Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

MA: BÉKÉSI KŐMŰVESEK (3. old.) VÉSZTŐI FAFARAGÓ A NAGYVILÁGBAN (S. old.) HÁROM KÉRDÉS, HAT VÁLASZ GYOMARÓL (4. old.) Learatták a gabonatermés 83 százalékát Előkerültek a kézi kaszák is — Legfőbb feladat a továbbiakban: felkészülni az őszre Ülést tartott* az Operatív Bizottság A kalászosok termésének nagy ütemű betakarítása — a jő idő beálltával — az elmúlt két hét­ben vált lehetővé és ezt az ara­tás eredményei is tükrözik. Az Operatív Bizottság július 25-i, békéscsabai ülésén' megállapítot­ta, hogy a megye gazdaságai a hét végéig az őszi búza termésé­nek 85, a tavaszi árpa termésé­nek 62, az őszi árpa termésének 91 és a zab termésének 37 szá­zalékát takarították be. A me­gyében így összesen 95 ezer 650 hektáron, a vetésterület 83 szá­zalékán aratták le a gabonát pénteken estig. Gajdács György, a megyei ta- * nács mezőgazdasági és élelme­zési osztályának vezetője el­mondta, hogy a még aratásra váró 20 ezer hektár feltehetőleg több gondot okoz majd a mező- gazdasági üzemeknek, mint a már learatott 96 ezer hektár. A megyében ugyanis még ma is víz alatt áll hatezer hektárnyi gabonaföld, négyezer hektárnak pedig olyan felázott a talaja, hogy .azzal még a lánctalpas kombájnok sem képesek meg­birkózni. Jó néhány termelőszö­vetkezetben bizony előkerültek a kézi kaszák is, hogy azokkal mentsék a vízben álló termést. Legnagyobb szerepe az idei ne­héz aratásban a fegyelmezettség­nek és a jó szervezettségnek volt. A gazdaságok a korábbi évek ta­pasztalatait felhasználva rendkí­vül jól oldották meg a kombáj­nok átcsoportosítását, s ennek köszönhető, hogy az a termés, amit a rendkívüli körülmények­ben le lehetett aratni, tulajdon­képpen már szérűn van. Ugyan­csak megfelelőnek ítélte az Ope­ratív Bizottság az aratás idei technikai feltételeit, hangsúlyoz­va a lánctalpas kombájnok fon­tos szerepét. A megye tsz-szövetségének képviselői — Nagy Mihály és Bo- zó Károly — az ülésen beszá­moltak arról, ijogy a Körösök vi­dékén gazdálkodó 53 tsz-ből ed- dik 23 fejezte be az aratást és a legmagasabb termésátlagot bú­zából — 43 mázsát hektáronként — a szarvasi Dózsa Tsz érte el. Vasárnap estig további 19 közös gazdaság fejezi be a betakarí­tást, míg a másik tizenegyben — elsősorban Gyula—Sarkad—Kö- tegyán térségének tsz-eiben — csak a kézi kaszák és a lánctal­pasok siettethetik a befejezést. A Körösök vidéki tsz-ek 60,0 kom­bájnjából 100 egyébként már a lemaradókat segíti. A tsz-szövet- ség területén a búza hektáron­kénti termésátlaga 30 mázsa kö­rül alakul. A Dél-Békés megyei szövetke­zetek 90 százalékát takarították be a gabona termésének. Itt már a vizes területeken maradt „utolsó szemekért” folyik a küz­delem majdnem minden gazda­ságban. Az aratást még csak a dombiratosi Béke Tsz, a végegy­házi Szabadság Tsz és az oros­házi Petőfi Tsz fejezte be júli­us 25-ig. Legmagasabb a ter­mésátlag — 40 mázsa hektáron­ként — az orosházi Petőfi Tsz- ben, valamint az eddigi eredmé­nyek alapján a szövetséghez tar­tozó tsz-ek közül - mintegy tíz­ben éri el a negyven mázsát a hektáronkénti átlagtermés. Csak­nem ugyanennyi szövetkezetét ért vízkár a térségben, a kár ösz- szege egyedül a békéssámsoni tsz-ben jóval meghaladja a 10 millió forintot. Megyénk állami gazdaságai ed­dig a gabona vetésterületének csaknem 90 százalékát — több, mint 18 ezer hektár termését — aratták le. Az átlagtermés leg­jobb az Orosházi Állami Gaz­daságban. Meghaladja a 43 má­zsát is hektáronként. A gazda­ságok várhatóan hét végére be­fejezik a betakarítást, bár a Kö­rösi Állami Gazdaságban 600 hektáron még most is lábon áll a búza a „víz miatt” és nehezíti a betakarítást, hogy a lánctal­pas kombájnok egy része a me­gyében alkatrészhiány miatt állni kényszerül. Ebben a kér­désben csak az a megnyugtató, hogy a békéscsabai AGROKER igazgatója az Operatív Bizottság pénteki ülésén ígéretet tett az alkatrészek beszerzésére, annál is inkább, mert a lánctalpasok­ra a közelgő rizsaratásban is nagy munka vár: A fő feladat a továbbiakban — a búzatermés folyamatos men­tése mellett — egyébként is az, hogy a mezőgazdasági üzemek erőiket az aratás kapcsolódó munkáinak, a szalmalehúzás, ve­tőszántás meggyorsítására, az őszi nagy betakarítás jó előké­szítésére összpontosítsák, hiszen av termés „előírásosan” betaka­rítható túlnyomó része már biz­tonságban van (a gabonafelvá­sárló eddig több mint 15 vagon­nyit vett át) — hangsúlyozta operatív bizottsági felszólalásán dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyettes®. Molnár Lajos, a megyei párt-, bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának képviseletében kérte, Gajdács György pedig a vita összefoglalójában szólította fel a szövetkezeteket és állami gazda­ságokat: tegyenek meg mindent azért, hogy valamennyi mázsa kenyérsütésre alkalmas gaboná­ból kenyér lehessen és tűzzék ki célul azt is, hogy az őszi beta­karítás és a kiváló minőségben elvégzett őszi munkák eredmé­nye pótolja nyári veszteségein­ket. K. E. P. Jól halad as aratás A békéscsabai Szabadság Tsz csabaszabadi területén jól halad az aratás. NDK-gyártmányú, E—512-es kombájnokkal vágják a búzát. (Fotó: Veress Erzsi) Szeptember' 1-re ígérik... A megye minden területén megkezdődtek a karbantartási, felújítási munkák Űj diákotthonokat avattak Sok ezer lány és fiú ezekben a napokban még a nyári vakáció minden szépségét, kényelmét, a pihenés, a kikapcsolódás napjait élvezi. A tanácsok már a követ­kező tanévre gondolnak. Szep­tember elsejére megyénk vala­mennyi általános és középisko-. Iája, bölcsődéje és óvodája, gyer­mekintézete megszépülve, ki­festve és kitakarítva várja az új tanévre érkezőket. Az előkészü­letekről érdeklődtünk dr. Su- lyák Istvánnétól, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya gazdasági csoportvezetőjétől. — Az iskolák tatarozása, kar­bantartása a helyi tanácsokhoz tartozik; a munkákat költségve­tésükből fedezik. Már az elmúlt tanévben lekötötték az iskolák az építőipari vállalatok, szövet­kezetek kapacitását. A felújító munkák' a megyében mindenütt megkezdődtek. Ebben a pillanat­ban biztosnak látszik, hogy szep­tember elsejére készen lesznek azok a munkák, amelyek a tan­év zökkenőmentes indítását szol­gálják. ' — Békésen a diákotthont bő­vítik 17 férőhellyel, a 3-as szá­mú általános iskola épületét is rendbe hozták. Ugyanis az isko­laépületet korábban életveszé­lyesnek nyilvánították! Az Oros­házi 1-es számú Általános Iskola felújítására hatmillió forintot fordítanak. A hármas számú is­kolában már befejezték a kar­bantartást. A csorvá^i iskola is megszépülve várja majd a ta­nulókat. A Gyulai 2-es sz. Ált Is­kolát tatarozták, a munka kész. A 3-as iskolában a kémiai előadó­termet bővítik. — Szarvason az új diákotthon építésére szakipari KlSZ-építő- tábort is szerveztek. A város ál­lami és társadalmi erőinek pél­damutató összefogása azt ígéri, hogy szeptember 1-re átadják a minden igényt kielégítő korszerű diákotthont, így a szakmunkás- képző intézet is önálló épületbe költözhet. Mezőhegyesen és End- rődön 100—100 fős tanyai diák­otthonokat adnak át iskolakez­désre. A beruházások hét—hét millió forintba kerülnek, az épít­kezésekhez téglajegyeket árultak és sok ezer órás társadalmi mun­kát vettek igénybe. A két diák­otthon konyháját később adják át. Tótkomlóson július 24-én hét tantermes általános iskolát avat­tak, amelyet a helyi vegyesipari szövetkezet épített fel. Békéscsabán a készülődésről dr. Virágh László, a városi ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője tájékoztatott. A megye- székhelyen a felújítási és kar­bantartási munkálatokat) nagy­ban késleltette a belvízveszély. Négy általános iskolában szük­ségszállás volt. Mindezek ellené­re a tanácsi kivitelező vállalat és a többi, a munkákat végző cég mindent megtesz annak ér­dekében, hogy szeptember 1-re az oktatás zavartalanul megkez­dődhessen. Mint köztudott, a bé­késcsabai általános iskolák álla­ga igen rossz, de a szükségtan­termekre még a következő öt­éves tervben is szükség lesz. A mezőmegyeri, valamint a 4-8- as és a 2-es általános iskolák fel­újítására, bővítésére kell a kö­vetkezőkben nagyobb összegeket fordítani. Az elmúlt tanévben Békéscsa­bán 23 nyolcadik osztály volt, az idén 26 új első osztályt kell in­dítani. Hely azonban nincs. A probléma megoldása érdekében szinte valamennyi békéscsabai általános iskolában délelőtt és délután is tanítanak. Az elkép­zelések szerint a következő öt­éves tervben körülbelül 30 új tanterem épül. A Békéscsabán óvodába je­lentkezők közül majdnem min­denkit felvehettek. Ha az illeté­kes építőipari, kivitelező válla­latok beváltják ígéreteiket, ak­kor az új békéscsabai iskolacent­rum — az egészségügyi és nyom­daipari szakközépiskola, a 4000 személyes konyha és a diákott­hon -H ha szeptember 1-re nem is, de az idei naptári évben be­kapcsolódhat az oktatásba. (Nemesi) Rendkívüli ülést tartott az SZMT elnöksége Pénteken délelőtt rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a magyar szakszervezetek' XXIII. kong­resszusa elé készített irányel­veket és a magyar szakszer­vezeték alapszabályának terve­zetét. Az ülésen elhangzott ja­vaslatokat az SZMT elnöksége a SZOT-hoz továbbítja. A KISZ Központi Bizottságá­nak mezőgazdasági és falusi osz­tálya Szegeden rendezi meg a II. országos tanyai ifjúsági na­pokat. Az eseményre pénteken hazánk hét tanyás megyéjéből 160 KISZ-vezető és aktivista ér­kezett Szegedre. A vendégeket este a tiszaparti KISZ-táborban Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titká­ra köszöntötte, majd megnyitot­ta a hétfőn záruló eseménysoro­zatot. A hét végén 15 külön vonat tál, 30 különautóbusszal több mint tízezer fiatal érkezik az ország egész területéről a szegedi ifjú­sági napok eseményeire. A KISZ és az Express Ifjúsági és Diák­utazási Iroda az idén rendezi meg kilencedik alkalommal az ifjúság körében egyre népsze­rűbb találkozót a tiszaparti vá­rosban. Az idei eseménysorozaton Sze­ged finnországi, jugoszláviai és lengyelországi testvérvárosaiból, Turkuból, Szabadkáról és Lodz- ból érkezett ifjúsáai deleeációk is részt veszne'* KISZ-fiatalok szegedi napjai

Next

/
Thumbnails
Contents