Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Megkezdték q fertőtlenítést Harminchat nagy teljesítményű szivattyú emeli át a vizet az Élővíz-csatornába Líést tartott a belvízvédelmi operatív bizottság Tegnap reggel Békéscsabán, a városi tanács épületében összeült a belvízvédelmi ope­ratív bizottság. Vantara János tanácselnök-helyettes délelőtt 11 órakor tájékoztatta lapun­kat az elemi csapás miatt ki­alakult belvízhelyzetről. El­mondotta, hogy három nap alatt nagy mennyiségű — 180 milliméter, körülbelül négy­millió köbméter csapadék — hullott a városra. Ennek kö­vetkeztében 11 olyan kriti­kus góc alakult kj. — első­sorban a III., V. és a VI. ke­rületben, hogy eddig 82 csalá­dot kellett kiköltöztetni ottho­nából. és elhelyezni iskolák­ban, szükséglakásokban. Ezen­kívül mintegy 60 család köl­tözött át rokonaihoz, ismerő­seihez. Tehát összességében 580 embert kellett elhelyezni biztonságos helyen. A víz átemelését az Élő­víz-csatornába, az első na­pokban 30, majd később 42 nagy teljesítményű szivattyú végezte. Jelenleg — szomba­ton délelőtt — 36 szivattyú dolgozik. Ha az időjárásban íean következik be változás, néhány napon belül a veszé­lyeztetett lakásokból és kör­nyékükről eltávolítják a vi­zet. Éppen ezért a városi tanács kéri a lakosság türelmét és megértését. A szervezett védekezésben egyébként 350-en vettek részt és mintegy kétezerre tehető azoknak a száma, akik ön­ként vállalkoztak jnunkára. Dicséret »illeti a rendőrség, a tűzoltóság, a munkásőrség és a honvédség alakulatainak ál­dozatkész, szervezett munká­ját. Az üzemek közül a Bar- nevál 30 fős kollektívája is derekasan kivette részét a mentésből. Az egészségügyi szervek megkezdték a lakások és a kritikus területek fertőtlení­tését Az operatív bizottság ezért azt kéri az érintett csa­ládoktól, hogy addig ne köl­tözzenek vissza a lakásaikba, míg a fert.őtlemtés meg nem történt Ami a kártalanítás, kölcsö­nök folyósítását illeti, az Ál­lami Biztosító elemi csapás címén a biztosítottaknak fi­zethet bizonyos összeget. Az OTP pedig kamatmentes hi­telt nyújt a tönkrement laká­sok felépítéséhez. Az érin­tettek — miután a bizottság belvizesnek nyilvánította az épületet — a városi tanács épí­tési- közlekedési- és vízügyi osztályánál jelentkezhetnek. A kamatmentes kölcsön ösz- szege — a szociális helyzet­től függően — 130 ezer fo­rint lehet. Ha ez az összeg nem elég a helyreállításhoz, akkor a rendes családiház- akció keretében kérhetnek hi­telt az OTP-től. Elmondotta a tanácselnök­helyettes azt is, hogy a vá­ros csapadékvíz-elvezetésé­nek kivitek terve elkészült. amelynek kivitelezése több mint százmillió forintba ke­rül. Éppen ezért ennek biz­tosítása nem megy egyik nap­ról a másikra. Ahogy a tanács anyagi fedezete megengedi, éri a beruházást minél előbb el szeretnék végezni, amihez központi segítség is jó lenne. Fél év alatt két és fél millió tonnával több árut szállított a vasút A MÄV Vezérigazgatóság gyorsjelentése szerint az év el­ső felében tovább növekedtek a fuvarozási igények, amelye­ket a vasút kimagasló eredmé­nyei ellenére sem tudott mara­déktalanul kielégíteni. Az el­múlt hat hónap alatt — a ta­valyi első félévhez képest — 2,5 millió tonnával több, ösz- szesen 65,4 millió tonna árut továbbított a MÁV. A fuvarozá­si teljesítmények a hétvégek ki­vételével rendszeresen növeked­tek, időnként elérték a vasút jelenlegi szállítóképességének határát is. A januári 11,3 mil­lió tonnás és az áprilisi 11,5 millió tonnás teljesítmény pél­dául magasabb volt a tavalyi októberi csúcsnál is. A magas áruforgalom lebonyolítása a vasutasok erőfeszítéseinek kö­szönhető, a kapacitás igénybe­vétele ugyanis egyenetlen volt. A következő Időszak tenniva­lóihoz már kevésnek ígérkezik a vasutasok áldozatvállalása. A MÁV vezetői ugyanis az igé­nyekhez igazodóan az idei ere­detileg 130 millió tonnás szállí­tási tervét 133 millió tonnára emelték. Így december végéig még 87,5 millió tonna árut kel) elfuvaroznia a vasútnak. Gazdasági fejlődésünk forrása csak a becsületes munka lehet A küldöttértekezlet elfogadta az ÉDOSZ megyei bizottságának beszámolóját a borravaló árnyékának kísér­tése nélkül is megmondhatom, hogy a haj olyan tartozéka az embernek, ami nemcsak arra való, hogy más becsületes ál­lampolgárokat ijesztgessen, ha­nem arra is. hogy időnként víz­zel, szappannal illessék. Nos, 'kiskomámi miután emberszabá­súra kerekítem, szíveskedjék visszacammogni a zuhany alá. Ügy kerülj vissza az emberek közé, mintha már néhány millió évvel ezelótt lékúsztál volna a fáról. Ezt nem hivatalosan köz­löm veled, csak barátságból, mert majdnem egyidős vagyok veled, s nem érzem magam Sámsonnak! Erről ennyit, és most vigyázz, mert borotvával dolgozom! A parancsnok elámult, amikor az ügyeletes bevezette az iro­dába a tetőtől talpig kimosda­tott, megnyírt, ráncbaszedett fiúkat — Ez mi? Ezek honnan ke­rültek ide’ — Jelentem, ez az. a két ha­társértő, akit hajnalban elfog­tunk. Csak egy kicsit hozzá iga­zítottam őket a személyi igazol­ványhoz. Nagyon kértek a fiúk, hogy legyek ebben a segítsé­gükre. Remélem, nem kapok érte fenyítést! — No, pernahajder. Küldje csak elém azt a... Élőbb vigye át a másik Irodába a fiúkat és küldje ide a Figarót. A Figaró jött, húzta a nyakát a válla közé. — Maga megint fusizik, Far­kas határőr? Ki adott parancsot, hogy nyírja meg ezeket a fiú* kai? — Jelentem, senkt, a* ügye­letes mondta, hogy jöjjek, mert a fiúk szeretnék. Nem volt ide­jük a városban, indulás előtt. Fürdésre parancs volt, etetésre parancs volt. Gondoltam, nem teszek azzal semmi rosszat, ha szívességből meggyomlálom őket. Utóvégre emberek va­gyunk, és a határsértő Is csak ember. Kaptam az alkalmon. Gyakorolni kell. Ha leszerelek, szeretnék mestervizsgát tenni. Itt már senki sem hagyja ma­gát. Kell a nyiratkozás ürügy­nek, hogy besompolyoghassanak a városba, — Bújjon magába az ördög. Hozzák be azt a két kölyköt. Csinos, egészen mutatós gye­rekek lettek. — Nézzük csak. Te vagy az idősebb. Béla. igaz? Mondd el, honnán jöttél, bová akartál menni, miért akartál kiszökni? — Pesten lakunk. Apám anyagbeszerző, anyám kalkulá­tor egy ktsz-ben. kiírtam min­dent az előbb. Van egy nagybá­tyám Kanadában. Hozzá akar­tunk kimenni. Két éve volt itt. Jól mégy neki, gazdag déli­gyümölcs-kereskedő. Adott volna munkát nekünk is. Dolgoztunk volna és éltünk volna kedvünk szerint. Nem csavarogni akar­tunk. — Apád tudott erről? — Nem, nem tudott. Az az igazság, hogy összerúgtuk a pat­kót az ősömmel, — Édesapáddal? —■ Igen, édesapámmal. Bocsá­nat. — Semmi, folytasd, fiam (Folytatjuk) Tixenegyeser kétszáz szervezett dolgozó képvisele­tében vitatta meg Békéscsa­bán az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének , Békés me­gyei küldöttértekezlete az ÉDOSZ megyebizottságának el­múlt négyévi munkájáról szó­ló beszámolót. Az írásbeli beszámolót — amely részletes elemzést ad a megye élelmiszeripari vállalatai szakszervezeteinek gazdasági munkát segítő, a dolgozók élet- és munkakörülményeit javító, agitáclós, propaganda-, kulturá­lis és sport, valamint szervezeti tevékenységéről Faragó Mária, az ÉDOSZ Békés megyei bi­zottságának titkára egészítette kf. A megyebizottság titkára elő­adásában a szocialista munka­verseny és a brigádmozgalom jelentőségét hangsúlyozva ki­jelentette, hogy a versenymoz­galom nélkül megyénk élelmi­szeripara nem érhette volna el azokat a szép eredményeket, amelyekkel most — négy év után — joggal büszkélkedhet. Élelmiszeriparunk ugyanis az eltelt időszakban dinamikusan fejlődött és 1974-ben 1970-hez képest 34,5 százalékkal termelt többet. Ugyanezen idő alatt a minisztériumi vállalatok nyere­sége 79, a tanácsi Ipar vállala­taié pedig 82 százalékkal növe­kedett A termelési érték nő vekedése és az egy dolgozóra jutó termelés emelkedése leg­ütemesebb a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari „Vállalat­nál, a Békés megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnál, a Békéscsabai Konzervgyárnál és a hűtőháznál volt. Ezeknél a vállalatoknál az eredményeket a tervezési munka demokratiz­musának fejlődése alapozta meg elsősorban, bizonyítva az üze­mi demokrácia szélesítésével felszabaduló energiáknak a gazdasági eredményekre gyako­rolt kedvező hatását. A demokratizmus fejlődésé­vel együttjáró jó politikai han­gulatban a megye élelmiszer- iparának szocialista brigádjai kongresszusi vállalásaikat rend­re túlteljesítették és a ver­senyben az iparág három bri­gádja — az állatforgalmi vál­lalat Zrínyi Ilona brigádja, a konzervgyár Kulich Gyula bri­gádja és a baromfifeldolgozó vállalat József Attila brigádja — nyerte el a megyei pártbi­zottság kongresszusi oklevelét. Az alkotó lendületre jellemző, hogy a szocialista brigádokban tevékenykedő több mint öt és fél ezer élelmiszeripari dolgozó erre az évre mintegy 40 millió forint értékű többlettermelést vállalt. A ked'eexfi változások természetesen nem feledtethe­tik azokat a feladatokat, ame­lyekkel megyénk élelmiszer- iparának, az ÉDÓSZ Békés me­gyei szervezetének és bizottsá­gának mindeddig még nem si­került megbirkóznia. Sokat ja­vult ugyan a dolgozók élet- és munkakörülménye az utóbbi négy évben, de ma sem ritkák még a túlzsúfolt üzemi öltözők és fürdők. Ugyanígy elmondha­tó, hogy bár a balesetek szá­ma a vizsgált időszakban szá­mottevően csökkent, a táppén­zes napok száma évről évre emelkedik. És van mit . tenni az óvodai, bölcsődei ellátás ja­vításában is. Az ÉDOSZ Békés megyei szervezetének titkára a fentiek ismertetése után örömmel szá­molt be a szakszervezeti válasz­tások politikai sikeréről, el­mondta, hogy a megválasztott 1180 élelmiszeripari szakszerve­zeti aktívának csaknem 48 szá­zaléka nő, több mint 23 száza­léka 30 éven aluli és a fizikai dolgozók részaránya eléri a 63 százalékot. Faragó Mária előadását kö­vetően Tóth Lgjosné, a Békés­csabai Konzervgyár szb-titká- ra, a küldöttértekezlet elnöke megnyitotta a vitát a beszámo­ló felett. Elsőként Gálik Ilo-. na, a BOV orosházi gyárának szakmunkása szólalt fel beszá­molva arról, hogy gyárukban egyre nagyobb hangsúlyt kap a végzett munka szerinti bérezés, s hogy a fiataloknak, a nőknek éppúgy megvan a lehetőségük a szakképzettség megszerzésére, mint a hosszabb ideje dolgozó férfiaknak. Szabó István a gyulai sütő­ipari vállalat dolgozóinak nevé­ben adott hírt arról, hogy a gazdasági döntésekben a válla- la szakszervezete és a munka­kollektívák ma már teljes jog­gal vesznek részt és örvende­tesen javulnak a munka- és életkörülmények is. Keresztesi Gábor, a Sarkadi Cukorgyár szakszervezeti küldötte a gyár fiataljai körében végzett szak- szervezeti munka feladatairól szólt, illetve a fiataloknak a gyár vezetésében betöltött sze­repét méltatta A békéscsabai Ba romfifeldolgozó Vállalat küldöt­te, Szabó Sándorné, a vállalati KISZ-szervezet és szakszerve­zet égyüttműködésének eredmé­nyeiről számolt be és hangsú­lyozta a két tömegpolitikai szer­vezőt közös felelősségét a fia­talok nevelésében. Kocziha András, a Békés megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat dolgozóinak megbízásából az üzemi bizottságok munkáié­ról, az eddig szerzett tapaszta­latokról adott rövid tájékozta­tót, kérve a megválasztandó új megyebizottságot a káderkép­zés szervezettségének fokozásá­ra. Ugró Gyula, az orosházi sü tőipari vállalat küldötte az üze­mi demokrácia vállalati, fóru mainak élővé tételét, Bogdán János, a Békés megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat dolgozóinak képviseletében pe­dig a műhelybizottságoknak a vállalati kollektív szerződések megtartásában betöltött szere péről szólt. Szűcs Gyula, a békéscsabai sütőipari vállalatnál kibontako­zott szocialista munkaverseny szép eredményeit ismertette és segítséget kért az űj kenyér­gyár építési munkálatainak to­vábbfolytatásához. A békéscsa­bai hűtőház küldötte, Varga János felszólalásában a szak szervezetek munkavédelmi fe­lelősségét hangsúlyozta és be­szélt arról is. hogy meg kel! teremteni az újítások jobb ősz- tönzésének anyagi alapjait Az ÉDOSZ Békés me­gyei, küldöttértekezletén a köz. ponti vezetőség nevében részt vett és felszólalt Orbán József- né is, aki az energiáinkkal, ér­tékeinkkel való ésszerű takaré­kosságra hívta fel a figyelmet, külön is elismerve a megyebi­zottság elmúlt négyévi ered­ményes tevékenységét. Orbán Józsefné hozzászólása után Szabó Mihály, a gyomai sütőipari vállalat szb-titkára a szakszervezeti bizalmiak felelős ségteljes munkájáról, Marton Miklós, a Gyulai Tejporgyár küldötte pedig a nőkről való üzemi gondoskodásról és a szak­munkások megbecsüléséről szólt. A felszólalók sorát Kardos Er nőné, az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottságának tag ja zárta, aki a megyei pártbi zottság nevében mondott kö szönetet a megye élelmiszer iparában dolgozók eddigi áldo­zatos munkájáért, figyelmeztet ve arra, hogy fejlődésünk for­rása mindig is a becsületesen végzett munka volt és marad. A válaszadás nt^n a vita végeztével az ÉDOSZ Bé­kés megyei .küldöttértekezlete egyhangúlag elfogadta a megye­bizottság beszámolóját, majd a küldöttek megválasztották a 15 tagú új megyebizottságot, az ÉDOSZ kongresszusának 14 küldöttét és a szakszerveze­tek megyei küldöttértekezletén részt vevő 17 küldöttet. A kül­döttértekezlet az ÉDOSZ megyei bizottsága elnökének Faragó Máriát, titkárának Szabó Sán­dort választotta meg. K. E. P„ mj«mss 5 1975. JŰLTOS 6.

Next

/
Thumbnails
Contents