Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-27 / 200. szám

V Gazdaságpolitikánk történelmi tanulsága A harminc év előtti esemény­nek — 1945. augusztus 27-én Magyarország árucsereforgalmi megállapodást kötött a.Szovjet­unióval — az a gazdaságtörténe- • ti jelentősége, hogy a megálla­podás, aláírásával megszűnt az alig felszabadult ország külgaz­dasági elszigeteltsége^, megkez­dődött a romokban heverő gaz­daság újjáépítéséhez nélkülöz­hetetlen külkereskedelmi -kap­csolatok kiépítése. Ma már csak az ötven-hatvan- évesek, a korabeli események ré­szesei tudják, hogy külgazdasági elszigeteltségünk megszüntetése — ez a korrekt és rideg fogalma­zás — annak idején a túlélést je­lentette népünk számára. Hadd érzékeltessük egyetlen adattal a gazdaság bénultságát: a felsza­badulást követő első hónapok­ban annyi villamosenergia sem állt rendelkezésre, mint ameny- nyit ma a közvilágítás egyetlen éjszaka elfogyaszt. Mai mértékkel mérve csekély az az árumennyiség, amelyet 1945 augusztusát követő hóna­pokban a». Szovjetunióból impor­táltunk, ám anpak mindegyik tétele — nyerspamut, vasérc, kő­só, faszén, 1946-ban pedig eze­ken kívül: koksz, nyersfémek, gyapjú, finomított cukor, gép­járműalváz, szén, nyerskauc.suk, szóda, azbeszt — aranynál töb­bet ért, lehetővé tette a termeiéi újraindítását, az újjáépítés mun­ka- és termelőeszközeinek előál­lítását. S minthogy akkor mind­ennek a közlekedés Jielyreállí- tása volt a feltétele, hadd emlé­keztessünk a Szovjet Hadsereg műszaki-technikai segítségnyúj­tására a hidak újjáépítésében, az első új híd, a Kossuth-híd pél­dátlanul gyors megalkotásába^. Külgazdasági kapcsolataink napjainkban minden kontinensre kiterjednek, gazdasági partnere­ink száma jóval több, mint'100, az árucsereforgalom értéke pe­dig az 1945 évi alig 4 millió pen­gőről 300 milliárd forintot meg­haladó összegre nőtt. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink minden vonatkozásban — a partnerek száma, a forgalom mennyisége, az együttműködés módszere, for­mája — fejlődtek. Ám 1945-öt 1975-tel összekötő három évtize­det a fejlődés és változások kö­zepette is az jellemzi, hogy Ma­gyarország első számú kereske­delmi-gazdasági partnere a Szovjetunió. , S ebben a tekintetben nem­csak az a perdöntő, hogy nem­zetközi árucsereforgalmunk egy- harmadát a Szovjetunióval bo­nyolítjuk le. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés — az 1945-ös szerény keretek között is — a magyar gazdaság alapvető folyamataihoz és feladataihoz kapcsolódik. Köztudott, hogy ha­zai energiahordozó- és nyers­anyagbázisunk nem fedezi a népgazdaság szükségleteit, s az ilyen jellegű importjavak zöme Záhonyon, a Béke Távvezeték- rendszeren és a Barátság kőolaj- vezetéken keresztül érkezik. Gazdasági együttműködésünk másik csomópontját a hazai gaz­daságfejlesztés mindenkori konkrét céljai alkotják. Ha gon­dolatban áttekintjük az ipar- és gazdaságfejlesztés elmúlt évtize- 'deit, a fejlesztések kronologikus sorrendjét — jelképesen: kohá­szat, gépipar, vegyipar, alumí­niumfeldolgozás, petrolkémia, a lakásépítés iparosítása, a vasút dieselítése, a mezőgazdaság gé­pesítése — és számbavesszük a megvalósítást szolgáló beruházá­sokat, szembe tűnik, hogy azok mindegyikében szerepe van a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek, amely terv- időszakról-tervidőszakra szerve­sen kapcsolódott gazdaságfej­lesztési céljainkhoz, hozzájárult azok megvalósításához. A harminc év előtti szerény — de akkor az életet, az újjáépítést és a termelést elindító — ma­gyar—szovjet árucsereforgalmi együttműködés napjainkig a két ország termelőerőinek széles te­rületen történő, integrációs, jel­legű, összekapcsolódásáig fejlő­dött, nemcsak a villamos és cső­vezetékek — olaj-, gáz- és eti­lénvezetékek, hanem a termelési kooperációk, gyártmányszakosí­tások sokasodó szálai tűzik egy­máshoz gazdaságainkat, a ma­gyar és a szovjet vállalatokat. Történelmi tanulság és tapaszta­lat, hogy a magyar gazdaság fej­lődésének alapvető tényezője a magyar—szovjet gazdasági együttműködés. i G I. A szovjet műszaki segítség tormái — térképen Európai területfejlesztési szakemberek Budapesten A Magyar Közgazdasági Tár- I ság XV. európai kongresszusa. Budapesten megkezdődött a Regionális Tudományos Társa- | ság XV. európai gongresszusa. A nemzetközi társaság, amely negyed századdal ezelőtt ala­kult, a területfejlesztés társa- da Imi és gazdasági összeíüggé- ; seivel, a fejlesztés hatékony- j ságát segítő elméleti és gya­korlati kérdésekkel foglalko- zik. A szervezet, magyar szek­ciója 1966 óta működik, s a társaság kongresszusát ezúttal második alkalommal rendezik meg hazánkban. A . mostani1 tanácskozáson főként a településhálózat opti­mális kialakításának elméleti­módszertani kérdéseit vizs­gálják, de napirendre tűznek olyan fontos részproblémákat is, mint a termelőágazatok el­helyezkedésének, az infrastruk­turális ellátásnak, a közintéz­mények optimális elhelyezésé­nek kérdéséi, szó lesz a tele­pülések természeti kör nézete és a fejlesztés, kapcsolatairól és a különböző település-típusok­ban tapasztalt életkörülmé­nyek alakulásáról. Lengyelországban jártak a gyomai néptáncosok A magyar és lengyel szövet­kezeti mozgalom központjai kö­zött létrejött kulturális megálla­podás értelmében a gyomai fia­talok viszonozták a hazánkban turnézott konskowolai Powisle együttes látogatását. A vendége látók három fellépést szerveztek együttesünk számára, kettőt Bubimban, egyet pedig egy kis üdülőhelyen, egy tó partján, Zwierziniecben. A bemutatók mindenütt nagy sikert arattak, s ennek oka nem kizárólag a hagyományos lengyel —magyar barátságban rejlik. Tudása legjavát adta a nyolc­éves múlttal rendelkezel gyomai együttes megfiatalodott' tagsága. A művészeti csoportok esetében minden fellépést, turnét szorgal­mas munka előz meg. Táncosa­ink mégis szívesen csinálják, igaz, a turnék során szerezhető élmény- és tudásanyag bősége­sen kárpótolja őket. Az együttes vezetői arra törekedtek, hogy a vendégszereplések során látottak hasznosan egészítsék ki az isko­lában elsajátított ismereteket. Az előkészületek most is két irányban folytak. A szakmai ve­zetés feladata a művészeti szín­vonal biztosítása volt, az együt­tes belső nevelő munkájával foglalkozók ugyanakkor — az útvonal előzetes ismeretében — a magyar és a lengyel történe­lemből készültek fel. Modern városokkal, történelmi levegőt árasztó óvárosokkal ismerked­tünk meg, melyek a világháború során annyit szenvedett lengyel nép élni akarásának és kultúr- kincsei megbecsülésének tanúi. Utunk során — többek között — Varsóval, Lublinnal és Krakkó­val ismerkedtünk. Voltunk a csodálatos reneszánsz városban, Zamoscban, orgonabemutatót hallgattunk a későbarokk kated- rálisban, Lezajskban megnéztük a Lancutban levő kastélymú­zeumot, s a krakkói Wáwelt. Fellépéseink során nemcsak tapsot kaptunk, de sok-sok virá­got is. Ezeket — kegyeletként — a Lublin melletti Majdenekben helyeztük el, emlékezne a volt koncentrációs tábor több mint 300 ezer áldozatára. Népeink barátsága a történe­lem folyamán vált erőssé. A ma fiataljainak feladata ennek folytatása és erősítésé. Ügy érezzük, a gyomai Körösmenti Együttes fiataljai is hozzájárul­tak ehhez. Dr. Koós Ferenc Gyomai lányok a konskowolaj esten Megjelent a Fáklya legújabb száma Az SZKP KB Politikai Bi­zottságának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ered­ményeiről szóló közös határo­zatát vezető helyen közli a Fáklya című színes szovjet fo­lyóirat legújabb száma. Augusztus 29- és szeptember 14-e között rendezik meg Buda­pesten az országos mezőgazda- sági, élelmiszeripari kiállítást, valamint a nemzetközi mező- gazdasági, élelmiszeripari, gép- és műszerktálUtást és vásárt. A nagyszabású bemutatóit a Szovjetunió hagyományosan gazdag anyaggal, érdekes új­donságokkal szerepel amelye­ket a lap több cikkben, riport­ban, összeállításban mutat be az olvasóknak, A Szovjetunióban az utóbbi tíz év alatt az egy főre jutó évi fogyasztás tejtermékből 307 ki­logrammra, hús. és szalonna- félékből 53 kg-ra, halféleségek-' bői 16,1 kilogrammra, tojásból 195 darabra nőtt. A szovjet főiskolák és egye­temek hallgatóinak 48 százaléka nő. Évről évre ugyanannyi lány jelentkezik a felsőoktatási in­tézményekbe, mint fiú. A szov­jet főiskolák felvételi vizsga- rendszeréről részletes tájékozta, tót olvashatnak a lap 20. ol­dalán. (MTI) Évadnyitó a Tízek A békéscsabai ifjúsági és út- J törőház „Aranykoszorús” cím­mel kitüntetett Tízek Ifjúsági i Klubja szeptember 8-án, hétfőn j rendezi meg évadnyitó klub­gyűlését. A 18 órakor kezdődő összejövetelen arról beszélget­nek a fiatalok, milyen progra­mokat szeretnének az idén, Ifjúsági Klubjában majd a nyaralásról hozott fényképek, képeslapok bemu­tatásával élménybeszámolót tartanak egymásnak. Ugyanezen a héten, csütörtö­kön az Előre Spartacus játé­kosait és Papp László techni­kai vezetőt látják vendégül a klubban. Pósfai H. jános: Hontalanok zsákutcája Amerikából szökött Szabó József ötesztendős volt, amikor elhagyta az országot Miről tehet egy ötéves fiúcska, illetheti-e szemrehányás érte? — Nagyapám a hátára tett, azra emlékszem. Mentünk a bokrok között, a fák ágait csa­vargatta a hideg szél. Volt egy ház, katonák mulattak benne, mi meg csak. róttuk / az utat. Egyszer bementünk egy másik házba, ott már nem voltak ka­tonák. Egy asszony vacsorát adott, s azt mondta, hogy reg­gel majd felülhetek a repülő­re. Az ötéves fiúcska — nagyap­jával és nagyanyjával — két napig repülőzptt, meg sem áll­tak New Jersey-ig, ahol a lá­ger várta őket. — Egy nagv terített asztal­hoz ültünk, finom ételek áll­tak rajta, s nagyapám egyre csaj« azt mondogatta nekem, hogy megérkeztünk Ameriká­ba ... • 1956 össze volt ez, még nem 'fagytak be a vizek,, s a kisfiú emlékezett rá, hogy vörösbar­nán integettek a fák, amikor elmentek. Szabó József tizennyolc évig élt nagyszüleivel Stottevilleben, New York államban. Ott járt iskolába, az utolsó osztályt már nem végezte el, mert nem sze­retett tanulni. Nagyapjától ka­pott egy öreg kocsit, s tizenhat évesen önállósította magát. Az amerikai lapok ebben az idő­ben megdöbbenve, cikkeztek egv felháborító esetről. New York egyik lakónegyedében 37 ember nézte végig, hogy egy gyilkos háromszor támadt a hajnaltájt hazatérő nőre. Hiába kiabált, senki nem sietett a se­gítségére, a rendőrségnek sem, telefonáltak. Egy másik cikk az utcán megerőszakolt védtelen nő jajveszékeléseiről adott szá­mot, annak sen) nyújtott senki másul vették a dolgot. A gengszterektől való félelem gúzsba kötötte az embereket Joe ebben a világban önálló­sította magát. Az első betörést 1971. no­vember 19-én éjjel követte el Tom Zyrie-vel. Egy ruházati áruházból kétezer dollár értékű árut loptak. A ruhaneműt Tom értékesítette. Tehetett-e róla, hogy egyik „vevőjük" éppen a tőlük vásárolt vörös zakóban sétálgatott annak az áruház­nak a kirakata előtt, amelyet kiraboltak? Az áruház alkalma­zottai rendőrért kiabáltak, a fiút elkapták, az mindent be­vallott: kitől vette a portékát. A hudsoni bíróság mindket­tőjüket elítélte, de 300 dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezte őket. — Nagyszüleim bementek a bankba, kivették a pénzt, és én félórán belül szabad vol­tam ... Másodszor 1972-ben négy hó­napra ítélték. A fallsburgi mun­katáborba került, ahonnét meg­szökött. A hudsoni rendőrség nagyszülei lakásán érté utojL Hat hónapot töltött egy colum­biai börtönben. Hat hónap múl- visszament a nagyszülők­egy zenekarba, és szombaton este segítséget, közömbösen tudo­tán hoz, bekerült csütörtökön t

Next

/
Thumbnails
Contents