Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
Kubrában Hal hónap Mehalla el Előzmény A Pannónia Külkereskedelmi Vállalat és a/, egyiptomi Misr Spining and Weavicg Co. szerződést köt: Az Egyesült Arab | Köztársaság Menalla el Kubra f nevű városának 36 ezer dolgozót i foglalkoztató .gyárában a kon- j tekciói'parban. az inggyóriásban j el kell érni a közép-európai ' színvonalat. Első lépésként < egyiptomiak jönnél: három hónapra hazánkba, majd elérkezik | 1975. január 6-a. A Ferihegyi repülőtérről elindulva 3 óra 20 perces légiót után Kairóba ér- [ kezik tizenkét magyar szakéin- í bér. Ketten a békéscsabai Fér- fifehernemü-gyárból: Mucsi lm- j re es Cseh József, a csoport ve- ] zetője. Egyiptomban 1 I — Itthon hagytuk a telet és a 1 télikabatot. amikor elindultunk. Zakóban érkeztünk meg az aí- ! rikai nyárba — emlékszil: visz- j sza Cseh József termelési ősz- j rályvezető, aki társaival hat hónapig oktatta, tanította Mehalla el Kubrában a különféle munkamódszereket. a gépkarbantar- I fástól kezdve a laboratóriumi, a-! meós, a varrodai munkáikon at a vasalasi technológiáig. — A hat hónap rövid is volt, í meg hosszú is — mondja. — Ügy érzem, elértük azt a célt, amit akartunk. Az ottani gépek korszerűek, a munkások tanúié* ; konyak, bár nagyon vallásosak. Ha valamire kérik őket. azt ! mondják: ..Jo, holnapra az is- I ten megsegít. .Persze aztán ! mi noszogattuk őket, hogy ..még I ma segítsen meg az isten .. .” ' Eleinte természetesen nem volt i szorosabb kapcsolat köztünk, de amikor már látták közös erőié- j szítéseink eredményeit. másképp néztek ránk. Nekünk na- : gyón jó érzés volt az. hogy el- ! ismerték fáradozásainkat az ; arab emberek, s nagyon jól esett ! Afrikai emléktárgyakkal békéscsabai olthonában Cseh József. Kezében vízipipa, s elölte egy szép, sárkánymotívumokkal díszített éjjeli lámpa Fotó: Kocziszkí László a kitüntetés, hogy Magyarorsza- ! got képviselhettük. — Milyen nyelven beszeltek? j — Valamennyire megtanul- > tunk arabul, megértettük egy- j mást. persze volt tolmács is. Én I például kezdetben gyakran fel- i cseréltem a „Jo reggelt” kö- ' szönést azzal, hogy „víszontlá- I tásra”, mert ez az ő nyelvükön j hasonló hangzású. Az egyik reg- I gél így fogadták a „viszontlátás- ! ra' köszönésemet : — Miszter Józsi, most jössz ! munkába, s már el akarsz men 1 ni?! — Milyen környezetben éltek ? — A város mintegy 200 ezer lakosú, s ebben a gyár maga is egy kis város, amelynek uszodája, a első osztályban játszó focicsapata is van. Több hétvégét Alekszand fiában TöltőtHasznos tértim a szocialista briyádvezetök tanácsa A gyulai Kötőipari Vállalat- ! na] időnként összehívják a szó- ! cialistu brigáclvezetök tanácsát A vállalat párt- és gazdaságvezetői tájékoztatják a brigád- vezetőket a vállalat eredményeiről. az égető gondokról, s meghallgatják hasznos javaslataikat. Az üzem munkaerő-gondök- kal is küzd. Javasolták a brigádvezetők, hogy- olyan munkakörbe vegyenek fel dolgozókat, akik a folyamatos árukibocsátást speciális szakterületen elősegítik. tűnik, megcsodáltuk a piramisokat, jártunk El Aia Meny-ben, abol a IX. világháborúban mintegy 4ü ezer ember halt meg, láttuk a síremléket, s az akkori fegyvernemeket, katonákat — viaszból. Fügeültetvények között utaztunk, Port Said ragyogó város. de a Szuezi-csatorna megnyitása előtt szinte félig kihalt Volt. Port Fuidot akkor építették újjá. mert az izraeli bombák mintegy 8U százalékban lerombolták. ízmailiábán érdekes természeti szépséget csodáltunk: a homoktenger magasságából nézve úgy tűnt. mintha a sivatagból jönne felénk egy hajó. Nagyon sok. szép dia-felvételt is készítettlünk, amiket itthon több szőr szeretnénk majd bemutatni. Érdekességek — Volt bőven részünk érdekességben. Már maga az éghajlat is. A hőmérséklet 30—40 fok nappal, éjjel pedig 10—lő fok. Márciusban görögdinnyével kedveskedtek nekünk. Sok meghívást kaptunk, jártunk szegény és tehetősebb csaladoknál xs. A legszegényebbeknél is mindig akadt egy üveg kóla. vagy egy szem narancs számunkra. Pedig itt olyan otthonok is vannak. ahol szobában a szamár, a csirke. Az idegennek feltűnő, hogy nincsenek italboltok, kocsinak, hanem teazók. Egy eljegyzésen is jartam. szeszes- itallai akkor sem kínáltak. Külön hastáncosnő járta a menyasszonyi táncot, s hangosan be mondták, ki mennyi ajándékot adott. Lehetne sorolni az érdekességeket szinte vég nélkül, a szent bikák temetkezési helyéről, a szfinkszről. a Földközi- tengeri fehér és a sivatagi vöröshomokról — ezekből hoztam is egy-egy marékkai — és az ételekről, ami hát enyhén szólva nem a mi gyomrunknak való. Fő élelem a baszáli. azaz a vöröshagyma. Testsúlyomból nyolc kilót hagytam ott ..emlékbe’. Folytatás — A folytatás januárban következik, amikor háromtagú de legációnk ellenőrzi majd egy hónapig. hogy amit elvetettünk, megérett-e. Vajon hogyan hasznosítják a tanultakat, miként dolgoznak önállóan arab barátaink, Érdekes lesz újra Afrika ban . V L. Mezőgazdasági párthatározatok nyomában fi szövetkezeti demokrácia fejlesztése I termelőszövetkezetek gazdálkodása az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Ennek egyik kézzel fogható jele a termelőerők területi -anyagi koncentrálódás a. Gyors léptekkel halad a szövetkezetekben a termelés szakosítása, s ezzel együtt a termelés gépesítése is. Növekedett az egy szövetkezetre jutó taglétszám. A szövetkezeti gazdák okos. eredményes gazdálkodása teremtette meg — természetesen j ehhez hozzájárult a kedvező köz- ! gazdasági környezet — a gépesítés feltételeit. A több es jobb j gép viszont megkönnyíti a sző- | vetkezeti paraszt munkáját, gyű- j mölcsözőbbé teszi erőfeszítéseit. A fejlődést tükrözi, hogy a sző- I vetkezetekben dolgozó tagok és ; alkalmazottak átlagéletkora je- ! lenleg alacsonyabb, mint bár- | mikor is volt a szövetkezeti mozgalom történetében, szakmai ! felkészültségük pedig messze ! meghaladja elődeikét. Azzal, hogy a szövetkezetek határai olykor 5—10 községre is ) kiterjednek, a termelés olyany- j nyira szakosodott, hogy egy-egy ! telepen. üzemben dolgozók szinte „külön” életet élnek. Ennek viszont, az a következménye. hogy jelentősen megváltozott a gazdaságokban a termelési feltétel, ami egyben hatással van a tagok és a szövetkezet közötti, de a tagok egymás közötti kapcsolatára is. Napjainkban elég gyakran el- ! hangzik, hogy a fejlődés tör- ' vényszerű velejárója a szövetke- ; zetekben az emberi kapcsolatok lazulása, a vezetőség és a tag- i ság közötti tényleges és vélt tá- j volság növekedése. Kétségtelen, hogy megnövekedett üzemi keretek, az egyes ágazatok elkülönülése előidézhet ilyen tünete- , két. Nehézségek támadhatnak | a tagok alapvető jogainak gya- I korlásában — a közös gazdaság j ügyeire való rendszeres tájéko- í zódás, a gazdasági és szervezeti j élet kérdéseiben való döntés — j a szövetkezeti demokrácia érvé- nyesülésében. A tagok demok- ! ratikus jogainak csorbulása j azonban nem törvényszerű: el- ; lenkezőleg. mai keretek, körül- ! mények között jobban szükség j van elmélyítésükre és érvényesítésükre, mint eddig bármikor. A termelőszövetkezeti tagok és az alkalmazottak aktív közreműködése. egyetértő cselekvése nélkül ném gazdálkodhat eredményesen egyetlen termelőszövetkezet sem — legyen bármekkora nagy a mérete —. s egyetlen üzemág sem, bármennyire, gépesítettek is a munkafolyamatok. A part XI. kongresszusa így fogalmazta meg a jövő feladatait: „A munkahelyi demokrácia fontos területe a szövetkezeti demokrácia; továbbfejlesztésére nagy gondot kell fordítani. Ügyelni kell rá, hogy formái a termelési feltételek módosulásával változatosabbakká váljanak, gazdagodjanak.” Őszintén szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a megnagyobbodott szövetkezetekben a bonyolultabb ügyekben való döntés — tehál ahol nem egyszerűen az „igen” vagy a „nem” kérdésében kell állást foglalni — bürokratikus és sok esetben formális. A tagok jelentős része a közgyűlésen felkészületlenül, tájékozatlanul jelenik meg, s em:A att a vitába nem tud bekapcsolódni, szavazata a döntésnél formális. 1 közgyűlések jobbár«« tagok tájékoztatásainak fórumaivá váltak. Nem tekinthető minden tekintetben megfelelő megoldásnak az sem, ha- az össz- tagság helyett kevesebb tagot hív össze a vezetőség, vagyis részközgyűléseket tart. Ugyanis amennyiben az egyik részközgyűlésen a tagok módosítják az eléjük terjeszteti javaslatot, azt a többi részközgyűlésen is ismertetni és elfogadtatni kell: Gyűlések sorozata szükséges ebben az esetben. A nem kizárólagosan közgyűlési hatáskörbe tartózó ügyeknél azonban mármost is lehet, sőt kívánatos is a közgyűlés, részközgyűlés tehermentesítése. Erre legalkalmasabbnak, a mezőgazdaság szocialista átalakítását követő időkben jól és hatékonyan működő, de az elmúlt években méltatlanul háttérbe szorult küldöttgyűlés fóruma mutatkozik. Nagy előnye, hogy viszonylag kis létszámú. ezért az ügyek érdemi tárgyalására, eldöntésére jól alkalmazható. A kisebb kollektívák egyrészt ' A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a szociálisa brigádvezetők a termelöniLnka legjobb ismerői. Öl: iémerik a dolgozók szakmai, politikai képzettségét, tudják, hogy kitől mit lehet elvárni. Látják, hogy „hol szorít a cipő”, hogyan le- j hetne egy-egy égető problémát j megoldani. A szocialista brigádvézetők tanácsának legutóbbi ülésén igen hasznos javaslatok hang zottak el. Elmondották egyebek között: a varrodában a munkát bontsak részleteire. A kiválóan dolgozó varrónőket például ne terhelje az előkészítés. a ketlizés. a vbilazás, a bontás és egyeb apróság, amit a varrásban kevésbé jártas, betanított munkás is elláthat. A kellékek — a cérna, a pántok stb. — állandóan elegendő mennyiségben és megfelelő színben álljanak rendelkezésre. Gyakran előfordul, hogy a kötődében nincs elegendő orsózott fonál. Ilyenkor nem kell sajnálni az orsózóban a túlórát, mert ez még mindig ol- S esőbb, mintha a kötőgépek állnak. A piackutatás segítsen abban, hogy egy-egy fazonból minél nagyobb tételt gyártsanak. | mert a termelékenység így ma- ! gasabb. Meg kell vizsgálni on nak lehetőségét: a varrónő nem tudná-e saját maga géppel elvarrni a szálakat. Ezzel egy teljes munkafolyamatot ki le- nwtwe iktatni. Hatalmas kenderhálák Korszerűsödik a tender oetakaritása is. Hagyományosan kévébe kötötték a kendert, lom hozták, kúpozták, szárították. Most, aratás előtt vegyszerrel lombtalanítják, majd hatalmas bálákba kötik, s így szállítják a sarkadi fejdolgozóba. Képünk Újkígyós határában készült, ahol egy homlokrakodó szovjet gyártmányú traktor teherkocsira emeli a bálát (Fotó: Veres»! a küldötteik révén közvetett módon részt vehetnek a szövetkezetük vezetésében, másrészt be- tölthetil: a részközgyűlés „egységeinek” funkcióját, s az egyes „leadott jogkörökben közvetlenül vehetnek részt a döntésekben. Kézenfekvő, hogy a kisebb kollektívák elsősorban azokban a kérdésekben kapjanak hatáskört, amelyekben a legnagyobb tájékozottsággal. felkészültséggel rendelkeznek, tehát a kollektívájukat közvetlenül érintő ügyekben. Véleményezési jogkört gyakorolhatnak például fegyelmi ügyekben, kitüntetésekre való' javaslatoknál, munkaszervezeti kérdésekben. Döntési jogkört kaphatnak a szervezeti egységvezetők megválasztásában, elmozdításában, a premizálási es jutalmazási feltételek kidolgozásában, a háztáji földek rendezésében, üdülési beutalók eldöntésében. II szövetkezeten beiüi; a munkahelyi demokrácia fejlesztése mind a gazdasag vezetőségének, minta a különböző társadalmi szerveknek feladata, de elsősorban a kommunisták viselik a politikai felelősséget a szövetkezeti demokrácia érvényesítéséért, fejlesztéséért, a mai és a holnapi következményeknek legjobban megfelelő forrnak kialakításáért. Mihok Sándor (F olytatjuk)
