Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
mS„ JULIUS 31., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 11: KEZDŐDIK A CUKORGYÁRTÁS (3. oldal) ESTÉTŐL HAJNALIG A RENDŐRSÉGI ÜGYELETÉN (S. oldalon) AZ NB I SORSOLÁSA (6. oldal) Ez a konferencia független, egyenjogú állanak értekezlete Megkezdődött Helsinkiben az EBE zárőszakasza A Finlandia-pdlota hatalmas koncerttermében Vrho Kekkonen köztársasági elnök, a vendéglátó Finnország küldöttségének vezetője szerdán, helyi idő szerint pontosan délben megnyitotta az európai biztonsági és együtt működési értekezlet zárószakaszát. Az ülés megnyitása előtti percekben sorra a főkapu elé gördültek a nagy fekete gépkocsik, s kiszálltak belőlük a részvevők: 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű politikai vezetői és küldöttségük tagjai. Vrho Kekkonen — mini házigazda és mint az ülés elnöke — üdvözölte a konferencia részvevőit. Oriii Kekkonen megnyitó beszéde Urho Kekkonen megnyitó beszédében, hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés Finnország és az egész finn. nép számára, hogy másodízben lehet gazdája ennek a konferenciának. Őszinte szívből sok sikert kívánt valamennyi résztvevőnek és kifejezte reményét, hogy tartózkodásuk Helsinkiben — jóllehet rövid lesz — gyümölcsözőnek bizonyul majd. Kekkonen elnök a továbbiakban hangsúlyozta: tényként kell elfogadnunk, hogy minden egyes országnak; meg vannak s) maga létfontosságú érdekei. Ez egészen természetes, hiszen ez az értekezlet nem egy háború győzteseinek tanácskozása, de nem is nagyhatalmak konferenciája. Ez a konferencia szuverén, független, egyenjogú államok értekezlete. A finn államfő a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentummal foglalkozva kijelentette: előttünk van az értekezlet záró- dokumentuma, amelyhez a konferencián résztvevő kormányok már a második szakasz folyamán hozzájárulásukat adták. Meggyőződésem, hogy ez a záródokumentum rendkívül fontos nemzetközi politikai okmány, amely oly módon jött létre, hogy alaposan fontolóra vettek minden kérdést és végül — az államok jogos érdekeinek figyelembevételével — annak tartalmához végleges hozzájárulásukat adták Kurt Waldheim felszólalása A következő Waldheim, az íróit. Bevezetőül szónok Kurt ENSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezése óta Európa nem egyszer súlyos feszültségek időszakát élte át, sikerült azonban elkerülnie a háborút. Feltétlenül logikps — jelenteste ki Waldheim —, hogy az európai országoknak és mindazoknak az országoknak, amelyeknek sorsa egybefonódik Európával, egységesnek kell lenniük abban a célkitűzésben, hogy függetlenül az ideológiától vagy a kormányzati formától, biztosítják a béke fennmaradását, annak a békének a fennmaradását, amely mindezt lehetővé tette. Az ENSZ főtitkára is kitért beszédében a Helsinkiben aláírásra kerjilő záróokmányra és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint annak két jelentős mozzanata van: először is az, hogy a béke nem biztosított, ha az összes érdekelt országok nem folytatják erőfeszítéseiket, másodszor pedig az, hogy a békét nem lehet kizárólag a katonai egyensúly fenntartása révén biztosítani. Éppen ez a konferencia hangsúlyozza ki azt a tényt, hogy az együttműködés és a biztonság szorosan összefügg egymással — mutatott rá Waldheim. Jól tudom — moTídotta Waldheim —, hogy a konferencia résztvevői között vannak szocialista és kapitalista országok, semlegesek, el nem kötelezettek, a NATO, illetve a Varsói Szerződés tagállamai. Nagyon is tudatában vagyok annak, milyen jelentőségteljes, hogy ma mindnyájan itt vannak együtt ebben a teremben. A magam szemszögéből nézve azonban mindezek az országok elsősorban és mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy családjának tagjai. Azért mondom ezt, mert nyilvánvaló, hogy azok az elvek, amelyeknek megvalósításán az ENSZ fáradozik, természetszerűleg belekerültek ennek a konferenciának záródokumentumába is. Kurt Waldheim végezetül őszinte köszönetét fejezte ki a vendéglátó Finnország és személy szerint Kekkonen köztársasági elnöknek, amiért kimagaslóan hozzájárult az együtt- (Folytatás a 2. oldalon) A KGST-országok delegációi meglátogatták a paksi atomerőmű építését A KGST villamosenergia állandó bizottságának 44. ülésszaka alkalmából hazánkban tartózkodó delegációk vezetői — miniszterek és miniszterhelyettesek — P. Sz. Nyeporozsnyijnak, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterének, az állandó bizottság elnökének vezetésével szerdán Paksra, az első magyar atomerőmű-építkezésre' látogattak. A vendégeket a helyszínen K. Papp Jpzsef, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára fogadta. Az ipari óriás üzemi területén, az új irodaépületben Halasi Zoltán, az Erőmű Beruházó Vállalat igazgatója ismertette a sok- milliárdos beruházás helyzetét. Ezt követően a vendégek megtekintették a csaknem két éve folyó munka eredményeit: többek között az egymillió légköbméter térfogatúra tervezett üzemi főépület betonalapozását, a tető alatt álló hatalmas tmk- csarnokot, a befejezéshez közeledő 3500 adagos üzemi konyhát és éttermet, a Duna partján készülő vizkivételi művet, majd az új lakótelepen az építkezők- nek-szerelőknek otthont adó szállásokat, az ellátásukra létesített étkezőkombinátot. ismeretes, hogy a tagországok közül a Szovjetunió az atomerőművek építési ütemét tekintve a világon vezető helyet foglal el, s emellett jelentős segítséget nyújt a testvéri országoknak. Az NDK-ban, Bulgáriában már áramot adnak a szovjet technikai közreműködéssel létesített atomerőművek. Csehszlovákiában is épül ilyen létesítmény. Hazánkban a több ezer megawattos atomerőmű első 440 megawattos egysége a tervek szerint 1980-ban kezdi meg a villa- mosenergia-iermelést. (MTI) Penza megyei szakszervezeti küldttség érkezik megyénkbe A Szakszervezetek Megyei Tanácsa vendégeként a szovjet- unióbeli testvérmegyéből, Pen- zából három tagú ézakszervezeti delegáció érkezik megyénkbe. A vendégeket az SZMT vezetői hétfőn, augusztus 4-én fogadják Budapesten. A penzaiak egy hetet töltenek megyénkben s az SZMT vezetőinek és dolgozóinak társaságában ismerkednek megyénk nevezetességeivel. Egyebek között megismerik Békéscsabát. Ellátogatnak az Orosházi Üveggyárba, a MEZŐGÉP gyárba, Gyopárosfürdő- re. Elmennek Gyulára, megnézik a középkori várat, a Vár- fürdőt, a SZOT-MEDOSZ-üdü- lőt. Találkoznak munkásokkal, szakszervezeti aktívákkal. A megyeszékhelyen többek között a kötöttárugyár dolgozóinak életT és munkakörülményeivel ismerkednek. '»■assaasaiisscMSBiBasaiMxiMBasi^asBBacsiMSzaBtaaaaataaacaBBscsaBaasstKsaiBftssiisssatBa* Á Finiandia-ház távlati képe a Töölö-tó paffjáról A mtwern fiam építészén egyut temeiuniiv® a helsinki Töölö-tó partján emelt Flnlandia-ház, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának színhelye (MTI külföldi képszolgálat—KS)
