Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

Víztorony Szeghalmon Békési kőművesek A Tiszántúlon elsőként Szeg­halmon alakult vízműtársulás, még 1961-ben. Rá egy évre már felállították a 100 köbméteres hidroglóbuszt, mely ellátta jó minőségű ivóvízzel a 300 mé­terenként felállított közkifolyó­kat. Közben megkezdődött a víz­mű tervezése is. Már ekkor vár­ható volt, hogy kicsi lesz a hidroglóbusz. kapacitása, de ar­ra senki sem számított, hogy az alakulást követő 10. évben a tárolókapacitás hiánya miatt lesznek vízellátási nehézségek a községben. A fejlődő üzemek, az iparosítás, a többemeletes lakóházak építése és a lakosság egyre növekvő igényei sürget­ték egy új víztároló építését. Készült egy tanulmányterv is, melyben vázolták Szeghalom távlati vízigényét. Eszerint olyan vízmüvet kell építeni, mely je­lenleg naponta 1400 köbmétert, a jövőben 4700 köbméter vizet tud adni. Ehhez készül már az A Megyei Művelődési Köz­pont a következő, a szeptember­ben kezdődő évadban is meghir­deti a békéscsabai operasorozat bérletét A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata négy zenedrámát mutat be a tervek szerint Így Mozart Figaró há­zassága és a Don Juan című vígoperát, Verdi: Machbet cí­mű négyfelvonásos operáját, Az elmúlt években sokat vál­tozott Vésztő egészségügyi ellá­tása, ezen belül az anya- és gyermekvédelem. Az egészség- ügyi dolgozók célja, hogy magas színvonalú terhes- és csecsemő­gondozást biztosítsanak, jobban mondva, minél több egészséges újszülött jöjjön a világra. Éppen ezért nagy gondot fordítanak a terhes anyák felvilágosítására. Többek főzött kis előadásokat tartanak az egészséges életmód­ról, a helyes öltözködésről, a ter­hességnek megfelelő étrend ki­alakításáról, de egyéb gyakorlati tanácsot is adnak a foglalkozá­sodon. Többek között a kelengye összeállításáról, a csecsemőápo­lás kellékeinek beszerzéséről. Mindezt a terhestanácsadásokon is elmondják a kismamáknak. A védőnők a felvilágosító munka mellett gondosan ügyel­nek arra is, hogy az édesanyák egészséges körülmények között neveljék gyermeküket. Figye­lemmel kísérjék a csecsemő fej­lődését. ahől szükséges vitamin­nal látják el és természetesen minden kisgyermeket védőoltás­ban is részesítenek. A felmérések szerint a gyermekek 95 száza­léka időben megkapja a kötelező védőoltást, a további öt száza­léknál az elmaradás oka legtöbb­ször valamiféle megbetegedés. A védőnői munka másik nagy te­rülete a családlátogatás. Ezt igen fontosnak tartják, hiszen ennek során ismerik meg a családot, az életkörülményeket és ennek megfelelően segítenek. A védőnő j ugyanakkor összekötő kapocs a j család és az orvos között is. En­nek révén minden tanévben az illetékes körzeti orvos megvizs­gálja az óvodásokat és az isko­békés 1975. JÜUtS 26 j új 500 köbméteres víztorony, I mély a tervek szerint 6 millió I 755 ezer forintba kerül. A Ke- jet-magyarországi Vízügyi Épí­tő Vállalat kivitelezésében csú- szózsalus megoldással jól halad az építkezés. Most a tervezett 52 méteres magasság mintegy felénél tartanak az építők és minden remény megvan rá, hogy határidőre, 1976. június 30-ra átadják az új létesítményt. Ahhoz azonban, hogy a víz­torony megfelelően segítse a nagyközség vízellátását, még jó néhány feladatot kell meg­oldani. Az átadásig el kell ké­szülnie a vízkivételi helyek és a torony közötti vezérlésnek, a kutak gázleválasztó berende­zésének és nagyobb teljesítmé­nyű szivattyúegységeket kell beállítani. Ha mindezek meg­lesznek, akkor a városiasodó nagyközség szépen növekvő la­kosságának hosszú ideig nem lesz panasza a vízellátásra. Puccini: Tosca című, 1899-ben komponált háromfelvonásos ze­nedrámáját vagy ez utóbbi mű helyett Vántus István: Arany­koporsó című, Móra Ferenc köz­ismert regénye alapján készült operáját láthatja a csabai kö­zönség. A rendezők két pár­huzamos bérletet adnak ki a nagy érdeklődésre való tekintet­tel. lásokat. Azokat a tanulókat, akiknél eltérés mutatkozik, szak- rendelésre utalják be. Aktívan vesznek részt minden évben az iskolákban a tisztasági mozga­lom és az ifjú vöröskeresztes tanfolyamok, valamint a védő­oltások megszervezésében. Csuta László kőművessel, a Békés megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat brigádvezetőjével talán 10 éve találkoztam elő­ször egy építkezésen. Már ak­kor a legjobbak között emle­gették. Később ismét összeho­zott bennünket a sors. A róla alkotott vélemény közben sem változott. Most tehát régi ismerősként üdvözöljük egymást. A beszél­getést ő így kezdi: — Lassan én leszek a brigád­ban a vállalat legrégibb dolgo­zója. Csak Ökrös Géza kőmű­ves tesz túl rajtam. És hosszú évek óta a bri­gádban is csak annyi a változás, hogy ketten azok közül, akik itt tanulták a kőműves mester­séget, szakmunkásként dolgoz­nak tovább. — Gyarapodtunk — folytatja Csuta László —, már tízen va­gyunk. Közben gyarapodtam én is. Megnősültem, van egy fiam és egy lányom. Az anyagi hely­zetem is javult. Vettem egy kis házat, amit átalakítottam és teljes kényelemmel berendez­tem. Igaz, sokat dolgoztam és jóban, rosszban kitartottam a vállalat mellett. — Ügy gondolja, érdemes ki­tartani ? — Aki egyhuzamban tisztes­ségesen dolgozik, anyagilag megbecsülik. Ha máshová megy az ember, kezdheti elölről, hogy észrevétesse magát. — Voltak nehéz idők is ? — Az előző években nem egy­szer. Tavaly is például hosszabb ideig műköveztünk, ácsoltunk, burkoltunk, mert a szakipari részleg nem győzte a munkát. A brigádban pedig vagyunk egynéhányan, akik ehhez is ér­tünk. Pauló László tervező be is írta az építési naplóba, hogy elégedett a külső burkolással és a műkő elkészítésével. — És milyen volt a vállalat helyzete? — Nekünk kifizették a mun­kabért, akármilyen mérleghiány volt. De tudtuk, hogy rosszul áll a vállalat. Párttaggyülése­ken — mert én is párttag va-’ gyök — sokat vitatkoztunk emiatt. A szocialista brigádok vezetőinek értekezletén is be­széltünk róla. Mi úgy próbál­tunk változtatni ezen a hely­zeten, hogy kisegítettük a szak­ipart és igyekeztünk minél ha­marabb befejezni egy-egy mun­kát. Emlékezzen az utókor is Érdekes - és újszerűnek tűnő az az épület Békés központjá­ban, amelynek most a 4. eme­letén beszélgetünk.. A földszin­ten lesz majd az OTF-fiók, a totó-lottó kirendeltség és még egy üzlethelyiség is, felette pe­dig négy emeleten 32 lakás. A földszinti helyiségek tetőzetén zárt udvart alakítanak ki. Csuta Lászlónak nagyon tet­szik az épület. — Ilyen érdekes és szép munkánk még nem volt — mondja egy kis magyarázattal kiegészítve. Tóth Károly, a vállalat szb- titkára megjegyzi: — Ha befejezik, érdemes lesz egy egyszerű kőtáblába belevésve megörökíteni az utó­kornak, hogy ki tervezte, kik vezették az építkezést és ter­mészetesen azokat a brigádo­kat is megjelölnék, amelyek ki­fogástalanul dolgoztak. A lép­csőházban találhatunk majd he­lyet a táblának. Károlyi Pál művezető egyet­ért az elgondolással és biztos abban, hogy Csuta László bri­gádja is kiérdemli, hogy a ne­vét kőbe véssék. Ezt pedig így indokolja. — Tavaly például itt a kö­zelben átadtunk egy 24 lakásos házat. Az egyéves garanciális utóvizsgálatnál kiderült, hogy egyetlen apró hiányosságot sem lehetett a brigád rovására írni. De így volt ez azelőtt is. Akik a közelben dolgoznak, jóleső érzéssel hallgatják az elismerő szavakat. Mert sajnos ritkán veszik észre a jó mun­kát, s akkor azt általában né­mi pénzzel honorálják. Pedig, de kellene az erkölcsi elismerés is, amit bőkezűen osztogatnak bizonyos körökben, míg a mun­kásokra csak ritkán .gondolnak. De hát nem kell valami köz­ponti intézkedésre várni, hogy a vállalatok változtassanak raj­ta. Állásidő ma már nincs Amikor Ökrös Géza — aki egyébként szakszervezeti bizal­mi is —- 1962-ben a vállalathoz került, még nem gépkocsin szállították a dolgozókat a mun­kahelyükre, hanem mindenki . úgy utazott, ahogy tudott. Üze­mi étkezés sem volt. Aki enni akart, vitt a tarisznyájában ke­nyeret, szalonnát. A munkahe­lyeken a fürdés,, öltözés lehe­tősége is hiányzott. Ilyen vonatkozásban ma már nincs panasz. Ökrös Géza és mások is úgy érzik, hogy a vállalat ebben az évben kezd gazdaságilag is „egyenesbe" ke­rülni. Erre pedig elsősorban ab­ból következtethetnek, hogy az anyagellátás — eltérően az elő­ző' évektől — folyamatos. — Állásidő nincs, ami a jobb szervezettséget bizonyítja — ál­lapítja meg Nagy Sándor kő­műves. — És más években szervezet­lenség volt? — Előfordult, hogy valame­lyik építkezésen befejeztük a vakolást, aztán jöttek a vil­lany-, vízvezeték-, fűtésszerelők és kivésték a falat. Romboltak. Mi meg újra megcsináltuk az egészet, a vállalat pedig még- egyszer fizetett nekünk. Tudo­másunk szerint felelősségre sen­kit nem vontak. A brigád négy segédmunkása különösen megszenvedte a szer­vezetlenségből eredő többlet- munkát, amire Mucsi István így gondol vissza: — Amikm; elkészültünk a va­kolással, elvitték a teherhordó liftet, mi meg azután hordhat­tuk azt a rengeteg maltert az emeletekre. Szinte beiegebed- tünk a cipelésbe. Volt más baj is, amiről Ök­rös Géza beszél: — A tv, a rádió és az újság is hányszor foglalkozott már a törzsgárda megbecsülésének a fontosságával. Nálunk pedig úgy volt, hogy jött egy kőmű­ves. kért 13 forint órabért és megkapta. Én másfél évtized után értem el a 13 forint óra­bért. Olyan ez, mint a fa... Amelyiknek mélyen a földben van a gyökere, azt nem kell locsolni. Az új ültetést annál inkább, hogy megmaradjon. Czira Imre kőműves folytat­ja: — Remélhetőleg ezentúl más­képp lesz. Véleményem szerint, ha gazdaságilag erős egy vál­lalat, akkor nemigen vándorol­nak el az emberek. Itt a bri­gád példája. Évek óta együtt vagyunk és tőlünk elzavarni sem lehet senkit, mert ha ke­mény munkával is, megkeressük a magunk pénzét Hegy és segít a brigád Czira Imre és a többiek is tudják — mert a szakszervezeti tanácsülésen nemrég elmondták a vállalat vezetői —, hogy a termelési és az árbevételi ered­mény jó, a termelékenység a tavaly II. félévihez képest 40 százalékkal emelkedett. Ezzel kapcsolatban Ökrös Gé­za társai nevében is így fejti ki a véleményét: — Mi a brigád és a vállalat viszonylatában is gondolkozunk. Például, ha azt mondják, hogy a vakolást két hét alatt fejez­zük be, tudjuk, hogy utánunk jön a szak- és szerelőipar. Gé­pekkel együtt. Ha nem készül­nénk el, állnának az emberek és a gépek. Az építkezés elkés­ne. Sőt! Más építkezéseknél is csak később kezdhetnék meg és fejeznék be a munkát. Az egész vállalati terv felborulna. Néha előfordul, hogy a szak­ipari részleg nem győzi a mun­kát. A brigád — isméi a vál­lalati érdek szem előtt tartásá­val — megy és segít. Czira Imre alapvető követel­ménynek tartja azt is, hogy mi­ne! gazdaságosabb és kifogás­talan minőségű legyen a mun­ka. Szerinte — és igaza is van — a kettő eléggé összefügg egy­mással, mert ami rossz, azt meg kell jól csinálni vagy legalább­is ki kell javítani, ami rend­szerint nem kis költséggel jár. A munka jó megszervezésén is sok múlik, aminek pedig Károly' Pál (az idén lett az építőipar kiváló dolgozója) a mestere. Csuta László különösen nagy­ra becsüli őt, mert jó szakem­bernek tartja és egy-egy fel­adat végrehajtását mindig meg­vitatja. — Ha a javaslatom jobb an­nál, amit ő elgondol, akkor el­fogadja. Nem képzeli magáról, hogy ő a mindentudó. Talán ezért is érnek el az irányítása alatt dolgozó brigádok olyan jó eredményt. Nem ke!! kőművest hívni Azt még érdemes tudni, hogy Csuta László szocialista brigád­ja eddig négyszer kapta meg az ezüstkoszorús jelvényt. . (Ennél magasabb fokozat nincs a vál­lalatnál.) Hadd említsem meg azonban, hogy a brigád valamennyi tag­jának — kivéve a két fiatal kő­művesnek, aki egy éve szak­munkás — van családi háza. Pontosabban Czira Imrének csak most lesz. ö kilenc évi kereset­ből spórolta meg az árát. Igaz, jóval olcsóbban építkezik, mert az egész brigád segít neki, mint ahogy a többieknek is segített. Békésiek valamennyien és úgy néz ki, hogy a városban még hosszú évekig lesz munká­juk: Az biztps, hogy Liker Ban­di bácsi jövőre békési munka­helyről megy nyugdíjba, akit majd négy év múlva Mucsi Pista bácsi követ, ök segéd­munkások ugyan, de az évek so­rán nemcsak kitűnő segítőtár sakká, hanem ezermesterekké is váltak. Pásztor Béla K. J. «ssssseesssssseaseasaaaaaasaaeBBeapspaBHsesaBaaaaieaBaessasseBaaBaeBSHseaaeei Érik a kender Átvizsgálják a kenderarató gébeket az újkígyós! Aranykalász Tsz-ben. Érik a kender, rövidesen aratni kell, szükségesek a gépek, mert ezek nélkül ma kendert már senki sem takarít bel A ZSK-típusu kendervágókat Szabó Rókus és Jarabek Imre készíti elő a nagy munkára. (Fotó: Veress! Klasszikus zenedrámák és mai szerző operája Békéscsabán Fel világositó előadások — Tanácsadások Vésztőn

Next

/
Thumbnails
Contents