Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 1975. AUGUSZTUS 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM ft békéscsabai Városi Tanács üléséről jeiemiSIt Évente nyolcezer ügy — 1977. január 1-én helyezik üzembe a makkosháti vízmüvet — Bővítik az úthálózatot Űj Rába-Steiger traktorok érkeztek megyénkbe A hazai gépgyártás új büszkesége a Győrben készített Rába Steiger traktor. Belőle 15-öt hoznak forgalomba megyénk mezőgazdaságában ax őszi munkák gyorsítására (Fotó: líemény) Már termelnek a nagy teljesítményű lánckötő- és körkötőgépek — Elkészült a festöde — Ki építi fel a gyárkéményt a kötöttárugyárban? A városkép és a tanácsok Sokan talán első hallásra túlzásnak érzik, mégis megkockáztatjuk: ha megérkezünk egy eddig számunkra ismeretlen magyar városba, a látványon keresztül egy kissé ánint- ha a város vezetőinek „arculata” is elénk rajzolódna. És ez nem véletlen. Ma a városiasodás egyre gyorsuló iramában nemcsak -a régebbi népes települések fejlődnek rohamtempóban, hanem a nagyközségek is egymásután „lépnek elő” várossá. Hogy eközben milyen köntöst öltenek magukra, milyen „öltözékben” fogadják az odalátogatót, jelentős mértékben a helyi és megyei tanácsi vezetésen is múlik. A növekvő és' minőségileg fejlődő igények a lakásépítéstől, az ipartelepítéstől, a szórakozóhelyekig mind olyan létesítmények megépítését kívánják, amelyek igencsak „belejátszanak” a városképbe. De vannak-e a tanácsoknak valódi lehetőségeik a beleszólásra és ezt közigazgatási, nép- képviseleti jogaikon túlmenően is gondoljuk —' arra, hogy eldöntsék, hol, mi és főleg milyen épület-, út-, vagy egyéb létesítmény gazdagítsa a városképet? Természetesen — vannak és éppen annyi, ameny- nyivel élni tudnak és ameny- nyiben arra érdemes szakembereket állítanak az építési és egyéb osztályok, szakigazgatási szervek e tekintetben meghatározó szerepű, felelős posztjaira. Ez azonban még távolról, sem elég. A tanácsi bizottságokba például olyan tanácstag és nem-tanácstag szakembereket vonhatnak be, akiknek ilyen irányú képességeiben, urbanisztikai érzékében meg lehet bízni. Ezenkívül a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok munkájában is tudatosítani kell a harmonikus városkép kialakításának, illetve megőrzésének jelentőségét. Ugyanerre van szükség a lakosság körében is. Ennék — felsorolni is sok lenne — számos útja-módja létezik. Elég ittasok településen már örvendetesen polgárjogot nyert nyílt várospolitikára utalni, s ehhez a tanács fontos segítőtársra találhat a népfrontmozgalomban. Nem véletlen, hogy azokban a városokban, amelyekben már kialakult, vagy kialakulóban van e helyes irányú urbanisztikai szemlélet, hadat üzentek számos városképet csúfító, korábban sajnos eléggé elterjedt jelenségnek. Utalunk itt Zalaegerszeg, Nagykanizsa Örvendetesen átgondolt fejlesztésére, Kaposvár példájára, ahol az új lakótelepek monotóniáját száműzték, a gyulai tanács kiemelkedő városfejlesztési munkájára, a műemlékvárosok, Sopron, Eger nemzetközileg elismert, féltőn óvó, környezetbe illeszkedő fejlesztésére, a városrékonstrukció legkitűnőbb megoldását produkáló Salgótarjánra. Hivatkozhatunk Pécsre, ahol — többek között —a Me- csek-oldal szőlő- és gyümölcskultúrájának megóvásával, csak az odaillő épületek engedélyezésével, rendkívüli gondosággal óvja a tanács a városképet. Szólhatnánk új szocialista városaink, Dunaújváros és Kazincbarcika tanácsainak eddigi és Leninváros most kibontakozó erőfeszítéseiről is. Szaporíthatnánk még a példák sorát, de az eddig elmondottak is meggyőzően bizonyítják: az értő tanácsi*munkára. a helyes urbanisztikai szemlélet térhódítására a városkép harmonikus kialakításában, megőrzésében és továbbfejlesztésében, ma nagyobb szükség van, mint bármikor. Az ellenkezője ugyanis szinte helyrehozhatatlan károkat okozhat a városképben. saját világunkban. K. V. Tegnap, augusztus 27-én, Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács. Első napirendi pontként a műszaki osztály tevékenységéről szóló beszámolót tárgyalták meg. A város fejlődésében jelentős munkát végez az osztály. Többek között felülvizsgálja a városrendezési, elkészíti a lakásfejlesztési terveket, s különféle szakigazgatási teendőket lát el. Ezen kívül két vállalatot és egy költségvetési üzemet is irányít. A feladatköréből adódik, hogy sokirányú a kapcsolat a város lakosságával. Évente mintegy nyolcezer ügyet vizsgálnak meg, a közérdekű bejelentések száma megközelíti az 1500-at. A beszámoló szerint a lakásépítés jól halad. Mintegy 200 lakással több kerül átadásra a tervezettnél. A mostani tervidőszakban 3449 lakás építése fejeződik be, s ugyanakkor mintegy hétszáz lakás szűnik meg, illetve szűnt meg. Felgyorsult a társasházépítés. Számuk a tervidőszak végére eléri az 1589- et. Különösen sok új családi ház épült fel a városban a negyedik ötéves tervben. Csaknem háromszor annyi, mint amennyi a tervben szerepelt. Sok gondot jelent viszont a közművesítés. A vízhálózat hossza több mint 142 kilométer. Az új lakások bekapesoOrosházán az OKGT Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat, a Kagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár, valamint a Petőfi Művelődési Központ rendezésében augusztus 25- én, hétfőn este nyitották meg az I. olajbányász munkásművelődési napokat. Lájer László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára megnyitójában arról szólt, hogy napjainkban a technika gyors ütemű fejlődése, a mind nagyobb fokú gépesítés egyre több szakismeretet, sokoldalúan képzett, művelt embereket igényel. A bányászszakszervezet elnöksége nevében elismeréssel és köszönettel 'üdvözölte az orosházi kezdeményezést, remélve, hogy az I. olajbányász munkásművelődési napokat követi a többi. A megnyitó után a Szolnoki MHSZ — olajbányász fúvószenekar adott lása és az ipari üzemeik növekvő fogyasztása viszont az ellátásban, különösen nyáron zavart okoz. Ezt csak a makkosháti vízmű üzembe helyezésével lehet kiküszöbölni. A terv szerint a vízmű 1977 január 1-től teljes kapacitással szolgáltat vizet, naponta ötezer köbmétert. Az égető feladatok közé tartozik a belvízrendezés is. A városban a csatornák hossza eléri a 166 kilométert. Karbantartásuk azonban évről évre háttérbe szorult, ami különösen csapadékos időszakban súlyos következményekkel járt. Most az osztály kidolgozta az árkok és a csatornák karbantartására vonatkozó tervet. Elkészült a város 15 éves közlekedési fejlesztési terve is. Az utak felújítására, építésére a tanács öt év alatt mintegy 55 millió forintot fordított. A következő években az úthálózat további bővítésére kerül sor. A ! terv szerint a kivitelezés csaknem 210 millió forintba kerül. A beszámolót hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve fogadta el a tanácsülés. Ezt követően megtárgyalták és jóváhagyták a vásárokról és piacokról szóló rendelet- tervezetet, majd bejelentéseket tárgyaltak meg, s elfogadták az új Lakásügyi Társadalmi Bizottság összetételére vonatkozó javaslatot. S. J. hangversenyt, majd a Békés megyei Művelődési Központ Balassi Táncegyüttesének műsorát tekintette meg a közönség. A rendezvénysorozat, amelyben többek között író-olvasó találkozó, vers- és prózamondóverseny, Madrigál-hangverseny, irodalmi műsor szerepel, szeptember 8-án fejeződik be. Az ország 110 mezőgazdasági szakszövetkezetének csaknem 75 ezer tagja megelégedéssel fogadta az új társadalombiztosítási törvényt és végrehajtási rendelkezéseit. Erről számoltak be a részvevők a TOT szakszövetkezeti bizottságának szerdai ülésén. A negyedik ötéves terv idején a textilipari rekonstrukciók keretében a Békéscsabai Kötöttárugyár 206 millió forintot fordít a gyár fejlesztésére. A beruházási összeg felét a technológiai sorok gépi berendezéseinek korszerűsítésére, illetve bővítésére fordítják. Az elmúlt években 13 nagy teljesítményű lánckötőgépet és 27 automata körkötőgépet vásároltak és helyeztek üzembe. Így a vállalat kelmetermelési kapacitása — éves szinten — mintegy 800 tonnával növekedett. A korszerű pamut- és pamuttípusú alapanyagokból készült kötött alsó- és felsőruházati cikkek a külföldi és hazai piacokon egyaránt keresettek. Az üzemben gyártott kelme 70 százalékát konfekcionálva értékesítik, a többi anyagot pedig a konfekciógyárak vásárolják meg. Az új berendezések révén a korszerű alapanyagú és a kellemes viseletű termékek gyártása az utóbbi évben dinamikusan Az új állami rendelkezések — mint ismeretes — kisebb eltérésekkel a korábbi hátrányokat megszüntették, a szakszövetkezeti tagok munkavégzésük alapján más dolgozókkal azonosan részesülnek a különböző társadalombiztosítási szolgáltatásokban. fejlődött. Növekedett a vállalat tőkés exportja is. A késztermékek 35 százalékát exportálják, s ennek nagyobb hányadát az NSZK, Franciaország, Anglia Kanada és az USA vásárolja meg. Ebben az esztendőben mintegy 3,1 millió dolláros árbevételt hoznak a nyugati piacok. A kelmetermelő üzemrészek korszerűsítése és bővítése befejeződött. Jelenleg a festő- és ki- készítő-üzemrész belső építése és az új kazánok szerelése folyik. A közelmúltban elkészült a 2500 négyzetméter alapterületű festöde. Az Állami Építőipari Vállalat alig öt hónap alatt jó minőségben felépítette a kazánházat. Gond viszont, hogy a 25 méter magas falazott kéményt nem vállalja egyik építőipari vállalat sem, holott ez a létesítmény az utolsó, igen fontos láncszeme az egész beruházásnak. Á gyár szakemberei a közeljövőben hozzálátnak a 18 millió forintért vásárolt nagy teljesítményű svájci gyártmányú fonal- és kelmefestőgépek szereléséhez. A kazánházban már a három láng gépgyári gázüzemű gőzkazánt szerelik, s ezt a munka- folyamatot a spanyol gyártmányú szárítók és hőrögzítő gépsorok szerelése követi. A beruházás befejezése a tervek szerint 1976. első fél évének vége. A munkák a tervezett ütemnek megfelelően haladnak. A rekonstrukció megvalósítása után a kötöttárugyár termelése a beruházás előttihez viszonyítva 55—60 százalékkal növekszik. Sz. A. Megkezdődtek Orosházán az f. olajbányász munkásművelődési napok Szakszövetkezeti tagok társadalombiztosítása
