Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

/ %r látta a hetet hírmagyarázónk, Pélfl József. Moszkva és Washington A GOMIKO—KISSINGER-TALÁLKOZÓ ELŐTT — AMERIKAI SZENÁTOROK A SZOVJETUNIÓBAN —HUZAVONA GENFBEN — A LIBANONI ŰJ KORMÁNY GONDJAI — FESZÜLTSÉG ARGENTÍNÁBAN Ezekben a napokban még I nagyobb érdeklődéssel tekint a I világközvélemény a szovjet— amerikai viszony alakulására, mint az elmúlt napok során. Ezen a héten jelentették be, hogy július 10—11-én Géniben találkozik Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügymi­niszter. Most ért végét az ame­rikai szenátorok szovjetunióbell látogatása. Üjrakezdődött a SALT, a szovjet—amerikai tár­gyalássorozat a hadászati fegy­verek korlátozásáról. Ugyanak­kor az úgynevezett „héják”- az enyhülési politika ellenfelei és a fegyverkezés haszonélvezői; az Egyesült Államokban kampányt indítottak a Szovjetunióval már kialakult kapcsolatok tovább­fejlesztése ellen. Ilyen körülmények között túl­nőtt a parlamenti küldöttségek szokásos cseréjének jelentősé­gén az amerikai szenátorok szovjetunióbeli látogatása. Tud­nivaló, hogy az alkotmány az USA-ban a szenátoroknak adja a törvények meghozatalának jo­gából a nagyobb részt. A mai amerikai belpolitika fejlődését éppen az határozza meg, hogy a kongresszus és azon belül a szenátus mind több hatalmat akar magának biztosítani az el­nökkel. és a kormányzattal (amerikai szóhasználat szerint: az adminisztrációval) szemben. A szenátus döntésének nem­egyszer negatív tartalrtia van, mint ahogyan ezt a télen meg­szavazott kereskedelmi törvény is mutatta: a honatyák többsége az Egyesült Államok és a Szov­jetunió már meg is kötött keres­kedelmi megállapodásait utasí­totta el. Nos, ezekben a napokban több olyan amerikai szenátor tartózkodott a Szovjetunióban, aki maga is a szovjet—amerikai kereskedelem fejlesztése ellen szavazott annak idején. De a szenátusi küldöttségben azok voltak többségben, akik már 1ó ideje a két nagy hatalom kapcso­latainak normalizálását, a szov­jet—amerikai viszonyban a bé­kés egymás mellett élés elvei­nek érvényesítését a gazdasági életben pedig az együttműkö­dést szorgalmazzák. Az amerikai szenátorokat Le- onyid Brezsnyev is fogadta, ez a tény egymaga jelzi, mekkora fontosságot tulajdonítottak szovjet részről a látogatásnak. A vendégek találkoztak Szuszlov- val, Ponomarjewal, alaposan megismerhették a szovjet állás­pontot a nemzetközi kérdések mindegyikében, az európai biz­tonságról, a Közel-Kelet prob­lémakörén at az energiaellátá­sig. A delegáció egyik vezetője, a republikánus Scott szenátor hangsúlyozta, hogy az amerikai nép békében és barátságban kíván élni a szovjet néppel és annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy ..aki ma a szov­jetellen esség plattformján áll Amerikában, az aligha számít­hat arra. hogy beválasztják az orszás törvényhozói testületé­be...”“ Annál különösebb, hogy még az amerikai kormányon belül is hallani ettől eltérő hangokat: ScMesinger hadügyminiszter rá' Iául mostanában egyre-más- ra nyilatkozik az atomfegyverek bevetésének ilyen-olyan „elvi” kérdéseiről, fenntartva a „jo­got”, hogy az esetleges háború­ban az USA elsőként alkalmaz­za a tömegpusztító fegyvereket. Az enyhülés ellenfelei nemcsak Amerikában mozgo­lódnak, hanem Európában is. Tanúsítja ezt az a huzavona, amelynek Genf a színhelye, b amely körül folyik, hogy végre befejezzék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszát, hívják össze Helsinkiben a legmagasabb szin­ten a konferencia zárószakaszát. Látszólag az úgynevezett „kicsi országok” ellenkeztek (Svájc képviselői éppoly aktívak vol­tak, mint — Máltáéi), de nyil­vánvaló, hogy egyes nyugati nagyhatalmak ösztönözték a „kicsinyeket” az ellenállásra, egyszer-másszor pedig némelyi­kük nyíltan is kiállt a porondra, vállalva a felelősséget a vita elhúzódásáért. (Ezt tette például az NSZK küldöttsége.) A mai nyugatnémet kormány „keleti politikája” különbözik attól; amelyet még Willy Brandt kancellársága idején kezdemé­nyezett. — A volt kancellár, aki ma a szociáldemokrata párt el­nöke, most szovjet meghívásnak tesz eleget. Nyomban Moszkvá­ba érkezése után fogadta őt Le- onyid Brezsnyev. Találkozásuk pemcsak Brandt politikai sú­lyának, tekintélyének újbóli megnövekedését mutatta (vagy eredményezhette!), hanem arra is szolgálhatott, hogy a nyugat­német kormánypárt elnökének az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára sürgősen kifejt­hesse az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban a maga, a pártja és országa álláspontját. Európán kívül most a Közel- Kelet kezd újból az érdeklődés homlokterébe nyomulni. Hírek szerint a jövő héten a Gromiko —Kissinger találkozó után az amerikai külügyminiszter kap­csolatot keres majd az izraeli kormánnyal és új amerikai el­gondolásokat terjeszt eléje. Tel Aviv-ban máris „amerikai nyo­másról” beszélnek.,., és ami — • sajnos — minden tárgyalási ki- * sérletnek már szinte törvénysze- • rű velejárója, egy véres ese- • mény történt, amelyre Izrael- • ben hivatkozni tudnak: ilyen 5 körülmények között nem lehet f arabokkal, palesztinokkal egy ; asztalhoz leülni. Jeruzsálemben i minden eddiginél véresebb, bor- : zalmasabb merénylet történt, i amely sok-sok ártatlan áldoza- £ tot követelt. • Az ilyen merényleteket eddig mindig izraeli „válaszakciók” követték a palesztin szervezetek ellen Ezen a h*ten volt egy I esztendeje, hogy Perón meg halt és az elnöki posztot özve­gye. Isabella Perón vette át. Az elnökasszonynak és kormányé­nak egy év alatt egyre több gonddal kellett megküzdenie, „isabelita” tanácsadói mind ke­vesebbet érő tanácsokkal szol­gáltak, S most már az argentin munkásosztály nagy részét szembe fordították a kormány­nyal. A perónizmus valaha épp azzal ért el sikereket, hogy szo­ciális demagógiája a dolgozók nagy hányadára hatásos volt — most a Buenos Aires-i kormány a bérek befagyasztásával, a szakszervezetek elleni intézke­désekkel a népi támogatásról le­mondani látszik. Az eredmény: mind hevesebb sztrájkok. S köz­ben a politikai gyilkosságok szűnni nem akaró sorozata csak növeli a bizonytalanság légkö­rét. Todor Zsivkov látogatást tesz Magyarországon Szovjet iidvSzlet magyar vezetőknek Nyikolaj Podgorruj, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanács* Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot intézett Losonczi Pálhoz, abból az alkalomból, hogy újraválasztották az El­nöki Tanacs elnökévé. Alekszej Koszágin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szántén táviratban fe­jezte ki jókívánságait Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökévé történt megválasz­tása alkalmából. Tiltakozó távirat Pinochet tábornokhoz A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a magyar szo­lidaritási bizottság táviratot küldött Pinochet tábornokhoz, a chilei katonai junta elnöké­hez. — A magyar társadalom mélységes felháborodással és megdöbbenéssel értesült arról, hogy Luis Corvalán szenátort, a Chilei KP főtitkárát és Sal­vador Allende kormányának egykori minisztereit: Jósé Ca- dematorit, Anibál Pálmát, Mi­guel Lawnert, Fernando Flo- rest átszállították a Trés Ala- mos-i börtönbe. Az egyetemes emberi jogok durva megsérté­sével, barbár eszközökkel pró­bálják megtörni Luis Corvalánt és haladó szellemű harcostársa­it, veszélyeztetve nemcsak egészségüket, de életüket Is. — Közvéleményünk nevében a leghatározottabban követeljük, hagyjanak fel a bűnös és jó­vátehetetlen erőszakkal, a chi­lei nép hű fiainak kínzásával, s adják vissza haladéktalanul szabadságukat — Követeljük, hogy tartsák tiszteletben az egyetemes em­beri jogokat, érvénytelenítsék az emberi méltóságot bemoes- koló terrorítéleteket — hangzik a távirat, (MTI) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar és bolgár gazdasági vezetők' a közelmúltban beha­tóan elemezték a két ország gazdasági együttműködésének eredményeit, a még ki nem használt tartalékokat, amelyek alapján a következő öt évben tovább gyorsítható a gazdasági integráció folyamata. A magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok eredményei mind jelentősebbek. A hosszú lejá­ratú államközi megállapodás alapján a most folyamatban le­vő ötéves tervidőszakban mint­egy 470 milllió rubeles árufor­galmat bonyolít le a két ország, 65 százalékkal többet, mint az előző öt évben. Az árucsere növekedésénél nem kevésbé fontos a külkereskedelmünk struktúrájában végbemenő vál­tozás, amely a két ország ipa­rosodását és egész gazdasági életének korszerűsödését jelzi. Az 1971—75. közötti szállítá­soknak felét már a gépipari •termékek alkotják. A gépi be­rendezéseknek mintegy 80 szá­zalékát sokoldalú KGST, illet­ve kétoldalú szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállítja Bulgária. Ilyen szerződéses alapon vásárolunk bolgár szállítógépeket, számí­tástechnikai berendezéseket, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépeket, vasúti teherkocsi­kat A magyar exportcikkek közül főként a híradástechnikai berendezések, számítástechnikai gépek. Diesel-mozdonyok, alu­míniumipari termékek és gyógyszerek szállítása alapszik hosszabb távú megállapodáso- koru Országaink egvüttműködésé- ben igen jelentősek az olyan vállalkozások, mint az INT- RANSZMAS, amelynek létre­hozásában énpen tíz évvel ez­előtt állapodott meg a két or­szág A másik közös vállalat — Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke július 8-án Budapestre érkezik. Tó­dor Zsivkov részt vesz a bu­dapesti bolgár nemzeti kiállí­tás július 9-i megnyitásán. (MTI) a zöldség gyümölcs, szőlő ter­mesztésének és betakarításának gépesítését szolgáló AG ROMAS — szintén bebizonyította élet- képességét Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy meg­alakulása óta bekapcsolódott a közös vállalat munkájába a Szovjetunió és az NDK is. A gazdasági együttműködés korszerű formáját jelenti a bul­gáriai Devna vegyipari építke­zés is, amelyben beruházási javak szállításával hazánk Is részt vesz, s ellentételként Bul­gária az itt épült gvár termé­kével, kalcinált szódával fizet. Jelentősen bővült a szakosí­tás és a kooperáció a két or­szág elektronikai és elektro­technikai iparában, az emelő­szállítógépek gyártásában, va­lamint a közúti járműiparban. A tervegyeztetés eredményeként az 1976—80-as időszakban a két ország gazdasági együttmű­ködése tovább bővül. Az áru­forgalom vs—■nvoiül 45 száza­lékkal lesz magasabb, mint az idén záródó tervidőszakban. A gépipari termékek részaránya a kölcsönös szállításokban el­éri a 65 százalékot. A két ország Kohó- és Gép­ipari Minisztériuma, továbbá Külkereskedelmi Minisztériuma gondoskodik arról, hogy az il­letékes egyesülések, vállalatok 1975. második felében írják alá a gyártásszakosítási szerződést különféle szerszámgépek Bulgá­riában és köszörűszerszámok Magyarországon és Bulgáriában történő gyártására. A terv­koordináció eredményeit figye­lembe véve, még ebben az év­ben aláírják az 1976—80-as időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállaoodást is a két ország között, (MTI) eaaaaaaasaaQees saaaaeaBazeaaaaKsaeseeaar Áz integráció jegyében bővül a magyar—bolgár gazdasági együttműködés Külpolitikai kislexikon Dél'Vieínain Dél-Vietnamban ma már biz­tosítottak a békés épitőmunka feltételei. Az 1973 január 27-i párizsi fegyverszüneti egyez­ményt követően a saigoni rezsim még megpróbálta megakadályoz­ni a békés rendezést. A Thieu- rendszer bukásával, a népi fel­szabadító mozgalom győzelmé­vel egész Dél-Vietnam területén lehetővé vált, hogy a lakosság elnyerje igazi függetlenségét, saját javára, demokratikus ala­pon szervezze meg gazdasági, politikai, kulturális, szociális rendszerét KÉT VIETNAM Máig azonban nagyon hosszú, sok-sok véráldozatot kívánó út vezetett. 1945 szeptember 3-án a Ho Si' Minh vezette felszaba­dító mozgalom tette lehetővé a francia Indokína három vietna mi tartománya (Tenkin, Annaih, Kekinkína) számára, hogy lét­rejöjjön az egységes demokrati­kus Vietnami Demokratikus Köztársaság. A gyarmatainak megtartására törekvő Franciaor­szág azonban fegyveres táma­dást intézett a fiatal vietnami állam ellen. Er d vette kezde­tét az ún. „sze. "'es háború”, amely a francié Dien Bien Phu-1 vereségével, az 1954. évi genfi béketárgyalápokkai végző­dött ... lr A vietnami béke helyreállítá­sáról szóló genfi békemegálla­podás továbbra is kifejezetten egységes Vietnamról beszélt az­zal, hogy az északi és déli or­szágrészben együttes, egységes, demokratikus választásokkal kell dönteni Vietnam jövendő társa­dalmi berendezkedéséről. Erre nem került sor. Délen ugyanis külön választásokat tartottak, ahol az USA — elsősorban a CIA — által támogatott diktá­tor, Diém került hatalomra. Kü­lön állami szervezet jött létre délen. Vietnam ezzel kettésza­kadt. Diem féktelen diktatúrájával szemben bontakozott ki a népi ellenállási-felszabadítás! moz­galom, amely a DNFF, majd a DIFK megalakulásában csúcso­sodott ki. A felszabadító erők államukat Dél-vietnami Népi Köztársaság névvel jelölték — szemben a saigoni rezsim Viet­nami Köztársaságával. így fel­vetődött, hogy tulajdonképpen nem is kettő, hanem három vi­etnami állam létezik. Valójában nem erről volt szó. Csupán ar­ról, hogy a két vietnami állam egyikében — délen — az állgjn területén két kormány létezett egy időben, s mindkettő a köz­ponti hatalom birtoklására töre­kedett A nemzetközi jog sza­bályai alapján egy állam képvi­seletére csak egy tényleges kor­mány jogosult. Az egymást kö­vető saigoni „kormányok” vi­szont ebben az időszakban egy­értelműen bábkormányoknak minősíthetők, hiszen az USA ka­tonai, gazdasági segítsége nélkül képtelenek lettek volna hatal­mukat fenntartani. ÖNRENDELKEZÉSI JOG A DIFK politikai-katonai győ­zelme azonban nem csak az egyik dél-vietnami kormányt szüntette meg, nem csak a békés építőmunka feltételeit biztosí­totta Dél-Vietnamban. Biztosí­totta azt a lehetőséget is, hogy a vietnami nép érvényesítse ön­rendelkezési jogát, s végre — összességében harmincévi sza­badságharc után — valóban sza­badon döntsön a minden népet, nemzetet megillető jogairól. Ar­ról, hogy szabadon válassza meg társadalmi, gazdasági, politikai stb. berendezkedését, szabadon döntsön arról, hogy önálló álla­mi keretek között akar-e élni, vagy csatlakozni kíván más ál­lamhoz A két vietnami állam kormá­nya — a VDK és a DIFK — már több ízben kifejezte azt az óha­ját, hogy visszaállítsák az ere­deti egységes vietnami államot. Ez a törekvésük ma is fennáll, s remélhető, hogy többé semmi­lyen külső erő nem akadályozza meg a vietnami nép demokrati­kus célkitűzéseinek érvényesülé­sét Bodnár László

Next

/
Thumbnails
Contents