Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

Antikor a 2+2 nem egyenlő néggyel Kitüntették a békéscsabai ifjúsági és úttörőházat Nyári Sándor átadja a Békenurrgalom Emlékplakettet Bencsik Ilonának Fotó: Veress Erzsi tenyésztés sem sokban különbö­zött a két gazdaságban. Akkor meg minek megosztani az erő­ket? — Most már viszont együtt az erő. Futja mindenre? — Ez azért nem ilyen \ egy­értelmű — feleli Becsei József, a közös gazdaság fiatal főagro- nómusa, majd még hozzáte­szi: — Ha két termelőszövetkezet­nek 2—2 millió forint volt az elmúlt évi nyeresége, egyáltalán nem biztos, hogy az idén együtt gazdálkodva, négymilliót „hoz­nak össze”. Lehet, hogy ötöt, iehet, hogy hármat. Tusjak Mihály, a községi ta­nács elnöke csöndesen szólal meg: — Az egyesülés előnyeit mi nem csak a,, nyereségen mérjük, bár bízunk abban, hogy a Fel- szabadulás Tsz kitermeli azt a hatmillió forintos eredményt 1975-ben, amit a Petőfi Tsz meg a Béke Tsz egybevéve ért el tavaly. De mondok mást: — Az elmúlt években köz­ségünk valahogy mindig a le­maradókkal egyidőben fejezte be a búza betakarítását, leg­többször idegen segítséggel. Most meg? Több mint 1000 hek­tár volt a búza és hány­szor, de hányszor előfor­dult. hogv csak fél meg negyed napokat lehetett aratni, mégis július 20-a óta négy ör­ménykúti kombájn a gyomai Győzelem Tsz-t két kombájn pe­dig a hunyai szövetkezetét se­gíti a betakarításban. Én ezt is az egyesüléssel járó jobb mun­kaszervezés javára írnám. Becsei József helyeslő íejbó- lintással nyugtázza a tanácsel­nök szavait. — Vitathatatlan tény, hogy a gépek, a munkaerő kihasználá­sát sokkal jobban meg tudjuk oldani így, együtt, mint külön- külön. Fontos beruházásokra is több pénzünk van. már csak ab­ból kiindulva is, hogy nincs a két tsz párhuzamos beruházá­sokra kárhoztatva. A tervezett 260 hektár helyett máris 550- nel léphetünk be a Bajai Ku­koricatermesztő Rendszerbe Egységesíteni tudtuk a műtrá­gya- és növényvédőszer-félhasz­nálást és a korábbi 170 kilo grammal szemben ebben az év­ben már 260 kilogramm műt rá gya hatóanyag jut egy hektár­ra. Legalább ilyen fontos azután az is, hogy egy nagyobb tsz- ben nagyobb lehetőségek nyíl­nak az igazán korszerű gazdál­kodás meghonosítására, a nagy teljesítőképességű gépek alkal mazására, a szakmai hozzáér tés növelésére. © — Jó dolog az, hogy az egye­sült tsz vezetése felismerte eze­ket az összefüggéseket és egy­más után bízta meg a jelentkező fiatal szakembereket fontos fel­adatokkal — veszi át a szót a főagronómustól Gergely Fái, a sertéstelep vezetője, a követke­ző magyarázatot fűzve állításá­hoz: — Nagyop sok helyen félnek a fiatal diplomásoktól. Az ör­ménykúti tsz pedig azzal, hogy megbízik bennünk, 1 óriási ener­giákat szabadít fel. így találunk azután egymásra. Nekem még a lakásépítésben is segítettek. Ta­valy képeztek erre egyébkent külön alapot. Ma. ipar két ag­rármérnök, négjj üzemmérnök, öt technikus, egy állatorvos és legalább 120 szakmunkás dolgo­zik itt. Mert érdemes. — Nagyon sok függ a szak­emberektől. Állóeszközeink ér­téke 37 és fél millió forint. Nem mindegy, hogy használjuk ki, hogyan hasznosítjuk a közös vagyont. Nem mindegy az sem. kik állnak az ágazatok élén egy olyan gazdaságban, ahol az öt- ventöt millió forintnyi árbevé­tel kétharmadát az állattenyész­tés adja. Ez aa arány a két tsz- ben külön-külön alig haladta meg az 50 százalékot — egészíti ki Gergely Pál magyarázatát a párttitkár. A szakemberek szerepét nem is vitatja senki. Hiszen szak­ember kellett annak eldöntésé­hez is, mi maradjon az egye­sült tsz vetésszerkezetében a szántó kétharmadát lekötő ga­bona és kukorica mellett. Szakember állapította meg azt is, hogy nem megfelelő a cu­korrépa-vetőmag. s hogy emiatt 40 hektárral kevesebb lehet csak a répa vetésterülete a ter­vezettnél. Hogy a rizstermesz­tésre berendezett 120 hektár fe­lét fel kell újítani, rendbe kell tenni a 150 hektáros legelőt és megfontolni a juhtenyésztés fej­lesztését, meg hogy 200 ezer helyett elegendő lesz az asszo­nyok foglalkoztatására csak 70 —80 ezer baromfit hizlalni ez évben. A munkaerő az idén is csökken vagy 16 százalékkal. A béke érdekében kifejtett j több éves eredményes munka el- j ismeréséül az Országos Béketa- i nács elnöksége a Békemozgalom I emlékplakettjével tüntette ki a békéscsabai ifjúsági és úttörőház kollektíváját. A kitüntetést csü­törtökön bensőséges ünnepség keretében Nyári Sándor, a Haza­fias Népfront megyei titkára ad­ta át Bencsik Ilonának, az ifjú­sági és úttörőház igazgatójának. Elmondotta többek között: az ifjúsági és úttörőház vezetői, dolgozói, aktivistái, klub- és szakkörvezetői igen sokat tesz­nek azért, hogy az ifjú nemzedé­J utalom a résztvevőknek A békéscsabai ifjúsági és úttö- rőhaz nyári programjain — ve­télkedőkön, játékdélutánokon, filmvetítéseken — kis kártyákat osztanak szét a pajtások között. Mire jó a kis papírlap? Aki ötöt összegyűjt a kártyákból — tehát Őt rendezvényen ott volt — az ifjúsági ház portáján beválthat­ja egy tombolajegyre. A tombo­lasorsolást az úttörőház ünnepé­lyes évnyitóján, szeptember 26- án rendezik meg szórakoztató műsor keretében. Akiknek sze­rencséjük lesz, értékes tárgyju­talmakat nyerhetnek. A lakótelepek nyári eseménye­in résztvevő, a rendezvényeken segítő, szervező legjobb közössé­gek, őrsök augusztus 31-én csü­törtökön egész napos gyopáros- fürdői kirándulásra utaznak. Városi énekkar alakult Békésen j Megyénk legfiatalabb városá­nak, Békésnek tanácsa már az ílmúlt évben is foglalkozott áz­tál a gondolattal, hogy énekkart alapítsanak. Az elmúlt hetekben a békési üzemek és termelőszö­vetkezetek közművelődési meg­bízottjai, a városi tanács és a művelődési központ képviselői megbeszéléseken körvonalazták a békési énekkar megalakítását. A megbeszéléseken elhangzott ja­vaslatok dlapján felhívással for­dultak a békési dolgozókhoz, hogy minél többen jelentkezze­nek az új énekkarba. Az elképzelések szerint a kó­rus ősszel kezdi meg munkáját a helyi üzemek, tsz-ek, intézmé­nyek anyagi támogatásával. 3 mumm ^ 1875, JÜLÍUS 35, két a békéért, a biztonságért va­ló harcra neveljék. A klub- és szakköri foglalkozások, kiállítá­sok, gyermekrajzversenyek kivá­lóan alkalmasak arra, hogy a gyermekekkel éreztessék: mi­lyen nagyszerű érzés békében él­ni. De a békéért állandóan har­colni kell. A békét újból és új­ból meg kell védeni. A gyerme­kek a maguk módján — tanu­lással, helytállással, példás ma­gatartással, hazai és külföldi pajtásokkal való levelezéssel és egyéb módon — harcolhatnak a békéért. Hángsúlyozta az előadó azt is, hogy az ifjúsági és úttörőház so­kat segít a békéért, a népek kö­zötti barátság elmélyítéséért folytatott harcban azzal is, hogy jól sikerült rendezvényeknek, nemzetiségi fesztiváloknak, ba­ráti találkozóknak ad helyet. A városi fiatalság nevében Duna Mihály a KISZ békéscsabai vá­rosi bizottságának első titkára gratulált az ifjúsági és úttörő­ház kollektívájának a kitünte­téshez. ■— A bejáratos IFA-nk épp most ment tönkre. A gumik szinte hetente szakadnak szét. Esküszöm a földutakon jobb kölekedni, mint ezen a térkép­re is bejelölt „közúton”. Mo­toros terepversenyeket kellene rendezni rajta addig, míg a bevételből meg nem lehet javí­tani. A mi járműveink 12 kilo­méteres ilyen szakaszon kényte­lenek nap mint nap végigkín lódni. Ennyire fekszik a két üzemegység egymástól. És ez az egyetlen megközelítési lehető­ség. A Szarvas—Mezőberény közötti út. Mert hát hivatalosan mégiscsak útnak nevezik ... o Baj, gond, probléma minde­nütt volt, van és lesz, ahol em­berek élnek. És nem is azért ülünk itt öten az örménykúti községi tanácsház egyik szobá­jában, hogy panasznapot tart­sunk. A községet szinte a sem­miből, a kukoricaföldeken te­remtették az itt lakók 23 év­vel ezelőtt. Nyolvan ház, saját erőből. Gazdáik a munkához szoktak, nem a panaszhoz. Két tsz — a Petőfi meg a Béke — művelte itt, a falu kö- rötti földeket január 1-ig. Ak­kor „egybekeltek”. Mert minek is lesse egyik szomszéd a má­sikát? Melyik tsz ad többet a tagjainak? Azután meg miért is ballagna a két örménykúti tsz a gazdaságok alkotta sor vé­gén a járásban, mikor össze­fogva talán az első közt is le­hetnének? — De hiszen kacsingattunk mi már egymásra korábban is — ismeri el Jansik Pál, a tsz és a község párttitkára, „valló-- mását” így folytatva: — Még tsz-elnök voltam, ami­kor a két szövetkezet elhatá­rozta, hogy sertéstenyésztő kö­zös vállalkozást hoz létre. Az építkezés 1969-ben meg is kez­dődött, tavaly pedig több mint 2000 sertést a SERKÖV adott le, a telep idei tervében már viszont 5 ezer sertés szerepel. De nem csak ez hozott össze bennünket. Hogy a faluban az emberek között ellentét ne ala­kuljon ki, igyekeztünk kölcsönö­sen hasonló szintre emelni a jövedelmeket és a vetésszer­kezet, a gépesítettség, az állat­— Minden reggel 6 órakor kezdünk, hogy szövetkezetünk ellátási körzetének valamennyi községébe ideiében érkezzen ki .termékünk. Gyula város ellá­tása, fokozott idegenforgalma miatt, külön is nagy feladatot jelent számunkra a nyári hó­napokban. Amint megtudtuk, az üzem kollektívája éves szinten mint- eg_v 50—60 féle vegyes süte­ményt, tortát és 5-6 fajta fagy­laltot készít. A szakmai hoz- j záértéssel csaknem azonos je­lentőségűnek tartja az üzem­vezető a 17 dolgozó összefor- rottságát, együttes akarását. Míg a korszerű üzemben 1973- ban — vagyis itteni tevékeny­ségünk első teljes évében — 2 millió 200 ezer forint volt a termelési értékük, addig 1974- ben már 3 millió 100 ezer Ft. Az idei esztendő még többet vár tőlük. Következik ez abból is, hogy a szövetkezet körzete a kétégyházi ÁFÉSZ egyesülésé­vel jelentősen megnövekedett, így ebben az évben már 3 mil­lió 870 ezer forintos termelési érték teljesítésére vállalkozott a kis kollektíva. Ez 15 százalé­kos növekedésnek felel meg. Munkájuk elismeréseként a Táncsics Mihály nevét viselő kollektíva több alkalommal ka­pott elismerő oklevelet. Két al­kalommal a Kiváló üzem meg­tisztelő címet vehette át a bri­gád B alkus Imre — Különleges helyzetben — várostól néhány kilométerre — van a mi községünk. Nem is igen növekszik, nem is igen csökken az itt lakók száma. A többség megtalálja számítását. Ezek g földek meghálálják a szorgalmas munkát. A háztáji­ból kerül ki a községben fel­hizlalt sertések és szarvasmar­hák fele. Egyébként a keresők kétharmada dolgozik a helybeli tsz-ben, százan pedig a Szárvasi Állami Gazdaság örménykúti kerületébe járnak. Ez a kerület sajnos úgy ékelődik a tsz két üzemegysége közé, hogy 12 ton­es akadályt vet a folyamatos munkaszervezésnek — mondja még a tanácselnök, eképp zár va tanácskozásunkat az egye sült termelőszövetkezetről: — Aki Szarvason talál mun­kát, az előbb-utóbb be is költö­zik a városba. Ritka eset ez. mert a tsz jól fizet. Innen leg feljebb tízen-húszan járnak el. Ide viszont 120-an. Az örmény­kúti Felszabadulás Tsz-be. Amelynek most talán az a leg­főbb feladata, hogy éves nye­reségében bebizonyítsa: lehet hét is a kétszer három. Millió forintban persze. Kőváry E. Peter Idei termelési értékük: 3 millió 870 ezer forint Reggel hattól délután kettőig a nagy munkaasztalok mellett Igazi júliusi nap köszöntött városra. Árnyékban 28 Cel- us fokot mutatott a hőmérő, nnél legalább 10 fokkal volt telegebb a fagylaltot főző ondérok, az elektromos sütők özeiében és a hatalmas asz- ilok mellett. Szombat délelőtt űjes hajrá volt a gyulai .FÉS.Z cukrászüzemében. — Gyula város, továbbá Gyu- ivári. Doboz. Gerla. Szabad­kígyós, Kétegyháza, Lökösháza, Elek, mintegy 50 cukrászdája, presszója, ÁBC-áruháza, önki- szolgáló boltja, s az említett helységek csaknem valamennyi közülete várja üzemünk 11 szakemberétől és a mellettük dolgozó betanított munkásoktól naponként a megannyi féle sü­teményt, az 5-6 fajta fagylaltot — tájékoztatott Surinás László, a cukrászüzem fiatal vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents