Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
It! a csabai bordás Naponta félszázféle termék Késik az új kenyérgyár átadása Árubemutatóval egybekötött arkétot rendezett telephelyén a békéscsabai sütőipari vállalat. A megbeszélésen, amelyre a gyár kultúrtermében került sor, részt vettek a kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberek. A tanácskozáson bemutatták a gyár már hagyományos és leg- [ újabb termékeit is, amely osztatlan elismerést aratott a résztvevők körében. Különösen élénk érdeklődést váltott ki a „legfrissebb” termék, amelyet „csa- ] bai bordásnak” kereszteltek el, ez a hagyományos bordás egyik új változata, nagyobb formátumú és belsejében csabai kolbász lapul. A gyár főmérnöke, Zöldhegyi 1 József felhasználta a megbeszélést arra, hogy áttekintést [ adjon nemcsak a gyár termékeiről, problémáiról, hanem ar- I ról is, milyen feladatok meg- ] oltását tartják legsürgősebbnek ahhoz, hogy egyre kevesebb legyen a reklamáció az ipar és kereskedelem között. Bevezetőjében arról szólt, hogy bár a sütőipari termékekre évről évre egyre nagyobb az igény, várhatóan nem javul Békéscsabán a helyzet a közeljövőben sem, mert az új kenyérgyár építése különböző okok miatt késedelmet szenved. Azt remélik azonban, hogy a tervek szerint két műszakban üzemelő és ezalatt 240 mázsás teljesítményű gyár a jövő évben elkészül. A gyár termékei iránt az utóbbi két évben megnőtt keresletet bizonyítja, hogy a termelés emelkedése meghaladta a 21 százalékot Szólt arról Is, hogy a szűkös kapacitás mellett szállítási gondok is jelentkeztek. Az utóbbi öt évben, alaposan kiszélesedett a kereskedelmi hálózat és jelenleg 156 egységbe kell naponta kiszállítani a friss pékárut, süteményeket, amelyekből naponta 50—60 féle készül. A jelenlévők közül többen kértek szót és mondták el véleményüket, s adtak hasznos tanácsokat a kooperáció javítására. Szűcs Péter, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál'alat képviselője és többen mások is megelégedetten szóltak arról, hogy nemcsak a városban, hanem a medvén túl is jó hírnevet vívott ki a sütőipari vállalat gazdag áruválasztékával és a jó minőségű termékével, Hozzászokott, kitart mellettem. Éjjel-nappal követ. — Tulajdonképpen milyen macska ez, Golubics? — Jelentem, az első idomított járőrmacska. — Sajnos, már kóros eset. Ezt a macskát elkergetni se lehet mellőle. Én már kísérleteztem, dobáltam kővel, rögökkel, ijesztgettem kutyával, lövéssel. Nem megy. Kitart Golubics mellett. Vagy belenyugszunk, vagy napi parancsban kell kiadni, hogy járőrmacska, mint olyan, nincs a határőrizeti utasításban, és nem szabad kivinni a szolgálati helyre. Fogós jogi eset 1 — Golubics, Golubics, maga nem hal meg vízszintesen! Magának nem lesz hosszú és nyugalmas öregsége. Magának nem lesznek kedves kis unokái, mert agyoncsapom, mint a vasutasok a kék legyet — szavalja Go- íubics. — Jelentem, kívülről tudom az egészei, idézet a törzs- őrmester elvtárs kedvességeinek második kötetéből, az első fejezet, harmadik bekezdés. Hát lehet ezen bosszankodni, lehet Golu bicsra haragudni ? Ez javíthatatlan. megmásíthatatlan, játékos kamasz. Rá kell hagyni. Soha ne legyen nagyobb gond a többiekkel sem. Bevonultak. Az ebéd készen várta őket A szakács már megszokta, hogy Golubics két edénnyel jelentkezik. Valahol szert tett egy jénai tálkára. Abban hordja a macska ebédjét Hát legyen. é Másnap cudar idő köszöntött a Lashegyre. Kora hajnalban olyan vihar kerekedett mintha az ég mindenestől leszakadni kérőin» Dörgött, villámjait m felhőszakadás zúdult a kör- • nyékre, A szél cibálta a fakat, ! mintha az lenne a szándéka, ; hogy tövestül tépi ki a legsu- 5 dárabb fenyőt is. A lovak ri- ; adtan dobogtak- az istállóban, a • kutyák nyüszítettek félelmük- ! ben. Egy-egy villámcsapás fé- : nyénél kísérteties képek raj- 1 zolódtak ki. az őrs körül. A j kapuőr a fakabát csúfnévre j hallgató fabódéba húzódott. A : legénység felébredt, csak Su- ■ hajda húzta a fejére a takarót. jj öt még a vízözön híre sem : tudja kihozni a sodrából. Ha ; baj lesz, akkor talpra ugrik, j A többség ülve figyelt kifelé ■ az ablakon. Néhányan odaáll- J tak az ablak elé, mert ilyen,« ítéletidőt még nem láttak. Nem j is volt emberemlékezet óta ilyen ; a Leshegven. A jelzórendszer is megőrült, • egy ideig megállás nélkül bér- | regiek a csengők, szóltak a ! dudák, aztán minden ethallga- • tott, még a villanyvilágítás is ; tönkrement a viharban. Sötét- : ben botorkált az ügyeletes. 5 meggyújtotta a viharlámpákat, • érezte, hogy valaminek tör- j tennie kell, valahová biztosan ■ segítséget kell vinni. Nagy csattanával becsapó- ■ dott a bejárati ajtó. Péter Ba- ■ lázs őrnagy érekezett, Felverte j a vihar. Esőköpenyéről dézsányi j víz ömlött a folvosó kövezeté- ■ re. Bagócs László határőr volt j szolgálatban. Tessék levetkőzni, őrnagy : elvtárs, úgy látom, bőrig ázott | Tudom, nagyon rossz ez. Civil j korómban volt benne részem. ; Mikor az újságot hordtam, sok- | szór elkapott esv-egy ilven j vihar. Még a gatyám is vizes ; lett! (Folytatjuk) Szocialista brigádok a termelőszövetkezetekben — A brigádban mindenkinek egyaránt ki kellett vennie a részét a munkából. Ez íratlan törvény volt nálunk. Különösen a munkacsúcsokban mutatkozott meg, hogy a brigádtagok ezt nagyon komolyan veszik. Egyszer télvíz idején szedtük a cukorrépát. Süvöltött, a szél és fagyott. Néhányan nem jöttek el dolgozni. Következő nap a brigád tagjai vonták őket felelősségre. Tudja, bekiabáltak a tanyákba... — emlékezett vissza a közelmúltban egy beszélgetés során a 60-as évekre Gyeraj János, a békéscsabai Május 1. Tsz nyugdíjasa. A közősségi élei íratlan szabályai Vitathatatlan tény, a brigádok, a munkacsapatok már a termelőszövetkezetek megalakulásának e'.ső évétől kezdve jelentős szerepet játszottak. Ez elsősorban a dolog természetéből adódott, hogy a munkát a tagok kisebb-nagyobb közösségekben végezték. Jóllehet, ez csak szervezési forma volt, a kellő tartalom még hiányzott. Am már akkor is észrevehető volt, hogy ez a szervezési fonna lendítőkereke lesz a régi paraszti életmód megváltoztatásának. Hogy a termelőszövetkezeti tagok magántulajdonosi gondolat és érzelmi világa fokozatosan háttérbe szoruljon, s helyét a közösségi szemlélet foglalja el. De ehhez idő kellett. Mai szemmel természetesnek tűnik* hogy az első éviben a brigádoknak, a munkacsapatoknak elsődleges és kizárólagos feladata a termelés volt. Am ehhez ezekben az években is bizonyos ellenőrző funkciói is társult. Ahogy Gyeraj János mondotta: hogy mindenki egyaránt kivegye részét a munkából. Munkacsúcsokban az ellenőrzés sokkal ösztönzőbb volt, mint a szövetkezet vezetőinek agitációja, illetve szervező tevékenysége. Számtalan esetet lehet felhozni példaként. Néha valóban többet ért a brigádtagok egy-egy fejcsóváló megjegyzése, mini a gazdasági vezető harcias kiállása. Ehhez a funkcióhoz Idővel egy másik is társult. Még pedig a közösségi életre való nevelés. Természetesen mint mindenhol, ahol nap, mint nap több ember dolgozik együtt, kialakulnak a közösségi élet íratlan szabályai. A tisztele(adás, egymás segítése, s végül a szövetkezeti tulajdon védelme. Fokozatosan felébredt a felelősség! a közösség iránt. Ha beletekin- ' tünk a termei&zövetkezetek brigádgyűléseinek naplóiba, a közgyűlések jegyzőkönyveibe, akkor kétségtelenné válik, hogy ez a felelősségtudat évről évre emelkedett. Az első években mutatkozó közömbösséget felváltotta az aktivitás. Egyre több javaslat hangzott el a gazdaság fejlesztésére, valamint a helytelen gyakorlat megszüntetésére. De na a hozzászólások rugóit meg akarjuk érteni, akkor ismét vissza kell kanyarodnunk a brigádokhoz. Ugyanis az a tsz-tag. aki egy közgyűlésen vagy brigadgyűlésen fel akart szólalni, először munkacsapatának tagjaival beszélte meg a témát. (Ez ma is így van). Néha csak kitapogatta a véleményüket. S ha azok nem értettek vele egyet, aligha tette szóvá kritikai észrevételét a közgyűlésen. Mert tény, hogy a brigádok- és munkacsapatok azt a mércét, amelyet sok helyen a fejlődés meggyorsítása végett a gazdasági és politikai vezetők állítottak fel, a valóságban nem érték el. Az viszont vitathatatlan, hogy a szövetkezeti mozgalom megerősödésében, a közösségi szemlélet kialakításában, perdöntő szerepük volt és van a brigádoknak, valamint a munkacsapatoknak. Minőségi változást idézett elő Mikor őszintén és olyan igénnyel elemezünk egy közösséget, hogy a fejlődés távlatait megrajzoljuk, el kell tekintenünk a hangzatos szavaktól. Még akkor is, ha ezek gyakran követendő buzdításként hatnak. A tettek önmagukért beszélnek és sokkal fontosabbak bárminél. Am ehhez akaratlanul hozzá kell tenni azt is, hogy egy brigád fejlettségi fokát nem lehet csupán a teljesítmény alapján elbírálni. Mert hiszen a politikai felkészültségnek, s azoknak az íratlan erkölcsi és magatartási szabályoknak, amelyek a brigádok tagjainak egymáshoz való viszonyát szabályozzák, s nem utolsó sorban a műveltségnek ugyancsak nagy jelentősége van. Az utóbbi különösen napjainkban kerül előtérbe, amikor a termelőszövetkezetekben a korszerűsödő technológiai eljárások új igényeket támasztanák. De nézzük sorjába a dolgokat. Megyénkben a tez-ek gazdasági megerősödése rendkívül kedvezően hatott a brigádmoz- galamra. S végső soron minőségi változást idézett elő ezen a téren. A 70-es évek elején ugyanis egyre több brigád határozta el, hogy elnyeri a szocialista brigád címet. Ha a vállalásokat vesszük szeinügyre, a cél szinte kivétel nélkül valamennyinél a korábbi termelési eredmények túlszárnyalása volt. önkéntelenül adódik a kérdés, hol itt a minőségi változás? Hiszen korábban is a brigádok elsődleges feladata a termelés volt. Vajon a szocialista brigád cím mögött van-e kellő tartalom? Első pillanatra úgy tűnik, ; nemleges választ kell adni. De ha mélyebben elemezzük a kérdést és figyelembe vesszük azt a legfontosabb tényt, hogy a brigádok áltál vállalt korábbi eredmények túlteljesítése végső soron az egész közösség anyagi javainak gyarapításához vezetett, s tovább erősítette gazdaságilag és politikailag egyaránt a termelőszövetkezetet, akkor egyértelmű következtetést kell levonnunk: A szocialista brigád cím mögött igenis van szocialista tartalom. Ám nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a szocialista brigádmozgalomba való benevezés, valamint a többletvállalás bizonyos fokú politikai érettséget feltételez a brigádtagoktól. Ugyanis a tapasztalat az, hogy az elhatározás nem pillanatnyi fellángoláson múlott és múlik. Ezt igazolja Valach Györgyné, a nagy- szénási Október 6. Termelőszövetkezet négyszeres szocialista brigádvezetöjének az üzemi lapba írt cikke is: „Az első lépések voltak a legnehezebbek. Mielőtt megtettük volna a vállalásainkat, hogy megküzdünk a szocialista címért, nagyon sokat vitatkoztunk.” A brigádok szerepköre kibővült A szövetkezetek gazdasági es politikai fejlettségétől függően, a szocialista brigádok különböző fejlődési szintet értek el. Am egységesen jellemző rájuk, hogy napjainkban nem csupán a termelés egységei. Szerepkörük kibővült. A nagyszénás! Október 6. Termelőszövetkezet Martos Flóra Szocialista Brigád tagjai együtt képezik magukat. Színházba járnak, könyveket olvasnak. A brigád a hibrid- pulyka-telepen dolgozik. A korszerűsödő technológia alkalmazása egyre nagyobb szakmai felkészültséget kíván. Vállalták az új tagok szakmai oktatását Hasonló vállalása van a kertészetben dolgozó Csepregi Pál Szocialista Brigádnak. Emelkedik a brigádtagok politikai képzettsége is. A Csepregi Pál brigádból ketten végezték el a marxista—leninista középiskolát. Ezen kívül a szocialista brigádok humánus feladatokat is magukra vállalnak. Rendszeresen látogatják a termelőszövetkezet idős tagjait és segítik őket. Ugyanez vonatkozik az egymás közötti kapcso’atra Is. A nagyszénás! termelőszövetkezetben a szocialista brigádok több mint 8 millió forint értékű felajánlást tettek hazánk felszabadulásának 30. évfordulójába. A brigádok többsége a felajánlást túlteljesítette. Am az is igaz, hogy a szövetkezet vezetőcége nagv gondot fordít a brigádok támogatásáraA szocialista brigádoknak szerepköre nemcsak kibővült, de megtartották a korábbi funkciójukat is, sőt azt tovább fejlesztették. Ez e’sAsorban a közösségi szemléletben jut kifejezésre. Ami természetesen nemcsak tudati, hanem érzelmi tervezőket i« mázában reit. A távlat biztató. Hiszen a feltételek megteremtődtek ahhoz, hogy ezek a brigádok a szociálist« közösségi nevelés valóságos iskoláivá váUanak. S fgv a termelőszövetkezeti demokrácia fontos bázisai le even »k. Serédi János Kaszaperi hagyma exportra Javában tart a hagymaszedés a kaszapert Lenin Tsz-ben. A MÉK-ke] kötött szerződés alapján 200 hektáron termesztettek makói hagymát, melyet a MÉK az orosházi tranzittelepén exportra csomagol. A pótkocsit Szokolai István. Juhász Bél*, Kőházi Dezső és Patyi László rakja meg. (Fotói Veress Erzsi)
