Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

I Az Grtalálkosé visszhangig; Élni kell az egyiittműkSriés lehetőségeivel Üdvözlő távirat a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmábél » DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormánya elnökének. DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének. , HAVANNA Kedves Elvtársak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a nemzeti felkelés kez­detének 22 évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és Minisztertanácsa, a magunk és népünk nevében forró, elv­társi üdvözletünket és szívélyes jókívánságainkat küldjük önök­nek és a Kubai Köztársaság testvéri népének. E történelmi évfordulón a magyar nép nagy elismeréssel tekint azokra a lelkesítő eredményekre,< amelyeket a testvéri kubai nép a Kubai Kommunista Párt vezetésével elért a szocialista társada­lom alapjainak lerakásában, gazdasági és kulturális életének fej­lesztésében, nemzetközi tekintélye állandó erősítésében. Ezek az eredmények hozzájárulnak a szocialista világrendszer erősítéséhez, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pártjaink, kormányaink és népeink barátsága és együttműködése a proletár internacionaliz­mus szellemében szüntelenül erősödik. A magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez a testvéri együttműködés még szorosabbá vál­jék országaink és a szocialista közösség javára. A Moncada laktanya ostromának 22. évfordulóján további si­kereket kívánunk Önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri dol­gozó népének szocialista hazájuk felvirágoztatásában, a szocializ­musért. a tartós békéért és biztonságért vívott közös harcban Budapest, 1975. július 2. KADAR JANOS, LOSONCZI PÁL, a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának Elnöki Tanácsának első titkára. elnöke. LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Jeladás Az ApoTlo visszatérése alkal­mából sajtóértekezletet tartot­tak az amerikai űrkutatás köz­pontjában, Houstonban. A NASA igazgatója hangsú­lyozta, hogy az együttes szov­jet—amerikai űrrepülés min­den kétkedőnek bebizonyította: különböző társadalmi rendszerű államok harmonikusan tudnak együtt dolgozni közös célok megvalósítása érdekében. Meg­győződésem — fűzte hozzá —; hogy élnünk kell az esélyekkel és mind a földön, mind a vi­lágűrben erőfeszítéseket kell tennünk a még átfogóbb együtt­működés megteremtésére. A Szojuz—Apollo-terv ameri­kai műszaki igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy ennek a tervnek az ered­A rendkívüli állapot Az indiai parlament mindkét háza jóváhagyta Indira Gandhi miniszterelnöknek a rendkívüli állapot bevezetéséről a múlt hónap végén hozott döntését. Mint emlékezetes, a belső re­akciós erők olyan mély politi­kai válságot idéztek elő ma­nővereikkel, olyannyira fenye­gették a központi hatalmat, hogy a kormányfő kénytelen volt a legszigorúbb eszközhöz folyamodni a belső biztonság megszilárdítása, az államhata­lom tekintélyének megőrzése céljából. Tulajdonképpen mindebből ki­tetszik, hogy a rendkívüli ál lapot bevezetését a végrehajtó hatalom általában a fennálló politikai rend veszélybe kerü­lésekor vagy súlyos természeti katasztrófa esetén, az ország élete megszokott rendjének biz­tosítására határozza el A rend kívüli állapot intézkedési jog­körrel ruházza föl a végrehajtó hatalmat. Ez rendszerint együtt jár azzal, hogy a polgári köz- igazgatást ideiglenes jelleggel katonai-rendőri irányítású köz- igazgatás váltja fel. Része to­vábbá a rendkívüli bíráskodás, mely a fennálló renddel szem­ben fellépők, vagy a közönsé­ges bűncselekményeket elköve­tők gyorsított, statárlális fele- lősségrevonását jelenti. Politikai tartalmát tekintve a rendkívüli állapot bevezetése, megítélése atjól függ, milyen kormány, milyen célok érdeké­ben foganatosítja. Egy konkrét példa: napokkal az indiai dön­tés után Kolumbiában is beve­zették a rendkívüli állapotot. Indiában a rendkívüli állapot bevezetését az indokolta, hogy — mint Indira Gandhi elmond­ta — kiterjedt összeesküvés ér­lelődött haladó reformpolitiká­ja, a demokrácia ellen, Kolum­biában viszont a sorozatossá vált sztrájkok és tüntetések mi­atti politikai feszültség felszá­molására. a baloldali szerveze tek megfojtására igyekeztek fel­használni. A rendkívüli állapot — ne­véből adódóan — egyszeri. Ide­iglenes jellegű intézkedés. Akadt azonban olyan példa is, amikor egy ország természetes életfor­májává- vált. Ez történt például Thieu Dél-Vietnamjában. ahol csaknem két évtizeden át volt érvényben. A rendkívüli állapot kijárási tilalommal párosult. A rendkívüli állapot tehát átfogó politikai intézkedések so­ra, amely éppügy szolgálhat égy demokratikus rend megerő­sítésére, mint egy önmagát túl­élt rezsim erőszakolt életben tartására. (Gy, S.) 2 Bjmjmssm mű. JŰUUS 26 ményes megvalósítása jó alapot teremt a Szovjetunió és az Egyesült Államok további űr­kutatási együttműködésére. Nem lehetetlen — mondotta —. hogy a két ország bizonyos időn be­lül még jelentősebb űrkutatási programokban vesz majd részt. A houstoni űrközpont igaz­gatója . is arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a Szojuz—Apollo- program csak az első • próba volt a szovjet—amerikai űrku­tatási együttműködésben. A közös kísérlet sikere — hang­súlyozta — kétségkívül ked­vező hatást fog gyakorolni a szovjet—amerikai kapcsolatok további fejlődésére. A Szojuz—Apollo kísérlet egészét értékelve az amerikai szakemberek kijelentették, hogy ha lehet egyáltalán az Ideálist megközelítő űrrepülésről be­szélni, akkor a Szojuz—Apollo repülés Ilyen volt'. A kísérlet rendkívül abipo* előkészítésére jellemző, br4?y noha az űrku­tatás története nem tud telje­sen hibátlan, eseménytelen űr­repülésekről, a szovjet—ameri­kai program a hibapontok te­kintetében alatta maradt az ösz- szes eddigi űrrepüléseknek, s a program során tapasztalt ki­sebb eltérések és nehézségek egyetlen egyszer sem érintet­tél? a legfontosabb repülési cé­lokat. A Szaljut—4—Szojuz—18 koz­mikus komplexum személyzete csütörtökön a késő esti órákban pályamódosítást hajtott végre. Ezt követően az összekapcsolt készülékek sebessége másod­percenként 8 métérre növeke­dett. Az állomás így olyan röp- oályára került, amely lehetővé t teszi a leereszkedő berepdezés földrészéllását a megadott tér­ségben, ahol péntekre a ke­reső és mentőszolgálatot ké­szültségbe helyezték. Pjotr Klímuk és Vitai Íj Sze- vasztyjanov a szállítóhajó le­ereszkedő berendezésében már mindent átszállított, amit a má­sodik expedíciónak a földre kell lehoznia. A szállímány szerfö­lött gazdag a tudomány ég a népgazdaság szempontjából ér­tékes. hasznos anyagokban. A kísérlet egyben sokat adott az űrhajósoknak. a konstruktőrök­nek, valamint a különféle mű­Harcok Angolában Pénteken is súlyos harcok foly­tak Angolában az egymással ri- I vallzáló két felszabadítást szer­vezet, az Angolai Nemzeti Fel- szabadítási Front (FNLA) és az Angolai Népi Felszabadítás) Mozgalom (MPLA) alakulatai között. Egy luandai portugál katonai szóvivő megerősítette, hogy az FNLA egységei heves összetűzé­sek után elfoglalták az angolai fővárostól 65 kilométerre észak­ra fekvő Caxito városát, s kiszo­rították onnan az MPLA kato­náit. Hírügynökségi leientések szerint Caxito stratégiailag rend­kívül fontos csomópont, melyen keresztül az FNLA ellenőrizheti a szervezet utánpótlásául szolgá­ló. Zairéből vezető utat. és köny- nyen ellenőrzése alá vonhatja azt a Luandába vezető utat, ame­lyet nehéz katonai járművek használhatnak. A szóvivő sze­rint az MPLA egységei a város­tól délnyugati irányba vonultak vissza. A portugál katonai szóvivő kö­zölté’ azt is, hogy a Caxitóban állomásozó portugál katonák nem avatkoztak bele a harcba Waldheim Ciprusról Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára pénteken úton Kairó felé, rövid időre megszakította útját Athénben. Félórás megbe­szélést tartott a repülőtéren Dimitriosz Biciosz görög kül­ügyminiszterrel kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kérdé­sekről, beleértve a ciprusi hely­zetet. Mint ismeretes. Waldheim el­nököl majd a két ciprusi kö­zösség képviselői közötti meg­beszélések július 31-én Bécsben kezdődő harmadik fordulóián. Az ENSZ főtitkára a talál­kozó után kijelentette, hogy vé­leménye szerint lehetséges lesz lényeges haladást elérni Bécs­ben a ciprusi tárgyalásokon. Bldosz osztotta Waldheim vé­leményét a bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban. 1/ I» If s s Közös piaci — arab tárgyalások Pénteken Rómában véget ért a Közös Piac és az arab orszá­gok képviselőinek tanácskozása. Az arab országok többek között EGK-beli befektetéseik megvé­dését követelték a Nyugat-Euró- pát sújtó inflációtól. A Közös Pi­ac képviselői visszautasították a kérés teljesítését. Nem sikerült rendezni az arab államok és az EBK közötti kereskedelemben al­kalmazott előnyvámok kérdését sem. szerek és berendezések tervezői­nek és szerkesztőinek is. A repülésirányítás vezetője újságíróknak a többi között el­mondotta, hogy a Szaljut—4 űrállomás konstrukcióját és fontosabb berendezéseit ille­tően, már ma is lehet bizonyos eredményeket és következtetése­ket. összegezni. Külön hangsú­lyozta annak a tapasztalatnál? jelentőségét, amelyet az űrállo­más készülékeinek és műszerei­nél? javításával vagy karban­tartásával kapcsolatban szerez­tek a kísérlet során. Hozzáfűz­te: a két űrhajós pontosan, ta­lálékonyan és hatékonyan dol­gozott. (TASZSZ) Jól karban tartott, széle* au- * tóút vezet Havannából Matan- I zas városba, az azonos nevű tartomány székhelyére. A fővá­roshoz közeli tartomány fontos szerepet játszik Kuba gazdasági életében: a cukornád-termesz­tés és a cukorgyártás egyik fő területe. A kubai vezetők ezt a tartományt választották nagy­szabású és igen nagy jelentő­ségű politikai kísérletük szín­helyéül. 1974-ben Matanzas tar­tományban hozták létre — az ország többi tartományát meg­előzve — a szocialista rendszer új intézményét, a néphatalom­nak nevezett tanácsrendszert. A szocialista országok korábbi ta­pasztalatainak és a kubai sa- játossságoknak figyelembevé­telével kialakított helyi hata­lom már' az első hónapokban igém jó eredményeket hozott. Oscar Cartaya, a Matanzas megyei néphafcalom szerveinek elnöke elmondotta a magyar újságíróknak, hogy a választá­sokat a CDR-ek (forradalomvé­delmi bizottságok) és az ANAP (a kubai kisparasztok szerve­zete) tagjai szervezték meg. A helyi néphatalmi szervekbe kö­rülbelül ezer lakos választott egy képviselőt. egész tarto­mányban jelölő /üléseket ♦ár­tották. Valamennyi kőmetrwn legalább két jelöltet állítottak Egy fiatal ügyvéd, Fidel Cast­ro vezetésével 1953. július 26- án maroknyi fegyveres csoport vakmerő támadást hajtott vég­re Santiago de Cuba hírhedt erődítménye, a Moncada ellen. Világszerte ismeretes az egy­kori karneváli vasárnap vég­hez vitt akció kimenetele és nem túlzás azt állítani, hogy a Moncada megrohamozásától a kubai forradalom győzelméig eltelt időszakban a haladó em­beriség támogatása, segítsége, szolidaritása övezte a kubai ha­zafiak harcát. A betonerődítmény állig fel­fegyverzett zsoldosai ellen indí­tott támadást a polgári törté­netírás eleve „kudarcra ítéli”, „esztelen kalandnak” minősíti. Figyelmen kívül hagyja azon­ban azt a körülményt, hogy a kizsákmányolás egyik legfőbb a lakosok javaslatai alapján. Voltak azonban olyan körzetek is, amelyekben nyolc-tíz jelölt versengett a 16 éven felüli vá­lasztópolgárok szavazataiért. (Az a jelölt lett a néphatalom küldötte, aki abszolút többsé­get szerzett, vagyis legalább a szavazatok 50 százaléka, plusz egy szavazat lett az övé.) Sok körzetben két fordulóra volt szükség. miután egyik jelölt sem érte el a szükséges sza- zavatarányt, Kuba népe az át­lagéletkort tekintve is fiatal, így érthető, hogy a 16 éven fe­lüliek örömmel éltek állampol­gári jogukkal. Annyira, hogy sok helyi, megyei és tartomá­nyi tanácstag közülük került ki. Matanzas megyében a nép- hatalom legfiatalabb küldötte egy 17 éves lány. A magasabb fokú szervekbe is kerültek fia­talok és nők. (Egyébként ötezer lakosra jut egv megyei, tízezer­re égy tartományi tanácstag.) A Matanzas tartománybelL őt megye tanácstagjainak 60 százaléka tagja a pártnak, 14 százaléka pedig az ifjúsági szervezetnek. Nagyjából ugyan­ez az arány a tartományi ta­nácsban is. Érdekesen alakult a megválasztott nők arányszá­ma- a tartományi tanácsban 16 jelképe ellen rohamra Indult fiatalok nem a hatalom azon­nali megragadását tűzték cé­lul. Ez a roham jeladás volt az elnyomott és megalázott töme­gek számára, felhívás volt a fegyveres harc megkezdésére, a gazdasági-társadalmi helyzet gyökeres megváltoztatására. Az egykori bátor, ifjú ügy­véd ma Latin-Amerika első szo­cialista országának miniszter- elnöke, hazája kommunista pártjának első titkára. Szemé­lyes példamutatása ma is mil­liókat lelkesít. Fidel Castro 1953-ban ezt mondotta bírál előtt a Moncada elleni támadás­ról: „A történelem engem iga­zol majd!” A szocialista Kuba másfél évtizedes történelme döntő bizonyíték a Batistá-dik- tatúra vesztett perében. 9 százalék, a megyei tanácsok­ban 7, a helyiekben pedig 3 százalék. A párt első titkára, a kormány elnöke fájdalmasan alacsonynak minősítette a 3 százalékos arányt, figyelembe véve, hogy a lakosság fele nő. Bizonyos, hogy az ország töb­bi részén tartandó választáso­kon a nők nagyobb arányban kerülnek majd be a néphatalom különféle szerveibe. A jmatanzasi választások legfőbb célja természetesen nem az volt, hogy a forma kedvé­ért létrehozzák a képviseleti és végrehajtó szerveket. A nép­hatalom tartományi kiépítésé­nek eredményeként egy sor or­szágos hatóság, intézmény és vállalat hatásköre csökkent. A helyi tanácsok hatáskörébe ke­rültek például a kórházak és más egészségügyi intézmények, a szolgáltató vállalatok, az is­kolák, az üzletek, a helvi üze­mek, közlekedési vállalatok. Ígéretes változások kezdődtek tehát a lakosság döntési és in­tézkedési jogának kiterjesztése szempontjából is. Egészen bi­zonyos, hogy a matanzasi ta­nulságok figyelembevételével kerül majd sor a többi tarto­mányban a nép hatalom szer­veinek megválasztására, jogkö­rük végleges meghatározására Az előzetes tervek szerint a jövő év eleién megtartiák a továb­bi választásokat, és az intézmé­nyesítést folyamat betetőzése­ként Kuba népe megválasztja majd az első szocialista nem- ■'«■tavűlést Tod erő Frigyes Vége) Leszállóban a Szaljut—4 Kubai változások A néphatalom első tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents