Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
tieakezdték a levő évi vágóállat-értékesítő szerződéskötéseket A szerződések feltételeiben jelentősebb változásra nem került sor, a jövő évre Szóló megállapodások tartalmilag és formailag is változatlanok maradtak. Nem tekinthető ugyanis új teltételnek az a módosítás, amely az ÁH—MÉM együttes utasítására a hízott sertések értékesítési súlykategóriájában már korábban bekövetkezett. Ennek megfelelően a sertések súlyhatára és ára az alábbiak szerint alakult: fehér hússertés, 95—115 kg között, kilónként 24 forint; hús- és hús jellegű sertés, 95—115 kg között, kilónként 23,70 forint; fehér hússértés, hús- és hús jellegű sertés, 115 kg felett, kilónként 21,80 forint. A hízott sertések felső súlyhatárára vonatkozó rendelkezést az 1975. május elsejétől, az alsó súlyhatárra Vonatkozó előírást pedig az 1975. szeptember elsejétől felvásárlásra kerülő hízott sertéseknél alkalmazzák, a rendelkezéseknek megfelelően. Miután az utasításnak a felső -értékesítési súlyhatárra vonatkozó része már májusban életbe lépett, ezért ennek a feltételnek a jövő évi szerződésekbe történő „beépítése” nem tekinthető új szabályozásnak, inkább a már alkalmazott gyakorlat folytatásának tartják az állatforgalmi és húsipari szakemberek. A vállalatok július elején a téeszekkel, valamint a háztáji és egyéni gazdaságokkal a sértésre es a szarvasmarhára egyaránt nyomban megkezdték az értékesítési szerződések megkötését. Erre a folyamatosságra azért van szükség, mert el akarják kerülni az „év-váltásnál” bekövetkező esetleges megtorpanást, aminek hatása jövőre jelentkezne akkor, amikor a hízott sertéseket átveszik és feldolgozás után a fogyasztókhoz továbbítják. Az Állatforgalmi- és Húsipari Tröszt illetékesei hangsúlyozták, miután a termelői érdekeltség minden tekintetben változatlan, a szerződéses kapcsolatokat folyamatosan kell kialakítani a továbbiakban is, s a zavartalan, kiegyensúlyozott húsellátás érdekében a szerződéskötést még átmenetileg sem szüneteltetik. Külön felhívják a figyelmet a megállapodások aláírásánál arra, hogy az idei kedvező tapasztalatok alapján tovább kell növelni'a szerződések teljesítésének pontosságát, a hízott állatokat a szerződési határidő, nek megfelelően kell átadni és a húsipari üzemeknek is az eredeti megállapodás szerint kell fogadniuk az állatszállítmányokat. A sonkasertés-értékesítési akcióról- — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — csak később intézkednek, miután számbavették az igények és a termelési lehetőségeket. (.MTI) Kirgizia - 25 százalékos forgalomnövekedés A kirgiz köztársaságban az ötéves terv kezdete, 1971 óta több mint 25 százalékkal emelkedett a kereskedelmi forgalom. Mind többen vásárolnak személyautót, motorkerékpárt, televíziós készüléket, hűtőszekrényt, bútort és más tartós fogyasztási cikket Többet költenek a kultúrára is. A lakosság vásárlóképességé- nek növekedése a reáljövedelmek állandó emelkedésén alapszik. Az utóbbi 8 évben ez csaknem 40 százalékkal nőtt, míg az alapvető cikkek árai Szovjet- unió-szerte változatlanok. (BU- DAPRESS—APN) A tanyákról a városba mentek tam múlik. Az én feladatom, hogy őrizzem a határt és megakadályozzam a könnyelmű emberéltet a nagyobb hibák elkövetésében. A két fiú neve bekerült a határőrizeti naplóba. A mi nevünk a „Halhatatlanok” -elnevezésű albumba. Azt hiszem, mindkettőnek sokáig megmarad a nyoma. TAVASZ A Leshegy megmozdult Eltűntek a fehér foltjai. A március rózsaszínűre változott. Már sorakoztak a szőlőkarók, vége a nagy, lusta, téli kuszaságnak. Metszik a szőlőt, közben megmegnyitnak egy hordót, mert illik megízlelni, vajon a mihaszna, garázda tél hagyott-e maga után valami jót is. Hagyott bizony, Szilájáig van már a borban, vérpezsdítő ' tűz költözött bele, amíg fehér bunda alatt aludtak a borházak. Vízzel, hólével telnek meg a kádak, a vizesárkok. A taligaút olyan sáros, olyan kátyús, hogy csak kevéske terhet rakhatnak a télen meghizlalt öszvérekre. Pattognak már a fűzfák rügyei, nyitnak rajta a bojhos barkák. A legények kalapja mellett hóvirágok fehérlenek, zsenge kis ibolyafejek kandikálnak ki az avar alatt. Az asszonyok pedig a könnyebbik kendővel takarják váltókat, mellüket, színesebb fejkendőt kötnek, így kacérkodnak az érkező tavasszal. Csattognak a metszőollók, kopognak a szekercék, kalapácsok, így van ez minden tavasszal. Amit a tékozló tél gorombán összetör, azt ilyenkor újjáte- neatik Kicserélnek egy szolgaTíz év alatt 10 millió forint fejlesztésre Pusztaföldváron fát, egy korhadt mestergerendát, egy szúette küszöböt, egy-egy megtépett lécet a zsatógáteres ablakon. Akad munka Ilyenkor az asz- szonyoknak is. Friss mésszel, ritkító kék festékkel újra pingál- ják a borház falát. Hadd lássák az erre tévedők, hogy takaros asszony van a háznál, nem ül ölhetett kézzel. A gyerekek szá- - ját is be lehet fogni. A poros aszú-fürtöket ilyenkor szedegetik le a gerendáról. Az apróságok elmajszólják, elnyammog- nak rajta. Egy-egy szakajtóra való dió, mandula, mogyoró is kerülközik a sutyoriban. Hogy mi az a sutyori? Én csak akkor tudtam meg, amikor benne ültem és hallgattam a mesét, a jóízű adomákat, a vaskos tréfákat. A sutyori olyan szoba féle, olyan 'betyártanya-féle férfimenedék. Illendő, hogy legyen benne egy valamirevaló nyoszo- lya, de a legfőbb bútordarab a nagy asztal, s körülötte nyolctíz szék. Egy tisztességes sutyoriban feltétlen lehet találni egy jó darab füstölt szalonnát, tavalyi sódart, néhány fej vöröshagymát, nyitott bicsakot, s megannyi poharat, lopót, csatos üveget, kukoricacsutkát — dugó helyett — és legalább egy árva citerát. Mondják az Itteniek, hogy a sutyori, az attól sutyori, hogy a jó barátok, cimborák itt jönnek össze a másnapra nem használható napokon, aztán sutyorognak, kibeszélik magukból az örömet, a bánatot, megitatják a barátokkal azt a bort, amit másra már nem lehet használni. A sutyori amolyan politikai fórum, ez a leshegyi parlament (Folytatjuk) PusztafS’dvftr. ízlelgetem a nevet, puszta... földvár és gondolataimban felrémlik a névadó vár sziluettje. — Még jól kivehető manapság is a község déli részén húzódó földsánc, amit valószínűleg a tatártámadások idején építettek. Az itt tevékenykedő lelkes pedagógusok helytörténeti munkában dolgozták fel a község történetét, annak is főleg a felszabadulás utáni évek történéseit. Ebben a munkában olvashatjuk, hogy a falu feltételezett alapítása az 1400-as évek derekán lehetett — mondja Molnár András, a tsz-párttitkárból lett tanácselnök. Ülünk a hűvös tanécsházi szobában és egymás után peregnek az utóbbi harminc esztendő történelmének lapjai. A 45 előtti idők sem a falunak, sem a benne élőknek nem túl sok jót jelentett. Egy korabeli statisztika szerint 3500 volt a lélekszám, s közülük 507 embernek volt egytől öt holdig terjedő földterülete. Száznyolcan rendelkeztek húsztól száz holdig terjedő területtel és egy földbirtokos volt ezer holdnál nagyobb rész- szél a határban, gróf Wincháel Dénesné. II grófnő birtoka távolabb esett a falu központjától, s hogy a cselédek kéznél legyenek, közel a birtokhoz házhelyeket osztott ki, s így van meg még mindig két kilométernyi rés a község és az új falu között. Két termelőszövetkezet alakult a kiváló adottságú földeken, a Lenin és a Dózsa, amelyek nemrégiben egyesültek. A volt cselédek kései unokái jól gazdálkodnak a 25 aranykoronás földön. Főleg külterjes gazdálkodást folytatnak, s a termelő- szövetkezetben a növénytermesztés a meghatározó. Tavaly például búzából 47,2 mázsás termést takarítottak be hektáronként. A tagok jövedelme 1974- ben 29—30 ezer forint volt. Míg válamikor a falu alapításakor Száján- és Klárafalvá- ról települtek ide az emberek, addig ma már az a jellemző, hogy fogy a falu, de főleg a környező tanyavilág népe. Ezt a község vezetői nemcsak az öregedéssel magyarázzák, hanem inkább azzal, hogy egyre többen adják fel az igaz még jól jövedelmező, de kényelmetlen és sok testet, lelket fárasztó tanyasi életformát. A termelőszövetkezet, amely egyre erőteljesebben gépesít, már nem tud annyi munkát biztosítani, mint valamikor a kezdet-kezdetén, s ezért sokan a közeli Orosházára járnak el dolgozni, vagy leszerződnek a Kőolajipari Vállalathoz, s elmennek olajbányásznak, vagy csővezetéket építő munkásnak. A legutóbbi néoes- ségösszeírásnál mindössze 2400 lelket számláltak a községben. Fogy a tanyavilág. Százhúszon három már csak a környező tanyák száma, egyre több a lakatlan. A meglevők közül mindössze 19-ben van villany, a többibe még petróleumlámpa vilá- gít. Gondolkozásra késztető adatok ezek, s egy kicsit groteszkek is, hiszen nem messze innen hatalmas olajszlvattyúk bólogatnak a sárguló búzatáblák közt. Kevesebb a falu lakossága, de nem kevesebb, sőt talán egyre több a tanács gondja. Igaz, nem évtizedekkel, sokkal nagyobb időegységgel lehet mérni azt a gazdasági, kulturális fejlődést, ami harminc év alatt itt végbement. A tanácselnök sorolja hosszasan, s főleg azokról beszél részletesen, amelyeket közel egy évtizedes munkássága alatt értek el. Iskolai napköziotthon épült, buszgarázs és váróterem, vágóhíd, új mázsaház, kétezer négyzetméternyi, korszerű járda — s ezzel összesen 24 kilométer a községben levő járdák hossza —, fúrattak öt kutat, s most már a vízmű létrehozásán törik a fejüket Mintha csak végszóra történne, kopogtattak az ajtón. A megyei tanácstól érkeztek, s aziránt érdeklődtek, hogyan áll a vízműtársulás ügye? Sajnos — mondta a tanácselnök — anyagilag még nem állunk úgy, hogy a következő ötéves tervben hozzá lehetne kezdeni. Különösen akkor nem, ha ehhez nem kapnának valamilyen segítséget felsőbb szervektől. Aztán újra visszakanyarodunk a mához. Csaknem egymillió forintot költöttek — és gyakorlatilag megoldottnak tekinthető a községben a csapadék és belvízleeresztő csatornahálózat építése. Építettek egy átemelő szivattyútelepet is, amely negyedmillióba került. Korszerűsíteni kellett a két falu között húzódó villanyhálózatot, ott is, itt is építeni kellett üzleteket. A tanács, hogy minél közelebb kerüljön egymáshoz a két falu- rész, 25 házhelyet osztott ki a kövesút mellett. S ha már a fejlesztésekről van szó, elmondja Molnár elvtárs azt is, hogy bizony nagyon arányosan kell a kommunális, szociális létesítményeket fejleszteni mind a két részen. I k^zsén lakossága látva a ( vezetők erőfeszítéseit, nem várja karba tett kézzel az álmok megvalósulását. A Hazafias Népfront községi bizottsága a fő mozgatója itt is a társadalmi munka szervezésének. Az elmúlt években négyezer négyzet- méter parkot létesítettek újfaluban. s évenként fásításra, szépítésre 220 ezer forintot fordítanak. A lakosság az elmúlt esztendőben is derekasan kivette részét a társadalmi munkaakciókból. és az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladta a 310 forintot. Ezzel az összeggel tavaly a második helyen végeztek a községek közötti versenyben. Évente jelentős összeget, százezer forintot költenek a járdák korszerusitéséra, szélesítésére. Nincs egyetlen utca sem, ahol legalább az. egyik oldalon pe lenne megfelelő járda. És mivel dicsekedik legszívesebben a tanácselnök? Van ilyen több is. Első helyen említette, hogy olyan szép házasság- kötő termük van, amelyet megirigyelhetnének bárhol a járásban. Ennek következményeként a házasulandó fiatalok 90 százaléka itt mondja ki a boldogító igent. De ugyanilyen arányban kapják itt meg az újszülöttek is az utónevüket. A másik büszkeségük a most épülő tornaterem, Ilyennel sem dicsekedhet minden község a járásban. Ha minden jól megy, jövőre már ebben a szép, nagy tornateremben sportolhatnak a pusztaföld- vári gyerekek. Ügy tervezik, ezután arra „spórolnak”, hogy felépítenek egy új háromtantermes iskolát. Egyre több a gyerek, kell a hely. Ipa?, Pusztaföldvár részleges alsófokú központként van kijelölve, Ez meghatározza fejlődésünk ütemét is. Mégis megtalálják a módját, főleg a társadalom összefogásával, hogy évről évre fejlesszék, gazdagítsák a községet. A termelőszövetkezet közösen a tanáccsal segíti a kultúr- ház korszerűsítését, amelyet hamarosan megkezdenek. Ebben az évben 300 ezer forintot fordítanak a fél évszázados épület korszerűsítésére, csinosítására. Jelentős társadalmi munkát is felajánlottak a lakók, hiszen szívesen veszik birtokba a nagytermet egy-egy lakodalomkor. A községben még adnak arra, hogy minél nagyobb legyen a lakodalom, amelyen 200—250-en is részt vesznek. Gyűlik is a pénz a menyasszpnytánckor. Van miből adni. A község takarékpénztárában öt és fél, hatmillió forint az állomány, ezenkívül kétmillióra tehető az az összeg, amit a tsz takarékjában őriznek. Nagy az építési kedv. Évente 10-12 új épület magasodik, csaknem hetven személygépkocsi, 110 motorkerékpár közlekedik olyan, amelynek tulajdonosa a község lakója. Több mint félezer tévékészülék van és se szeri se száma a rádiókészülékeknek. A személyes boldoguláson túl a tanács az utóbbi tíz évben kereken tízmillió forintot fordított a község boldogulására. 8 vaiam Kori földvár védői ha feltámadnának, bizonyára jobban megrémülnének a mostani fejlődés láttán, mint valamikor az ellenségtől. De így van ez jól, halad a világ, s benne Igen szépen haladnak a pusztaföldvári emberek is. Béla Ottó Készül t földváriak büszkesége, i tarnateseia
