Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-26 / 199. szám
Mezőgazdasági párthatározatok nyomában 0 Nagyra nőtt a silókukorica Bulgária „autóipara” Ai uíJJugyósj Aranykalász Tsz határában silózzák a kukoricát. A sok eső és a kedvező tápanyag-gazdálkodás hatására igen nagy mennyiseget takarítanak be Fotó: Veress Erzsi Az elmúlt Illetékben orszá- l gos mozgalommá vált a vas- és | fémhulladék-gyűjtési akció. Eddig több mint 1200 tonna vashulladékot adtak át a Kohászati Alapanyagkészítő Közös Vállalat telepein. Ennek csaknem felét, mintegy 600 tonnát a Békés megyei, a miskolci és a dorogi fiatalok gyűjtötték A bolgár gépkocsi-összeszerelő üzemek jelenleg hatszor annyi személy- és kétszer annyi tehergépkocsit bocsátanak ki, mint 1968-ban, az „Avtoprom” össze. Az Orosházi Üveggyár KISZ-«sei csaknem 140 tonna vas- és fémhulladékot szállítottak a KOKÖV telepére, de a külön műszakokon több száz tonna hulladékot raktak vagonokba a nógrádi szénbányák fiataljai, a Vas megyei ! Építőipari Vállalat és a szegedi ! Volán KISZ-csoportjai is. (MTI) I egyesülés megalakulásának évében. A gyors ütemű fejlődést a szovjet gépkocsiiparral folytatott. szoros együttműködés« tette lehetővé. A Szovjetunióban gyártott alkatrészekből Bulgáriában szerelik össze a GAZ —5ZA típusú tehergépkocsikat, s ugyancsak GAZ-alvázra szerelik a 4 tonna teherbírású bolgár dömpereket. Bulgária részt vesz a szovjet Zsiguli személygépkocsik gyártásában is. A Volga menti gépkocsigyár futószalagjáról lekerülő minden második gépkocsiba kilenc Bulgáriában gyártott alkatrészt szerelnek be. Szovjet es bolgár tudományos intézetek szintén folytának együttműködést a gépkocsi- gyártással kapcsolatos gyakorlati problémák megoldásában. 361 dolgoztak KISZ-eseink a vashulladékgyűjtésben Elképzelések.tárgyalások Gyulán a következő öt évre Gázt kap Krinolin — Hús- és zöldségbolt épül Törökzugban — Olasz eszpresszó a Béke sugárúton Elénk tárgyalások folynak j Gyulán a következő öt év fej- j lesztési programjáról, az elképzelésekről, A Dél-magyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója dr. Varga János a közelmúltban kereste fel munkatársaival Gyula város vezetőit, ahol szóba kerültek a következő tervciklusra vonatkozó fejlesztési elképzelések. Áttekintették az idei hálózatfejlesztési munkákat is, amelyben sajnos lemaradás tapasztalható. Az igazgató ennek okát abban látta, hogy jelenleg technológiai változást hajtanak végre, ugyanis áttérnek az eddig nehezen beszerezhető és drága acélcsövek helyett a polietilén csövek szerelésére. Ez az áttérés némileg fékezi a munkákat. Az igazgató ígéretet tett arra, hogy szeptember középén nagyobb*' erőkkel dolgoznak a városban, s bíznak benne, hogy az idei tervet teljesítik. Elhangzott az is, hogy jövőre további városrészt és utcákat szeretnének bekapcsolni a vezetékes földgázellátásba. Krinolinban kezdenék a hálózatépítést, s így már jövőre bekötik a Bethlen, Kiss János, Csiga, Part, Tavasz, Kölcsey utcát és a Bartók Béla út "hiányzó részét. Természetesen továbbra is elsőbbséget élvez a Törökzugi lakótéléit Megkezdődött a Kétegyliázi úton egy új PB-gázcseretelep építése. A jelenleginél jóval nagyobb befogadóképességű telep nemcsak a város ellátását javítja, hanem tranzitállomása lesz a környező községek palackos gázellátásának is. Ugyancsak még ez évben elkészül a máriafalvi cseretelep, amely hivatva lesz a környék ellátását megoldani. Szó volt arról is, hogy a közeljövőben sor kerül a vasipari szövetkezethez, a MEZŐGÉP Vállalathoz, valamint a Köröstáj Termelőszövetkezet szárítójához a földgázvezeték építésére. Török Imre a MÉK igazgatója arról tájékoztatta a város vezetőit, hogy a következő öt évben tovább kívánják fejleszteni a jelenlegi raktárukat és telepüket. Már megvásároltak egy ingatlant a telep mellett és hamarosan hozzákezdenek egy új, n^igy és fűthető raktárhelyiség építéséhez. Ezzel tovább javítják a város zöldség- és gyümölcsellátását. Előreláthatóan a telep bővítésére, korszerűsítésére mintegy 3 millió forintot fordítanak. A MÉK elgondolásaiban szerepel Törökzugban egy húsbolt és zöldségbolt építése,, a Várfürdőben pedig egy zöidség- és gyümölcsből! létesítése. Az igaz- i gató arra tett ígéretet, hogy betársulnak az új vásárcsarnok letelepítéséhez. , Ugyancsak a közelmúltban tárgyalt a városban Purcsi János, a vendéglátóipari vállalat igazgatója, valamint Steigerwald György a megyei tanács kereskedelmi osztályának a vezetője. A vállalat a közeljövőben egy nagyterületű önkiszolgáló bisztrót akar építeni, ami nemcsak a város lakosságának ellátását javítja, hanem az idegenforgalmat is segíti. Az új bisztró építésének helyére több alternatíva hangzott el. Legvalószínűbbnek látszik, hogy valahol a fürdő környékén épülne fel. Megszüntetik a SZOT— MEDOSZ gyógyüdülő mögötti faházas üzletet és helyette egy korszerű egységet kívánnak építeni. Ez hasonló lenne a kemping táborban felépült étteremhez. Ugyancsak ilyen kerülne a Ferencesek terére is, a megszűnő Fábián kocsma helyett, Hangula- | tos, olaszos jellegű presszót és | vendéglőt terveznek építeni a Béke sugárúton az ABC mellett lévő Sal-féle ház helyén. Szó van arról is, hogy 3 vendéglátóipari vállalat megvásárolja a jelenlegi Magyar Nemzeti Bank helyiségeit és abban a Komló éttermet, szállodát bővítik. Gyakorlatiasabb pártmunkát 8 Központi Bizottság 1974. decemberi határozatát kő- 1 vetően a termelőszövetkezetek j és az állami gazdaságok párt- j szervezetei is késedelem nél- I kül megkezdték a határozat is- I mertetését, a végrehajtás szer- i vezését. Az intézkedési tervek j legtöbbje az anyag- és energia- j takarékosságot, a melléktermékek és hulladékok hasznosítását. a termelőberendezések jobb ] kihasználását, a beruházások j gyorsítását, a költségek csők- j kentését foglalja magában. A határozat következetes j végrehajtására való törekvés- I nek is szerepe van abban, hogy j a mezőgazdaságban dolgozók az j időjárás okozta sok-sok nehéz- j ség ellenére is idejében elvé- I gezték az időszerű mezőgazda- j sági munkákat, a növénytermesztésben a terméskilátások kedvezőek. A gondok és nehézségek ellenére sikerrel vívták kenyércsatájukat a kombájno- nosok, vontató és gépkocsivezetők. raktári munkások, terményátvevők Tekintve' azonban. hogy a mezőgazdaságban is megszűnőben van a munka idényjellege, a következő négy ] hónapban szinte valamennyi j állami gazdasági dolgozóra, ter- j melőszövetkezeti tagra és al- j kalmazottra további nehéz fel- 1 adatok várnak. A párt központi szervei. a megyei és járási pártbizottsá- j gok a közelmúltban megvizsgál- : ták a Központi Bizottság de- j cemberi határozatának végre- I hajtását, s számos olyan ta- j pasztalatot szerezték, amelyeket í a .jövőben hasznosítani kell azért, hogy népgazdaságunk i egyensúlyi helyzetének stabilizálásában jobb eredmények szülessenek. Mint kitűnt, a mezőgazdasági | üzemekben is számos helyen j egyes vezetők a tartalékok fel-: tárását, a takarékosságot kam- « pányfeladatként fogják fel és nem tekintik a gazdálkodás ál- 1 landó részének, az elérhető eredmények forrásának. Nem egy mezőgazdasági nagyüzemben a decemberi határozat végrehajtását úgy értelmezik, hogy annak végrehajtása csupán a vezetők feladata. Az ilyenfajta értelmezés súlyos hiba, ezzel ugyanis lebecsülik a dolgozókat. Az ilyen vezetők nem támaszkodnak beosztottaik politikai érettségére, a társadalom iránt érzett felelősségérzetére, kezdeményezőkészségére. Az is elég gyakori; hogy az intézkedési teiveket nem bontották le a ni unkahelyekre, a termelő kollektívákra. Emiatt az üzem feladata a határozat végrehajtásában az egyes üzemegységekben, ágazatokban dolgozók számára megfoghatatlanná váltak. 8 felsorolt nehány probléma elsősorban szemléletbeli fogyatékosság következménye, s ellenük harcolni elsősorban a pártszervezetek feladata. A decemberi határozat megvalósításának egyedüli módja a feladatok konkrét meghatározása, a megvalósításért felelősök kijelölése, a tennivalók határozott és következetes számonkérése. Valamennyi gazdaság, szövetkezet pártszervezete ismeri, hogy üzemében hol, milyen tartalékok vánnak, s az is nyílt titok, hogy mely területeken laza a gazdálkodás, hol lehet takarékosabban és hatékonyabban gazdálkodni. Való' igaz, eredményt nem lehet egy csapásra elérni, s minden tartalékot sem lehet azonnal a termelés szolgálatába állítani, de határozott és következetes munkával felbecsülhetetlen eredmények érhetők el. A Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása a pártszervezetéktől gyakorlatiasabb munkát igényel. Irányítóinak, cselekvő részeseinek kell lenniük a működési területükön folyó politikai, társadalmi. gazdasági munkának. Karolják fel a jo kezdeményezéseket es határozottan lépjenek fel a párt politikájának megvalósítását akadályozó jelenségekkel szemben. Hogyan kell értelmezni a pártmunka gyakorlatiasabbá tételét, továbbfejlesztését? A pártszervezetek nem lehetnek passzív szemlélői annak hogy területük gazdasági vezetői vagy az ott működő társadalmi szervek hogyan látják el feladatkörüket. Irányítaniuk kell e tevékenységet, közbe kell avatkozniuk, ha problémát tapasztalnak. Nem úgy, hogy önmaguk próbálják a feladatokat megoldani, hanem, hogy segítő munkájukkal képessé teszik a vezetőket és ezeket a szerveket teendőik ellátására. Sok gond, probléma adódik a következetlen, a szubjektív és nem tényekre alapuló elhatározásokból, a könnyebb ellenállás, a ..kiskapuk’ kereséséből. Nem könnyű szemléletet és azzal együtt vezetői stílust változtatni, de meg kell tenni. Napjainkban ugyanis nagyon fontos feladat a vezetés színvonalának emelése A kommunista vezetés morálja nem ott kezdődik, hogy valaki összeütközésbe kerül vagy sem a törvényekkel. a szabályokkal, hanem ott kezdődik és folytatódik, hpgy miként szervezi meg a tennivalókat, mennyire igényes magával és munkatársaival szemben, mennyire képes a népgazdasági érdekek összhangját elősegíteni és képviselni, milyen hatást gyakorol és vált ki környezetéből. A kommunista vezetőtől, legyen igazgató, »szelnék, szocialista brigádvezető, a gazdasági élet szocialista morálja azt követeli,, hogy következetesen érvényesítse a párt gazdaságpolitikáját, oldja meg a rábízott feladatokat. A pártszervezeteknek ennek elérésében is • nagy a felelősségük. De rendelkezésükre állnak azok az eszközök, módszerek. amelyekkel ezt biztosíthatják. Meg kell azonban azt is mondani, hogy feladatuk gyakorta nem könnyű. Számos alapszervezet nem kap kellő információt felsőbb pártszervétől. A „végeken” — a telephelyeken — működő pártszervezeteknek a jövőben nagyobb segítséget kell kapniuk a pártbizottságoktól. az üzemi párt- vezetőségtől. 8 mezőgazdasági üzemek termelésükkel közvetlenül, hatnak az életszínvonalra. Sok még a tennivaló, s ebben nagy felelősség hárul a mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetekre, kommunistákra. , (Folytatjuk) Mihók Sándor 1975. AUGUSZTUS 2«
