Békés Megyei Népújság, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
Könyvtár és ifjúsági klab Klsmegyeren Békéscsabáról Kondoros felé haladva JÓ ötkilométernyire a várostól a volt kismegyeri iskolát most alakítják át. A csabai Lenin Tsz tanyavilágában fekvő épületet a gazdaság, építőbrigádja hozza rendbe. A megyei könyvtár kétezer kötetnyi fiókkönyvtárat nyit meg itt, s a Lenin Tsz KISZ-szervezetének irányításával itt alakult meg júniusban a kismegyeri Ifjúsági Klub. Aa alakuló összejövetelen december végéig szóló klubprogramot készítőitek, amely politikai, kulturális és sportigényekhez igazodik. Egyebek közt megjelöli, hogy a klubtagok a KISZ-szervezettel közösen augusztus 16-án vasat gyűjtenék, 24-én pedig sportnapot rendeznek, melynek keretében vendégül látják más gazdaság KISZ-alapszervezetét. Ez alkalomból tartanak szellemi totót, tollaslabda-, pingpong-, asztalifoci-vetélkedot, sakkversenyt és futballban is megmérkőznek A fél év során a klub rendez pol-beat estet, a Szojuz —Apollo-programról előadást, Békéscsaba felszabadulásának évfordulója alkalmából vetélkedőt; más klubok részvételével szellemi árverést, s kirándulást a szarvasi arborétumba. Az ősz folyamán a klubtagok az arra rászoruló szövetkezeti tagnak letörik a háztáji kukoricáját. A klubélethez több tárgyi feltételt már biztosítottak, nevezetesen tévét, lemezjátszót, magnót, s különböző játékokat. A gazdaságban ezenkívül most építenek sportpályát, s hozzá öltözőt is, melyet ebben az évben szeretnének átadni. Japánból Kazincbarcikára Begfténlézem.. Ugyan miből? Az újságíró foglalkozásából következik, hogy sokféle emberei találkozik. Sokféle ember, sokféle vélemény. A leg- gyakrabb kérdés mostanában az, hogy X, Y-nak miből telik a rongyrázásra? Jegyzetfüzeteimben lapozgatva, rábukkantam néhány pártértekezleten elhangzott felszólalásra. Itt a kommunisták élesen szóltak a magatartásbeli fogyatékosságokról. Beszéltek a valódi, vagy vélt. hatalommal való visszaélésről, a „velem úgysem történhet semmi” — teljesen alaptalan elbizakodottságról; a szerzett anyagi javak feltűnő fitogta- tásáről és arról a lenézésről, melyet egyesek kifejezésre juttatnak azok iránt, akiknél nem szaladt meg a „paci”, hanem csak úgy morálisan lépdel. Állítom, nincsen abban semmi kivetni való — mondották többen a nevezett értekezleteken —, ha valaki kiemelkedő tudományos vagy az átlagnál társadalomnak többet nyújtó szakmai munkája után az átlagnál több jövedelemhez is jut. Megérdemli, megdolgozott érte. Ezt mindenki megérti. Szóvá sem teszik, ha a nagyobb jövedelemből hétvégi pihenőházat vásárol, háztartását gépesíti vagy útjait saját gépkocsijával járja. A baj ott kezdődik, amikor ezeket az összegeket érzékelhetően különböző ügyeskedéssel, manőverekkel teremti elő. Az ilyen magatartást, nemcsak a társadalmunk együttélési szabályai, hanem a büntető paragrafusok is félreérthetetlenül tiltják! Bizony, bizony — és itt nagyon igazat kell adnunk az esetek szóvétevőinek — ilyen ízű cselekedeteknél helyes lenne gyakrabban megkérdezni egyeseket: na, de kérem, miből lelik! Kazincbarcikára a PVC III. építkezéséhez megérkezett a Japánból rendelt hat darab polimeri- zációs autokláv első két darabja. Hamburgig tengeren jött, majd Prágáig folyami hajó hozta. Ott trélerre rakták és közúton hozták az értékes rakományt. A saválló acélból készült kettősfalú tartályok 135 köbméteresek, egyenként 66 tonna' súlyúak. (MTI Fotó: Herényi László felv. — KS) ■■■■■■■EZCRBBSissaaEsissaassssB Iz idén másodszor Mesterségünk címere-országos vetélkedő Az elmúlt tanévben nagy sikerrel megrendezett országos rádiós pályaválasztási vetélkedő után újabb vetélkedőre készül az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (OPTI), a Magyar Rádió és a Pajtás című hetilap. Most azok a megyék — szám szerint hét — kapnak részvételi jogot, amelyek tavaly csak figyelői voltak a vetélkedősorozatnak. Ezúttal Békés megye is az indulók közt szerepek A Mesterségünk címere elnevezésű 1975—76-os országos rádiós pályaválasztási vetélkedő minden versenyző megyénél más időpontban kezdődik. A Békés megyei résztvevők számára a pályázati felhívás szeptember lfl-én, szerdán jelenik meg a Pajtásban. Megyénkben a rádiós pályaválasztási vetélkedői a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, munkaügyi osztálya és a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szervezi. A vetélkedőn olyan tíztagú, hetedik—nyolcadik osztályos úttörőőrsök indulhatnak — iskolánként egy-egy őrs —, akik a nevezési lap mellett egy albumot is beküldenek. A vetélkedő tárgya megyénkben , az Orosházi Üveggyár és az üveggyártóautomata-gépész szakma. A rendező szervek és az üveggyár segítségével valamennyi, versenyző őrs ellátogathat Orosházára, a gyárba. A gyárlátogatás célja az, hogy az ott szerzett ismeretek alapján a gyár életét, a meghatározott szakmát beiputató színes, ötletes albumot elkészíthessék. A nevezési album elküldése után a zsűri bírálja él, melyek sikerültek a legjobban. A legötletesebb munkák alkotói október 16-án, csütörtökön megyei elődöntőn szerepelnek. Az innen kikerülő első három őrs vehet részt azután október 17-én a valószínűleg Orosházán megrendezendő döntőn. Mindkét alkalommal a játékvezető Vajek Róbert, a rádió munkatársa lesz. Végül* 1976. januárjában kerül sor a látványos országos gálaestre, amelyet a rádió és a televízió is közvetít. A vetélkedő folyamán sok segítséget ad majd az Orosházi Üveggyár Híradójának külön kiadása is az ismertető cikkekkel. A kiadványban szerepel az Érdemes a fejetek tömi című ro-' vat rejtvényekkel, fejtörőkkel, munkáltató jellegű feladatokkal, amiket egyénileg megfejtők is beküldhetnek a PTI-nek. A szervező munka megkezdődött, készülnek a stencilezett benevezési lapok. Most már csak a pajtásokon a sor, szeptemberben várják a jelentkezéseket. P. J. A Béke és Szocializmus új száma A kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata júliusi számában szerkesztőségi cikkben köszönti a vietnami nép történelmi jelentőségű győzelmét. Dinmuhamed Kunajev, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára cikkében ösz- szefoglalja azokat a roppant fontos tapasztalatokat, amelye- lyéket Szovjet-Közép-Ázsia és Kazahsztán népei az évszázados elmaradottságból a fejlett szocializmusba vezető úton szereztek. „A hadsereg osztályszerepe a szocialista társadalomban” címmel írt cikket Wojciech Jaruzelski hadseregtábomok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere. Részletesen elemzi a szocialista hadsereg funkcióit, kádereinek osztályösszetételét, ismerteti, hogyan érvényesül a hadseregben a párt vezető szerepe. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője az MSZMP káderpolitikájáról írt cikket A párt kádermunkájának tökéletesítését a tapasztalatok és a mai szükségletek alapján szocialista fejlődésünk követeM meg. A párt világosai! és egyértelműen meghatározta a politikai és szakmai vezetői alkalmasság kritériumait. ír továbbá a ká- 'dermunka demokratizmusáról és a hét egyik legidőszerűbb kérdésről; az utánpótlás bizto- sításáróL ,A Béke és Szocializmus szerkesztősége 1975. áprilisában a Kommunista Intemacionálé VII. kongresszusának 40. évfordulója alkalmából Prágában nemzetközi tudományos-elméleti szimpoziont rendezett „A kommunisták a demokratikus és antiimperialista egységéért vívott harcban” — témakörben. Erről is olvasható tájékoztató a folyóiratban. A Kner Nyomda gyomai telepe felvesz fiatal férfiakat GÉPMESTERI SZAKMÁRA ATKÉPZÖSNEK. Jelentkezni: Gyama* Kossuth u. 10.Munkaügyi csoport. aaaaaaasaai aBsasxsizxxsaxasszeaBzassssgsBassBcssixaxxxsxiEsxfiaeziaexsasassBBasassazzxass: PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (RE6ÉNY) 34. Egy hét múlva jötteki rá. Sür- gönyöztek a birodalomból,-hogy sima deszkalapok érkeztek. Máskor a megyei magtárt szállították volna a náci katonakonyhára. No, ebből nem esztek, határozott a munkásotthon tanácsa. Valahogy úgy adódott, hogy az ellenállás egyik vezérkara a munkásotthonban verődött össze. Négyen voltunk. Meglocsoltuk benzinnel, petróleummal a búzát, meg a liszteszsákokat. Elkaptak. Nem is a németek, sajnos magyarok voltak. Két tábori csendőr, két légós léhűtő. Városi tisztviselők. Bevitték a rendőrségre, onnan pedig átszállítottak a Gestapóra. Akkor már volt olyan is a városban. Nem sokat teketóriáztak akkoriban az ilyen esetekkel. Még arra sem adtak időt, hogy a családtól elbúcsúzkod- junk. Feldobtak egy meseautóra, vittek bennünket. Egyik fogházból ki, a másikba be. Aztán minden magyarázat nélkül hazaengedtek. Észrevettem, hogy követnek, rajtam vannak, mint az árnyékok. — Tudjátok miért? Szerették volna, ha a nyomomban felgöngyölítik az egész ellenállást Akkor már határozott, elég erős csoportok dolgoztak az egész megyében. A feleségem, nyugodtan, ügyesen értesítette az egyik elvtársamat. Vigyázzanak, kerüljék el a házunkat, mert a kopók figyelnek. Nem tudták légyfogónak használni, hát mit tehettek. Kivittek munkaszolgá-“ latosnak. Előbb vasútépítéshez, a Kárpátok alá. A híres húsdarálóba, a 350-es munkaszolgálatos ezredhez kerültem. Különleges büntető osztag volt. A keretlegények úgy vadásztak ránk, mint a dúvadákra. A szerencsétlenek. Azt hitték, ha gyorsabban fogyasztanak bennünket, akkor hamarább kikerülnek a bajból, hamarabb haza- küldik őket. Fogyasztottak is. Célba lőttek az emberekre, mint a nyúlakra. ötszázan kezdtük a munkát a kőbányában. Százan maradtunk 1944. tavaszára. Akkorra Ukrajnában már szorult a nyakukon a hurok, kitalálták, hogy velünk is lehet fedezni a nácikat. Golyófogónak mi is jók vagyunk. Engem beosztottak egy tábori tüzéralakulathoz. Telefonos lettem, majd szakács. Nem sokáig. Egy pesti gyerekkel, ma is él, már ezredes, összepáktál- tunk. Elhatároztuk, hogy fogságba esünk. Nem volt az olyan egyszerű, ahogyan elképzeltük. Mégis sikerült. Előbb a partizánokhoz jutottunk. Kifaggattak. Mondtuk, hogy * legszívesebben beállnánk a harcolók közé, mert nekünk elegünk van a németekből. Hogy miért? — Egy napon, ez még a Kárpátokban' volt. Két munkaszolgálatos megszökött. Egy napig semmi hír nem volt róluk. Másnap összecsődítették az egész tábort, erős őrizet alatt felsorakoztattak a kőbányában. Elővezették a két szökevényt. Az egyik egy zsidó gyerek volt. Semmi vétke nem volt. Csak az volt ellene a kifogás, hogy zsidó. A másik egy elvtársam, szaktárs. Nyomdász volt. Kaposvári fiú. Derék, nagyszerű ember, kitűnően értette a szakmát. Azért került a haláldivízióba, mert röplapokat készítettek a nyomdájukban. Az volt rányomva: Halál a német megszállókra! — Felsorakoztunk, a parancsnok kiállt középre. Kedvesen’ megszólított bennünket. „Mocskos disznók! Ki nem akarja látni, amikor ezeket a gazembereket agyonlőjük?” Négyen emelték fel a kezüket. Olyan volt ebben a táborban az ember, mint a béna. Soha nem tudta, mit kell tennie, soha nem tudta, milyen cselekedetével hívja ki maga ellen a sorsot Ök négyen kivívták. — Kilépni! Álljatok melléjük! Nem lesz alkalmatok látni. Előbb ti dögöltök meg! Van még valaki, aki nem szívesen látja? — Senki nem volt. Akkor engem szólítottak. Nágel! Kilépni. No, Franci! Mondtam magamban. Búcsúzkodi az élettől
