Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
Bwsa, eil fan, északm Egy falu gazdaságföldrajza Slő^zúr SzziizdeM cl (JzideJia A Fidelia bemutatója: Kálmán Magda, Horváth Gregor József a színpadon Eszter én Ezúttal az ország legkülönbözőbb vidékeiről érkezett tízezer fiatal részvétele avatta ünnepivé a Szegedi Ünnepi Hetek hévégi programját: karneváli felvonulás, ifjúsági nagygyűlés, s a Fidelio szabadtéri premierje, a fiatalokkal a lelátón. A felújított szabadtári játékok történetében először került színre Beethoven, alkotása. Aligha tévedünk: hazánk fel- szabadulásának évfordulóját nehéz méltóbb színházi ünneppel tenni emlékezetessé ennél a szabadságoperánál. Még sincs kockázat nélkül a vállalkozás, hiszen a mű vizuális értelemben statikus, a játékok hagyományos színpadi eszközeire, a zászlós tömegjelenetekre, hatásos tablókra csupán a finálé nyújt lehetőséget Az előadás rendezője, Szinetár Miklós is nagy kísérletnek tartotta, melynek eredménye — a közönség fogadtatása — csók később regisztrálható. — A teret beborító börtön-' monstrumon belül történik minden — magyarázza a rendező. — A börtönjelleget hangsúlyozzuk, mint az elnyomás jelképét, miként Beethoven operája sem a konkrét cselekményt elaprózva, annak kibontásán építkezik, hanem a szimbólumot ragadja meg, az elnyomás kontrasztjából fölmutatva az emberi boldogság szédítő mámorát, a szabadságot Az opera jelkép- rendszere sugallja, hogy nyissunk teret a néző fantáziájának; a börtönlakók számokat viselnek, mint egykor a hitlerista haláltáborokban, vagy mint ma, például Chilében. Felszabadulási évfordulóra a Fidelio magyar nyelvű előadásban kerül a dómszínpadra, Vaszy Viktor vezényletével, főbb szerepeiben Horváth Eszterrel, Simándy Józseffel, Faragó Andrással, Gregor Józseffel. Szöveg: Nikoléayi István Kép: Enyedi Zoltán Az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok KISZ-kiubja Békéscsabán Csütörtökön délután húsz fiatal — alapszervezeti KlSZ-veze- tők, aktivisták — találkoztak a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat KISZ-klubjában. A vállalat KISZ-esei hívták meg a város élelmiszeripari üzemeinek ifjúsági vezetőit, hogy megalakulhasson a vezetőképzést segíteni szándékozó politikai klub. A házigazdákon kívül csak a kenyérgyár fiataljai voltak ott, a Gabonaipari Vállalat, a konzervgyár, a hűtőház KISZ-esei — úgy tűnik — nem tartották fontosnak az első hírre oly nagy lelkesedéssel fogadott klubot. Mert valóban nagyszerű ez a kezdeményezés. Ha csak az azonos munkahelyi problémákra gondolunk, amelyekből a mozgalmi munka nehézségei is származnak. Ez az iparág sole száz alkalmi munkást foglalkoztat minden évben; a dolgozók jelentős része bejáró; gondot okoz a megfelelő számú szakképzett dolgozó hiánya —, hogy csak egy-kettőt említsünk a problémák közül. Természetesen a csütörtökön megalakult klub többet tűzött maga elé, minthogy a munkahe3 SMMSnfes V 1975. JÚLIUS Z7. lyi problémák megbeszélésének fóruma legyen. Az első foglalkozás — amelyet minden hónapban egy-egy újabb követ — „A KISZ politikai oktatási rendszerének tapasztalatai és újabb útjai” volt. Kibédi-Varga Lajos, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára — az előadó — vita formájában adta közre véleményét. A jól sikerült első klubfoglalkozáson többek között ilyen kérdések és megállapítások hangzottak el: politikai kérdésekben miért passzívak a fiatalok? Jó volt-e az elmúlt akcióévben a több mint tíz képzési fonna? A passzivitás oka nem az előadói módszerek hiányosságaiban keresendő? Miéri ritkaság az, hog> egy munkás- fiatalnak diák barátja legyen? Az alapszervezeti vezetők mindegyike ismeri-e a marxizmus— leninizmus ideológiájának alapjait? A kérdések, a válaszok érdekes vitára sarkallták a megjelenteket. A késő estébe nyúló foglalkozás végén Kibédi-Varga Lajos a KISZ politikai képzési rendszerét ismertette. A fiatalok előtt közismert, a képzési rendszernek két formája lesz mindössze: az ifjúsági vitakörök és a KISZ-aktivisták köre. Mindkét formának az a célja, hogy a kommunista fiatalokat tudatos politizálásra késztesse, tanítsa. <N. L.) Az első írásos emlek — egy Í571-CS török adóösszeírás — Kun falu néven említi a szolnoki járásban. Az írás 12 házat és egy templomot említ. Azután annyit tudunk még, hogy a kuruc korban úri birtok lett, talán néptelen pusztaként, talán egy-két tanyával. Hivatalos feljegyzés ugyanis csak a legutóbbi századfordulón említi nevét. Ekkor népesült be újra és a ma öregfalu néven ismert településrészen az első házhelyosztást követően az 1920-as években már több, mint ezren laktak itt. Bucsa-telep néven egészen 1941-ig Füzesgyarmatról igazgatták. Ekkor vált véglegesen önálló községgé. Lakói a környező falvakból betelepült urasági cselédek, béresek és napszámosok ebben az időben már egyre nehezebben találtak otthon munkát, kénytelenek voltak akár az ország legtávolabbi pontján is kubikolást vállalni. A keresők túlnyomó többsége „vándorolt” a munka után. Népesség, népmozgás — Történelmi múltja, népi hagyománya, munkásmozgalmi öröksége, idegenforgalmi látványossága nincs ennek a falunak. Egyetlen egy dolog maradt ránk a régi időkből, az „eljárás”, az ingázás. A kubikosok utódai a mai világban sem lelik itthon helyüket. A község 1800 keresőjéből ma is 6l)0-an járnak el, akár csak tíz, húsz, ötven évvel ezelőtt. A változás legfeljebb annyi, hogy míg korábban Budapest szippantotta magába a bucsiakat, hogy azután csütörtökön, pénteken fáradtan, részegen kilökje magából őket, addig manapság inkább a közeli Karcagon próbálnak szerencsét a legények. Egyébként mindenütt szívesen fogadják őket. A bu- csaiaknak valahogy a vérükben a munka. Van, aki a 4500-at is megkeresi a segédmunkával — mondja Nyilas Péter, Bucsa községi tanácsának elnöke. — En az ország jó részét bejártam már, megfordultam a legnagyobb építkezéseken, de olyan helyet, ahol legalább egy buosaiba ne botlottam volna, még nem leltem — állítja Cs. Nagy János kőműves kisiparos és még hozzáteszi: — Igaz, meg is van a látszat«uititinimiiiiimiiiiMiiiifiiiiiHitim ja, mert csak az utóbbi öt évben is majd száz új házat építettünk. Hordják haza a pénzt az emberek. Ipar és mezőgazdaság Bucsán ezernél több munkás el. Igaz, nagyüzem a községben nincs és az ipart is mindössze a Csaba szőnyegszövő 70 főt foglalkoztató bedolgozó hálózata, a békési kosárfonónak dolgozó 28 asszony és a békéscsabai Férfi- fehérnemű-gyártól munkát kapó 32 nő képviseli a faluban. De — ahogy említettük — hatszázan járnak el a főváros ipari üzemeibe, 120-an a 15 kilométerre levő Karcagon dolgoznak és a község termelőszövetkezetének villanymotor-tekercselő üzeme az építőrészleggel együtt mintegy 50 ipari munkást foglalkoztat. Az Űj Barázda Tsz-ben ma már mindössze 270-en dolgoznak, ugyanakkor a mezőgazdaság súlyát, szerepét növeli a 3300 lelket számláló faluban, hogy a házak körül évente mintegy ötezer sertést hizlalnak fel. A hatezer hektáron gazdálkodó tsz, amely 12 hónap alatt 30 ezer forint munkadíjat fizet ki tagonkénti átlagban — így csak szarvasmarha- és juhtartással foglalkozik. Növények közül a búza, a kukorica. a napraforgó és a lucerna tenyészik itt legjobban. Tavaly a búza 38 mázsát adott holdanként, az idén július 24-én fejezték be az aratást. Külön említést érdemel a kisipar, hiszen a lakossági szolgáltatások nagy részét Bucsán öt szabó, egy cipész, két fodrász, négy kőműves, egy géplakatos, két kovács, egy tv- és rádiószerelő, valamint hat szekérfuvaros végzi. Nincsen viszont asztalos, ács, bádogos, fényképész, órás, olaj kályhás és vízvezeték-szerelő. Az utóbbi azért is nagy baj, mert nemrég helyezték üzembe a község új vízmüvét és ha a gázleválasztó is elkészül, meglehet kezdeni a víz bevezetését a csaknem ezer házba. Egyéni gazda egy él a faluban. Kereskedelem és közlekedés Bucsa korántsem önellátó. Nemcsak iparcikkekből szorul behozatalra. Burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt ugyancsak „importálniuk” kell. És bizony a diplomás szakemberek, a község vezetői között is csak el-el- vétve akad egy-egy „hazai”. Nem szegényebb azonban a kiviteli lista sem. A hízott sertés, a szarvasmarha, a juh az egyéb mezőgazdasági termelvények mellett mint láttuk, ott szerepel a munkaerő is az exportcikkek között. Mindenesetre amit a faluban megtermelnek, ami portékát kívülről behoznak, azt ma már egyre jobban fejlődő kereskedelmi hálózat juttatja el a fogyasztókhoz. Három önkiszolgáló csemege boltot, egy kisáruházat, egy cukrászdát, egy bisztrót és egy vendéglőt üzemeltet az ÁFÉSZ, amely az idén egyesült a szeghalmi Sárréti ÁFÉSZ-szel. Ezenkívül egy termelőszövetkezeti és egy maszek zöldségbolt is besegít az ellátásba. Vasútállomása a községnek nincs, de van jól kiépített köz- útja. Szeghalom felé, a 33 kilométerre fekvő járási székhely felé naponta 4 buszjárat indul. Ezt veszik kevesebben igénybe. Legtöbben — ha már kimozdulnak a faluból — a Karcagra induló hat járat valamelyikére szállnak fel. Dolgozni, vásárolni és kórházba Karcagra mennek a bu- csaiak. Mindössze 15 kilométert kell megtenniük. — A bucsai emberek mindennapi életében Karcag sokkal többet jelent, mint Szeghalom — jelenti ki Túsz Gergely a tanács vb-titkára. ' Községkép, életszínvonal Harminckét utca. Párhuzamosak, egyenesek. A két és fél kilométer hosszú Kossuth utc3 központtal szabályos, korszerű szerkezetű település alakult itt ki. Minden utcába járda vezet. A községben külön ifjúsági klub. művelődési ház működik. Hetente ötször vetítenek filmet. A mozi szélesvásznú. A falu lakói mindent a boltokban szereznek be. Piacot nem tartanak. Az utóbbi időkben minden hónapban eggyel gyarapodik a falu személygépkocsijainak a száma. tv-re 600-an fizetnek elő.-A könyvtár ezer olvasója 8 ezer kötet között válogathat. ügy mondják, ha nem is dúskálnak minden földi jóban, rósz szül sem,élnek. Öt év alatt két- szeresére nőtt a lakossági betétállomány a postán. Ma ez nyolcmillió forintot tesz ki. Sok híres embert nem adott a község az országnak még. De egyre többet emlegetik a költő Sárándi József és a színész Köti Árpád nevét. Ök Bucsa szülőt-, tei. Eltűntek viszont a „bucsai bicskások”. A község — ott fenn északon — három megye határában, most van virágzóban ... Kőváry E. Péter maiacsaaaxaiB«* <isBF*KiHaasBCS!aiEa*jiics»»>> Zöldbabidény a híítőhúsban Befutott az első zöldbab-szállítmány a békéscsabai hűtőházba. Az orosházi tJj Elet Tsz küldte feldolgozásra. A kombájnnal aratott termést gépek „hegyezik”, vágják méretre, majd osztályozzák és készítik el gyorsíogyasztá sr» 'Votő: Veress Erzsi)
