Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-29 / 202. szám
Mezőgazdasági párthatározatok nyomában ® Tankönyvügyben három iskolában A kedveződen adottságú téeszek perspektívája Még három nap, és az iskolákban az évnyitó ünnepéllyel megkezdődik a tanítás. A komoly munka egyik fontos feltétele, hogy a tanulók és a nevelők időben megkapják a szükséges tankönyveket. Ügy tűnik, a mostani évnyitó egyik negatív jellegzetessége, hogy a szokásosnál is nagyobb zökkenők lesznek a tankönyvek árusításában. A vakáció végén megyénk három iskolájában érdeklődtünk a tankönyvek elosztásáról. A Lökösházi Általános Iskolában Gergely Lászlóné igaz-, gatóhelyettes tájékoztatott; — A korábbi években sose voltak komoly gondjaink a tankönyvekkel, ezért joggal reméltük, hogy idén is minden rendben lesz. Eddig inkább az okozott gondot, hogy a tananyag változásával nem mindig változtak a tankönyvek, ezért a pedagógusoknak kellett megjelölni a könyvből kimaradó részeket. Felméréseink alapján még májusban elküldtük tankönyvigénylésünket Általában minden gyerek új könyvet kért, a használt tankönyveket már hosszú idő óta nem gyűjtjük Az előrejelzéseknek megfelelően, ezen a héten kedd' este megérkeztek a könyvek, ám szerda reggel a kicsomagoláskor láttuk hogy nagyon hiányosan történt a szállítás. Különösen a felső tagozatosok ellátásával van baj. Például a VXL osztályosoknak egyáltalán nem érkezett Történelem, Fizika és Kémia könyv, valamint j Földrajzi munkafüzet, a nyol- j cadskosok részére nincs Tör- I ténelem és Fizika könyvünk és ] hiányzik az Irodalmi olvasó-. könyv is. Egyetlen osztály sincs, amelynek az idényeit maradéktalanul ki tudnánk elégíteni. Már megkezdtük az árusítást es nagyon kellemetlen, hogy csak részletekben adhatjuk át a tankönyveket. Az ígéretek szerint a hiányzó könyveket szeptember első hetében kapjuk meg. Viszonylag kedvezőbb a helyzet a Gyomai 2. számú Általános Iskolában, ahol Kató Albert szervezi a tankönyvek elosztását*. * A (napközis gyerekekkel már augusztus 19-én áthoztuk a könyveket a közeli raktárból — mondja. — Ezen a héten is érkeztek szállítmányok, ezért nagyjából együtt van a megrendelt mennyiség. Ami még hiányzik, azok zömmel új, javított vagy átdolgozott könyvek, így ezeket nem lehetne használtakkal pótolni. A szülők, kényelmi és más szempontból, különben is mindig új könyveket igényelnek. Az elmúlt napokban osztályonként sorba raktam a könyveket, amelyeket az osztályfőnökök adnak majd át a tanulóknak. Az alsó tagozatosoknak szinte minden tankönyvük megérkezett. A felsősöknek hiányoznak az átdolgozás alatt levő Földrajzi munkafüzeteik és a Közlekedési ismeretek könyve, amely az előrejelzés szerint 1976. első negyedévében jelenik meg. Legnagyobb bai hogy a hetedikeseknek még nincsen Fizika és Kémia könyvük, de remélhetően ezek még az első tanítási napokban megérkeznek. Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola egyik földszinti tantermében hatalmas könyvhegyek sorakoznak, ám hamar kiderül, hogy ezzel a mennyiséggel az igényeknek csak a 60—70 százalékát lehet kielégíteni. — Évek óta foglalkozom a tankönyvek , rendelésével, de ilyen kacifántos helyzetben még sose voltunk — mondja Palotás Adám tanár. — A gimnázium I. osztályában 9, a másodikban és a harmadikban 4—1, a negyedikben pedig 3 könyv hiányzik — és a szak- középiskolához viszonyítva, ez még kedvező képnek .látszik! Nyomdaipari szakközépiskolánkban mindig nehézségek voltak a tankönyvek beszerzésével' de az idén csak mutatóba érkezett néhány szakmai könyv. A IV. osztályosoknak például egyetlen könyvet sem tudunk adni, de a többieknek sincs okuk a dicsekvésre. Örökös gondunk pl., hogy csak kés- ■ ve érkezik a Gazdasági földrajz könyv. A nyelvtanuláshoz nélkülözhetetlen szótárakhoz, így a 26 forintos Orosz—magyar szótárhoz sem lehet hozzájutok Minden ősszel felhívom a diákok figyelmét, hogy lapozzák át a könyveiket, hiszen tavaly is előfordult, hogy . 30 darab sajtóhibás példány érkezett hozzánk, amelyeket később már nem tudunk kicserélni. Iskolánk pontosan százféle tankönyvet rendelt az idén. Bár semmiféle tájékoztatást nem kaptunk, hogy mikorra pótolják a hiányokat, az eddigi tapasztalatok szerint általában egy hét. alatt mindig véget ért a könyvárusításra jellemző „hadiállapot”. Reméljük, ebben az évben is így lesz. Andódy Tibor Belvfzrendeiés őz esős időjárás hátráltatja a munkát Gyulán, a Körösi Vízgazdálkodási Társulatnak sem kis gondot okozott a csapadékos, kedvezőtlen időjárás. A júliusi belvízvédekezésből alaposan kivették részüket Gyulán, Eleken, Kétegyházán, Gyulaváriban. Kö- röstarcsán hat hordozható szivattyú és hat munkagép tevékenykedett a belvizek gyors elvezetésében. Ekkor csaknem háromezer munkaórát töltöttek a veszélyeztetett helyeken. Mindezek mellett tovább folytatták a munkát' a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezetben, ahol a belvízrendezést és üzemi úthálózat kialakítását végzik. Ez mintegy 4,5 miliő. forintba kerül és előreláthatóan év végére elkészülnek a munkákkal. A társulat mintegy félmillió forintot fordít új telepük korszerűsítésére, ahol gépszínek épülnek és bővítik a műhelyt. A társulat nemrégiben vásárolt 650 ezer forintért egy kotrógépet, amely nemcsak gazta- lanítja a csatornákat, hanem iszaptalanitja is. A nagy teljesítményű géppel az idén mintegy 320 lun csatorna karbantartását végzik el. A tervek szerint hosszú évek óta az idén először december 20-ig elkészülnek ezzel a munkával, A második fél év eredményesebb teljesítése érdekében a társulat vezetői a szocialista brigádok vezetőivel együtt kidolgozták az előttük álló feladatok minél hatékonyabb megvalósításának tervét. —tó. Erdőtérkép Mongóliában Egy szovjet szakemberekből álló expedíció befejezte a Mongol Népköztársaság erdőterületeinek felmérését. A tudósok helikopterek segítségével hat hónapon át gyűjtötték az adatokat Mongólia erdőtérképének az ösz- szeállításához. Ez lehetővé teszí a fakitermelés optimális ütemének a megállapítását — úgy, hogy a természeti környezet ne szenvedjen kárt. A felmérés során nyert adatok a mongol fafeldolgozó ipar távlati fejlesztési tervének alapjául szolgálnak. (BUDAPRESS—APN) Mintegy 250 ezer embert, j termelőszövetkezeti tagot, vagy j termelőszövetkezetben dolgozót j érint közvelenül ez a téma. A szövetkezeti gazdaságok egy- harmadát a közvélemény „gyenge” jelzővel illeti, s ez méltán sérti az itt dolgozó tagokat, dolgozókat. Hiszen a legtöbb gazdaságban a tagság tehet legkevésbé arról, hogy gazdasági eredményeik nem érik el az átlagot, bár dolgoznak ők annyit, vagy esetenként többet, mint az „erős” szövetkezetek tagjai. Éppen ezért helyesebb, ha ezeket a gazdaságokat a nehezebben kimondható, de a tényeket mindenképpen megerősítő „kedvezőtlen adottságú” szövetkezeteknek nevezzük, A kedvezőtlen adottságnak több összetevője van, így a gyenge termőképességű és kedvezőtlen domborzatú talaj; a föld eltartóképességét, illetve a helyi foglalkoztatási lehetőségeket jóval meghaladó népsűrűség stb. Ezek miatt az ilyen, vidékeken nagyobb befektetéssel és szorgalommal is kisebb eredményt, jövedelmet érhetnek el a szövetkezetek, mint a jobb földű és kedvezőbb adottságú területeken működő gazdaságok. Az igazsághoz tartozik azonban az is. hogy jó néhány szövetkezetben az előbbiekben felsorolt kedvezőtlen adottságok leküzdését az is nehezíti, hogy alacsony színvonalú a vezetés, a munka- és üzemszervezés. Ezeknek a gazdaságoknak, j illetve tagjaiknak problémái nem újkeletűék és még azt sem mondhatjuk, hogy nem j érezték mindenkor a társa- I dalom segítőkészségét. A segí- lés módja, mértéké azonban ■ mindenkor a közgazdasági kör- | nyezethez, a mezőgazdaság előtt álló feladatokhoz igazodott, s igazodik a jövőben is. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatásának kezdeti időszakában a segítés a tagók jövedelmének kiegészítésére korlátozódott. Később az állam ösztönözte a szövetkezeteket az adottságaiknak leginkább megfelelő termények, állati termékek termelésére. Természetesen a támogatás, a segítség sohasem pótolhatta a helyiek, a szövetkezeti tagok kemény munkáját, helytállását, s a jövőben is elsősorban rajtuk múlik, hogyan élnek az állam, á társadalom biztosította lehetőségekkel. Az utóbbi évek általános gazdasági és kulturális fejlődése, a munkásosztály és a szocialista ipar növekvő eredményei, az élelmiszertermelés gyorsabb ütemű emelkedése mpyfelelő alapot biztosítottak ahhoz, hogy gyorsabb ütemben változtassunk a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetén. Napjainkban lehetőség nyílik a mezőgazdaságban is a fokozottabb szakosításra, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. VslÓ igaz, hogy könnyebb az általános feladatokat meg- fogalmazni és még nehezebb ezeket megvalósítani. Szeren- 1 cséré a társadalom széles rétegét közelről érintő ügy jóval túl van a kezdet kezdetén. A párt felsőbb szervének határozata után a kormányzati szervek is kidolgozták a szükséges intézkedéseket, s a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek fejlesztését szolgáló gazdasági ösztönzők az V. ötéves terv szabályozó rendszerének szerves részeként kerülnek kimunkálásra. Több megyében fejlesztési koncepciókat dolgoztak Irt majd elkészítik a kedvezőtlen adottságú területek fejlesztésének, komplex tervét. A fejlesztési programok tehát nem maradnak meg egy-egy termelő- szövetkezet határain belül, túl lépik azokat, s tájkörzeteket fognak át. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek társadalmi, gazdasági nehézségeit nem lehet megoldani a helyi párt-, társadalmi és gazdasági szervek nélkül. Legfőbb feladatuk, hogy tárják és mérjék fel a helyi adottságokat és lehetőségeket a gazdálkodás fejlesztésére. Tekintve, hogy a kedvezőtlen adottság — a rossz talaj- és domborzati viszonyok, stb. — nem egy-egy szövetkezeti gazdaság határára koláfo- zódnak, hanem az esetek többségében tájkörzeteket érintenek — a pártszervezetek szervezzék meg a termelőszövetkezetek közötti összefogást. Támogassák az olyan kooperációkat, amelyek az arra alkalmas termelőszövetkezetek vagy állami gazdaságok szervezésével, közreműködésével — az iparszerű termelési rendszerekhez hasonlóan — gazdasági alapon összefogják egy-egy tájkörzet nagyüzemeit Az ilyen társulások, egyesülések alkalmas kereteivé válhatnak átfogó fejlesztésnek, az adottságoknak legjobban megfelelő gazdaságos termelés szervezésének. H pártszervezetek vegyenek részt az üzemfejlesztési tervek készítésében. Ügyeljenek arra, hogy ne merüljefiek el a részletkérdésekben, figyelmüket a. jövő szempontjából legfontosabb kérdésekre koncentrálják. Behatóan foglalkozzanak a kommunisták azzal a kérdéssel, hogy a termelés egyszerűsítése miatt felszabaduló munkaerőt hol és hogyan foglalkoztatják? Az üzemfejlesztési terveket az üzemek vezetőinek kell elkészíteniük, s erre nem mindegyik szövetkezetben képesek a vezetők. A szövetkezetek kedvezőtlen adottságai miatt — alacsony jövedelem, gyenge szociális ellátottság, nagyobb fokú bizonytalanság — a szakemberek száma, és félkészültsége alacsonyabb, mint a jól vagy közepesen gazdálkodó szövetkezetekben. Több gazdaságban a vezetőség is megerősítésre szorul. A pártszervezetekre hárul az a feladat, hogy a káderpolitikái irányelvek figyelembevételével erősítsék szövetkezetük gazdasági és szakvezetését. Helyes, ha terveik készítéséhez a környező tsz-ek jól felkészült szakvezetőinek segítségét is igénylik. I kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek tagjai nagy jelentőségű lépés előtt állnak; jövőjükről döntenek, amikor meghatározzák gazdaságuk fejlesztésépek irányát, módját. A mai döntés előnyét vagy hátrányát még a későbbi generációk is érzékelik. A helyes döntés meghozatalában pártszervezetek segítsék a tsz tagjait. ("Vége) Mihók Sándor í Permet helikopterről A nemesgulácsi Badacsony Tsz a legkorszerűbb technikát is igénybe veszi a jó szőlőtermés érdekében. Helikopterrel küzdenek a peronoszpóra ellen, a permetet egy férfibrigád tölti rendszeres időközönként a gép gyomrába (MTI Fotó—Rózsás Sándor felv.—KS)
