Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
Újabb leltekre ösztönöznek az eredmények Megtartották szakszervezeti küldöttértekezletüket a* építők Jelentős esemény zajlott le a közelmúltban a Békés, megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amikor megtartották szakszervezeti küldöttértekezletüket, mivel négy év' munkájáról kellett ezen számot adni. Győri János gazdasági igazgatóhelyettes nyitotta 'meg a tanácskozást, amelyen részt vett Sasala János, a párt békéscsabai bizottságának titkára, Podina Sebő, az Építő-, Fa— és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének bér- és munkaügyi osztályvezetője és Kneifel Antal, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkár ra. Ezután Galovicz György szb-titkár terjesztette elő a szakszervezeti tanács szóbeli beszámolóját, mellyel kiegészítette az előzetesen közreadott írásos jelentést. Mindkettő, akárcsak a számvizsgáló bizottság jelentése, sokoldalúan értékelte az elmúlt négy év munkáját. A szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizottság arra törekedett, hogy tömegpolitikai munkája nyomán tovább növekedjenek a vállalat gazdasági eredményei, fokozódjon a termelékenység, egyenletesen fejlődjön a dolgozók munka- és életkörülménye, életszínvonala. Mindebben hatékonyan közreműködtek a szocialista munka- verseny és a szocialista brigád- mozgaiom résztvevői. E kollektívák, kezdeményezés alapján jelentősen túlteljesítették az elmúlt esztendőben a lakásátadási tervet. A vállalat történetében első ízben adtak át ugyanis ezer lakásnál többet. A hatékonyabb munkát jelzi, hogy négy év alatt mintegy 22 százalékkal növekedett a vállalat termelése. Sokat tett a tanács és a bizottság a dolgozók szociális ellátásának fejlesztéséért. Ma már naponta csaknem hétszáz munkást, szállítanak reggel a munkahelyekre, illetve onnan haza. Békéscsabán, Orosházán és Gyulán most már 410 dolgozót tudnak elhelyezni a munkásszálláson. Jelenleg Békéscsabán egy 140 személyt befogadó szárnyépülettel bővítik a központi munkásszállót, hogy ezzel is javuljanak a körülmények. Mint a jelentésekből kiderült, törődtek a lakásépítés támogatásával is. Az elmúlt négy év alatt a fejlesztési alapból több mint egymillió 600 ezer forintot, a részesedési alapból pedig 624 ezer forintot hagytok jóvá erre a célra. Ezzel 54 dolgozó lakásgondját sikerült megoldani. Ezenkívül különböző módon hozzájárultak a munkások családi ház építésének támogatásához is. Az általános segélyezésen túl ez időszak alatt több mint 40 nagycsaládos kapott külön szociális segélyt, s rajtuk kívül 20, gyermekeit egyedül nevelő apa és anya részesült anyagi juttatásban. És természetesen rendszeresen gondot fordítottak a nők és a fiatalok helyzetének javítására és támogatására. A vállalat kapuján kívül különböző társadalmi munkát vállaltak, részt vettek városépítő és -szépítő akciókban. Jelenleg a szocialista brigádok három iskolát, két bölcsődét és egy óvodát patronálnak. Számot adtak a beszámolók a szakszei'vezeti választások eddigi tapasztalatairól is. A küldöttértekézletet megelőzően, a munkahelyeken több mint 140 bizalmit, illetve bizalmihelyettest és 10 műhelybizottságot választottak. A bizalmi-csoport- értekezleteken csaknem kétezren vettek részt, a műhelybizottsági választásokon 600-an jelentek meg. E számokból is kitűnik a szervezett dolgozók érdeklődése és felelőssége. A tanácskozáson tizenegyen szólaltak fel, elemezték a munkát, s tettek javaslatokat a szakszervezeti tevékenység fejlesztésére; Érdemes összefoglalni a vita tanulságait. Többen kérték, hogy a. jövőben segítsék még hatékonyabban a munkásokat a továbbtanulásban, a szakmai továbbképzésben. Olyan igény is elhangzott, fagydaganatokat. Olyan cipőt viselnek, amikben normális földi halandók még flaszterre sem mennek ki, nem az erdőbe. Any- nyi gyakorlatuk sincs az erdőjárásban. mint a kisgyerekeknek az óbég&lásban. A saját lábukban is elbotlanak. Rájuk van írva, hogy ezt az egész kalandot megbánták már, mint a kutya, amelyik kilencet kölyke- zik. Talán, még mindig nem hiszik, hogy senki ném nyúl hozzájuk, hogy a hajuk szálát sem görbíti meg senki. De lehetne ezekre ütni? Ványadtak, esetlenek, annj’i izom sincs rajtuk, mint egy fejlett zöldbékán. Még játékból sem verném hátba őket, mert, a mellük fájna. — Tessék mondani, — szólal meg fujtatás közben az egyik gyerek. — Mi most majd benne leszünk az újságban, még a televízióban? Mert ha igen, akkor inkább ne is vigyenek bennünket tovább, inkább lőjenek agyon bennünket, itt az erdőben. — Lesz tibelőletek valaha férfi, nyomorultak! — köpött elé jük Takács. — Nagy mellénnyel elhatároztátok, hogy olajfa léptek, most pedig, amikor majd megkérdezik tőletek, hogyan gondoltátok az egészet, akkor inkább lőjenek agyon, inkább süllyedjetek a föld alá, minthogy/ odaálljatok őszintén, hogy tessék, itt vagyunk, vállaljuk a balhét, verjenek a pofánkra, amiért disznók és hülyék voltunk. Nem öcsi. nem lesz belőletek hősi halott. Drágább vadakra, nemesebbekre tartogatjuk mi a. lőszert. Szépen odaáll- tok majd apuka elé, és kaptok akkora frászt, hogy nagy-nagy zümm-zümm lesz a víztartályban. Tulajdonképpen nem veszem zokon Takács Lajostól, hogy ekkora szája van, hogy ennyire elindult a fejében a vezérhan gya. Ez a fiú nemcsak a száját, jái- tat.ia. Alig múlt tizenöt éves, már ejtőernyőzött. Csak azért hagyta abba ezt a veszélyes sportot, mert az édesanyja nagyon féltette, aggódott érte. Az ő kedvéért lemondott róla. Egyszer késve érkezett kimenőről. Az őrnagy elvtárs behívatta. — Mondja Takács elvtárs, már maga is feliratkozik a díszpéldányok közé? Nem szoktuk meg, hogy Takács Lajos fegyelmezet- lekedik. Ez nem illik magához. Miért késett? — Őrnagy elvtárs. jelentem, semmi különös nem veit. Megállt az órám, elbámultam, elkalkuláltam magam. Tessék megfenyíteni, rászolgáltam. — Nem fenyítem meg. Elhiszem, hogy így volt, elengedem a fenyítést, mert egyenesen, gerincesen viselkedett. Elmehet, végeztem! Vagy' három nap múlva hivatott a parancsnok. — Mondja csak. Pusztai tizedes, barátja magának Takács? — Igen, a barátom, nagyon szeretem, nagyon derék és egyenes embernek tartom. (Folytatjuk) hogy a műhely bizottságok folytassanak hathatósabb, meggyőzőbb tömegpolitikai nevelő munkát. Megszívlelendő a következő észrevétel is. Nevezetesen az, hogy a munkahelyeken terjesszék ki jobban a minőséget javító, az építkezéseket gyorsító premizálást. Mások arról szóltak, hogy még tervszerűbben gondoskodjanak a gépek, berendezések és eszközök felújításáról, rendszeres' karbantartásáról. A vitában felszólalók elmondták, hogy a beszámolási időszakban — véleményük szerint — felelősségteljesebb, bonyolultabb volt a szakszervezeti tevékenység, mert hiszen a szakszervezeti feladatok és hatáskörök is jelentősen bővültek. A közös erőfeszítéseknek tulajdonítható, hogy a vállalat az elmúlt években stabilabb helyzetbe került, fejlődése és eredményei figyelemre méltóak. A feladatokról szólva megemlítették: a jövőben az egyik legfontosabb feladat az üzemi demokrácia továbbfejlesztése, a munkahelyi légkör javítása, a munkásokban a tulajdonosi szemlélet erősítése, a szocialista brigádmozgalomban a minőségi követelmények előtérbe helyezése. Szóltak arról, hogy a mostani gazdasági helyzetben rendkívül . fontos a munkaidő jó kihasználása, a munkafegyelem erősítése, az idei terv sikeres befejezése, s ezzel a következő tervidőszak kedvező megalapozása. Mindehhez — mint mondották —, elengedhetetlen a rendszeres tanulás és továbbképzés, mert csak így valósulhat meg a rendelkezésre álló gépek és berendezések hatékony kihasználása. Ám legalább ennyire indokolt, hogy még lobban támogassák munkájukban a bizalmiakat, szüntelenül hasznosítsák a dolgozók észrevételeit és javaslatait, fejlesszék a szocialista brigádok politikai irányítását, a termelés tervszerűségét éonúgy, mint a célszerű takarékosságra való törekvéseket. Galovicz György szb-titkár válaszolt a vitában elhangzottakra, majd a küldöttértekezlet megválasztotta a szakszervezeti tanácsot és a társadalombiztosítási tanács tagjait. A szakszervezeti tanács első ülésén szb- elnökké Regős Jánost, szb-titkárrá Galovicz Györgyöt választották meg ismét 'v r. Á pártmunka tervezése V isszatérő feladat a párt- szervezetek életében a soron következő fél esztendő pártmunkájának megtervezése. Bár „rutinfeladat”-nak tűnik ez, mégis elmélyült gon- gondolkodást igényel, minthogy minden félév új tennivalókat hoz, más-más teendők megoldását állítja előtérbe. A tervszerűség a pártalap- szervezeti munkában is elengedhetetlen. Persze, mindent nem lehet — s nem is lenne szabad — előre megtervezni. A pártmunka hétköznapjai sokkal gazdagabbak annál, mint amennyi azokból tervekbe foglalható. De a féléves munkaterv mégis megadja a munka vázát, keretét, megszabja a politikai tevékenység fő irányát. 1975. második felében a munkatervek tartalmát elsősorban a XI. kongresszus határozatai adják. A kongresszusi határozat megértetése és fel- do1 gozása az alapszervezeti munkának egyik centrális teendője, s ennek a tervekben is tükröződnie kell. A feladatok meghatározásának ez az alapja, a kiindulópontja. A kongresz- szus természetesen átfogóan szabta meg a haladás irányát, de nem bocsátkozott részletekbe. Nem másolni kell tehát, hanem elemezni, alkalmazni. Az alapszervezeteket segítik ebben a közvetlen irányító pártszervek állásfoglalásai, határozatai is. Szükséges és éi-demes újból belelapozni a legutóbbi beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések jegyzőkönyveibe, az ott elhangzott javaslatoki-ól ké^ szült feljegyzésekbe is. A több éves munka értékelése során számos megszívlelendő javaslat hangzott el valamennyi párt- szervezetben. A taggyűlési beszámolókban, felszólalásokban, határozatokban ezek általában helyet is kaptak. Sokat közülük az év első felében még nem volt alkalom napirendre tűzríi, megvalósítani, sőt olyanok is akadnak, amelyek most válnak aktuálissá. Helyénvaló azt is átgondolni, milyen irányban szükséges-továbbfejleszteni a pártszervezet munkastílusát, munkamódszereit, s ezeket a következtetéseket is hasznosítani lehet a tervkészítéskor. A XI, kongresszus általános feladatként fogalmazta meg a határozatok végrehajtásának gondosabb nyo- monkövetését, s általában a pártellenőrzés erősítését. A munkatervben helyet kaphatnak az ilyen típusú napirendi pontok is. Az ellenőrzés javítható például oly módon, há a beszámoltatások mellett (nem helyett!) a pártvezetőség maga is végez vizsgálatokat, vagy megbízza egy-egy kérdés vizsgálatával a párttagok kisebb csoportjait. Az ilyen vizsgálatok tapasztalatai helyet kaphatnak nemcsak a vezetőségi ülésen, de a taggyűlés fórumán is. Mint ahogy az is színvonalasabbá teszi az ellenőrzést, ha nem amúgy általánosságban számoltatják be tevékenységükről a munkahelyi vagy a tömegszervezeti vezetőket, hanem egy-egy konkrét feladat megoldását, vagy egy adott határozat megvalósítását kérik számon. Így kerülhet például a napirendbe, hogy mit tesznek a szakszervezetekben dolgozó kommunisták a közművelődé- sért, miként neveli a KISZ párttaggá saját aktivistáit, hogyan hasznosítja egy-egy vezető a munkahelyi demokrácia fórumain elhangzó javaslatokat. A gazdasági területen működő pártszervezetekben múlhatatlanul szükséges elemezni, hogyan segítették a Központi Bizottság 1974. decemberi ha'.á- rozatának megvalósulását. E célból három-négy napirendet is beiktathatnak, vizsgálva például a takarékosság helyzetét, a termékszerkezet gazdaságosságát, a munkaerő foglalkoztatásának ésszerűségét, a beruházások menetét, stb. Így a'a- kítható a tennivalók komplex munkaprogramja. A tervkészítés egyre inkább kollektív tevékenység, melynek részese minden vezetőségi tag, valamennyi pártcsoport, s így az egész párttagság. A „felső” elhatározások gondos tanulmányozása és az „alulról” jövő javaslatok megfontolt hasznosítása — ezen az úton formálódhat ki a. pártmunkát valóban előbbre vivő, annak helyes irányt kijelölő rrumkatei'y. Gjenes László 7Ő&M£Ó£ZlaiLuLák A velencei Express táborban a fiatalok, idén először, horgásztanfolyamon vesznek részt. Az ország minden résiéből itt nyaraló fiatalokat a MOHOSZ szakemberei tanítják a horgászat fortélyaira (MTI Fotó -- Fényes Tamás felv.)
