Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

NAPIRENDEN A közművelődési szakemberek képzése A Központi Bizottság um márciusi határozata a közmű­velődés személyi kérdéseit is elemezte, illetve a káderkép­zéssel kapcsolatos tennivalók lényegét is meghatározta. Az oktatási és a Kulturális Minisz­térium a határozat megvitatása érdekében intézkedéseket tett, amelyekről tájékoztatták Szőke Sándort, az MTI munkatársát. A legtömegesebb és az isko­larendszerű képzésben eddig hagyományokkal nem rendel­kező képzési formával, a kör zépfokú szakemberképzéssel kapcsolatban elhatározták! a lö­vőben olyan, középfokon vég­zett szakembereket képeznek, akik képesek a közművelődési intézményekben elvégezni azok­nak a szervezési, propaganda, technikai és adminisztratív -fel­adatoknak egy részét, amelyek nem igényelnek felsőfokú vég­zettséget. így lehetővé válik a magasabban kvalifikált szak­emberek ésszerűbb és gazdasá­gosabb foglalkoztatása. Ezt á képzést a következő tanévben az általános tantervű gimnázi­umban indítják meg, azokban a fővárosi és vidéki gimnáziu­mokban, amelyek képesek meg­teremteni az oktatáshoz szük­séges feltételeket. A képzés fa­kultatív — választható — tan­folyami formában valósul meg, a gimnáziumok harmadik és negyedik osztályaiban heti 9 órában. A szocialista művelődés­politika megvalósításának helyi feladatai és a társadalom szak­emberigénye egyaránt megkö­veteli, hogy a főhivatású népmű­velők és könyvtárosok jelentős részének képzése főiskolai szin­ten valósuljon meg. A népmű­velők, illetve a könyvtárosok képzése — tanári szakkal pá- rosíva — a tanárképző főisko­lán folyik. A Szombathelyi Ta­nárképző Főiskolán már ebben a formában képeznek népmű­velőt, könyvtárost, illetve álta­lános iskolai tanárt. Az 1975— 76- os tanévtől ilyen formában folyik a képzés a nyíregyházi, a szegedi, az egri és a pécsi tanárképző főiskolán. Az öt tanárképző főiskolán 120 nép­művelő-szakos. Szombathelyen és Nyíregyházán pedig 48 könyvtár.szakos jelölt kezdi meg í tanulmányait a következő tan­évben. A könyvtáros-képzés ugyanebben a formában 1976— 77- től az egri és a szegedi, 1977 —78-tól pedig a Pécsi Tanárkép­ző Főiskolán is megindul. A SZOT központi iskoláján | — a SZOT-tal történt megálla- | podás értelmében — a népmű- i velő és a könyvtáros szakot | szintén tanári szakkal párosít- I .iák. Ebben az intézményben — ! a Ho Si Minh Tanárképző Fő- i iskola kihelyezett tagozataként I — továbbra is levelező képzés | folyik, elsősorban az üzemek, j a szakszervezeti közművelődési intézmények kulturális káder- szükségletének biztosítására j Eddig két tanítóképző in- ; tézetben (Szombathelyen és í Debrecenben) képeztek népmű- { velő-könyvtáros szakembereket, esztendőnként 80—100 fiatalt j vettek fel. Ezt a képzési formát j három évvel ezelőtt Szombat­helyen, az idén pedig Debre­cenben is megszüntették. Ehe­lyett valamennyi tanítójelöltet felkészítik az alapvető népmű­velési, illetve könyvtárosi fel­adatokra. A képzés ilyen irá­nyú fejlesztésével nagyszámú népművelő, illetve könyvtáros szakembert nyernek, akik taní­tói főhivatásúk mellett mellék­foglalkozásként láthatják el a közművelődési feladatokat. Er­re a képzési rendszerre a kö­vetkező tanévtől áttérnek Deb­recenben, Kaposvárott, Győ­rött. Jászberényben, továbbá a szombathelyi és nyíregyházi ta­nárképző főiskolákon, ahol ta­Múzeumot rendeznek be Ruzicskay György festőművész alkotásaiból Szászhalombattán A szászhalombattai Városi Ta- í nács 30 képzőművészeti alkotást vásárolt meg Ruzicskay György szarvasi születésű festőművész­től. A grafikák és pasztellek | L939-ben készültek s történelmi j hűséggel örökítették meg az egy­kori Duna-menti halászfalucs­kát, az itt élő emberek életét, munkásságát. Érdeklődésünkre, hogyan került 36 évvel ezelőtt Szászhalombattára, a Munkacsy- díjas festőművész a következő­ket mondotta el: — Tele voltam ambícióval, al­kotó vággyal. Pénzem azonban kevés volt. A feleségemmel el­határoztuk, hogy olyan helyre megyünk nyaralni, ahol olcsó el­látás, csend, nyugalom vár ránk. Megnéztük a térképet, és rábök­tünk Szászhalombattára: ide me­gyünk! Amikor Budapesten ki­mentünk a pályaudvarra jegyet váltani, a pénztáros felsóhajtott: „Húsz esztendeje nem adtam el jegyet Szászhalombattára”. Ez persze túlzás volt, de az volt az igazság: a Duna-menti halászfa­lucska öt kilométerre feküdt a vasútállomástól. Vendég ritkán békés mcm. HÍRÚJSÁG t m*. JULIES 30 3 érkezett, a halászok pedig szí­vesebben közlekedtek vízi úton. Egy ragyogóan tiszta, fehérre meszelt, alacsony, mestergeren­dás parasztszobában laktunk. A helyi lakosokkal hamar meg­barátkoztunk, kölcsönösen meg­szerettük egymást. A halászok a bárkával kivittek minket a Du­nára éjjel is, nappal is. Szem­tanúja voltam egyebek között egy óriásharcsa fogásának is. Megörökítettem a halászfalu jel­legzetes parasztházait, az itt élő emberek hétköznapjait, örömeit, nehéz fizikai munkát igénylő foglalkozásait. Megfestettem a legelésző csordát, a kondát, a parasztházat, ahol laktunk. Néhány képet aztán eladtam, a többit szokásomhoz híven el­raktároztam. Egy fővárosi újság írótól hallottak róla a város mai vezetői. Végül is a Képzőművé­szeti Alap által lezsürizett 30 képet megvásárolták. Elhatároz­ták, hogy múzeumot rendeznek be az ősi Szászhalombatta kép­zőművészeti gyűjteményéből. Meghívtak, hogy töltsék 'néhány hetet Szászhalombattán. Az egy­kori legelőn most új lakótelep áll, megkértek, készítsek néhány festményt erről kiegészítőül a múzeum számára. A meghívás­nak örömmel teszek eleget, de egyéb elfoglaltság miatt erre csak ősszel kerül sor, A, R mtóképzés is folyik, az 1976— 77-es tanévtől kezdve a többi tanítóképzőben is. Ez a kép­zési forma különösen a kisebb települések szakemberhiányán enyhíthet, és — a tanítóképző intézetei; települése következté­ben — azoknak a megyéknek a gondjain, ahol ha a legna­gyobb a szakemberhiány. a tanítóképzőkben oklevelet szer­zett egyéves, kiegészítő leve­lező oktatáson a tanárképző fő­iskolákon képezhetik tovább magúkat. Az egyetemi szintű köz­művelődési szakemberképzés jelenleg az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Bölcsészettu­dományi Karán folyik, ahol népművelőket, könyvtárosokat, muzeológusokat (művészettör­ténész, néprajzos, régész, új­kori történeti muzeológus), és levéltárosokat, valamint a Kos­suth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol népművelőket és népraj­zosokat képeznek részben alap-, részben kiegészítő-képzés for­májában. Az egyetemi képzés célja egy­részt az, hogy a könyvtár — a népművelő, a muzeológus és a levéltár szakokat egy-egy szak- tudomány elsajátítását is jelen­tő tanári szakhoz kapcsolva, szakmailag jól felkészült közép­iskolai tanárokat képezzenek, akik ugyanakkor — magasszin­tű ismeretek birtokában, s meg­felelő gyakorlat után — alkal­massá válnak a könyvtári, köz- művelődési, múzeumi, levéltári, illetve a különböző tömegkom­munikációs szerveknél, intézmé­nyeknél irányító munkakörök betöltésére. A népművelés és a könyvtár szakhoz hasonlóan, a muzeoló­gus szakokon is visszaállítják az érettségi utáni közvetlen je­lentkezés és felvétel lehetősé­gét. Az 1977—78-as tanévtől tervbe vették a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a könyv­társzakos, a József Attila Tudo­mányetemen pedig a művé- szetörténész és régész szakos képzés megszervezését. #2 Új lantern irányelvek ben megfogalmazott elvek és célok jegyében valamennyi szakon jelentős tartalmi kor­szerűsítést hajtanak végre. A nappali tagozatos alapképzés mellett továbbfejlesztik az úgy­nevezett postgraduális, illetve kiegészítő képzést, a muzeoló­gus szakokon pedig megszerve­zik a levelező képzést. Önmaguknak dolgoznak a fiatalok Tovább fejlesztik a békéscsabai KISZ-tábort A KISZ Békés megyei bizott­ságának felhívására két évtize­de kezdődött el Békéscsabán, a város keleti szélén a KlSZ-tábor kialakítása. Fákat ültettek, épít­keztek a fiatalok. Ma már modern épületek so­ra kapcsolódik egymásba, a ma­gasra nőtt fák árnyas erdőt ké­peznek, amelyet aszfaltutak, jár­dák szelnek át. A tisztásokon ta­vasztól őszig virágok díszlenek. Ebben az erdőben kapott helyet a KISZ-vezetőképző tábor, egy kisebb szálloda, az általános is­kolák nyári napközis táborának faházsora, nemrég pedig az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatósága is. A KISZ-vezetőképző táborban egy-egy turnusban 80 személyt tudnak fogadni, de jövőre már ‘200-nak lesz helye. Igaz, addig még sok-sok tennivaló vár a fiatalokra, akik tavasszal kap­csolódtak a tábor fejlesztési munkálataiba, hogy a munkaerő- hiánnyal küzdő Békéscsabai Épí­tőipari Szövetkezetnek segítséget nyújtsanak. Legutóbb a lüzesgyarmaíi Vö­rös Csillag Tsz ifjúsági kőműves szocialista brigádja és a MEZŐ­GÉP orosházi gyáregységének két ifjú kőművese dolgozott két hétig a tábor leendő kollégiu­mának építkezésén, ahol 120 sze­mélynek lesz majd szálláshelye. Társalgót is kialakítanak az épü­letben, egy helyiséget pedig j KISZ-múzeumnak rendeznek be. A csoport két hét alatt az eme­letig felhúzta a falakat, amit Véha Lajos, az építőipari szövet­kezet művezetője (aki ugyan­csak fiatal) igen komoly teljesít­ménynek tart. Időnként a tábor­lakók is segítettek. Szabó György, aki Füzesgyar­matról jött, megjegyezte: — Igyekeztünk, a magunké­nak tekintettük a tábort. — Miért? — Mert közülünk is jönnek majd ide. Huszár István például a KISZ-vezetőség kultúrosa, én meg kiscsoportvezető vagyok. Persze előbb-utóbb mindenki eljön, akinek a KlSZ-szervezet- ben valamilyen megbízatása van és innen serfs ismerettel gyara­podva tér haza. Otthon aztán a többiek javára kamatoztathatja a tudását Az építőcsoport a napi munka után — a táboriakkal, az üzemi KISZ-titkárok tanfolyamán le­vőkkel együtt — részt vett az es­ti szabadfoglalkozáson, ami kel­lemes élményt jelentett számuk ra Újabb es újabb építőcsoportok jönnek még, mert nagyon sok a tennivaló. Épül majd egy 200 személyes nyári fedett foglalkoz­tató (szín), bekötőút, különböző sportlétesítmény, kerítés. Üj ala­kuló tér létesül, a területvilágí­tást is elkészítik és parkosíta­nak. A fejlesztésre 8 millió fo­rintot fordít a KISZ. Kárpáti József, a KISZ Bé­kés megyei bizottságának osz­tályvezetője különösen elisme­résre méltónak tartja, hogy a Békés megyei Tervező Vállalat a XI. pártkongresszus tiszteleté­re rövid idő alatt elkészítette a fejlesztés műszaki tervét. Már eddig is sok segítséget nyújtott az építkezéshez a füzesgyarmati Vörös Csillag, a medgyesbodzá- si Egyetértés, a vésztői Körös­menti, a csanádapácai Haladás, az orosházi Űj Élet, a dévavá- nyai Aranykalász és Lenin Tsz, a Békés megyei Állami Építőipa­ri Vállalat, a Békés megyei Tég­la- és Cserépipari Vállalat, vala­mint a MEZŐGÉP Vállalat oros­házi gyáregysége A KISZ Békés megyei bizott­sága várja a többi vállalat, tsz. intézmény fiataljait is, hogy se­gítségükkel mielőbb megvalósul­jon a nagyszerű terv. Legyen az ifjúságnak olyan központi léte­sítménye, ahol a KISZ-vezeíők mozgalmi, politikai ismereteinek és általános műveltségének a fejlesztéséhez minden feltétel megvan. Mód lesz arra is, hogy a fiatalok sportoljanak, verse­nyeket, vetélkedőket rendezze­nek, művelődjenek, szórakozza­nak. Érdemes tenat dolgozni erte. Pásztói' Béla Füzesgyarmati és orosházi fiatalok aa építkezésen ÍFotó; Veress Ei&sv*

Next

/
Thumbnails
Contents