Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

Gyümölcsöző magyar—bolgár kulturális kapcsolatok

A Bulgária és Magyarország közötti kulturális együttműködés az 1948-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítési egyezmény szellemében fejlődik. A kulturális együttműködés nagyobb része kétéves terveken és a bolgár—magyar kulturális intézmények — alkotó szövetségek, felsőoktatási szervek között közvetlen szerződésein belül bonyolódik le.

Az együttműködésünket gazdagítja a két ország Szófiában és Budapesten megnyitott kulturális intézetei. Ezek a központok nemcsak a fővárosokban fejtenek ki széles körű munkásságot, hanem az országok más városaiban és falvaiban is.

Az egyezmények alapján évente kerül sor szakemberek cseréjére, kulturális rendezvények szervezésére, lényegesen tágulnak és gyarapszanak a két ország rádiói, a filmgyártás, az alkotó szövetségek és más kulturális intézmények kapcsolatai.

A könyvek rendszeres fordítása és kiadása révén a bolgár olvasók megismerkedhetnek Petőfi Sándor, József Attila, Madách Imre és mai magyar alkotók műveivel. A bolgár irodalom alkotásai olyan jeles fordítók, mint Nagy László és Juhász Ferenc közvetítésével a magyar olvasók ezreit nyerték meg.

A bolgár zeneművészet nagy népszerűségnek örvend Magyar- országon. Emlékezetes a szófiai Állami Operaház 1968-as budazi táncversenyeken résztvevő magyar szereplők mindig nagy népszerűségnek örvendenek. Felejthetetlen marad a zenekedfl Szovjetunió világviszonylatban az első helyen áll a kőolaj, a szón, a mangán és töbli más ásványkincs bányászatában

A Legfelsőbb Tanács ülése

A Szovjetunió Legfelsőbb Tavelők számára Ferencsik János j nácsának ülésszaka kedden délvendégszereplése Bulgáriában, a : ben a nagy Kreml palotában

Magyar Rádió és Tv szimfonikus zenekarának vendégszerpp- |

lése, a „Márciusi napok” elnevezésű nemzetközi fesztiválon Ruszéban.

Kapcsolataink jelentősek a képzőművészet területén is. A gyakori kölcsönös kiállítások a két ország klasszikus és modem művészeti képviselőinek alkotásait mutatják be. Magyarországon különös érdeklődést váltott ki a Műcsarnokban rendezett Vladimir Dimitrov-Majszto- ra festőművész műveinek kiálli-1 tása, a Budapesti Bolgár Kultu- j ralis Központban gyakran talál-1 koznak magyar és bolgár grafi- j kusok, festőművészek.

Siklóson 1967-ben nyílt meg az 1. bolgár hadsereg múzeuma, j Bulgáriában két múzeuma van J a bolgár—magyar barátságnak. I Az egyik Várna közelében — j az 1444-ben vívott történelmi harc helyén, ahol magyar, len- j gyei, bölgár és Európa más né- i peiböl összetevődő hadsereg harcolt Hunyadi János vezetésével a törökök ellen, a másik pedig Scmenben az a ház, amelyben Kossuth Lajos bulgáriai száműzetése idején élt.

Mindez csak egy kis része a bolgár—magyar kulturális

együttműködés sokoldalú megnyilvánulásának, amely a jövőa két kamara — a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács — együttes ülésével folytatta munkáját. Az elnökségben foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgor- nij, államfő, Alekszej Koszigin miniszterelnök, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője.

Az ülésszak központi napipesti vendégszereplése. Nagy si- i öen bizonyára még terebélyese" dik a két nép barátságának további elmélyítésére.

kerrel vendégszerepeitek Magyarországon a „Szvetoszlav Ob- retenov” énekkar, a „Bodra Szmjána” gyermekkórus es a szófiai kamarazenekar.

A bolgár közönség pedig lelkesen tapsolt a Magyar Állami Opera balett együttesének és a „Rajkó” népi együttesnek. A Várnában szervezett nemzetköFahmi nyilatkozata

Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter kedden kijelentette, hogy kormányát nagyon meglepte a BBC-nek az a jelentése, amely szerint Egyiptom és Izrael megállapodott volna a Sínai-félszigeten végrehajtandó újabb csapatszétválasztás feltételeiben. A külügyminiszter hangsúlyozta: kormánya mindeddig semmiféle újabb hírt sem kapott az Egyesült Államoktól, amellyel ebben a kérdésben kapcsolatot tart fenn. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Egyiptom álláspontja ma is ugyanaz, ami Kissinger márciusi közvetítő akciója idején volt.

Hasonló értelmű nyilatkozatot tett közzé az izraeli külügyminisztérium is. iUPI)

Argentínai helyzet

Argentínában folytatódik az általános munkásszövetség által hétfőn meghirdetett 48 órás általános sztrájk.

E válságos helyzetben Isabel Perón, az ország elnöke folytatja tanácskozásait a Miniszter- tanáccsal. A kormány továbbra is gyakorolja funkcióit, annak ellenére, hogy a sztrájk kezdete előtt néhány órával testületileg benyújtotta lemondását.

Az általános munkásszövetség közleménye szerint a kormány hajlandó teljesíteni a dolgozóknak azt a kérését, hogy tekintettel az inflációra és az állandó áremelkedésekre, emeljék a fizetéseket.

A finn kormány üzenete az európai biztonsági konferencia megnyitásáról

A Helsinkiben tartandó záró- mindig megoldatlan több kisebb szakasz -időpontjának kitűzése1 részprobléma. A finn kormány 1

renfhő,' 1* ■8 k • 8y ezé|-t a konferenciának küldött ,

Leniből az európai biztonsági

értekezlet második szakaszáról üzenetet küldjenek a finn kormánynak. a harmadik szakasz lebonyolítójának. Ezzel ellentétben az történt, hogy a finn kormány üzenete érkezett Génibe.

A fordított helyzet azért következett be, mert egyes államok az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszénak befejezését még mindig késleltetik.

Az elmúlt napokban lezajlott viták eredményei alapián egyre jobban megértek a július 28-ai kezdés feltételei.

' Néhány ország makacs gatartása miatt azonban

üzenetében kizárta a záróértekezlet július 28-i megnyitásának lehetőségét, minthogy már nincs elegendő ideje a technikai szervező munkára. Ezzel lényegében új helyzet állt elő.

rendi témája — a termeszed kincsek ésszerű kiaknázása — iránti érdeklődést jelezte, hogy a parlamenti ülésterem karzatán nagyszámú külföldi diplomata és újságíró foglalt helyet, s ott voltak a szocialista országok KGST-képviseleteinek vezetői is.

Az ülésen Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács elnökhelyettese mintegy egyórás beszámolót tartott a Szovjetunió természeti kincseinek hatékony kiaknázásáról, az ezzel kapcsolatos kormányintézkedésekről és a képviselők elé terjesztett alaptörvényről.

Tyihonov megállapította, hogy a Szovjetunió jelenleg a bányászati ipar világtermelésének egynegyedét adja és világviszonylatban az első helyen áll a kőolaj, a szén, a mangán és több más nyersanyag és ásványkincs felszínre hozatalában.

A szovjet ipar mai fejlettségi szintjén lehetővé vált a kurszki mágneses anomália körzete érckincseinek, feldolgozása is. Ezekről a készletekről Lenin már 1922-ben megjósolta, hogy feltárásuk fordulópontot jelent majd a kohászati iparban. Kiemelkedő szerepet játszanak a szovjet kohászatban a Krivoj Rog környéki vasérc- és szénlelőhelyek. A Kuznyecki, Karaganda], Pecsorai, Kanszko- Acsinszki szénmedencék a szénbányászat, a noriliszki és az al- táji színesfémbányák pedig a színesfémkohászat óriási tartalékait alkotják.

A Bajkál—Amur vasútvonal — mondotta Tyihonov a legjelentékenyebb új építkezések egyikéről — utat nyit Kelet-Szi- béria, a Távol-Kelet, Dél-Jakut- föld eddig nehezen hozzáférhető kincseihez.

A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban rámutatott, hogy a szovjet kormány korábban is nagy figyelmet szentelt a föld méhének ésszerű feltárására és az 1920-ban ezzel kapcsolatban első ízben kiadott lenini dekrétumtól kezdve számos intézkedéssel szabályozta a nyersanyagok és ásványkincsek kiak- I názását.

A természeti kincsek kiaknázásáról a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé terjesztett új össz-szövetségi és köztársasági kerettörvények mindenek előtt az ásványkincsek kizárólagos állami tulajdonának védelmét húzzák alá — mondotta Tyihonov. Szabályozzák a felhasználók jogait és kötelezettségeit, a feltárás és kiaknázás módját, intézkedéseket tartalmaznak a bányaipari dolgozók munkavédelmére, a környezetvédelmi érdekek szem előtt tartására és biztosítják az állami ásványkincs- és nyersanyagtartalékok egységes nyilvántartását.

Tyihonov megállapította, hogy a szovjet bányákban a készletek kihasználása jelenleg még nem teljes és az új törvén-ek egyik fontos rendeltetése, hogy a vállalatokat a legkorszerűbb, leggazdaságosabb technika alkalmazására ösztönözze. Előnyben részesítik például az ásványkincsek nyíltszíni kiaknázását. Jelenleg a bányászati ipar mintegy felerészben ezzel a módszerrel dolgozik. Távlatilag a cél az, hogy a szénlelőhelyek hozamának 50—55 százalékát, a színesfémek 75—80 százalékát, a vasérc 80 százalékát nyíltszíni fejtéssel nyerjék.

Az új törvénytervezetek intézkednek a szennyvizek és más ártalmas bányászati melléktermékek megfelelő tisztításáról, a már kiaknázott bányák „rekultivációs” munkálatainak elvégzéséről, ami azt jelenti, hogy az egykori bányákat az ásványkincsek kimerülése után ismét mezőgazdaságilag értékes területté, üdülési övezetté stb. alakítják.

Az új törvénykezés egyik fontos célja a bányászati iparban végzett munka biztonságának növelése.

Végezetül Tyihonov miniszterelnök-helyettes kifejezte azt a meggyőződését, hogy a föld kincseinek ésszerűbb, hatékonyabb és gazdaságosabb kihasználásával kapcsolatos törvény- tervezetek elfogadása jelentékeny hozzájárulást jelent majd a szovjet népgazdaság fejlődéséhez. a kommunizmus anyagiműszaki alapjainak lerakásához.

mamég

Rokonszenv-utazás Gandhi asszonyhoz

Érdek

és társadalompolitika a szocializmusban SÍ

Indira Gandhi miniszterelnök asszony üdvözli azokat a parasztokat, akik a környező államokból Üj Delhibe utaztak, annak kifejezésére, hogy támogatják a kormányfő politikai év gazdasági intézkedéseit (Telefotó—AP—MTX—KS)

osszú időn át élt valamennyiünkben az a hit, hogy a szocializmus automatikusan megoldja az egyéni. a közösségi és az össztársadalmi érdekek egyeztetését. Hosszú időn át hittük, hogy az egyéni megélhetés és érvényesülés széles körű lehetőségeinek biztosítása összhangba hozza az egyének és csoportjaik érdekeit. Kiderült azonban, hogy a lehetőségek széles körű kiterjesztése és egyenlősítése nem vezet automatikusan az érdekek harmóniájához, illetve az össztársadalmi érdekek egyértelmű érvényesüléséhez.

Miért? A válasz — látszólag 5 — nagyon egyszerű. Nem élünk egyformán ugvanazokkal a lehetőségekkel. Pontosabban: nem tudunk azonos módon hozzáférni azokhoz a javakhoz és j csatornákhoz, amelyek szükaég- | léteinket kielégitlk, érdekeinket

S közvetítik.

*

• A szocializmus — a marxi?.- ! mus klasszikusainak megfogal• mazásait szem előtt tartva — S két, ponton tér el döntő módon a kapitalizmustól. Egyfelől ott. amikor megszünteti a

termelési eszközök magántu- I lajdonát, $ ezzel a magánelsa• játítás — a kizsákmányolás —

minden lehetőségét. De nem

feledkezhetünk meg a második szempontról sem. A kapitalizmusban elsősorban azokat a termelési ágazatokat fejlesztik, amelyek gazdaságosak, számukra gazdaságilag racionálisnak bizonyulnak, magyarul: biztosítják a tőkésnek a profitot. Másszóval ez azt jelenti, hogy a társadalmi érdekeknek és szükségleteknek a termelés szférájának nincs hatékony jelenlétük és kényszerítő erejük. A társadalmi szükségleteket a tőkés legfeljebb közvetett úton — a piac kereslet-kínálat arányaiból tájékozódva — veszi tudomásul.

smételjük: azt, hogy a tőkés mit állít elő — cipót vagy ágyúcsövet, vajat vagy húsz csillagos konyakot —, ebben a rendszerben alapvetően az értékesítés lehetőségei, azaz a gazdasági racionalitás határozza meg. A társadalmi racionalitás — azaz a társadalmilag létező szükségletek és érdekek sokfélesége — ebben az értelemben háttérbe szorul. Ennek csöppet sem mond ellent a legújabb- kori tőkés fejlődésnek az a sajátossága, hogy képesnek bizo- nyüR a tá-sadalmi szükségletek, közelebbről a fogyasztói ízlés és magatartás befolyásolására,

I

idegen szóval: manipulálására Bizonyos ízlés- és szükséglet» minták tömegméretű elfogadtatása a hatékony propaganda, a raffinált — egyebek mellett lélektani — eszközök igénybevétele, továbbmenve: a piackutatás révén csak megerősíti azt a tényt, hogy a tőkés továbbra is azt adja el, ^ amit akar: azaz, ami gazdaságilag racionális, ami profitot biztosít. A társadalomkutatás idevágó jelzői: az „értelmetlen”, a „túlzó”, a „hivalkodó” fogyasztás kifejezések mind ugyanarra a tényre utalnak — az, irracionális szükségletek kialakítására és mesterséges életben tartására. Nehéz ugyanis belátni, mennyiben racionális — mint sziikség- letkié'égítés — évenként kicserélni a s°okocsit. vagv. hogy mennyiben raoionäRs szükségig*kielégülést szolgál az. a kolosszális méretű ezórakozta- tó irodalom, amelynek gzoros összefüggése, pl. a bűnözéssel íai Lmert.

T -iünk már most viasza fentebbi ké-d“sf«’vetésünkhöz. SzemNm a mondottakkal. a szocializmus az a társadalom. ahol nem reak azokat a termelési ágazatokat fejlesztik, amelyek nyereséget hoznák, hanem azokat is, ame’vek a dolgozók társadalmi szükségletei alapión fontosnak és racionálisnak ítélhetők. A szocia- tizmus lényege, hogy a profitra orientált gazdaság kizárólagosságát megszünteti, és azt részben a valőságos-racionál'S szükségletek szerint a'*kítia át. Másszóval megteremti annak lehetőségét, hogy a dől-