Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
0 csúcs házaiéiért! Megkezdődött Helsinkiben az EBK zárószakasza (Folytatás az 1. oldalról) működés és biztonság kialakulásához Európában, és mindazokért az erőfeszítésekért, amelyekkel lehetővé tették az értekezlet megrendezését Helsinkiben. Ezután helyi idő szerint néhány perccel 12.30 után a megnyitó ülést berekesztették. A biztonsági értekezlet zárószakaszának szerda délutáni ülése — kis késéssel — 14.50 ' órakor nyílt meg. Az ülésen Agostinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára elnökölt Harold Wilson: Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök emelkedett szólásra. Hangsúlyozva, hogy a konferencia az enyhülés szellemében ülésezik, a brit kormányfő kijelentette: az enyhülés csak annak a kölcsönös eltökéltségnek a révén vált lehetségessé, hogy „közülünk minden egyes ország integritásának a megőrzése a kulcsa valamennyiünk jövőjének”. Ismertetve a konferencia előzményeit — különösen az NSZK és a szocialista országok között létrejött szerződések jelentőségét — Wilson kijelentette; „Nem állítom, hogy az itt aláírásra kerülő okmány önmagában képes lesz csökkenteni a ! feszültséget és megszüntetni a bizonytalanságot, amely a má- i sodik világháború befejezése óta Európa népeit sújtja. Ez a záróokmány erkölcsi kötelezettségvállalás, amelyet figyelmen kívül hagyni mindnyájunkra nézve súlyos veszélyt jelentene.” „Ez a záróokmány nem szerződés. nem békerendezés. Nem érinti ég nem érintheti a jelenlegi határok státuszát. Nem érinti és nem érintheti négyhatalmi jogainkat és kötelezettségeinket Berlinnel (értsd: Nyu- gat-Berlinnel) és Németországgal, mint egésszel szemben. De félreérthetetlen kötelezettséget tartalmaz arra, hogy az aláírók tartózkodni fognak az erőszak alkalmazásától, vagy az erőszakkal való fenyegetőzéstől.” Ezután a bizalomépítő intézkedések katonai vonatkozásairól szólt, majd hosszasan foglalkozott Wilson az enyhülés és az emberi kapcsolatok összefüggésével, megismételve a Nyugatnak ezzel kapcsolatos, ismert álláspontját. Kitért az EGK, az EFTA, a KGST, a brit nemzetközösség szerepére a nemzetközi életben, hangsúlyozta a gazdasági együttműködés fokozásának jelentőségét és sokoldalú tárgyalásokat sürgetett a nukleáris leszerelésről. Hozzátette, lényeges lenne, hogy Kína részt vegyen ezeken a tárgyalásokon. A továbbiakban Wilson támogatta a leszerelési világkonferencia összehívásának szovjet javaslatát. „Milyen Európa kialakítására törekedjünk? Olyan Európa kialakítására. amelynek népei türelemmel vannak egymás iránt, békében élnek egvmással, jó szomszédokként, és egyesítik erőiket, hogy fennmaradjon a nemzetközi béke és biztonság” — fejezte be beszédét Wilson. Konszlanlin liaramanlisz: Ezután Konsztanttn Karawan- isz görög miniszterelnök mondotta el beszédét, s amint az várható volt. a ciprusi kérdést helyezte mondanivalójának középpontjába. A görög kormányfő hangoztatta, hogy Görögország sokkal nagyobb megelégedéssel tekintene az aláírásra kerülő záróokmányban foglalt 10 alapelvre ha megfelelő szankciókat tartalmazna a dokumentum az alapelvek megsértésének esetén. Utalva arra, hogy a görög kormánv véleménye szerint ezt a. konferenciának figyelembe kell vennie, Karaxnanlisz hangsúlyozta, hogy mindennek ellenére Görögország úgy határozott : tevékenyen részt vesz a konferencia munkáiéban és egyetértését fejezte ki a Géniben kidolgozott záróokmánynyal kapcsolatban. Befejezésül hangsúlyozta: képtelenség megállapodásokat aláírni Európa biztonságáról és ugyanakkor fenntartani az igazságtalanság állapotát, amely állandóan fenyegeti a békét a Földközi-tenger térségében.” P. ElSiott Trudeau ’ A következő felszólaló! Pierre Elliott Trudeau kanadai | miniszterelnök Európa és a világ többi része közti kapcsolatok fontosságát kiemelve arra mutatott rá, hogy a biztonságot ki kell terjeszteni Európa határain Ezután Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: a Bolgár Népköztársaság, amely más európai szocialista országokkal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra értékeli az elért nagyszerű eredményeket — a fórumon részt vevő államok közös erőfeszítéseinek gyümölcsét. Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a békét és nem a háborút, a békés j egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alkotást és nem a rombolást választják. Ez az értekezlet bizonyítéka annak, hogy napjainkban nincs olyan probléma, amelyet ne lehetne megoldani tárgyalások útján. „Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alapjait. Ezekben az ünnepi napokban valamennyiünket mélységesen áthat az a felismerés, hogy kontinensünk sorsa szempontjából történelmi jelentőségű ügy részesei vagyunk” — mondotta Zsivkcv. túlra is. Sürgette a fegyverkezési hájsza mielőbbi megfékezését, a hadászati fegyverek csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalások (SALT II) eredményes befejezését és a SALT III. tárgyalások mielőbbi megkezdését. Trudeau vérül kijelentette: az európai biztonság meghiúsulása a legsúlyosabb következményekkel lenne Kanadára. Geir HalSgrimsson: Geír Hallgrimsson izlandi miniszterelnök a konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte. hogy az inkább valaminek a kezdete, mint a vége. Az értekezlet megmutatta, hogy van lehetőség megállapodásra jutni bonyolult és fontos kérdésekben. A továbbiakban Todor Zsivkov megjegyezte, hogy az elért nagy haladás nem leplezheti el azokat a kérdéseket, amelyeket illetően nem sikerült teljes választ kapni. Ezért további erőfeszítésekre van szükség, hogy megteremtsük az európai biztonság és együttműködés rendszerét. Jövendő munkánk egyik döntő célja lesz a politikai enyhülésnek a katonai téren meglevő feszültség csökkentésével v^ló kiegészítése — hangsúlyozta Zsivkov. A BKP Központi Bizottságának első titkára a bolgár nép nevében köszönetét mondott Európa, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada népeinek, a politikusoknak, az államférfiaknak és a közéleti személyiségeknek, a tudomány, a kultúra képviselőinek, az üzleti köröknek, minden jóakaraté embernek, mindazoknak, akik elősegítették az értekezlet összehívását és akiknek nevében aláírják a történelmi jelentőségű dokumentumokat. Erich Koneclier beszéde Zsivkov után Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára szólalt fel. „A Német Demokratikus Köztársaság .megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését — mondotta. — A közösen elfogadott záródokumentummal teljes mértékben egyetértünk. Szimbólikus jelentőséget tulajdonítunk ^annak, hogy az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor, hogy Európa népiéi a Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalíció többi állama révén felszabadultak a hitleri fasizmus alól. Az értekezlet eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesítsük a fasizmus barbársága ellen harcoló milliók végakaratát. Ök voltak azok. akik lerakták egy biztonságos és békés Európa alapkövét." Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az értekezlet záró- dokumentuma összhangban van a Német Demokratikus Köztársaság alapvető érdekeivel* és külpolitikai céljaival. Azoknak a keserű tapasztalatoknak a bir- tokában, amelyeket a német földről kiindult két pusztító világháborúból vont le. a Német Demokratikus Köztársaság elsőrendű kötelességének tartja, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az európai béke és biztonság tartóssá tétele érdekében. r Helsinki nem végpont, hanem új kezdeményezések elindítója — hangsúlyozta befejezésül. — j Az a célunk, hogy örökre szám- | űzzük az európai népek és államok életéből az agressziót és 3 háborút. Az ehhez vezető út | az enyhülés folytatása, a kollektív európai biztonság szilárd, alapzatának megerősítése Az itt * kidolgozott záródokumentumban foglalt határozatok megfelelnek az ENSZ alapokmányának. A konferencia eredményei jó alapot teremtenek legfőbb célunk eléréséhez, hogy Európa békés földrésszé alakuljon át. Európa, mint a béke földrésze, a világbéke fontos záloga. A délutáni ülésen még Olaszország és Svájc képviselőjének felszólalása hangzott el. Helmut Schm’.dl A szerda délutáni ülés utolsó szónoka Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár volt. Bevezetőben a kancellár kiemelte, hogy az NSZK szemszögéből nézve az európai biztonsági konferencia záróokmányának aláírásával jelentős előrehaladás történt Európában a békepárt i ka terén. A béke biztosítása és a feszültség megszüntetése alapvető célkitűzése a szövetségi kormánynak — folytatta Schmidt —, mert Európában egyetlen nép sem érzi jobban a német népnél azokat a veszélyeket, amelyek kontinensünk kettészakítottságából származnak. Amikor Helsinkiben aláírjuk majd áz európiai biztonsági értekezlet záróokmányát — fejezte be beszédét Schmidt kancellár — súlyos kötelezettséget vállalunk magunkra. hoRy szavainkat tettek is fogják követni. Ez a konferencia nem hoz új nemzetközi jogot Európia számára Kidolgoztunk azonban közős szabályokat ama vonatkozóan, hogy milyen módon óhajtunk eljárni és együttélni a jövőben Európában. A konferencia csütörtökön reggel 9.30 órakor (helyi idő) folytatja munkáját (MTI) Kádár János és Helmut Schmidt találkozója Szerdán délelőtt Helsinkiben, a Finlandia-palotában találkozóra került sor Kádár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar küldöttség vezetője és Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja között. A találkozón részt vett magyar részről Lázár György miniszterelnök és Púja Frigyes külügyminiszter; az NSZK részéről Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. A szívélyes légkörű találkozón Kádár János és Helmut Schmidt eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel összefüggő kérdésekről. — +■ — Kádár János elvtárs szerdán a magyar nagykövetségen fogadta a Béke-világtanács Helsinkiben tartózkodó tagjainak egy csoportját, élükön Romesh Chandrával, a BVT főtitkárával és baráti beszélgetést folytatott velük. ík -------B rezsnyev és Ford találkozott - és nyilatkozott Szerdán találkozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizpttságának főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke között. A megbeszélés után a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője válaszolt a tudósítók kérdéseire. Leonyid Brezsnyev arra a kérdésre, hogy miképpen folyt le megbeszélése Gerald Ford- dal, a következőket mondotta: kicseréltük ; nézeteinket egy sor olyart kérdésről, amelyek érintik az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkat. Vonatkoztak ezek a politikai kapcsolatokra csakúgy, mint a gazdasági kérdésekre. Megvitattuk a stratégiai fegyverzet további korlátozásával összefüggő problémákat. Mindent összegezve számos fontos témát érintettünk. Egészében véve elmondhatom, hogy tárgyalásaink az őszinteség légkörében folytak le, konstruktív, gyakorlati jellegűek voltak. Gerald Ford ugyancsak hangsúlyozta. hogy a szerdai megbeszéléseket, igen konstruktív, baráti légkör jellemezte. Leonyid Brezsnyev arra a---- 1 T ito és Schm dl megbeszélése A helsinki zárószakasz előestéjén tartott kétoldalú eszmecserék sorozatába illeszkedik be az a 90 perces megbeszélés is, amelyet Tito marsall jugoszláv államfő kedden este Helmut Schmidttel, az NSZK szövetségi kancellárjával folytatott. A Reuter tudósítása szerint Tito és Schmidt a portugáliai helyzet áttekintése során örömmel üdvözölte Costa Gomes portugál államfő szándékát, hogy — bár némi késéssel — Helsinkibe utazik, és részt vesz a csúcstalálkozón. A két államférfi egyet-, értett abban, hogy Cipruson veszélyes a helyzet, ami pedig a nemzetközi kereskedelem kérdését illeti, Schmidt arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy kormánya konkrét lépéseket szándékozik tenni a nemzetközi gazdasági helyzet javítására. kérdésre, hogy mit mondhat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszáról, így válaszolt: azt akarjuk, hogy Európában béke legyen, az államok békességben éljenek, ne avatkozzanak egymás bel- ügyeibe, hogy szigorúan tartsák tiszteletben minden állam szuverén jogait. Hasonlóan válaszolt a kérdésre az Egyesült Államok elnöke is. — -ér — Leonyid Brezsnyev, az SZKF KB főtitkára kedden Helsinkiben találkozott Joizip Broz Ti- tóval, Jugoszlávia köztársasági elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökével. Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito a meleg, baráti légkörben folytatott beszélgetésen véleményt cserélt az európai értekezlet munkájával, továbbá a két párt és a két ország közötti testvéri együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. Leonyid Brezsnyev ugyancsak kedden találkozott Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB első titkárával, aki az NDK delegációját vezeti. és az újságíród A világ valamennyi részéről csaknem 1500 újságíró érkezett a finn fővárosba, hogy erről a kivételes jelentőségű, legmagasabb szintű találkozóról tudósítson — közölte Joel Pekurl, az értekezlet titkára a Finlandia- palotában tartott első sajtókonferencián. Elmondotta, hogy a palota sajtókarzata csupán az újságírók egyharmadának befogadására képes. A problémát bizonyos mértékben megoldja az, hogy a szomszédos teremben hatalmas televíziós kamerát állítottak fel, s onnan az újságírók figyelemmel kísérhetik a tárgyalóteremben zajló eseményeket. Újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy az értekezlet záródokumentumának aláírásához a delegációvezetők közös asztalhoz ülnek. Július 29-én, keddes este té- rületenkívüli nemzetközi övezetté nyilvánították a Finlandia- palotát. (MTI) Todor Zsivkov (elszó'alása
