Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
N Méltányossági segély Több tízmillió forint kórt okoztak a felhőszakadások Korábban már többször hírt adtunk lapunkban arról, hogy a júliusban bekövetkezett felhőszakadások milyen súlyos károkat okoztak megyénkben is Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának szakemberei — a mielőbbi rendezés érdekében — más megyéktől kért munkaerő-segítséggel azonnal hozzáfogtak a károk felméréséhez. Tájékoztatást kértünk Szabó Andrástól, az Állami Biztosító megyei igazgatójától, hol tartanak a kárfelméréssel és azok rendezésével? — Sajnos a lehullott nagy mennyiségű csapadék szinte árvízhez hasonló károkat okozott megyénk egész területén, főleg a mezőgazdaságban. Bár a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek csak egy része rendelkezik vízkár-kiegészítő biztosítással, több mint 60 ezer hektáros területről történt kárbejelentés. Más megyéktől is kértünk szakember segítséget, de még így sem tudtuk eddig befejezni teljesen a károk felmérését, s így mindenre kiterjedően nyilatkozni sem tudunk a károk pontos végösszegéről: Egy biztos: több tízmillió forint lesz kárkifizetési kötelezettségünk. — Es ml a helyzet a lakóházakat ért belvízkárokkal? —A lakóépületeknél jelentkező problémákkal kapcsolatban kevesebb jót tudok elmondani. A jelenleg érvényben levő biztosítási kötvények sajnos nem tartalmaznak belvízkárosodással összefüggő kártérítési kötelezettséget. Még felhőszakadásból bekövetkezett lakóépületi kárnál is csak akkor van fizetési kötelezettsége az Állami Biztosítónak, ha a lakóépület vagy annak fala összeomlik. Meg kell azonban jegyeznem: a rendkívüli helyzetre való tekintettel az Állami Biztosító'vezérigazgatójának hozzájárulásával méltányosságból engedélyeztük minden olyan családnak a kétezer forintos gyorssegély kifizetését, amelyek a felhőszakadás miatt olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy a hatóságnak kellett elrendelni kiköltöztetésüket. Természetesen nekik is csak abban az esetben* fizetjük ki a gyorssegélyt, ha valamilyen lakásbiztosítással rendelkeztek. B. O. Friss zöldtakarmány a tehenészetnek ÍJIést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken tartotta első munka- úlését az újjáválasztott Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, s elfogadta a népi ellenőrzési bizottságok ügyrendjét. A KNEB megtárgyalta és beható vita után elfogadta a népesedéspolitikai feladatokról szóló 1973. évi kormányhatározat végrehajtásának ellenőrzéséről készült jelentést. A népi ellenőrök a fővárosban és 15 megyében 400 vállalatnál és szövetkezetnél, tanácsoknál és intézményeknél vizsgálták a nagy- jelentőségű határozat végrehajtását. Ismeretes, hogy az 1960-as években a születési arányszám alacsony volt hazánkban. Ebben a gyermekgondozási segély bevezetése és az átfogó nő-, csalódás más szociálpolitikai intézkedések hatására a legutóbbi bMsMBSSI 1975. AUGUSZTUS 2. években változás következett be. Tavaly az előző évhez képest 30 000-rel nőtt az élve született gyermekek száma, s ebben az évben is hasonló születésszám várható. A jelentés rámutat a születések számának emelkedésével egyidejűleg fölvetődött problémákra is Kitér például arra, hogy az óvodai hálózat gyors fejlesztése ellenére az óvodáskorúaknak Budapestien 75. a városokban 67, a községekben, 56 százalékát tudták csak felvenni az elmúlt évben. A KNEB a vizsgálat megállapításairól tájékoztatja a kormányt és az illetékes pártszervekat. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a felsőoktatási intézmények szerződéses tevékenységének és a kivitelezett munkák hasznosításának vizsgálatáról készült jelentést. Végül jóváhagyta a bizottság egy közeljövőben induló vizsgálat programját. Eszerint megvizsgálják a 44 órás munkahétre való átállás tapasztalatait a kereskedelemben és hatását a lakosság áruellátására- (MTI) A. Felsőnyomási Állami Gazdaság II. számú, Kereki üzemegységében 300 tehenet fejnek. A jó tejhozasn titka a friss zöld- takarmány, melyet mindennap Nyári Sándor traktoros és Nyári György takarmányos biztosít (Fotó: Veress Erzsi) Közérdeklődésünk az utóbbi években — akarva-akaratla- nul — kiszélesedett. Ma már aligha akad felnőtt, dolgozó ember az országban, aki ne tudna egyet-mást a határokon túli gazdasági fejleményekről, a tőkés országokban és a világpiacon érvényesülő inflációról, az árrobbanásról, . a nyersanyagQk és ipari készítmények megváltozott árarányairól, azokról a gondokról és nehézségekről, amelyeket a világméretekben érvényesülő gazdasági, jelenségek, tendenciák okoztak, váltottak.ki. Mindezekről ma már sokan tudnak, de 1 úgy tűnik, hogy nem eleget. Amikor a világpiaci árrobbanás kibontakozott, gazdaságpolitikánk azt az álláspontot képviselte — se tekintetben .azóta sem változott —, hogy minden lehetséges módon és eszközzel óvni, védelmezni kell a magyar gazdaságot a káros hatásoktól. A védelem fő eszköze a költség- vetésből folyósított importártámogatós, amelynek összege rövid néhány esztendő alatt — szinte hihetetlen — huszonnyolcszorosára! emelkedett. Bár az idei év kezdetén részleges termelői árrendezés történt, a költségvetés 1975-re majd 20 százalékkal volt kénytelen növelni a támogatás összegét, amelynek előirányzata — korántsem biztos, hogy elegendő — most már 33 milliárd forint. Ez a hatalmas összeg arról tanúskodik, hogy a januári részleges termelői árrendezés csak egyes árarányváltozásokat érvényesített, az importanyag- és az energiafelhasználás a népgazdaságnak változatlanul többe kerül, mint ahogy azt a felhasználók, a vállalatok és a fogyasztók érzékelik. Ha írnss baj realitásérzékünkkel, ha nem akarjuk el- ,tompítani azt, kell, hogy foglalkoztasson bennünket á kérdés: meddig és miből finanszírozhatja a költségvetés a hazai árak védelmét? Ennek a funkciónak és eredményének — az árszínvonal viszonylagos stabilitásának — óriási a társadalmi, gazdasági jelentősége, bár hátrányai is Jócskán vannak. A meddig? — kérdésnek az az alapja, hogy a belső árak védeí- mezése évről évre nagyobb összeget emészt fel — ebben az évben várhatóan a költségvetés összkiadásainak legalább 10 százalékát — s a józan gondolkodás azt sugallja, ennek is van határa, amelyet már nem lehet átlépni. Erre a következtetésre jutunk akkor is, ha a miből? összefüggését vizsgáljuk. A közvélemény a költségvetést, amolyan „harmadik személynek” tekinti, amelynek az a dolga, hogy előteremtse a pénzt a szükséges kiadásokra, a beruházásokra, a társadalombiztosításra, az oktatásra, s ha kell, a belső, árrendszer védelmére. Á miből? és honnan? gondjának megoldását a társadalom nem firtatja, ázt a költségvetés, a pénzügyminiszter gondjának, feladatának véli. a költségvetés azonban nem „harmadik személy”, avagy olyan valami, amely független a gazdaságtól, a társadalomtól. Bevételei tőlünk származnak, a vállalatok, a szövetkezetek és az állampolgárok adó- és illetékbefizetéseiből; a költségvetés minden kiadását a gazdaság, a dolgozó, az értékalkotó társadalom finanszírozza. Ha a költség- vetés, a gazdaság és a társadalom valamilyen célra a tervezettnél, a lehetségesnél többet áldoz, annak fedezetét másmilyen társadalmi-gazdasági céljaink, kiadásaink szűkítésével, avagy a közös kasszába való befizetéseink növelésével lehet megteremteni. Tehát nemcsak a meddig? hanem a miből? kérdésben is mindannyian — a vállalatok és a szövetkezetek, az állampolgárok pedig termelő és fogyasztói mivoltukban egyaránt — érdekeltek vagyunk. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a világpiaci árváltozások anyagi-pénzügyi terheit tulajdonképpen eddig sem az államkassza, hanem gazdaságunk-tórsadalmunk egésze viselte — amelynek a kasz- szát rendszeresen meg kell töltenie, hogy amikor szükséges, kivehessen belőle i— s nincs olyan csodaszer, pénzügyi megoldás. amely ez alól bennünket mentesíthetne. . Garamvölgyi István Fél év alatt 3 millió 700 ezer csibét értékesített a BARTÓV A mezőkovácsházi járás Termelőszövetkezeteinek Baromfi- tenyésztő, Keltető és Értékesítő önálló Vállakózása (BAB.TÖV) az első fél évben hat millió tojást Vásárolt fel, ami az éves terv 58 százaléka. Több mint három millió 700 ezer húshasznosítású csibét értékesített,, két és fél százalékkal többet, mint tavaly hasonló időszakban. Az árbevétele 25 millió, a nyeresége pedig 600 ezer forint volt flz „ÍFOR" lájékozlalója Értesítjük t. közületi vásárlóinkat, hogy 1975 augusztus 4-ével új üzemanyag-utalványokat rendszeresítünk a 86-os autóbenzin, a 92-es szuperbenzin és a 98-as extra szuperbenzin beszerzéséhez. A jelenleg érvényes üzemanyag-utalványokat a saját töltőállomásaink és telepeink, valamint a viszonteladói helyek 1975. augusztus 3-án 24 óráig váltják be. Tájegységi központ jainT telepeink már júliusban megkezdték a régi utalványoknak új utalványokra történd kicserélését, illetve é régi utalványok visszaváltását, kezelési költség-felszámítása nélkül. Kérjük t. fogyasztóinkat, hogy elsősorban az utalványcsere lehetőségével éljenek, és a nem kontingentált fogyasztók is csak nagyon Indokolt esetben folyamodjanak visszaváltáshoz, illetve új utalvány vásárlásához ebben az időszakban. Az új utalványok kizárólag 10 literes címletűek, a beváltás alkalmával szükség esetén darabolhatók. Viszonteladóinktól legkésőbb 1975. augusztus 15-lg fogadunk eä beváltott, jelenleg érvényes utalványokat. AFOR ÁSVÁNY OLAJ-FORGALMI VÁLLALAT Az előző évekhez képest kimagasló eredmény elsősorban a jé szervezésnek és a dolgozók gondos munkájának köszönhető. A másbdik fél évben a termelési és az értékesítési terv hasonló az első félévihez. A dolgozók a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukban vállalták, hogy év végéig 246 ezer forint értékű csomagolóanyagot, különböző fogyóeszközt és energi- giát takarítanak meg. A következő években jelentős fejlesztéssel —■ korszerű gépekkel és berendezések beszerzésével — évi 10—12 millió csibe keltetését tervezi a BARTÖV. Megnyílt a szolnoki kiállítás Szolnok Tisza-parti városrészében pénteken ünnepélyesen megnyitották a város" 900 éves jubileuma alkalmából rendezett megyei ipari és mezőgazdasági kiállítást. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a jubileumi kiállítás hivatott bemutatni a megye egész gazdaságának szocialista fejlődését. Az évente húszmilliárd forint értékű ipari és tízmilliárd forint értékű mezőgazdasági terméket előállító megyén kívül a szomszédos Hajdú, Békés, Csongrád és Szabolcs megye egyes ipari vállalatai is bemutatják tartós fogyasztási cikkeiket (MTI)
