz ÁFÉSZ egyesülése, mert lé­nyegesen csökkentek az igazga­tási költségek. Az első fél évben 5—8 száza­lékos anyagíakarékosságot mu­tatnak ki a szövetkezetek az energiafelhasználásban és a kapacitás tervszerűbb kihaszná­lásában R I Bútorlopok — pozdorjóból Az ország kendergy áraiban egy évtizede meg hegyekként tornyosult a kenderfeldolgo­zás hulladéka, a pozdorja. Az­óta a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat olyan tökéletes techno­lógiát dolgozott ki a gyufaszál nagyságú törmelék öli tor la pók­ká alakítására, hogy ez az anyag hazánkban és külföldön is mind keresettebbé vált. így a „he­gyek” nemcsak eltűnek, hanem a pozdorja már-már hiánycik­ként szerepel. (MTI) mnivniiiMimmiiiiimiiim Uj sütőüzem épül Biharugrárt A városoktól távol levő falvak lakóinak jobb ellátásáért Biharugrán új üzemet épített a gyula» Sütőipari Vállalat. A 2 millió forintos beruházás­sal épülő új üzem előreláthatólag év végén kerül átadásra. A biharugrai üzemben — két műszak ban — naponta 38 mázsa foszlós bélű, friss ke­nyeret sütnek, ezenkívül péksüteménnyel lát­ják el Biharugrát és a szomszédos falvakat Évente 10 ezer bírság Hogyan intézik a szabálysértési ügyeket? Sok vagy kevés?

Next

/
Thumbnails
Contents