Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
Víztorony Szeghalmon Békési kőművesek A Tiszántúlon elsőként Szeghalmon alakult vízműtársulás, még 1961-ben. Rá egy évre már felállították a 100 köbméteres hidroglóbuszt, mely ellátta jó minőségű ivóvízzel a 300 méterenként felállított közkifolyókat. Közben megkezdődött a vízmű tervezése is. Már ekkor várható volt, hogy kicsi lesz a hidroglóbusz. kapacitása, de arra senki sem számított, hogy az alakulást követő 10. évben a tárolókapacitás hiánya miatt lesznek vízellátási nehézségek a községben. A fejlődő üzemek, az iparosítás, a többemeletes lakóházak építése és a lakosság egyre növekvő igényei sürgették egy új víztároló építését. Készült egy tanulmányterv is, melyben vázolták Szeghalom távlati vízigényét. Eszerint olyan vízmüvet kell építeni, mely jelenleg naponta 1400 köbmétert, a jövőben 4700 köbméter vizet tud adni. Ehhez készül már az A Megyei Művelődési Központ a következő, a szeptemberben kezdődő évadban is meghirdeti a békéscsabai operasorozat bérletét A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata négy zenedrámát mutat be a tervek szerint Így Mozart Figaró házassága és a Don Juan című vígoperát, Verdi: Machbet című négyfelvonásos operáját, Az elmúlt években sokat változott Vésztő egészségügyi ellátása, ezen belül az anya- és gyermekvédelem. Az egészség- ügyi dolgozók célja, hogy magas színvonalú terhes- és csecsemőgondozást biztosítsanak, jobban mondva, minél több egészséges újszülött jöjjön a világra. Éppen ezért nagy gondot fordítanak a terhes anyák felvilágosítására. Többek főzött kis előadásokat tartanak az egészséges életmódról, a helyes öltözködésről, a terhességnek megfelelő étrend kialakításáról, de egyéb gyakorlati tanácsot is adnak a foglalkozásodon. Többek között a kelengye összeállításáról, a csecsemőápolás kellékeinek beszerzéséről. Mindezt a terhestanácsadásokon is elmondják a kismamáknak. A védőnők a felvilágosító munka mellett gondosan ügyelnek arra is, hogy az édesanyák egészséges körülmények között neveljék gyermeküket. Figyelemmel kísérjék a csecsemő fejlődését. ahől szükséges vitaminnal látják el és természetesen minden kisgyermeket védőoltásban is részesítenek. A felmérések szerint a gyermekek 95 százaléka időben megkapja a kötelező védőoltást, a további öt százaléknál az elmaradás oka legtöbbször valamiféle megbetegedés. A védőnői munka másik nagy területe a családlátogatás. Ezt igen fontosnak tartják, hiszen ennek során ismerik meg a családot, az életkörülményeket és ennek megfelelően segítenek. A védőnő j ugyanakkor összekötő kapocs a j család és az orvos között is. Ennek révén minden tanévben az illetékes körzeti orvos megvizsgálja az óvodásokat és az iskobékés 1975. JÜUtS 26 j új 500 köbméteres víztorony, I mély a tervek szerint 6 millió I 755 ezer forintba kerül. A Ke- jet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat kivitelezésében csú- szózsalus megoldással jól halad az építkezés. Most a tervezett 52 méteres magasság mintegy felénél tartanak az építők és minden remény megvan rá, hogy határidőre, 1976. június 30-ra átadják az új létesítményt. Ahhoz azonban, hogy a víztorony megfelelően segítse a nagyközség vízellátását, még jó néhány feladatot kell megoldani. Az átadásig el kell készülnie a vízkivételi helyek és a torony közötti vezérlésnek, a kutak gázleválasztó berendezésének és nagyobb teljesítményű szivattyúegységeket kell beállítani. Ha mindezek meglesznek, akkor a városiasodó nagyközség szépen növekvő lakosságának hosszú ideig nem lesz panasza a vízellátásra. Puccini: Tosca című, 1899-ben komponált háromfelvonásos zenedrámáját vagy ez utóbbi mű helyett Vántus István: Aranykoporsó című, Móra Ferenc közismert regénye alapján készült operáját láthatja a csabai közönség. A rendezők két párhuzamos bérletet adnak ki a nagy érdeklődésre való tekintettel. lásokat. Azokat a tanulókat, akiknél eltérés mutatkozik, szak- rendelésre utalják be. Aktívan vesznek részt minden évben az iskolákban a tisztasági mozgalom és az ifjú vöröskeresztes tanfolyamok, valamint a védőoltások megszervezésében. Csuta László kőművessel, a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat brigádvezetőjével talán 10 éve találkoztam először egy építkezésen. Már akkor a legjobbak között emlegették. Később ismét összehozott bennünket a sors. A róla alkotott vélemény közben sem változott. Most tehát régi ismerősként üdvözöljük egymást. A beszélgetést ő így kezdi: — Lassan én leszek a brigádban a vállalat legrégibb dolgozója. Csak Ökrös Géza kőműves tesz túl rajtam. És hosszú évek óta a brigádban is csak annyi a változás, hogy ketten azok közül, akik itt tanulták a kőműves mesterséget, szakmunkásként dolgoznak tovább. — Gyarapodtunk — folytatja Csuta László —, már tízen vagyunk. Közben gyarapodtam én is. Megnősültem, van egy fiam és egy lányom. Az anyagi helyzetem is javult. Vettem egy kis házat, amit átalakítottam és teljes kényelemmel berendeztem. Igaz, sokat dolgoztam és jóban, rosszban kitartottam a vállalat mellett. — Ügy gondolja, érdemes kitartani ? — Aki egyhuzamban tisztességesen dolgozik, anyagilag megbecsülik. Ha máshová megy az ember, kezdheti elölről, hogy észrevétesse magát. — Voltak nehéz idők is ? — Az előző években nem egyszer. Tavaly is például hosszabb ideig műköveztünk, ácsoltunk, burkoltunk, mert a szakipari részleg nem győzte a munkát. A brigádban pedig vagyunk egynéhányan, akik ehhez is értünk. Pauló László tervező be is írta az építési naplóba, hogy elégedett a külső burkolással és a műkő elkészítésével. — És milyen volt a vállalat helyzete? — Nekünk kifizették a munkabért, akármilyen mérleghiány volt. De tudtuk, hogy rosszul áll a vállalat. Párttaggyüléseken — mert én is párttag va-’ gyök — sokat vitatkoztunk emiatt. A szocialista brigádok vezetőinek értekezletén is beszéltünk róla. Mi úgy próbáltunk változtatni ezen a helyzeten, hogy kisegítettük a szakipart és igyekeztünk minél hamarabb befejezni egy-egy munkát. Emlékezzen az utókor is Érdekes - és újszerűnek tűnő az az épület Békés központjában, amelynek most a 4. emeletén beszélgetünk.. A földszinten lesz majd az OTF-fiók, a totó-lottó kirendeltség és még egy üzlethelyiség is, felette pedig négy emeleten 32 lakás. A földszinti helyiségek tetőzetén zárt udvart alakítanak ki. Csuta Lászlónak nagyon tetszik az épület. — Ilyen érdekes és szép munkánk még nem volt — mondja egy kis magyarázattal kiegészítve. Tóth Károly, a vállalat szb- titkára megjegyzi: — Ha befejezik, érdemes lesz egy egyszerű kőtáblába belevésve megörökíteni az utókornak, hogy ki tervezte, kik vezették az építkezést és természetesen azokat a brigádokat is megjelölnék, amelyek kifogástalanul dolgoztak. A lépcsőházban találhatunk majd helyet a táblának. Károlyi Pál művezető egyetért az elgondolással és biztos abban, hogy Csuta László brigádja is kiérdemli, hogy a nevét kőbe véssék. Ezt pedig így indokolja. — Tavaly például itt a közelben átadtunk egy 24 lakásos házat. Az egyéves garanciális utóvizsgálatnál kiderült, hogy egyetlen apró hiányosságot sem lehetett a brigád rovására írni. De így volt ez azelőtt is. Akik a közelben dolgoznak, jóleső érzéssel hallgatják az elismerő szavakat. Mert sajnos ritkán veszik észre a jó munkát, s akkor azt általában némi pénzzel honorálják. Pedig, de kellene az erkölcsi elismerés is, amit bőkezűen osztogatnak bizonyos körökben, míg a munkásokra csak ritkán .gondolnak. De hát nem kell valami központi intézkedésre várni, hogy a vállalatok változtassanak rajta. Állásidő ma már nincs Amikor Ökrös Géza — aki egyébként szakszervezeti bizalmi is —- 1962-ben a vállalathoz került, még nem gépkocsin szállították a dolgozókat a munkahelyükre, hanem mindenki . úgy utazott, ahogy tudott. Üzemi étkezés sem volt. Aki enni akart, vitt a tarisznyájában kenyeret, szalonnát. A munkahelyeken a fürdés,, öltözés lehetősége is hiányzott. Ilyen vonatkozásban ma már nincs panasz. Ökrös Géza és mások is úgy érzik, hogy a vállalat ebben az évben kezd gazdaságilag is „egyenesbe" kerülni. Erre pedig elsősorban abból következtethetnek, hogy az anyagellátás — eltérően az előző' évektől — folyamatos. — Állásidő nincs, ami a jobb szervezettséget bizonyítja — állapítja meg Nagy Sándor kőműves. — És más években szervezetlenség volt? — Előfordult, hogy valamelyik építkezésen befejeztük a vakolást, aztán jöttek a villany-, vízvezeték-, fűtésszerelők és kivésték a falat. Romboltak. Mi meg újra megcsináltuk az egészet, a vállalat pedig még- egyszer fizetett nekünk. Tudomásunk szerint felelősségre senkit nem vontak. A brigád négy segédmunkása különösen megszenvedte a szervezetlenségből eredő többlet- munkát, amire Mucsi István így gondol vissza: — Amikm; elkészültünk a vakolással, elvitték a teherhordó liftet, mi meg azután hordhattuk azt a rengeteg maltert az emeletekre. Szinte beiegebed- tünk a cipelésbe. Volt más baj is, amiről Ökrös Géza beszél: — A tv, a rádió és az újság is hányszor foglalkozott már a törzsgárda megbecsülésének a fontosságával. Nálunk pedig úgy volt, hogy jött egy kőműves. kért 13 forint órabért és megkapta. Én másfél évtized után értem el a 13 forint órabért. Olyan ez, mint a fa... Amelyiknek mélyen a földben van a gyökere, azt nem kell locsolni. Az új ültetést annál inkább, hogy megmaradjon. Czira Imre kőműves folytatja: — Remélhetőleg ezentúl másképp lesz. Véleményem szerint, ha gazdaságilag erős egy vállalat, akkor nemigen vándorolnak el az emberek. Itt a brigád példája. Évek óta együtt vagyunk és tőlünk elzavarni sem lehet senkit, mert ha kemény munkával is, megkeressük a magunk pénzét Hegy és segít a brigád Czira Imre és a többiek is tudják — mert a szakszervezeti tanácsülésen nemrég elmondták a vállalat vezetői —, hogy a termelési és az árbevételi eredmény jó, a termelékenység a tavaly II. félévihez képest 40 százalékkal emelkedett. Ezzel kapcsolatban Ökrös Géza társai nevében is így fejti ki a véleményét: — Mi a brigád és a vállalat viszonylatában is gondolkozunk. Például, ha azt mondják, hogy a vakolást két hét alatt fejezzük be, tudjuk, hogy utánunk jön a szak- és szerelőipar. Gépekkel együtt. Ha nem készülnénk el, állnának az emberek és a gépek. Az építkezés elkésne. Sőt! Más építkezéseknél is csak később kezdhetnék meg és fejeznék be a munkát. Az egész vállalati terv felborulna. Néha előfordul, hogy a szakipari részleg nem győzi a munkát. A brigád — isméi a vállalati érdek szem előtt tartásával — megy és segít. Czira Imre alapvető követelménynek tartja azt is, hogy mine! gazdaságosabb és kifogástalan minőségű legyen a munka. Szerinte — és igaza is van — a kettő eléggé összefügg egymással, mert ami rossz, azt meg kell jól csinálni vagy legalábbis ki kell javítani, ami rendszerint nem kis költséggel jár. A munka jó megszervezésén is sok múlik, aminek pedig Károly' Pál (az idén lett az építőipar kiváló dolgozója) a mestere. Csuta László különösen nagyra becsüli őt, mert jó szakembernek tartja és egy-egy feladat végrehajtását mindig megvitatja. — Ha a javaslatom jobb annál, amit ő elgondol, akkor elfogadja. Nem képzeli magáról, hogy ő a mindentudó. Talán ezért is érnek el az irányítása alatt dolgozó brigádok olyan jó eredményt. Nem ke!! kőművest hívni Azt még érdemes tudni, hogy Csuta László szocialista brigádja eddig négyszer kapta meg az ezüstkoszorús jelvényt. . (Ennél magasabb fokozat nincs a vállalatnál.) Hadd említsem meg azonban, hogy a brigád valamennyi tagjának — kivéve a két fiatal kőművesnek, aki egy éve szakmunkás — van családi háza. Pontosabban Czira Imrének csak most lesz. ö kilenc évi keresetből spórolta meg az árát. Igaz, jóval olcsóbban építkezik, mert az egész brigád segít neki, mint ahogy a többieknek is segített. Békésiek valamennyien és úgy néz ki, hogy a városban még hosszú évekig lesz munkájuk: Az biztps, hogy Liker Bandi bácsi jövőre békési munkahelyről megy nyugdíjba, akit majd négy év múlva Mucsi Pista bácsi követ, ök segédmunkások ugyan, de az évek során nemcsak kitűnő segítőtár sakká, hanem ezermesterekké is váltak. Pásztor Béla K. J. «ssssseesssssseaseasaaaaaasaaeBBeapspaBHsesaBaaaaieaBaessasseBaaBaeBSHseaaeei Érik a kender Átvizsgálják a kenderarató gébeket az újkígyós! Aranykalász Tsz-ben. Érik a kender, rövidesen aratni kell, szükségesek a gépek, mert ezek nélkül ma kendert már senki sem takarít bel A ZSK-típusu kendervágókat Szabó Rókus és Jarabek Imre készíti elő a nagy munkára. (Fotó: Veress! Klasszikus zenedrámák és mai szerző operája Békéscsabán Fel világositó előadások — Tanácsadások Vésztőn
