Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

Budapest-Moszkva Emelkedett az utasforgalom Moszkvai telextudósítás Az Idei esztendő első hat hó- j napjáhan a Budapest—Moszkva útvonalon több mint 27 ezer utas közlekedett a MALÉV re­pülőgépein. 1974 első fél évéhez képest ez 11,7 százalékos növe­kedésnek felel meg. A korábbi esztendők átlagánál magasabb Számot a turista forgalom emelkedésével, a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődésével és a jubileumi ün­nepségsorozatokkal magyaráz­ták a légiforgalmi társaság moszkvai irodájában. Zamek Vladimir, a kirendelt­ség vezetője elmondotta, hogy a féléves gyorsmérleg szerint a másik két járaton is jelentős utasforgalom emelkedést ta­pasztaltak. A Budapest—Le­ningrad útvonalon pl. négyezer utast szállítottak, majdnem nyolc százalékkal többet mint 1 egy esztendővel korábban. A 1 Budapest—Kijev járaton ugyan- ' ! csak jelentős a forgalombővü- I lés.. Előrelépett a MALÉV a te­herszállításban is. Január—jú­nius között összesen 175,5 ton­na terhet szállítottak a repülő­gépeken a két ország fővárosa között. 1974 első félévében csak 124 tonnát. A légiforgalmi társaság, amint azt megtúdtuk, a Buda­pest—Moszkva járaton a járat­számok bővítésével foglalkozik. Az előkészítő vizsgálatokat már megkezdték. Ennek során elem­zik az utasforgalom megoszlá­sát. a csúcsidőszakokat, s a leg­kedvezőbb csatlakozási időpon­tokat. Ezután döntenek arról, hogy melyik napon indítsanak -újabb járatokat a két főváros között. A műszaki feltételek adottak: a MALÉV rövidesen megkapja szovjet partnerétől az újabb három darab TU—154-es 1 gépet. Faragó András cA hit ifllnijti Ha boldog aharss lenni — Kopjáaok A Ha boldog akarsz lenni cí­mű színes szovjet film érdekes, izgalmas történetével hívja fel magára a közönség figyelmét. Andrej kísérleti pilóta, felesége tv-riporter. Életüket, munkássá­gukat ábrázolja Ny. Gubenko rendező. A film több jelenete a vadregényes indiai tájakon ját­szódik. A három főszereplő régi ismerőse a hazai mozikedvelők­nek: Nyikolaj Gubenko —, aki nemcsak rendezte a filmet, de szerepet is vállalt benne — az Egy katona visszatért a frontról című, Zsanna Bolotova a Múló évek és az Ütőn Leninhez című, Vaszilij Suksin a Kapaszkodj a fellegekbe, Felszabadítás IV—V. című filmekben szerepeltek. A filmet csütörtöktől játssza a Bri­gád mozi. Berkesi András és Kardos György müveiből írta és rendez­te új filmjét Palásthy György Kopjások címmel. Érdekes té­mát boncolgat a rendező egy horthysta tiszt életútját kíséri nyomon egészen az 5t)-es évek végéig. Rajnay Ákos igazi ellen­forradalmár, minden kapcsolata, tevékenysége antikommunisla, a haladás ellen küzd. Társai, cim­borái is ugyanilyenek: Titusz atya, Perédy vezérkari tiszt, Ka- posy, feleségeik, szeretőik. Közel negyven év történelmét sűríti magába a film. E negyven év magába zárta a horthysta fasiz­must, a második világháború rémségeit, az 1956-ös ellenforra­dalom esztelen hazaárulását S mindezt egyetlen ember életé­nek ábrázolásával mutatja be a Kopjások című új magyar já­tékfilm, amelyet csütörtöktől a Szabadság moziban láthat a kö­zönség. A főbb szerepeket, Bá­lint- András, Kálmán György, Andai Györgyi, Oszter Sándor, Moór Mariann és Bánság» Ildikó játsszák. _ _____, R ajnay Ákos horthysta tisztnek (Bálint András), ha csak pár évre is, ki kell vetkőznie a gyűlölt egyenruhából. Hogy aztán másutt végezze ördögi munkáját... .,Hamisan játszottál, fi­am!" — mondja a kommunistákat üldöző Titusz atya (Kál­mán György) A GYULAI SZABÓK IPARI SZÖVETKEZET, ' új konfekció üzemünkbe két műszakos munkaidő-beosztással női munkavállalókat keresltek felvételre Betanítás után (3 év) szakmunkás-bizonyítvány szerezhető. Vidékieknek jó beutazási lehetőség (autóbusz-pályaudvartól a munkahely 150 méter). Jelentkezés a személyzeti vezetőnél, Gyula, Szent István u Béimegyer lésésl lari A főúton neon-világítás. Víz- j vezeték minden utcában. Öt kilométeres új községi út. És í ha minden igaz, októberben át­adják rendeltetésének az újon- j nan felépülő könyvtárat is. Vagyis Bélmegyer, ez a me­gye „szívébe” zárt . falu — 1900 lakossal, 580 lakóházzal — igyekszik lépést tartani a kor követelményeivel. A könyvtárat — amelynek épületében a KISZ-klub is he­lyet kap majd — a községi ta­nács a megyei könyvtárral és a megyei KISZ-bizottsággal kö­zösen építi, a munkálatokba pedig a kivitelező községi ta­nács házi építőbrigádjának a falubeliek is besegítenek. Leg­többet az erdészet szocialista brigádjai dolgoztak eddig tár­sadalmi munkában, de felaján­lották segítségüket a Kettős- Sebes Körösi Vízgazdálkodási Társulat dolgozói is. Naponta 8 buszjárat Indul Békésre, ahol a bélmegyeriek a nagyobb vásárlásaikat inté­zik. A faluban ugyanis mind­össze két vegyesbolt, egy étel- in iszerüz'et, egy presszó és egy vendéglő található. Étterem nincs, pedig a leg­szerényebb számítások szerint is legkevesebb 100 ebéd kelne el naponta. Mint ahogy elkel­nek hétfőnként azok a száraz kenyerek is, amelyeket a Bé­kés és Vidéke ÁFÉSZ szomba­ton Békésen már nem tud el­adni. Lényeg az, hogy a közlekedés jó. Ebben az évben talán sike­rül kibetonozni azt a teret is, ahol a buszok a községben megfordulnak. A bekötő utat kellene csak az illetékeseknek most már rendbehozniuk, s akkor nem is hallatszana több panasz ebben a témában Bél- megyerről. Arról tudniillik a falu lakói már lemondtak, hogy a Mezőberény—Bélmegyer kö­zötti utat valaha is megépítik ♦ A belvíz miatt idén 22 lakó­házat kell átépíteni a faluban. Csakhogy ma már nincs, aki építsen. Egy kerékgyártó, egy szobafestő és két fodrász dol­gozik csupán Bélmegyeren. A kisiparosok sorban visszaadták iparengedélyüket. A kőműve­seket elszippantotta az Állami Építőipari Vállalat, néhány szakmunkás a Békési Gépgyár­hoz „szegődött”. A faluból egyébként is vagy 150—2f}0 ember jár el rendszeresen dol­gozni. A község Űj Barázda Tsz-e 800 embert foglalkoztat és a „cseppekben” megjelenő ipar a békéscsabai szőnyegszövő, meg a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet együttesen is csu­pán 50 bélmegyeri lánynak és asszonynak ad rendszeres mun­kát. Ha munkából nem is, élelmi­szerből annál inkább önellátó Bélmegyer. A kiskertekben, a háztájikban sok minden meg-, terem. Krumplit, tojást. ba­romfit. zöldséget, s idén már dinnyét is a faluból szállítanak még a szomszéd településeknek is. Sertést tavaly négy és fél millió forint értékben adtak át a háztáji gazdaságok a tsz-nek. Kőváry E. Péter Város születik ■— DéL3akutiában A Dél-Jakutia területén, Nyerjungr néven új város épül a Szovjetunió legnagyobb kok- szolható-szén lelőhelyének kö­zelében. A geológiai viszonyok lehe­tővé tszik, hogy itt az értékes — a kohászat számára nélkü­lözhetetlen — szénfajtát külszí­ni fejtéssel termeljék ki. A kö­zelben egy nagy teljesítményű hőerőmű épül, amely a bányát és az új várost villamos ener­giával, valamint hővel látja majd el. Nyerjungr első kerületébe már betelepültek a lakók. A Péti Nitrogén Müvekben, mintegy 10 milliárd forintos költséggel új, nagy kapacitású műtrágyagyárat építenek. A karb3.m id üzem már termel, az ammóniaüzemben részleges üzemi próbákat tartanak. (MTI-fotó: Mező S. felv, — KS> Pósfai H. /ónos: Hontalanok zsákutcája Hárman az ár ellen Latina és Padriciano között nemcsak a távolság nagy, a különbség is. Háromszor any- nyian laknak itt a hajdanvolt laktanyában. A lágerőrség és a láger vezetői gondosan elkü­lönítik a nációkat. Vigyáznak, hogy egy szobába egy nemzeti­ségiek kerüljenek. A veszeke­déseket így sem tudják meg­akadályozni. Éjszakánként gyakran veri fel sikoltozás a tábor csendjét. A szobákból vau dulakodás hallatszik, a lágerőrök futásától hangos az udvar. — Padricianoban még talán normálisabb az élet — emlé­kezik Pajor Mihály. — Ott még a kosztra is gondosabban ügyel­nek. Latinán azonban már tel­jes ai kiszolgáltatottság. Csak­hamar rájöttünk, hogy áz ola­szok jól keresnek ezeken a lá­gereken, Az amerikaiak pénzé­O lik őket, de a csóró menekül­tek nem sokat látnak ebből. Ezért is vannak a balhék. La­tinán felére csökken minden, pocsékabb a koszt, egyetlen, ami megmaradt, hogy Ameri­kából származó, használt cuc- cokból válogathatunk. No­vember végén már hideg volt, melegebben kellett öltözköd­nünk.. — Említette a veszekedése­ket. Miért veszekedtek? — Legalább tizenhatféle ná­ció élt együtt a lágerben. A ju- gók, a lengyelek, az albánok, a görögök, és a románok min­dig veszekedtek, ha volt rá okuk, ha nem. Olyan nap nem volt, hogy a lágerőrök ne használ­ták volna a gumibotot. — Mivel teltek napjaik? — Eleinte egymást érték a ki­hallgatások. Akik még nem voL tak katonák, azokkal mondjuk, ‘.sas kevesebbet törődtek. A katona­viselteket minden nap vitték va­lahová. Egy haver mesélte — Ig- néczi Imrének hívják. Nyíregy­háza mellől, egy kis faluból disz- szidált —, hogy térképeket rak­tak eléje. Katonai objektumok voltak rajta. Faggatták, ismeri-e őket. Meg, hogy ki volt a pa­rancsnoka a seregben. Meg ilyesmiket. Amikor engem ki­hallgattak, azt kérdezték tőlem, ki volt itthon a főnököm. Hir­telen nem jutott eszembe. Míg gondolkoztam, azt kérdezi az egyik férfi: nem... bácsi? És megmondta itthoni főnököm nevét. Elhűltem. Honnan tud­hatja? ; — Csakhamar rájöttünk arra is, hogy beépített spiclik élnek közöttünk. Többnyire az iszt- riaiak voltak a besúgóik, aki­ket az ismert határincidensek után szinte a tenyerükön hord­tak az olaszok. Egyik-másik magyarul is beszél. — Hogy lehet tovább jutni Latináról? — Egy-egy kivándorlási ak­cióra sokat kell várni. Hónapo­kat, néha fél évet. Közben jön­nek toborozni innen-onnan. A 18—23 éveseket a Dél-afrikai Köztársaságba viszik. A szak­képzetteknek és a katonavisel­teknek többet ígérnek. Hajcsá­rok, vagy zsoldos katonák le­hetnek a négereknél. Átad ás előtt a műtrágyagyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents