Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
Hibaszázalék nulla Puskás Éva a gépíró-világba jnokság 5. helyezettje Puskás £va munka közben A közelmúltban lezajlott gépíró-világbajnokságon Puskás Éva, a Békés megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának előadója előkelő helyen végzett. A csinos, fiatal, szőke, lányt arról faggatom: hogyan jutott el a nagy vetélkedőre. — Gépelni mindig nagyon szerettem. 1972-ben érettségiztem a békéscsabai Közgazdasági Technikum ügyviteli tagozatán. Nem vagyok hivatásos gépíró, de naponta gépelek. Szeretem a szép, tiszta, külalakra tetszetős kéziratokat. Magamtól mégsem gondoltam volna soha versenyre. A Közalkalmazottak Szakszervezete a felszabadulás 30. évfordulójára versenyeket szervezett. Előbb háziversenyeken, majd városi, megyei és országos döntőn mértük össze tudásunkat. A szakszervezet — a munkahelyi vezetőkkel egyetértésben — értékes jutalmakkal inspirált a jobb munkára. No meg sokat számít a jó munkahelyi légkör is. Én nagyon szeretek itt dolgozni, jól érzem magam, ezért tudok odafigyelni a pontosságra. A világbajnokságra meghívást kaptam. Milyen érzés volt a világ élenjáróival együtt dolgozni? — Rendkívül izgalmas. Nyolcvan ország 250 gépírója versenyzett 50 féle nyelvcsoportban. Feltűnően sók volt közöttük a férfi. Alkalmam volt megfigyelni ügyességüket. Oly fürgén járt az ujjuk, hogy nem is lehetett figyelemmel kísérni. Láttam nagyon modern elektromos írógépeket. Én mechanikus gépen versenyeztem. Az első helyezett egy spanyol férfi lett, rajta kívül török és csehszlovák gépírók előztek meg. A rendező szervek gondoskodtak arról, hogy gyakorolhassunk. A részvételi díjat a szakszerve(Fotó: Szekeres András) zet fizette, így egy egész hetet tölthettünk Budapesten. Érdekes előadásokat hallottunk, gyakorlások közben pihentetőül a gépírás jelentőségéről, fejlődéséről. Színes filmeket is vethettek e témáról. Beszélgetés közben megmutatta oklevelét, amiről leolvashattam: Puskás Éva az INTERSTENO 31. kongresszusa keretében 1975 júliusában megrendezett 11. gépíró-világbajnokságon a kézi hajtású gépen versenyzők hibátlansági világbajnokságának 5. helyezettje. A sebe'sségi világbajnokságban 27. helyen végzett. Jogot nyert arra is, hogy a legközelebbi gépíró-világbajnokságon mint versenyző részt vehessen. — A zsűri nagyon szigorú volt — magyarázza. — A sebességi számításkor minden hibás leütésre 100-at levontak, a hibátlanságinál pedig 500-at. Nekem egyáltalán nem volt hibás leütésem. Olyan hihetetlen az egész. Ügy tűnik, mint egy kellemes álom. Szerencsére az oklevél és a gyönyörű kristályváza örökidőkre megőrzi a számomra felejthetetlen nagy találkozót. Na- ’ gyón boldog vagyok, hogy eljuthattam a világbajnokságra. Az ott szerzett taDasztalatok továbbra is a precíz munkára ösztönöznek. ♦ * • Megyénkből egyébként a világbajnokságon részt vett még Kokavecz Andrásné. a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának gépírónője, Zaho- rán Pálné, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának! dolgozója és Perei Pé- terné, a megyei bíróság géoíró- ja. A verseny eredményeiről ők is oklevelet kaptak. A R. UMiiíHusiliMeeimmis Rádió jegyzet Mecénásuk az állam Jó társadalmi közérzetünkhöz az is hozzátartozik, hogy fiatal, tehetséges művészeink lehetőséget kapnak képességeik felélesztésére. Az állam, mint a szocialista közösség képviselője, jelentős anyagi erőkkel támogatja a pályakezdő művészeket. Az ösztöndíjas fiatalokról szólt hétfő délután o Kossuth Rádióban a Húszas stúdió: Mecénásuk az állam címmel sugárzott műsora. Az időszámításunk előtti első évszázadban élő Maecenas, gazdag római lovag, a művészetek bőkezö pártolója volt. Udvarában gyakran vendégül látta Vergiliust és Ovi- diust is. Példáját az idők során többek követték. Magyarországon báró Hatvani Lajos 1980 Nyugat címmel irodaírná folyóiratot alapított és anyagilag segítette Ady Endre költői munkásságát. A szerencsés kevesek mellett sajnos, mindig többen voltak, akikhez nem juthatott el a fejedelmi ajándék: Csokonai ifjan ellobbant, Déryné echós szekerén járta az országot, Székely Bertalan évekig cégtáblafestéssel kereste kenyerét, József Attila nyomorgott és Derko- vits Gyula formálisan éhen halt. A múltban a véletlen műve volt csupán, ha egy művész pártfogóra lelt, ma pedig államunk tervszerűen támogatja a tehetségeket. A műsorban említett és megszólaltatott ösztöndíjas fiatalok — többek közt a megyénkből indult Pardi Anna és Sárándi József költők — valamennyien zöld utat kaptak az érvényesüléshez. Alkotómunkájukhoz az állam biztosítja az anyagi alapot, a. művészek dolga pedig, hogy gondtalanul gyümöl- csöztessék tehetségüket. Ez mindnyájunk közös érdeke. (Andódy) Gyulai Várszínház "75 A gjulai vásáron 4 folklórjáték bemutatója\ holnap este A Gyulai Várszínház idei műsorának utolsó bemutatója | lesz holnap este fél kilenc órakor. A gyulai vásáron című, kétrészes folklórjáték a várszínház egyik új kezdeményezésének folytatása-, tavaly Békési esték címmel láthatott népművészeti műsort a közönség. A középkorban kapta Gyula város a vásártartás jogát. Feljegyzésekben maradt ránk. hogy a végvár környékén a török hódoltság évei alatt is voltak vásárok, távoli keleti kereskedőkkel. A vásár nemcsak az áruk kicserélésének helye volt, hanem az egymástól távol lakó emberek a sátrak alatt, a mutatványos bódék előtt cserélték ki tapasztalataikat, mesélték el egymásnak életük történetét. Born Miklós koreográfus-rendező és Vavrinecz Béla zeneszerző-zenei munkatárs eay ilyen középkori vásárt álmodik a gyulai vár sok évszázados fa- >ai mellé és közé. Távoli városok kereskedőit, népi iparosait is meghívták Gyulára. A vár mellett kis vásárt rendeznek be; ahol a műsorra gyülekező közönség vásárolhat is. A folklórjáték keretét a lacikonyha adja, immár a színpadon. A kitűnőnek ígérkező műsorban a gyulai Körös, a békéscsabai Balassi, a szegedi ÉDOSZ táncegyüttesek, Bige József, furulyaművész, a déva- ványai Nácsa János népművész, egy bukovinai csángóénekes, az eleki román öreg táncosok, az eleki német Röpülj páva kör tagjai lépnek a közönség elé. A gyulai vásáron című kétrészes folklórjátékot szombaton és vasárnap este megismétlik; ezzel a műsorral zárul a Gyulai Várszínház idei programsorozata. Felkészülés a következő évre az SZMT-nél Már a következő évre készülnek a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa kulturális, agi- tációs és propaganda osztálya munkabizottságának tagjai. Augusztus 4-én, hétfőn kezdődik az üzemi letéti könyvtárosok kéthetes alapfokú tanfolyama, amelyet Szegeden rendeznek meg. A megye üzemi könyvtárosainak egyharmada ismerkedik majd a szakszervezeti nevelő munka időszerű feladataival, elvi és gyakorlati* segítséget kapnak munkájukhoz. A naponkénti előadások mellett gyakorlati tapasztalatokat felhasználva látogatnak el Szeged üzemi könyvtáraiba, hogy hasznosíthassák az ott szerzett ismereteket is. Már az úi szakszervezeti oktatási év előkészítésével foglalkozik a munkabizottság. Az 1975. októberétől 1976. májusáig tartó oktatási év munkájában több mint 300 alapszervezet vesz részt. Az oktatás anyaga az MSZMP XI. kongresszusának dokumentumai lesznek. Az előadókat főként az üzemekből kérik fel. Szeptemberben kezdődik az iskolarendszerű felnőttoktatás. A nagyobb vállalatoknál kihelyezett általános iskolai tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy minél többen végezzék el az általános iskolát, hiszen ez az egyik előfeltétele annak, hogy később szakmát tanulhassanak. Természetesen ehhez sok segítséget nyújtanak az üzemek és a vállalatok a kollektív szerződésben meghatározott ösztönző „szerekkel”: tanulmányi segélyt, ösztöndíjat, pótszabadságot, ingven tanszereket biztosítanak a tanuló munkásoknak. A Fáklya új száma A Fáklya új száma vezető helyen foglalkozik a Szojuz—Apollo közös szovjet—amerikai űrrepüléssel. A legszakavatottabbak — Alekszej Leonov űrhajós, James Flacher, a NASA igazgatója és mások — ismertetik az űrrepülés előkészítésén fáradozó szovjet és amerikai „agytörsz- tök” tevékenységét Megemlékezik a lap a Szovjet Haditengerészeti Flotta Napjáról, méltatva a Flotta érdemeit a Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben, s ismertetve a modem szovjet hadiflottát. Színes — riport-cikk-interjú — összeállítás mutatja be Lvov és Pécs sokoldalú kapcsolatait. A 4 NCPUJSiCb tata jűuijs sí. két város sokban hasonló egymáshoz: mindkettő gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az összeállításból megismerhetjük Pécs testvérvárosának mindennapjait. gazdag kulturális életét, gazdaságát, iparát. A technikai-tudományos érdekességek között a lap bemutatja az elmés szerkezetű „csend- szűrő-berendezést”, s megszívlelendő tanácsokat ad egészségeseknek és betegeknek egyaránt a szívműködés és időjárás kapcsolatáról. A kklturális rovat az augusztusban Budapestre látogató szovjet cirkusz csillagait íjiutatja be; a sportrovatban az emlékezetes Kijevi Dinamo—Fradi mérkőzés egyik szereplőjével, a fiatal fut- halltehetség Oleg Blohinról ka punk képet: a pályázati rejtvény aktuális fejtörőt közöl. (APN — KS> PÁSZTOR FERENC: Fiúk a Leshegyen (REGÉNVl 32. Lassan előkerült még öt asz- szony. Már csali ötöt kell meglelni. Azok közül is csak négyet, mert postás Kati felszaladt már az erdészlakba. — Fiúk, ide hozzám. Le a zubbonyt, itt van az enyém is. Adják oda gyorsan ezeknek a szerencsétleneknek. Fejszét, fűrészt elő. Be kell hatolni a házba. Világítsanak. Biztos vannak még benn a szobákban. Ingujjra vetkőzve, fújtatva, lihegve dolgoztak a határőrök. Előkerült egy asszony. A félelemtől ájult el. Maróti inni adott neki. magához tért. Még hármat meg kell találni. — Ide, emeljék ezt a törzset — kiáltott az őrnagy és egy kis fejszével a silányabb agaktól szabadította meg a fenyőt. Már majdnem szabad bejárás volt a házba. Nagy reccsenéssel eltört egy tetőtartó gerenda. Három-négy katona követte az őrnagyot, benyomakodtak a ház ba. Az egyik szoba mennyeze te leszakadt. Szerencsére nincs benne tégla, kő, beton. Csupa fából készült ez a valamikor erdészlak. A leszakadt mennyezet törmelékei között két asszony feküdt. Mindketten csendesen jajgattak. — Fáj valamijük, tudnak beszélni? — kérdezte az őrnagy és egyszerre mindkettőnek a fejét emelte fel. Ismeri, sokszor látta őket a serénykedő csapatban. — Jaj a lábam ... — Eltört a karom, nem tudom emelni! Nyöszörgött a két asszony. Nem csoda, ha bajuk is esett, mert a kettétört gerenda egy része megcsaphatta őket. Deszkák, a mennyezet gyalulatlan, otromba fái mind lehullottak. Óvatosan, figyelmesen bontogatták a törmelékeket,, üggyel- bajjal szabaddá tették a két asszonyt. Mozdulni is alig tudtak, alaposan megnyomhatta őket a fa. Maróti Zoltán egy vaságy mellett birkózott. — Mit csinálsz Zoltán? — Gyertek fiúk, segítsetek, itt is van valaki. — Van hát, nyöszörgött egy asszony. Rám esett az ágy. Nem fáj semmi, csak nem kapok levegőt. Valami puhaság van rajtam. Jaj, csak azt az ágyat emeljék fel, hogy kibújjak. Ennek az asszonynak szerencsére nem esett baja, hacsak az ijedtséget nem tekintjük. A két sebesültet a fiúk kézbe kapták, köpenybe takargatták, úgy vitték ki az udvarra. Már-már derengett valamicske világosság, amikor megérkezett Balogh. Még gurult a kocsi, amikor kétségbeesetten kiugrott. — Fiúk, Kati itt van? Nem esett baja? — Ne félj Balogh, Kati volt a legbátrabb. Fent van már az erdészlakban, ö riasztotta /toli bácsit, az meg nekünk szólt. Ne ijedj meg, semmi baja Katinak — vigasztalta a sofőrt az egyik katona. Aztán előkerült az őrnagy is. Vérzett a homloka, sáros, piszkos latyak csurgóit a fejéről, válláról. Az inge cafatokban lógott róla. Balogh megjött? — Jelen. Itt vagyok őrnagy elvtárs. ^ — A két sebesült asszonyt azonnal vigye a városba, a kórházba. A rádióba szólt. — Halló őrs! Hall engem? — Jelentkezem őrnagy elvtárs, szólt vissza a törzsőrmester. — Azonnal telefonáljon a kórházba, készüljenek fel, várják a sebesülteket. Nem tudni, mi bajuk, a gerendák alól szedtük ki őket Zoltán. Ugorj fel
