Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

Újabb leltekre ösztönöznek az eredmények Megtartották szakszervezeti küldöttértekezletüket a* építők Jelentős esemény zajlott le a közelmúltban a Békés, me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál, amikor megtartották szakszervezeti küldöttértekezle­tüket, mivel négy év' munkájá­ról kellett ezen számot adni. Győri János gazdasági igaz­gatóhelyettes nyitotta 'meg a tanácskozást, amelyen részt vett Sasala János, a párt bé­késcsabai bizottságának titkára, Podina Sebő, az Építő-, Fa— és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének bér- és munka­ügyi osztályvezetője és Kneifel Antal, az Építők Szakszerveze­te megyei bizottságának titkár ra. Ezután Galovicz György szb-titkár terjesztette elő a szakszervezeti tanács szóbeli beszámolóját, mellyel kiegészí­tette az előzetesen közreadott írásos jelentést. Mindkettő, akárcsak a számvizsgáló bizott­ság jelentése, sokoldalúan ér­tékelte az elmúlt négy év munkáját. A szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizottság arra törekedett, hogy tömegpolitikai munkája nyomán tovább növe­kedjenek a vállalat gazdasági eredményei, fokozódjon a ter­melékenység, egyenletesen fej­lődjön a dolgozók munka- és életkörülménye, életszínvonala. Mindebben hatékonyan közre­működtek a szocialista munka- verseny és a szocialista brigád- mozgaiom résztvevői. E kollek­tívák, kezdeményezés alapján jelentősen túlteljesítették az el­múlt esztendőben a lakásátadá­si tervet. A vállalat történeté­ben első ízben adtak át ugyan­is ezer lakásnál többet. A ha­tékonyabb munkát jelzi, hogy négy év alatt mintegy 22 szá­zalékkal növekedett a vállalat termelése. Sokat tett a tanács és a bi­zottság a dolgozók szociális el­látásának fejlesztéséért. Ma már naponta csaknem hétszáz munkást, szállítanak reggel a munkahelyekre, illetve onnan haza. Békéscsabán, Orosházán és Gyulán most már 410 dol­gozót tudnak elhelyezni a mun­kásszálláson. Jelenleg Békés­csabán egy 140 személyt befo­gadó szárnyépülettel bővítik a központi munkásszállót, hogy ezzel is javuljanak a körülmé­nyek. Mint a jelentésekből ki­derült, törődtek a lakásépítés támogatásával is. Az elmúlt négy év alatt a fejlesztési alap­ból több mint egymillió 600 ezer forintot, a részesedési alap­ból pedig 624 ezer forintot hagytok jóvá erre a célra. Ez­zel 54 dolgozó lakásgondját si­került megoldani. Ezenkívül különböző módon hozzájárultak a munkások családi ház építé­sének támogatásához is. Az általános segélyezésen túl ez időszak alatt több mint 40 nagycsaládos kapott külön szo­ciális segélyt, s rajtuk kívül 20, gyermekeit egyedül nevelő apa és anya részesült anyagi juttatásban. És természetesen rendszeresen gondot fordítottak a nők és a fiatalok helyzetének javítására és támogatására. A vállalat kapuján kívül különböző társadalmi munkát vállaltak, részt vettek város­építő és -szépítő akciókban. Jelenleg a szocialista brigádok három iskolát, két bölcsődét és egy óvodát patronálnak. Számot adtak a beszámolók a szakszei'vezeti választások eddigi tapasztalatairól is. A küldöttértekézletet megelőzően, a munkahelyeken több mint 140 bizalmit, illetve bizalmihelyet­test és 10 műhelybizottságot választottak. A bizalmi-csoport- értekezleteken csaknem kétez­ren vettek részt, a műhelybi­zottsági választásokon 600-an jelentek meg. E számokból is kitűnik a szervezett dolgozók érdeklődése és felelőssége. A tanácskozáson tizenegyen szólaltak fel, elemezték a mun­kát, s tettek javaslatokat a szakszervezeti tevékenység fej­lesztésére; Érdemes összefog­lalni a vita tanulságait. Többen kérték, hogy a. jövőben segítsék még hatékonyabban a munká­sokat a továbbtanulásban, a szakmai továbbképzésben. Olyan igény is elhangzott, fagydaganatokat. Olyan cipőt viselnek, amikben normális föl­di halandók még flaszterre sem mennek ki, nem az erdőbe. Any- nyi gyakorlatuk sincs az erdő­járásban. mint a kisgyerekek­nek az óbég&lásban. A saját lá­bukban is elbotlanak. Rájuk van írva, hogy ezt az egész kalan­dot megbánták már, mint a ku­tya, amelyik kilencet kölyke- zik. Talán, még mindig nem hi­szik, hogy senki ném nyúl hoz­zájuk, hogy a hajuk szálát sem görbíti meg senki. De lehetne ezekre ütni? Ványadtak, esetle­nek, annj’i izom sincs rajtuk, mint egy fejlett zöldbékán. Még játékból sem verném hátba őket, mert, a mellük fájna. — Tessék mondani, — szólal meg fujtatás közben az egyik gyerek. — Mi most majd benne leszünk az újságban, még a te­levízióban? Mert ha igen, ak­kor inkább ne is vigyenek ben­nünket tovább, inkább lőjenek agyon bennünket, itt az erdő­ben. — Lesz tibelőletek valaha fér­fi, nyomorultak! — köpött elé jük Takács. — Nagy mellénnyel elhatároztátok, hogy olajfa lép­tek, most pedig, amikor majd megkérdezik tőletek, hogyan gondoltátok az egészet, akkor inkább lőjenek agyon, inkább süllyedjetek a föld alá, mint­hogy/ odaálljatok őszintén, hogy tessék, itt vagyunk, vállaljuk a balhét, verjenek a pofánkra, amiért disznók és hülyék vol­tunk. Nem öcsi. nem lesz belő­letek hősi halott. Drágább va­dakra, nemesebbekre tartogat­juk mi a. lőszert. Szépen odaáll- tok majd apuka elé, és kaptok akkora frászt, hogy nagy-nagy zümm-zümm lesz a víztartály­ban. Tulajdonképpen nem veszem zokon Takács Lajostól, hogy ek­kora szája van, hogy ennyire elindult a fejében a vezérhan gya. Ez a fiú nemcsak a száját, jái- tat.ia. Alig múlt tizenöt éves, már ejtőernyőzött. Csak azért hagyta abba ezt a veszélyes sportot, mert az édesanyja na­gyon féltette, aggódott érte. Az ő kedvéért lemondott róla. Egy­szer késve érkezett kimenőről. Az őrnagy elvtárs behívatta. — Mondja Takács elvtárs, már maga is feliratkozik a díszpél­dányok közé? Nem szoktuk meg, hogy Takács Lajos fegyelmezet- lekedik. Ez nem illik magához. Miért késett? — Őrnagy elvtárs. jelentem, semmi különös nem veit. Meg­állt az órám, elbámultam, el­kalkuláltam magam. Tessék megfenyíteni, rászolgáltam. — Nem fenyítem meg. Elhi­szem, hogy így volt, elengedem a fenyítést, mert egyenesen, ge­rincesen viselkedett. Elmehet, végeztem! Vagy' három nap múlva hiva­tott a parancsnok. — Mondja csak. Pusztai tize­des, barátja magának Takács? — Igen, a barátom, nagyon szeretem, nagyon derék és egye­nes embernek tartom. (Folytatjuk) hogy a műhely bizottságok folytassanak hathatósabb, meg­győzőbb tömegpolitikai nevelő munkát. Megszívlelendő a kö­vetkező észrevétel is. Neveze­tesen az, hogy a munkahelye­ken terjesszék ki jobban a mi­nőséget javító, az építkezéseket gyorsító premizálást. Mások ar­ról szóltak, hogy még tervsze­rűbben gondoskodjanak a gé­pek, berendezések és eszközök felújításáról, rendszeres' kar­bantartásáról. A vitában felszólalók el­mondták, hogy a beszámolási időszakban — véleményük sze­rint — felelősségteljesebb, bo­nyolultabb volt a szakszerve­zeti tevékenység, mert hiszen a szakszervezeti feladatok és ha­táskörök is jelentősen bővül­tek. A közös erőfeszítéseknek tulajdonítható, hogy a vállalat az elmúlt években stabilabb helyzetbe került, fejlődése és eredményei figyelemre méltóak. A feladatokról szólva megemlí­tették: a jövőben az egyik leg­fontosabb feladat az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztése, a munkahelyi légkör javítása, a munkásokban a tulajdonosi szemlélet erősítése, a szocialis­ta brigádmozgalomban a minő­ségi követelmények előtérbe helyezése. Szóltak arról, hogy a mostani gazdasági helyzetben rendkívül . fontos a munkaidő jó kihasználása, a munkafegye­lem erősítése, az idei terv si­keres befejezése, s ezzel a kö­vetkező tervidőszak kedvező megalapozása. Mindehhez — mint mondották —, elengedhe­tetlen a rendszeres tanulás és továbbképzés, mert csak így valósulhat meg a rendelkezésre álló gépek és berendezések ha­tékony kihasználása. Ám leg­alább ennyire indokolt, hogy még lobban támogassák mun­kájukban a bizalmiakat, szün­telenül hasznosítsák a dolgozók észrevételeit és javaslatait, fej­lesszék a szocialista brigádok politikai irányítását, a termelés tervszerűségét éonúgy, mint a célszerű takarékosságra való törekvéseket. Galovicz György szb-titkár válaszolt a vitában elhangzot­takra, majd a küldöttértekezlet megválasztotta a szakszervezeti tanácsot és a társadalombizto­sítási tanács tagjait. A szakszer­vezeti tanács első ülésén szb- elnökké Regős Jánost, szb-titkár­rá Galovicz Györgyöt válasz­tották meg ismét 'v r. Á pártmunka tervezése V isszatérő feladat a párt- szervezetek életében a so­ron következő fél eszten­dő pártmunkájának megterve­zése. Bár „rutinfeladat”-nak tűnik ez, mégis elmélyült gon- gondolkodást igényel, minthogy minden félév új tennivalókat hoz, más-más teendők megol­dását állítja előtérbe. A tervszerűség a pártalap- szervezeti munkában is elen­gedhetetlen. Persze, mindent nem lehet — s nem is lenne szabad — előre megtervezni. A pártmunka hétköznapjai sokkal gazdagabbak annál, mint amennyi azokból tervekbe fog­lalható. De a féléves munka­terv mégis megadja a munka vázát, keretét, megszabja a politikai tevékenység fő irá­nyát. 1975. második felében a munkatervek tartalmát első­sorban a XI. kongresszus hatá­rozatai adják. A kongresszusi határozat megértetése és fel- do1 gozása az alapszervezeti munkának egyik centrális te­endője, s ennek a tervekben is tükröződnie kell. A feladatok meghatározásának ez az alapja, a kiindulópontja. A kongresz- szus természetesen átfogóan szabta meg a haladás irányát, de nem bocsátkozott részletek­be. Nem másolni kell tehát, hanem elemezni, alkalmazni. Az alapszervezeteket segítik ebben a közvetlen irányító pártszervek állásfoglalásai, ha­tározatai is. Szükséges és éi-demes újból belelapozni a legutóbbi beszá­moló és vezetőségválasztó tag­gyűlések jegyzőkönyveibe, az ott elhangzott javaslatoki-ól ké^ szült feljegyzésekbe is. A több éves munka értékelése során számos megszívlelendő javaslat hangzott el valamennyi párt- szervezetben. A taggyűlési be­számolókban, felszólalásokban, határozatokban ezek általában helyet is kaptak. Sokat közülük az év első felében még nem volt alkalom napirendre tűzríi, megvalósítani, sőt olyanok is akadnak, amelyek most válnak aktuálissá. Helyénvaló azt is átgondolni, milyen irányban szükséges-to­vábbfejleszteni a pártszervezet munkastílusát, munkamódsze­reit, s ezeket a következtetése­ket is hasznosítani lehet a terv­készítéskor. A XI, kongresszus általános feladatként fogal­mazta meg a határozatok vég­rehajtásának gondosabb nyo- monkövetését, s általában a pártellenőrzés erősítését. A munkatervben helyet kaphat­nak az ilyen típusú napirendi pontok is. Az ellenőrzés javít­ható például oly módon, há a beszámoltatások mellett (nem helyett!) a pártvezetőség maga is végez vizsgálatokat, vagy megbízza egy-egy kérdés vizs­gálatával a párttagok kisebb csoportjait. Az ilyen vizsgála­tok tapasztalatai helyet kaphat­nak nemcsak a vezetőségi ülé­sen, de a taggyűlés fórumán is. Mint ahogy az is színvona­lasabbá teszi az ellenőrzést, ha nem amúgy általánosságban számoltatják be tevékenysé­gükről a munkahelyi vagy a tömegszervezeti vezetőket, ha­nem egy-egy konkrét feladat megoldását, vagy egy adott ha­tározat megvalósítását kérik számon. Így kerülhet például a napirendbe, hogy mit tesznek a szakszervezetekben dolgozó kommunisták a közművelődé- sért, miként neveli a KISZ párttaggá saját aktivistáit, ho­gyan hasznosítja egy-egy vezető a munkahelyi demokrácia fó­rumain elhangzó javaslatokat. A gazdasági területen műkö­dő pártszervezetekben múlha­tatlanul szükséges elemezni, hogyan segítették a Központi Bizottság 1974. decemberi ha'.á- rozatának megvalósulását. E célból három-négy napirendet is beiktathatnak, vizsgálva pél­dául a takarékosság helyzetét, a termékszerkezet gazdaságos­ságát, a munkaerő foglalkozta­tásának ésszerűségét, a beru­házások menetét, stb. Így a'a- kítható a tennivalók komplex munkaprogramja. A tervkészítés egyre inkább kollektív tevékenység, melynek részese minden vezetőségi tag, valamennyi párt­csoport, s így az egész párt­tagság. A „felső” elhatározások gondos tanulmányozása és az „alulról” jövő javaslatok meg­fontolt hasznosítása — ezen az úton formálódhat ki a. párt­munkát valóban előbbre vivő, annak helyes irányt kijelölő rrumkatei'y. Gjenes László 7Ő&M£Ó£ZlaiLuLák A velencei Express táborban a fiatalok, idén először, horgásztanfolyamon vesznek részt. Az or­szág minden résiéből itt nyaraló fiatalokat a MOHOSZ szakemberei tanítják a horgászat forté­lyaira (MTI Fotó -- Fényes Tamás felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents