Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-19 / 194. szám
Munkásőrök nagygyakorlaton Ezekben a napokban, hetekben országszerte megkezdődnek munkásőremk összevont gyakorlatai, Ezeken adnak számot arról, hogyan sajátították el az évközben tanultakat, hogyan tudják átültetni az elméletet a gyakorlatba, hogyan igazodnak el a terepen, amelyet addig csak térképről ismertek, mennyire biztos kézzel bánnak fegyvereikkel. Megyénkben á nagygyakorlatok sorát a Kun Béla nevét viselő gyulai városi-járási munkásőr zászlóalj kezdte meg az elmúlt hét végén, amikor kétnapos összevont foglalkozást hajtott végre. Első nap került sor a harcszerű lőgyakorlatra, amelyen a múnkásőrök eredményesen vizsgáztak. Vasárnap hajnalban riadóztatták az egységet. Ä gyakorlat feltételezése szerint a meghatározott körzetben „ellenséges csoport” tevékenykedett, amelyet fel kellett deríteni, majd fel kellet számolni Az összevont gyakorlatot a a munkásőrök a kiképzési tervnek megfelelően hajtották végre. Elismerően beszélt a mun- kásőr-egység szakmai felkészültségéről a gyakorlaton résztvevő Tóth Pál, a munkásőregység megyei parancsnoka, valamint dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára és Szigeti Zoltán, az MSZMP gyulai járási bizottságának titkára. A gyakorlaton megfigyelőként tapasztalatszerzés céljából részt vettek a szomszédos járások munkásőr parancsnokai is. üomtési Sándor, a munkásőr egység parancsnoka a térképen vázolja a helyzetet Tóth Pálnak, a megyei munkásőrparancsnoknak A »adóztatott egység tagjai elindulnak m „ellenség*’ (felderítésére MUwinimiiimniiiitiiiiimiiuMinMHiiiiiRimmiiitiiiiiiiiiviimimtiükáUlim« Bevált as egyszerű társulási forma Sok év után újra önellátó a megye burgonyából A Békés megyei MÉK kezdeményezésére három termelőszövetkezet — a telekgerendási Vörös Csillag, a békéscsabai Szabadság és a csanádapácai Széchenyi Tsz — tavaly egyszerű társulási formára lépett a megye burgonyaszükségletének megtermesztésére. Az első esztendőben 490 vagon burgonya került ezekből a gazdaságokból az ország vérkeringésébe, mindenekelőtt a megye ellátására. Ebben az esztendőben a burgonyatermő terület csak valamivel növekedett, ugyanakkor a hozam a munka termelé- keraysegenek fokozásával tovább gyarapodott. Ebben az évben már 800 vagon burgonyát ad az egyszerű társulás, amelyből 600 vagonnal itt a megyében tárolnak télire, 200 vagonnal pedig Budapestre, a ZÖLDÉRT Vállalatnak szállítanak. Az egyszerű társulási forma beváltotta a hozzáfüződött reményeket, mert sok év után a megye újra önnellátó lehet ebből a nagyon fontos élelmezési cikkből. A korábbi években még import burgonyát is árultak a megyében, most viszont a megye annyit termel, hogy az országos ellátási gondból is részt vállalhat. Fejlődésünk és feladataink írta: Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Az 1975. évi terv a termelési és felhasználási feladatokat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének vizsgálatából kiindulva irányozta elő, és követelményként jelölte meg a termelés és az életszínvonal emelését a gazdaságos — a belföldön és külföldön keresett — termékek termelésének fokozását, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozását, a hatékonyság növelését, a belső tartalékok feltárását. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelemnek 197,5-ben 5—5,5 százalékkal kell emelkednie, és így az év folyamán megközelítőleg 400 milliárd forint új értéket kell létrehozni. L A tervszerű fejlődéshez szükséges eszközök folyamatosan rendelkezésre álltak. Az év kezdetén a termelő állóeszközök (épületek, gépek, berendezések) értéke 1000—1100 milliárd forint, az anyagkészletek értéke — beleértve a befejezetlen és félkésztermékeket — csaknem 200 milliárd forint volt. A társadalmilag szervezett munkában mintegy 5,1 millió dolgozó, a népesség 48,5 százaléka vesz részt, kiknek szakmai tapasztalata, szaktudása magasabb szinten áll, mint korábban. A foglalkoztatottak száma az adott népességösszetétel mellett 1975-ben nem változhat számottevően. Ez év kezdetén a munkaképes korú népesség száma valamivel kjsebb volt, mint egy évvel azelőtt. A foglalkoztatottság kismértékű növekedése az utóbbi években már kizárólag a nők fokozódó munkába állásából adódott, az aktív kereső férfiak száma csökkent. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy 1975-ben az ipari és építőipari létszám együttvéve lényegében nem változik, a mezőgazdasági dolgozók száma tovább csökken, a szolgáltatási ágazatokban a foglalkoztatottak száma pedig emelkedik, II, Az első fél évben a termelés lényegében az előirányzottnak, megfelelően az iparban 6,0 százalékkal, a kivitelező építőiparban pedig 7,0 százalékkal emelkedett. Jelentősen nőtt a mező- gazdasági termékek felvásárlása. Az ipari termelés ez évi növekedése elsősorban a hazai és a szocialista piacok igényeinek bő- j vülésével függött össze, a fej- ! lett tőkés piacokon értékesítési lehetőségeink kedvezőtlenebbé váltak, tőkés exporttervünk nem teljesült. A beruházások és a szocialista viszonylaté export növekedésének hatására legnagyobb mértékben a gépipar termelése nőtt. Folytatódott, ha nem is mindenütt a kívánt mértékben, a gyártmánycserélődés, azaz a korszerű, új termékek gyártásbavétele és az elavult, gazdaságtalan termékek termelésének megszüntetése. A termékszerkezet-módosítás érdekében ebben az évben több nagy ipari objektum építését meggyorsították. Ipari anyagokból és termékekből a belföldi ellátás — néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. Intézkedéseket dolgoztak ki az energia- és anyagtakarékosságra. Kedvező jelenség — és a takarékosabb anyaggazdálkodásra utal —, hogy a tőkés országokból származó anyagimport növekedési üteme az év folyamán mérséklődött. A legnagyobb felhasználók, az iparvállalatok, kisebb mértékben növelték villamosenergia-f elhasználásukat, mint a korábbi években. A termelés növekedése az iparban teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adó- I dott. Nemzetközi összehasonlításban azonban termelékenységi színvonalunk így sem kielégítő. Több országban az ipar termeié- . kenysége a magyar iparénak kb. I kétszerese, két és félszerese. Az ipar műszaki színvonalának vizsgálata azt mutatja, hogy az alacsonyabb termelékenységi színvonal nemcsak a technikai elmaradottságból, hanem más tényezőkből, a munkaidő és a kapacitások nem mindig és mindenütt megfelelő kihasználásából, a nem kielégítő munka- és üzemszervezésből adódik. A magyar ipar termékei a műszaki színvonal tekintetében kevésbé maradnak el számos országtól, mint a termelékenység vonatkozásában, Kézenfekvő tehát, hogy a gazdaságosság, a versenyképesség fokozása társadalmi fontosságú ügyünk. A mezögazdasag termetese az utóbbi években folyamatosan emelkedett, és előreláthatóan ebben az évben is nő. Ezt azért helyénvaló hangsúlyozni, mert az időjárási körülmények ebben az időszakban gyakran voltak kedvezőtlenek. Nem kedvezett a talaj előkészítési és őszi vetésmun- káknak a múlt év végi rendkívüli csapadékos időjárás. Azóta egyes területeket árvíz, belvíz borított el, A politikai céljainknak megfelelően az elmúlt években lényegében megoldódott az ország kenyér- és takarmánygabona-ellátása. Az idei kenyérgabona-termés, bár a tavalyi és a tervezett szintet nem éri el, a hazai szükségletet fedezi. A cukorellátás biztosítása érdekében jelentősen növelték a cukorrépa vetésterületét. Az ipari növények, a kukorica, a burgonya, a zöldségek és a gyümölcsök hozamai általában kielégítőnek, illetve kedvezőnek ígérkeznek. Az eredményekben szerepe van az agrotechnika fejlődésének, az ipar- szerű termelés, a termelési rendszerek térhódításának, a mezőgazdasági dolgozók növekvő szakképzettségének. Fejlődik és korszerűsödik az állattenyésztés is, javul az állatállomány minőségi összetétele. A múlt évi visszaesés után — a Szovjetunió megrendelései jóvoltából — együttvéve nőtt a vágómarha és marhahús export. Év közepén a sertés- és a kocaállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál, a nem kívánatos csökkenés megakadályozására intézkedések történtek. III. A belföldön felhasznált nemzeti jövedelemnek háromnegyede fogyasztásra kerül. A lakosság fogyasztása az elmúlt években folyamatosan emelkedett, 1974-ben 7 százalékkal. A növekedés 1975-ben folytatódott. Nőttek, eddig a tervezettnél is nagyobb mértékben, a lakosság jövedelmei, a munkabérből, mezőgazdasági termelésből, társadalmi juttatásból származó pénzbevételek egyaránt. A társadalompolitikai célokkal összefüggésben legjelentősebben a pénzbeni társadalmi ' juttatás nőtt. A nagyobb jövedelem kielégítő áruellátás mellett nagyobb fogyasztást tesz lehetővé. A kiskereskedelmi. forgalom az I. fél évben folyó árakon számítva 11,4 százalékkal, az árszínvonal pedig 3,9 százalékkal emelkedett, így a vásárolt árumennyiség 7,2 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában, IV. 1974-ben a tőkés világpiacon az energiahordozók és a nyersanyagok árai jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint az ipari késztermékek és néhány kivételtől feltekintve a mezőgazda- sági eredetű termékek árai. Az ilyen árváltozások azokat az országokat, melyeknek importjában az energiahordozóknak és a nyersanyagoknak, exportjukban pedig az ipari késztermékeknek és a mezőgazdasági eredetű termékeknek van nagyobb súlya, kedvezőtlenül érinti. Magyarország — természeti adottságai, « gazdasági szerkezete miatt — közismerten ezek közé az országok közé tartozik, így nem mentesült és nem is mentesülhetett a kedvezőtlen hatásoktól. 1974- ben a tőkés devizákban megvalósult behozatalunk árszínvonala mintegy 40 százalékkal, kivitelünké ennél kevésbé: 19 százalékkal volt njagasabb, mint az előző évben. A kiviteli és a behozatali árindex hányadosa (119/140=85), az úgynevezett külkereskedelmi cserearánymutató azt fejezi ki, hogy 1974- ben ugyanezért az egységnyi importért 15 százalékkal többet kellett exportálnunk, mint 1973- ban. A forgalom adott mennyisége mellett belföldi árakon az importban hozzávetőlegesen 35 milliárd forint árveszteség, az exportban mintegy 15 milliárd forint árnyereség, egyenlegében 20 milliárd forint árveszteség keletkezett. 1975-ben, az eddig rendelkezésre álló adatok szerint folytatódott a behozatali áraknak a kiviteli árakat meghaladó emelkedése, de az 1974. évinél jóval kisebb mértékben. Előzetes számítások szerint a cserearányromlás 5—10 százaléknyira becsülhető. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét a szocialista országokkal rubelben bofiyoiiljuk le. A rubélárak az elmúlt években, így 1974-ben is lényegében változatlanok voltak, ezért a cserearány is állandó volt. A tartós világpiaci árváltozások bizonyos idő elteltével a rubel árakat is érintik, így 1975-től a rubel-lor- galomban is cserearány-romlással kell számolnunk. E cserearány-romlása azonban lényegesen kisebb lesz, mint a tőkés devizák esetében volt. Az első félévi fejlődésünk töretlen, tervünk reális. Az év hátralévő részében az erőket a népgazdasági tervben, a párt- és kormányhatározatokban megjelölt feladatok következetes végrehajtására kell összpontosítani Bumeráng Távolsági autóbuszjárat. A le- és felszállás után máris robog tovább a tetszetős panoráma. Négy fiatalember ül egy csoportban. Jókedvűek. — Csabára kérek jegyet — szól a kalauznak az egyik. A fiatalember pontosan kiszá mítva, tízfilléresekben fizeti ki a 9,90-et. A kalauz szótlanul elteszi a pénzig — Békéscsabára kérek én is — szól a másik. Üjra az előbbi jelenet. A harmadik már kuncogva mondja. „ — Csabára... — s kitör belőle a nevetés. Ö is tízfilléresekkel fizet. \ — El kell fogadni a pénzt a kalauz elvtársnak — tudálékoskodik a negyedik. A kalauz szó nélkül elteszi a pénzt. — .Békéscsabára lesz szíves — mondja az előbbi legényke, s ő már százassal fizet. — Úgyis fel kell váltanom ultizáshoz — fűzi tovább a gondolatot. A kalauz nyugodtságát mindenki csodálja. S visszaad a fiatalembernek tízfillért. — Egy pillanat — szólal meg udvariasan, s elindul a kocsi elejébe. Hamarosan hozza magával a visszajáró 90 forintot. Rollnikba csomagolt tízfilléreseket ad át. — Maga mondta, hogy a pénzt el kell fogadni! — mondja mosolyogva. — Segítek magán, lesz aprója az ultizáshoz. Neki is van humorérzéke. Szekeres András 3 rnämmm 1975. AUGUSZTUS 19-
