Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
A termelési szerkezet korszerűsítésének gazdái A gazdasági fejlődés alapvető és állandó feltétele a termelés — a termelési szerkezet, a termékösszetétel — korszerűsítése. Ez független attól, hogy akarjuk-e vagy nem kívánjuk. Kényszer, ami elől nem lehet kitérni. Adósságainkat — elmaradásunkat — e tekintetben élesen megvilágította tőkés külkereskedelmünkben a csereará nyok romlása. Szelektív fejlesztés Napjainkban, okkal, joggal, sok szó esik a szelektív fejlesztési politikáról, azaz arról, hogy nem vagyunk képesek — s nincs is szükség rá — az ipar valamennyi területét, főbb termékcsoportját fejleszteni. Rangsorolni kell — s ezt teszik egyebek között a központi fejlesztési programok —, s ha ez megtörténik, akkor a központi és vállalati döntések és intézkedések végrehajtásában sűrű fonattá válnak a különálló szálak, amelyek önmagukban esetleg jelentéktlennek tűnnek. Itt a bökkenő! A vállalatok le nem becsülhető csoportjánál ugyanis azt gondolják: először tegye le a központi irányítás a garast, s majd azután mi is odahelyezzük a magunkét Valóban vannak teendők, melyeket csakis a központi irányítás láthat el. Így például a termelési szerkezetet döntpen befolyásoló programok kijelölése; a helyesen kialakított és alkalmazott ösztönzőrendszer: a nemzetközi munkamegosztás népgazdasági feltételeinek megteremtése, illetve a nemzetközi együttműködés kereteinek bővítése; a tudományos kutatás szétaprózottságának megszüntetése .á: Fél kézzel nem lehet Hosszú lenne a felsorolás. Ám legalább ilyen terjedelmesnek bizonyulna az, amit a vállalati teendőkről mondhatnánk. Hiszen például a kutatási eredmények gyorsabb alkalmazása már ötvözi a népgazdasági iparági és vállalati feladatokat. Ahogy a licencek, gyártási eljárások átvétele, meghonosítása, a szabványosítás kiterjesztése színién csak úgy képzelhető el, hogy ki-ki megteszi azt, ami módjában, áll. 1977. végéig évi 1,5 millió negyzetméter könnyűszerkezetes epület összeszerelését lehetővé tevő kapacitást kell megteremteni. Erről a kormány határozott. A minisztérium teendője volt annak biztosítása, hogy e programban a nemzetközi együttműködés megfelelő súly- lyal jelen legyen. Itt alakították ki. a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország e témában illetékes szerveivel a kapcsolatokat, s döntöttek egy nagy jelentőségű licencvásárlásról. Ami ezután következik — a „hogyan” —, az a vállalatok dolga, felelőssége, kötelessége. Mert hiába minden erőfeszítés, ha a vállalat nem teremti meg az új technológia fogadásának felételeit, ha örökös termelési zavarokkal küzdve, lökésszerűen bocsátja ki az egyes — de az építmény egészéhez nélkülözhetetlen — szerkezeti elemeket vagy szerelvényeket. Azaz: fél kézzel nem megyünk semmire, akár az irányítás, akár a vállalat „fél kezéről” legyen szó. A két kéz együtt: ez ér, érhet sokat, A gyorsítás jogos igénye A Budapesti Nemzetközi Vásáron legutóbb 350 új termékkel szerepelt a kohó- és gépipar. ' Tekintélyes számnak tűnik, ám valójában csupán tíz százaléka a tárca vállalatai által fölvonultatott áruknak. Igaz, a régebbiek között is lelhettünk korszerű — többször díjazott — cikkeket, ám mind a tízszázalékos arány, mind a korábban sikert elért gyártmányok tömegesebb előállításának késedelme arra figyelmeztet, hogy baj van a lépések ritmusával, lassan követi egyik a másikat. Ne becsüljük le azt, ami eddig történt. A vegyiparban több gyártmánynál a nemzetközi munkamegosztás segítségével kialakult, kialakul az a termelési nagyság, ami a gazdaságosság, a kedvező termelési szerkezet feltétele. Eredményes a központi fejlesztés programok egészének végrehajtása, a közelmúltban írták aki azt a megállapodást, amely tolóhajók, úszó- és portáldaruk nagy darabszámú — tehát gazdaságos — előállítását teszi lehetővé szovjet megrendelésre, s a gyártásfejlesztésben közreműködnek szovjet vállalatok is. He maradion papíron Kiragadott példáink sejtetik, sokágú a haladás. Ösztönzik ezt azok a minisztériumi utasítások is, melyek a vállalatok kötelességévé tették, hogy termelési szerkezetük fejlesztésére és — legalább enyire lényeges! — a gazdaságtalan termelés csökkentésére ötéves tervet dolgozzanak ki. E helyi programok természetszerűen feltételezik központi intézkedések sorozatát is — így az ösztönző-, szabályozó-rendszer különböző elemeinek változtatását —, de csak ott válhatnak igazán a cselekvés forgatókönyvévé, ahol a terv készítői fölismerték: ők is gazdái, jogosultjai és haszonélvezői a termelési szerkezet korszerűsítésének. Mészáros Otto Hegalakult a Csepel Művek úi vállalata A Csepel Művek Motorkerék- * párgyára, valamint kerékpár- j és vartógépgyára egyesült, s a; napokban megalakult a két1 gyár összevonásával a tröszt új vállalata. A Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár. Ezzel megszűnik hazánkban az időközben gazdaságtalanná vált Pannónia motorkerékpár valamennyi típusának előállítása. Az utolsó motorkerékpársorozatok szeptember végéig kerülnek le a futószalagokról. Az összevont vállalatnál azonban az elkövetkezendő tíz évben gyártani fogják az alkatrészeket, hogy biztosítsák a több tízezer Pannónia-tulajdo- nos részére a folyamatos pót- alkatrész előállítását. A kerékpárgyár.tó-részleg teljes rekonstrukciója előreláthatólag 1978-ra befejeződik, ekkorra várható a gyártás felfutása és a hazai igények maradéktalan kielégítése is — a tervek szerint abban az évben több mint félmillió kerékpár hagyja el a csepeli gyárat. (MTI) Augusztus 27-én kezdik a cukorgyártást Sarkadon 400 ezer tonna répa feldolgozására készül a gyár Az ételmérgezések megelőzhetők A szakorvos tanácsa vásárlóknak, háziasszonyoknak Az idén eddig hét olyan -komolyabb ételmérgezés fordult elő. amely esetenként száznál több ember megbetegedését okozta. Valamennyi mégelőzhető lett volna, ha a higiéniai, tárolási és egyéb előírásokat betartják — mondta az, MTI munkatársának dr. Novotny Tibor, az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet osztályvezetője. — Rendkívül veszélyesek a gyorsan romló húskészítmények, mint például a párizsi, és a nem tartósított felvágottak is. Régebben ezek közül a legtöbb étel- mérgezést a disznósajt okozta. Ennek veszélyét már sokan ismerik. Azt azonban kevésbé, hogy a kolbászoknál is hasonló veszéllyel kell számolni: különösen a lángolt kolbász esetében, mivel ez a tartósító kezelés csak a külső penészedés ellen véd, a kolbász belseje ennek ellenére megromolhat. — Fontos szabály, hogy otthon a házisszonyok lehetőleg csak frissen tárolják azokat az ételeket, amelyek újra-fogyasz- tás előtt nem forralhatok fel. A főtt-étélekkel 24 óránál tovább ne tároljuk hűtőszekrényben sem. A könnyen romló élelmiszereket — gombából, tüdőből, veséből készült ételeket — főzés után lehetőleg azonnal fogyasszuk el, mert a hűtőszek- részben is megromlanak. Hasonló elővigyázatosságot igényelnek a tejjel és tejtermékkel készült ételek, és a főzés nélkül összeállított különféle krémek, amelyek jelentős fehérje- és cukortartalmuk miatt kedvező táptalajai a baktériumoknak. — Ha valaki hányásban, hasgörcsökben, fejfájásban, gyengeségben szenved, lehetőleg azonnal forduljon orvoshoz, mert nem tudható, hogy csak enyhe gyomorrontásról vagy napokig tartó, a környezet számára is veszélyes ételmérgezésről van szó. A karbantartási munkák tervezésének kísérteti módszere jól vizsgázott a Sarkadi Cukorgyárban, így az idén az országban elsőként Sarkadon kezdhetik meg a cukorrépa átvételét és a cukor- gyártást. A gyár az ütemezés szerint az augusztus 15—16-i üzemi „főpróba” után augusztus 21-én veszi át az első répaszállítmányokat. Az átvétel folyamatos menetére, a zökkenők és torlódások elkerülésére augusztus 7-től kezdődően kötik meg az átvételi és szállítási megállapodásokat a termelőkkel. A gyár a kfezdeti időszakban, egészen szeptember végéig naponta mintegy 400 vagon répát vesz át, ebből 270 vagonnyit dolgoz fel, 100 vagonnyit pedig a dunántúli cukorgyárakba irányít. Október első napjaitól azután az átvétel üteme együtt növekszik a betakarítás ütemével november 10-ig, a felvásárlási idény befejeztéig. Nemcsak a szállítások ütemezésével, hanem a műszaki, technikai feltételek javításával is jól felkészült a Sarkadi Cukorgyár az új 150 napos idényre. Az elmúlt évben befejezett hároméves rekonstrukció után az idén összesen 17 millió forintot lordítottak az átvevőtelepek szilárd burkolatú útjainak, rakodóhelyeinek megépítésére, rakodó és prizmázó gépek vásárlására. Mu- ronyban, Szabadkígyóson és Csorváson — a bázisátvevőhelyeken — további korszerűsítéseket hajtottak végre. Figyelembe véve az idénymunkára jelentkezők számának állandó csökkenését, a Sarkadi Cukorgyárban és átvevőtelepein ma már minden rakodási munkát gépek végeznek. A békéscsabai Lenin Tsz-ben most munkába állított új prizmázó géppel együtt 14 prizmarakógép működik már á gyár körzetében. Ugyancsak az átvétel gyorsítására építettek be a gyártelepen két új, a korábbinál jóval nagyobb teljesítményű mérleget, amely a legnagyobb teherjárművet äs pótkocsival együtt egyszerre mérlegeli. Elkészült a gyártelep répaszellőztető berendezése is 1000 vagonnyi termés befogadóképességgel és befejezéshez közelednek a cukorgyár - tó gépsorok karbantartási munkái is. Az utóbbiakra a gyárnak ebben az esztendőben a szokásos 20—22 millió forinttal^ szemben 30 millió forintot kellett költenie a tavalyi nagy elhasználódás miatt. Az eddig ismertetett nagyarányú előkészületek igazán nem fölöslegesek a Sarkadi Cukorgyárban. Az új idényben ugyanis a számítások szerint az elmúlt évinél 100 ezer tonnával több — összesen 400 ezer tonna — cukorrépát kell feldolgozniuk, ami tavalyhoz képest 15—20 ezer tonnával több cukor előállítását jelenti. A Sarkadi Cukorgyár körzetében cukorrépát termesztő 43 Békés megyei és 11 Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági üzemben a 'múlt esztendeihez hasonló jó, cukortartalmat tekintve annál jobb termés ígérkezik. Az 1974. évi 9 ezer 100 hektárral szemben most 11 ezer hektárról takarítanak be cukorrépát a gazdaságok, s míg tavaly 7 ezer hektárról szedték fel a répát gépek, az idén már 8500 hektár termését képesek a gazdaságok gépekkel betakarítani napi 400 hektáros „sebességgel”. Külön említést érdemel, hogy a dobozi Petőfi Tsz 100, a köte- gyáni Petőfi Tsz és a csorvási Rákóczi Tsz 80—80, a békési Viharsarok Tsz pedig 70 hektárral nagyobb területen termeszt cukorrépát most. mint egy évvel korábban. A békéscsabai Lenin Tsz-ben a szántó 12 százalékát köti le a cukorrépa, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben pedig mintegy 600 hektárt. A körzet két állami gazdasága — a felsőnyomási és a hidasháti — együtt több mint 1500 hektáron vetett cukorrépát. A termés alakulásának figyelemmel kísérésére a cukorgyár 23 helyen végez folyamatosan érési kísérleteket, amelyekből kitűnik, hogy egy répa átlagsúlya jelenleg 16 dekagrammal több, mint egy éve ugyanebben az időpontban és a répafejek cukortartalma is nagyobb egy egész százalékkal, mint tavaly ilyenkor. A várható termésátlag meghaladja a 360 mázsát hektáronként. A jó termés betakarításának és átvételének biztonságát fokozza még a megfelelő gyári és termelői felkészülés mellett az is, hogy a honvédség a tervek szerint 100 terepjárógépkocsival segít majd be a felszedett termés szállításában. K. E. P Az éberség, a tűzvédelmi fegyelem nem csökkenhet Nagy kárt okozhat az engedély nélküli tarlóégetés A mezőgazdasági kalászos ter- 1 menyek kármentes betakarítását I sajnos, nemcsak a kedvezőtlen időjárás akadályozza, hanem sok esetben a felelőtlenség is közrejátszik abban, hogy megszakadt a már több éve tartó kedvező folyamat, nevezetesen az, hogy lábon álló gabonában tűz ne pusztítson. Az utóbbi években már csak a tarlóégetés jelentett komoly tűzveszélyt Erre több esetben felhívtuk a ügyeimet és sajnos, most is ezt kell tennünk azért is, mert a tűzmegelőzési szabályokról ez évben több helyen megfeledkeztek. A gyomai Al- kománv Tsz területén, július 24- én engedély nélkül égették a tarlót olyan táblán, ahol még maradt levágatlan gabona. A figyelmetlenség miatt az is elégett. E súlyos felelőtlenség következményeként csaknem 40 mázsa búza vált a tűz martalékává, és mintegy 10 ezer forint kár keletkezett. Július 23- án a Felsőnyomasi Állami Gazdaság területén is több mázsa j búza pusztulását okozta egy, a kombájnba jutott és abban felizzó fémdarab. Különösen a tarlóégetés okoz^ * ta veszély miatt a Békés megyei Tűzoltóparancsnokság felhívja a gazdaságok illetékes vezetőinek figyelmét, hogy az égetés alkalmi tűzveszélyes cselekménynek minősül, s igy ahhoz engedélyt kell kérni. Ezt a gazdaság vezetője, vagy az általa kijelölt személy adhatja ki. Még engedéllyel is figyelemmel kell lenni a környezetre. Ha a közelben leáratatlan termény van, nem szabad a tarlóégetést megkezdeni. Ugyanígy nem szabad éjjel, vagy szélben sem hozzákezdeni a , veszélyessé válható tarlóégetéshez. A tartóégetések zöme még hátra van, ezért a tűzoltóparancsnokság ezúton is nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy ilyen munkálatok közben a szabályokat érvényesítem kell, az éberség, a tűzvédelmi fegyelem nem csökkenhet. A társadalmi érdekeken túl a munkát végző veszélyeztetettségére is tekintettel kell lenni. 3 umjsmm 1975 JÚLIUS 31, A vevő kívánságára kötelező a dinnye lékelése A Belkereskedelmi Minisztérium most megielent állásfoglalásában igyekszik elejét venni a görögdinnye lékelése körüli vitáknak. A minisztérium rámutat, hogy a görögdinnyének — az I. és II. osztályúnak egyaránt — frissnek, egészségesnek és élvezhetőén édesnek kell lennie. Ezért valamennyi elárusítóhelyen kötelesek a görögdinnyét a vevő kívánságára meglékelni. Kifogás esetén a vevőt nem lehet kötelezni a lékelt dinnye megvásárlására. A rendelkezés az állami, és szövetkezeti boltokra, őstermelőkre és a magánkereskedőkre egyaránt vonatkozik. (MTI)
