Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-27 / 200. szám
I A fegyelmezetlenség milliókba kerül Miért teher az expert a Szarvasi Ruházati Szövetkezetben? Mezőgazdasági párthatározatok nyomában ^ Tervszerűen pnlitizálni, cselekvésre mozgósítani Szarvas főterén útbaigazítást j várva kérdéssel válaszolnak a j kérdésre. — Azt a szövetkezetei keresi, j amelyikről az a cikk volt a Nép- I szabadságban? Bólintok, megmutatja, méltónak talál a további közlésre és hozzáteszi: — Pedig szép nagy üzem, tele aj gépekkel_ Hangjában csodálkozó szem- beállítás. H gomb találkozzon a lyukkal A hír tehát gyorsan az érdeklődés középpontjába állította a Szarvasi Ruházati Szövetkezetei, de az ilyen hírnévtől bizonyára eltekintettek volna. Röviden a lényegről: az említett cikk egyik bekezdése arról szól, hogy a tőkés exportra gyártott ingek minősége nem megfelelő, 15 ezret a nyugatnémet vevő saját üzemében kijavított, további hétezret pedig Szarvason kell kijavítani. Végül egy mondat miheztartás végett: Ha nem javul a minőséig, megszakítják a kapcsolatot. Kovács András, a szövetkezet elnöke gondterhelt- arccal teszi elém a reklamációval kapcsolatos leveleket. Kezdetben habozik egy kicsit, mit és mennyit mondjon. Talán ennek a bizonytalanságnak is tulajdonítható ki- fakadása. — A legszívesebben megszabadulnánk ettől a vevőtől. Furcsán reagálhattam, mert gyorsan hozzátette: — Ezt persze csak a íelindult- ság mondatta velem. Aztán kertelés nélkül kezdi. — Az első kifogások még az év elején érkeztek, nem volt jó a paszpolozás, a dísztűzés. Ez még csak vita volt, anyagi következmények nélkül. Akkor a fqr- maprések beállításával megszüntettük a hibákat. Később a csomagolást kifogásolták, az árcédulát nem jó helyre tűztük, a kijelölt helytől néhány milliméterrel vagy jobbra, vagy balra került, de hát mit számít ez, gondoltuk. Később kiderült, hogy mégis számít. Az árcédulákat kint automata számozza, és a fránya automata nincs tekintettel semmire, ha az árcédula rossz helyen van, kíméletlenül az ingre veri a számot. Már pedig senki nem szívesen vásárol olyan inget, amelyiken számok éktelenkednek. Mert hogy ezeket nerp ritkasággyűjtők, vagy raktárak részére, hanem piacra rendelték. Ahol elvárják azt is, hogy a gomb találkozzon a gomblyukkal,' a 40-es ing tényleg 40-es legyen. Ám néha ez sem'sikerült. A gombfelvarró berendezést vagy leszerelték a gépekről, vagy nem használták,, a jogos észrevételeket a rutinra hivatkozva visszautasították. S hogy mindez mibe került a szövetkezetnek? Eddig csaknem háromnegyed millió forintba, a népgazdaságnak ennek megfelelő értékű valutába. És ebben még nincs benne a szóbanforgó reklamációból eredő költség, amelynek felét a Hungarotex, illetve a szövetkezet fizeti. — Ez még csak a baj egyik része — mondja most már tovább az elnök. — Eddig több- ezer darabos lemaradásunk van, fél éves tervünket még 90 szá3 BÉKÉS MEGYEIJE un5 AUGUSZTUS 87. zalékra sem teljesítettük. A HUNGAROTEX-nek elköteleztük magunkat, 4,5 millió forinttal járult hozzá fejlesztésünkhöz, amiért kilenc éven át évente fél millióval több inget kell adnunk. Az idén 1,3 milliót várnak, jó ha meglesz az egymillió', R felismerés még nem megoldás Nem könnyű a helyzet, kétségtelen. A vevő sürget: hol kártérítést, hol árut. A HUNGORA- TEX rosszallóan néz, elvégre neki pénze van a szövetkezetben, de ott még csak most írják az első fél év végét. Mi hát a kiút? Babák Mihály, a pártalapszerve- zet titkára kritikusan összegezi a tapasztalatokat és a tennivalókat. — A hibák, csekély kivételtől eltekintve, emberi mulasztásokra vezethetők vissza. A munka- és technológiai fegyelem megsértésére, az ellenőrzés lazaságára, néhol a nemtörődömségre. Őszintén meg kell mondani, nem éreztük eléggé, mit jelent versenyképesnek lenni a piacon, Másfél évtizedet elegendő tanulóidőnek véltünk, de amióta a külföldi piacon a kereslet-kínálat aránya nem a mi javunkra billen, máris gondban vagyunk. Pedig számunkra a versenyképesség létfontosság, • hiszen évi 110 millió forint termelésünk fele export. A cikk megjelenése után a szövetkezet párt-, gazdasági és társadalmi vezetői megvitatták a helyzetet, és az intézkedéseket, amelyek megvalósításában nagy feladat hárul az üzem kommunistáira is. íme az intézkedések, szmte a teljesség igényével felsorolva. A tőkés export irányítására felelős személyt jelöltek ki, a legjobb dolgozókból csoportokat szerveztek, bizottságot alakítottak a sorozatos reklamációk kivizsgálására, a felelősség megállapítására. Konkrét cselekvési programot Ezek — ahogyan Tari József, a szarvasi városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársa mondta — kétségtelenül első lépések, de késeiek és nem elegendők. Kései, mert a bajok már az év eleje óta tornyosultak, de a szövetkezet vezetői csak az augusztus 17-én megjelent cikk után tárták fel a valós helyzetet és tettek intézkedéseket. Nem elegendő, mert nem meríti ki az üzem- és munkaszervezés sok lehetőségét. Nem szól arról, hogyan kívánják szigorítani a munkafegyelmet és az ellenőrzést, nem számol a szocialista munkaverseny lendítő erejével. Miért nem támaszkodik jobban a, szövetkezet vezetősége a tizenegy szocialista brigádra, a hat KISZ-alapszervezet száztizen- négy tagjára? Az intézkedések között olvashatunk ugyan exportcsoportról, de arról nem, hogy ezzel a munkával szocialista brigádokat bíznak meg. Arról sem, hogy milyen erkölcsi és anyagi ösztönzőket dolgoznak ki. mert jelenleg a nagyobb követelményekkel járó exportmunkán dolgozók is annyit keresnek, mint a jóval könnyebb feladatot ellátók. Ezzel függ össze az érdekek egyeztetése is. A népgazdaság érdeke nem lehet közömbös a szövetkezet számára (a megoldás tehát nem az, hogy megszabaduljanak a vevőtől), s az érdekeltségnek el kell jutni a dolgozóig. Ami a népgazdaság érdekeit, igényeit illeti, hadd idézzük á Központi Bizottság 1975. július 2-i ülésén hozott határozatából: „Szocialista kötelezettségeink teljesítésével egyidő- ben a fő feladat az, hogy kibontakoztassuk a tőkés export dinamikus növekedését. A feladat nem egyszerű, hanem nagyon is bonyolult.” De van megoldás: „Ha mozgósítjuk szellemi és anyagi erőnket, teljesebben és szervezettebben kihasználjuk tartalékainkat, a nehézségeket legyőzzük." Senki nem akar most pálcát törni a Szarvasi Ruházati Szövetkezet feje fölött. Még vészharangot kongatni sem, bár úgy tűnik, ezt megkésve ők maguk tették. A harangok áúgása így talán kissé hangosabb is a kelleténél. „Pedig szép nagy üzem, tele új gépekkel” — visszhangozzák a csodálkozó szembeállítást: egy ilyen jó gépekkel felszerelt üzem miért nem tud jó terméket gyártani? Pedig nincs benne semmi érthetetlen. Seleszt Ferenc Javítják \ a hidroglobust Hazánkban több mint 10 éve készülnek vasszerkezetű hidro- globusok, községi vízművekhez és mezőgazdasági telepekhez. Eddig több mint 4000 víztornyot állítottak fel. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltségének víztoronyszervize megkezdte a hidroglobusok felújítását. Jelenleg a nádudvari vízmű hidroglobusának felújításán dolgoznak. (MTI Fotó — Balogh P. László felv. — KS) Gyakran halljuk napjaink- j | bari, hogy szemléletbeli változást i kell elérni a gazdasági vézetők és dolgozók körében. Magyarán j arról van szó, hogy mind a vezetők, mind pedig a dolgozók j. legyenek tudatában annak, hogy j gazdaságpolitikai célkitűzéseink megkövetelik az odaadó, fegyelmezett, jól szervezett munkát. Mit kell tenniük a pártszervezeteknek ennek érdekében? T Mindenekelőtt a pártszervezeteknek fel kell ismerniük a poli- S tika és a gazdaságpolitika szerves egységét. De megengedhetetlen az olyan ..munkamegosztás” is, hogy a pártszervezetek külön I foglalkozzanak a termeléssel, majd a beruházással, később a hatékonysággal összefüggő kér- | déseket tűzik napirendre, s külön magyarázzák az életszínvonal. a keresetek és az árak problémáit. A pártszervezeteknek egységesen kell képviselni és ; végrehajtani a párt, gazdaság- ! politikáját. Ezen múlik, hogy milyen mértékben tudnak túllépni az eddigi gazdasági gyakorlaton. HSZáftííiiafl a megművelhető föld 96 százalékán szocia- ! lista mezőgazdasági nagyüzemek i gazdálkodnak. Az utóbbi tíz ék I eredményei azt bizonyítják, me- , zőgazdaságunk képes arra, hogy az élelmiszerek túlnyomó többségéből — és éppen a legfontosabbakból — kielégítse a növekvő szükségleteket. Joggal bizakodhatunk, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok dolgozói teljesítik a rájuk háruló feladatokat. De ehhez további' kemény és megfeszített munkára lesz szükség. A párt- szervezeteknek erre fel kell készíteniük működési területük vezetőit és dolgozóit egyaránt. A gazdasági tevékenység ered- i ményességének fokozása a me- ! zőgazdasági üzemektől mindé- | nekelőtt olyan mennyiségben, összetételben, minőségben való ; termelést igényel, amire a népgazdaságnak szüksége van. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt években főként a termésátlagok növelésére összpontosították erőfeszítéseiket, s ebben szép eredményeket érték el. Háttérbe szorult azonban a termékösszetétel, nem egy esetben az állóeszközök kihasználás^, a célszerű, takarékos eszközfelhasználás, vagyis az önköltségek alakulásának figyelemmel kísérése. Napjainlíban is. de az v oteves terv időszakában még fo- kozottabban szükség van, illetve lesz a komplex gazdasági szem- / lélet kialakítására. Ez fokozott tudatosságot, felelősséget követel mind a vezetőktől, mind pedig a dolgozóktól. Csupán egy példát: a helyes gazdaságpolitikai szemlélet nem a legmagasabb terméseredményeket ismeri el, sokkal többre tartja a ráfordításokkal arányos termésered- menyek elérését. Elég gyakori volt a korábbi években, hogy egyes üzemek „semmi sem drága” alapon olyan nagyadagú műtrágyát használtak fel egy-egy növény termelésénél, amelyet a terméshozam „nem igazolt visz- sza ’. De sorolni lehetne még a hasonló példákat, amelyek a termelés hatékonyságát rontották. A szemléletváltozást úgy érhetik el a pártszervezetek, ha fokozzák gazdaságpolitikai agitá- ciós munkájukat. E tevékenysé- ! gük alapvető célja a párt gazda- ] ságpolitikájának állandó, rendszeres ismertetése, megértetése, ; elfogadtatása, a végbemenő gazdasági és társadalmi folyamatok lényegének tudatosítása, a jó tapasztalatok széles körű bemutatása, népszerűsítése, terjesztése, a tömegek mozgósítása legyen. R pártszervezetek gazdaságpolitikai agitáció jónak tartalma a párt gazdaságpolitikája. Bár a megfogalmazás egyszerűnek tűnik, az alapszervezetek számára a cselekvés nem ennyire egyszerű. Nekik ugyanis elsősorban konkrét gazdaságpolitikai agitációt kell folytatniuk: a jelentkező problémákat azon a szinten kell megértetni és megoldani, ahol azok keletkeztek, tehát az üzemben. A fegyelmezettebb és hatékonyabb munkát sem „általában” kell szorgalmaz - niuk, hanem személyre szólóan, ismerősök, barátok körében. Nagy előnye az álapszervezetek- nek, hogy ismerik termelőszövetkezetük, állami gazdaságuk helyzetét, a termelésben rájuk háruló feladatokat, érzékelik az egyes rétegek, csoportok hangulatát, problémáit. Az agitációs munka tartalmának gazdagítása, az agitációt végzők kiválasztása mellett lényeges feladat a hatékony forma megválasztása. A pártszervezetek gazdag tapasztalatokat szereztek ezen a munkaterületen is. Egyes pártszervezetekben igyekezték új formákat, módszereket alkalmazni, ami önmagában dicsérendő. Elég gyakori azonban, hogy a „régi”, a „hagyományos” formákét,' módszereket sem alkalmazzák megfelelően. Például a gyors tájékoztatás, mozgósítás elérésére nagy eredménnyel járnak a röpgyűlé- sek. Sok mezőgazdasági üzemben adnak ki üzemi híradókat. Közkedvelt forma a vélemény- cserére a tsz-tagok, gazdasági dolgozók megbeszélései üzemük vezetőivel. A tájékoztatásnak és az agitációnak jó fórumai a szocialista brigádok összejövetelei. Az utóbbi években gyorsán elterjedt a pártszervezetekben az agitáció új formája: a politikai vitakör. A politikai vitakör lehetőséget teremt az eszmecserére és ezzel segíti a párttagok és a részvevők politizáló készségét. R pár! XI. kongresszusának határozata, továbbá a Központi Bizottság 1974 decemberi és az 1975 júliusi határozatai útmutatást adnak a kommunisták politikai és közéleti tevékenységére, magatartásuk normáira.' Erinek szellemében mutassanak példát, képviseljék a párt politikáját, s mozgósítsák szövetkezetük, gazdaságuk dolgozóit. Mihók Sándor (Folytatjuk) fl Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gépjavító Üzeme, Szarvas, III. kk 223. sz. felvess: hegesztő, motorszerelő. géplakatos és mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásokat, raktári kiadókat és segédmunkásokat.
