Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
A munkaverseny eredménye* 90 nap előny A Metro H. -vonalának építői á kongresszusi munkaverseny második szakaszában újabb nagyszerű mnnkasikert értek el: három hónappal a határidő előtt befejezték a Klinikák mélyállomás szerkezeti építését. Az ötalagutas megállóban jelenleg 4 124 méteres peronszakaszokat betonozzák (MTI Fotó — Bara István felv — KS) wwiHnanminnnniinniinnmBiiiimnnniminnHmiMimnii« Növekszik a magyar-bolgár turistaforgalom A Bulgáriába látogató magyar turisták száma az elmúlt évi 78 000 helyett az idén előreláthatólag a százezret is meghaladja. v Hazánkban Is több bolgár turista tartózkodik most a megszokottnál, többségük csoportosan autóbusszal érkezik, s Budapesten kívül Szegedre és Pécsre látogatnak el közülük sokan. Néhány — főként veteránokból álló — turistacsoport a különböző helységek bolgár hősi emlékmű-vét is érinti magyarországi körútja során «HiiBBinHiniiiHiimnuinunmniifiMiHniHinmiHiiunnuHniuHiui^ gozótí különféle érdekképviseleti fórumaik útján, saját fontosnak és racionálisnak ítélt szükségleteik alapján tudatosan beleszóljanak a társadalmi termelés központi, közép- és egyéb szintű megtervezésébe. E szempont a szocializmus egyik kritériumának tekinthető. Érvényesítésekor azonban legalább két problémával kellett — és kell — szembenéznünk. Jól ismert egyfelől az, hogy a társadalmi érdekek és szükségletek alakulásába előre nem látható, ki nem számítható tényezők óriási tömege „belejátszik?’. Lehet itt beszélni a gazdasági élet változásairól, a technikai fejlődésről, a külkapcso- latok alakulásáról, a világ- és belpolitikai események hatásairól. E tények ugyanis amellett szólnak, hogy — a széles értelemben vett — fogyasztói érdekeknek, s éppígy a társadalmi termelőegységek tevékenységének mindenre kiterjedő és mindent átfogó központi megtervezése és szabályozása kivitelezhetetlen valami. Ezért szükséges a piaci kategóriák némelyikének felhasználása a szocializmusban, ez — is — magyarázza a vállalati önállóság viszonylagos növelését, a központi mutjatók csökkentését, stb. E z a szükségszerűség azonban — más oldalról — elválaszthatatlan a dolgozók, a termelői kollektívák érdek- képviseleti fórumainak, beleszólási lehetőségeinek kialakításától. Ami azonban mindaddig csak általánosság marad, amíg nem latjuk be, hogy társadalmunk termelői kollektívái a termelés más és más pontján elhelyezkedve más és más szempont — érdek! — alapján vitathatják a megtermelt Javak előállításának és elosztásának konkrét módozatait. Erről beszéltünk írásunk elején, arra utalva, hogy más és más társadalmi csoportok eltérő módon fémek hozzá azokhoz az intézményekhez, ahol társadalompolitikai intézkedéseket hoznak, ahol döntenek. Döntenek az iskoláztatásról és a pályaválasztásról, a szabad idő eltöltésének, avagy a lakások elosztásának konkrét formáiról. Jól tudjuk, hogy ezéken a területeken is összeütközhet egymással a gazdasági racionalitás és a tánsadalmi hasznosság, a társadalmi érdek szempontja. Ä társadalmi érdekek figyelembevétele azonban megvalósíthatatlan az érdek- képviseletek különféle, a „visz- sza csatolást" szolgáló szférái nélkül. A tudatos, aktív társadalompolitika és az érdekkifejező funkciót teljesítő intézmények létezése elválaszthatatlan egymástól. Amennyiben sikerül a társadalmi csoportok szükségleteit társadalompoliti- kailag közvetíteni és kifejezni, úgy és csakis ezen az úton a dolgozók számára tapasztalha- tóvá, kézzelfoghatóvá lesz, hogy egyéni érdekeik összefüggenek a társadalom egészének érdekeivel. i Papp Zsolt Ki kapja a családi pótlékot? Beszélgetés a társadalombiztosítási törvényről Sorbán János igazgatóval Ez év július 1-ésn lépett eietbe az új társadalombiztosítási tör1- I vény, valamint a végrehajtásról | szóló kormányrendelet és SZOT- j Szabályzat. Mindez kézzelfogha- | tó bizonyítéka annak, hogy ha- j zánkban a munkáshatalom erő- ) södésével, a népgazdaság fejlő- j désével párhuzamosan gyara- j podnak az emberek életét megkönnyítő vívmányok is. A tör- j vény és a rendelet végrehajtá- j sával és egyes szabályainak ér- j telmezésével kapcsolatban több olvasónk kérdéssel fordult szer- | kesztőségünkhöz. Közülük né- | hányra választ kértünk Sorbán Józseftől, a Békéscsabai Társa- j dalombiztosítási Igazgatóság ve- j zetőjétől. \ — A törvény szerint biztosi- j tottak a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek, " mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek tagjai, a j munkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzők. Ezen kívül még kikre terjed ki a társa- ; dalotnbiztosítás? Kaphat-e valamilyen ellátást az, aki társadalmi munka végzése során balesetet szenved? — Hazánkban a lakosság síi» | százaléka társadalombiztosítási | ellátásra jogosult. A Miniszter- j tanács a biztosítottak körét ki- | terjesztette. így július 1-től kiterjed a biztosítás a gépjármű- képző munkaközösségek tagjaira, a munkaviszonyban nem ál- | ló előadóművészek és művészeti : oktatókra, az alkalmi fizikai munkát vállalókra, az ösztöndí jas aspiránsokra, doktorjelöltekre, valamint a javító-nevelőmunkát végzőkre. A bedolgozók csak akkor esnek biztosítás alá, ha keresetük a napi 10 forintot, vagy a havi 250 forintot eléri. Természetesen a járulékot fizetni kell. A kisiparosok és a magánkereskedők pedig báleseti ellátásra jogosultak, ha foglalkozásuk gyakorlása közben üzemi baleset éri őket. Kedvezőbben alakult a háztartási alkalmazottak társadalombiztosítása is. A biztosítás már akkor is kiterjed rájuk, ha a munkaidejük ugyanannál a munkáltatónál elérte a heti 24 órát. A társadat- j mi munka jelentőségét és fokozott megbecsülését juttatja kifejezésre az a rendelkezés, hogy j baleseti ellátást biztosít a tör- > vény azoknak is, akiket a köz- érdekben kifejtett -társadalmi munka végzése során ért bal- ! eset. Például, ha egy munka- j viszonyban nem álló háziasz- ! szonv lakóterületén társadalmi munkát végez és eközben baleKözleked és építő ÜZEMMÉRNÖKÖKET keresünk felvételre MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ. továbbá FŐÉPÍTÉS VEZETŐI munkakörökbe. Útépítési és fenntartási, hídépítési és fenntartási szakon végzettek és i gyakorlattal rendelke- | zők előnyben. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, részletes önéletrajz benyújtásával. Közúti Építő Vállalat, Kecskemét, Bocskai u. 5. Személyzeti osztály ummasss 3 m5 JÚLIUS 9 seiet szenved, társadalombiztosítási ellátásra lesz jogosult. így baleseti járadékot, illetve rokkantsági nyugdíjat kaphat. — Eddig a családi pótlékot akkor is a szülő kapta, ha gyermekét nem a saját háztartásában tartotta el. Július t- lől viszont családi pótlékot csak az a biztosított kapja meg, aki saját háztartásában gondoskodik a gyermekről. Mi az eljárás akkor, ha a szülők elválnak és a gyermek annál marad, akinek nincs biztosítása? Mennyi családi pótlékot kapnak a termelőszövetkezeti tagok? Mit ért a rendelet mezőgazdasági dolgozó alatt? Rájuk milyen szabályok vonatkoznak. A családi pótlék csak annak folyósítható, akinek háztartásában két gyermek él. Tekintet nélkül arra, hogy a gyermekek után á szülő, vagy más személy fizet-e tartásdíjat. Az eddigi szabályok lehetővé tették, hogy ha a szülő gyermekét más személynél helyezte el és ha a gyermek eltartásához legalább a havi családi pótléknak megfelelő összeggel hozzájárult, a családi pótlékot ő vehette fel. Ez gyakorlatilag annyit jelentett, hogy a szülő a gyermektartási díj fizetési kötelezettségének a családi pótlékból tett eleget. A jövőben még kivételes esetben sem fordulhat elő, hogy családi pótlékot olyan személy részére folyósítsanak, akinél gyermek nincs. Sok probléma és feszültség oldódik meg azzal az új rendelkezéssel, hogy a családi pótlékra jogosító gyermekek számának a megállapításánál a szülő vérszerinti és örökbefogadott gyermekét egyaránt figyelembe veszik. Tehát akkor is, ha nem él valamelyik gyermek a háztartásban. A korábbi rendelkezés szerint, ha egy kétgyermekes házaspár elvált és mindegyiknél égy-egy gyermek maradt, úgy az apa jogosult volt egy gyermekére a családi pótlékra. Az anya a nála levő gyermek után viszont csak abban az esetben kapta meg a családi pótlékot, ha egyedülálló volt. Július 1-től mindkét szülő esetében a gyermekek számának megállapításánál figyelembe kell venni a vérszerinti gyermeket. A családi pótlék tehát akkor jár, ha az egyik szülő rendelkezik a biztosításhoz szükséges idővel, a másik pedig a jogosultság egyéb feltételeivel. Ha viszont a gyermek olyan különélő szülő háztartásában van, aki a szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, a családi pótlékot a másik szülő jogán kell megállapítani a közös gyermek után. Változott a családi pótlek megállapításának időpontja is. Július 1. előtt, ha a családban gyermek született, vagy egyéb okból került a háztartásba, a pótlék csak a következő hónaptól járt. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ha a hónap elején született a gyermek, csak két hónap elteltével kapott először családi pótlékot a szülő. Az új törvény szerint a családi pótlékot amiak a hónapnak az első napjától kell megállapítani, amelyben a gyermek született, illetve a dolgozó háztartásába került. Emelkedett a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak folyósított családi pótlék. A szövetkezeti tagok eddig gyermekenként 50 forinttal kevesebb pótlékot kaptak, mint a munkások, alkalmazottak. Július 1-től ez a különbség megszűnt. Ezzel a munkaviszonyban álló dolgozók és a szövetkezeti tagok családi pótléka azonos lett. Mezőgazdasági biztosítottakon július 1-től a természetes személyek által (egyéni gazdaságokban, háztáji gazdaságokban) foglalkoztatott dolgozókat kell érteni. Társadalombiztosítási járulékot a munkában töltött és azokra a napokra kell fizetni utánuk a munkáltatónak, melyekre munkateljesítés nélkül is bért fizet. 1976. január 1-től a bélyeglapos biztosítás megszűnik. Ezt követően rájuk is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az alkalmi munkásokra Azaz a munkáltató . köteles lesz havonta bejelenteni a biztosításban töltött napok számát. Ennek alapján kapják a családi pótlékot. — Többen érdeklődtek, hogy kiknél számítják be munkavégzés nélkül biztosításban töltött időt? Milyen esetekben .jár családi pótlék a biztosítás megszűnése után? — A biztosítás megszűnését követően azt az időt, amely alatt a volt biztosított gyermek- gondozási segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi, gyermekágyi segélyben részesült, avagy keresőképtelen volt, de táppénzre az előírt biztosítási-idő hiányában nem volt jogosult, továbbá a mezőgazda- sági szövetkezetek betegségi, szülési segélyezettjei, valamint azok, akik katonai szolgálatot teljesítenek, családi pótlékra jogosultság szempontjából úgy kell elbírálni őket, mintha a megszűnt biztosítás folyamatosan fennállt volna. Vagyis családi pótlékra jogosultak. Ám. például katonai szolgálatot csak akkor lehet figyelembe venni, ha a. bevonulás hónapjában, vagy a megelőző hónapban a családi pótlékra jogot adó időt a bevonuló megszerezte. — Jelentős a reformintézkedése a törvénynek, hogy az 1929. utáni munkaviszonyban töltött időt akkor is szolgálati időnek kell tekinteni, ha a dolgozóra a kötelező öregségi biztosítás nem terjedt ki. Ez az új szabály a volt mezőgazdasági munkásokat, gazdasági cselédeket és napszámosokat kedvezően érinti, mivel az ő munkaviszonyban töltött idejüket a törvény hatálybalépéssel együtt férfiaknál csak 1939. január 1-től, nőknél pedig 1945. szeptember 1-tol lehetett szolgálati időként számításba venni. Vajon ezeket az éveket milyen bizonyítékok alapján veszi figyelembe a nyugdíjfolyósító intézet? Ez a rendelkezés vonatkozik-e a már nyugdíjban levőkre is? — Azokban az esetekben, amikor a nyugdíjjogosult nem állt biztosítási viszonyban, munkaviszonyát, illetőleg a munkavégzést igazolnia kell. Bizonyításként szolgálhatnak az egykorú okiratok, munkaszerződések. A végrehajtási rendelet szerint egyéb hitelt érdemlő módon is lehet igazolni a munkában töltött időt. Tehát tanúkkal is. Az egykorú okirati bizonyítékok alapján szolgálati időként kell figyelembe venni a mező- gazdaságban, avagy erdőgazda ságban foglalkoztatott dolgozóknak, gazdasági cselédeknek, gazdasági munkásoknak, napszámosoknak az 1939. előtt munkaviszonyban töltött idejét. Bizonyító okiratnak számít a helyi tanácsok vb-titkárainak a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését feltüntető hatósági bizonyítványa. A tanácstitkárok, ha más Okirat nem áll rendelkezésükre, a munkaviszonyban töltött idővel kapcsolatban tanúkat hallgathatnak meg. S az ő vallomásuk alapján állíthatják ki a hatósági bizonyítványt. Az 1929. és 1938. december 1. közötti munkaviszonyban töltött időt csak azoknál lehet figyelembe venni, akik ez év július 1. után kérik nyugdíjuk megállapítását. A társadalombiztosítási törvénynek ugyanis nincsen visszaható hatálya. Serédi Janos
