Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

KOROS TAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET / Á névtelen pedagógus emlékoszlopánál Békéscsaba közoktatásának története S oha nem felejtem az emléket. Kisiskolás tanítóm, talán a ne­gyedik osztályban, kiveze­tett bennünket az iskola szomszédságába, a hatal­mas nyárfához. Itt felmu­tatta a gyufásdobozt, majd ráhelyezte a faóriás tör­zsére. — Nézzétek — mondta —, hány doboz gyufa készül egy ilyen fá­ból! Földbe gyökerezett a lábunk, nyiladozó elménk beleszédült az arányokba. Óh, hányszor segített át jó tanítóm az életben, amikor fel kellett gyorsan mérnem — nem a gyufát — a rész és az egész összefüggését! Mert búvó patakként jön elő minden tanító mondata, mozdulata, a kimondott szó is meg az is, amit szándék­kal benn tartott, mert a többit a tanítvány értel­mére bízta. Be kár, hogy felnőtt fejjel ritkán nyílik alkalom bevallanunk, meny­nyit köszönhetünk tanító­inknak, az iskolának, az útbaindításnak. Nem sikk e téma! Pedig — ebben az évben emlékezve az egyik nagy mester, Apáczai Cse­re János születésének 350. évfordulójára — gyakorta emlegetjük a nevelés funk­ciójáról szólva: „Nem az látszik a fűben, hogy nő — hanem az, hogy nőtt.” Milyen öröm, látván, hogy a békéscsabai tanács a sokirányú kéziratigények közepette is talált módot Sebő László Békéscsaba közoktatásának története című munkájának közzété­telére. A könyv egy város köz­oktatási helyzetének alaku­lását tartja az olvasó elé a török utáni időtől és fej­lődését a felszabadulás után. Felvonul a fejezetek mondanivalója mögött egy­ben az egész magyar pe­dagógiatörténet a XVIII. századtól, az oktatáspoliti­kai vonulatok és a didakti­kai útkeresések sora. A rendszerekben, amikor sokféle az iskolafenntartó s a fenntartóknak legkisebb ügye az iskola, amikor az anyagi eszközök továbbirá­nyítása, elosztása közben mostoha a közoktatás, a közoktatók pedig a „nem­zet napszámosai”, temérdek a buktató., Mégis sok min­den történt Békéscsaba köz­oktatás-történetében is. Csorba Mihály tanító ma­gánkönyvtárát felajánlva középiskolai könyvtárt se­gít életre. Wilim János a polgárosodás irányába ve­zeti tanítványai viseleti szokásait, a mai Dózsa György úti iskolaépület múlt századi tanítója me­rész újító. Mokry Sámuel a mezőgazdasági szakoktatás ügyében tesz fontos lépé­seket. S ha — ki tudja mi­ért — nem sikerült már akkor sem Békéscsabát fel­sőoktatási intézmény befo­gadására megnyerni, leg­alább a gimnázium meg­alapításában kárpótolta sze­rencse. A kiegyezés után kísérletek folytak egy peda­gógusképző intézmény Csa. bára telepítése érdekében, de erre nincs fedezet!... Pedig a liberális közgondol­kodástól érintett 1868-as is­kolatörvény (1868: 38. te.) — tulajdonképpen ez az el­ső és egyetlen jelentős mo­dernizáló, szervezeti keret­be foglaló jogszabály az oktatásügy területén a dua­lizmus korában — végre­hajtásának, más egyebek mellett, Békés megyében, Békéscsabán is a képzett tanítók hiánya az akadálya. Ök lettek volna hivatva — mert a kor bürokrá­ciája nem ér rá — Valamit tenni a nép­iskolai törvény alkalmazá­sáért, hogy ti. ténylegesen megvalósuljon az alsó nép­rétegek gyermekeinek inten­zív oktatása 6—12 éves ko­rig s ezalatt 6 évfolyamról szerezzenek bizonyítványt. A felszabadulás után vég­bevitt, elszánt „lemorzsoló­dás-ellenes” küzdelemnek kellett jönnie, hogy rend­be tegyük szénánkat és ok­tatás dolgában európai szintűvé válljunk az alsó fokon is! Egyébként, hogy mit tehet a pedagógus az oktatási rendszer fejleszté­séért, a fejlettebb rend­szernek a nép javára for­dítása érdekében, .az kiol­vasható könyvünk fejezetei­ből, így a századunk 40-es éveinek elején tapasztalt törekvésekből, amikor a békéscsabai tanyákon is erőfeszítések történtek a 7 —8 éves elemi iskolai ok­tatás bevezetésére. Doktor. Utólag mondhat­nánk „könnyű volt ne­künk”, ha a könyv felsza­badulás utáni történeti vál­tozást ábrázoló részeit^ vesszük szemre, a változá­sét az iskolarendszerben, az oktatásmódszerben, általá­ban az oktatáspolitikában. Dehogy volt könnyű elérni a mögöttünk állót, amit jólesően vallottunk magun­kénak, s amin töprengünk, mert nyugtalanul keres­nénk a holnap számára a még tökéletesebbet! A csabai közoktatás tör­ténetét idéző könyv kite­kint a közművelődés terü­leteire, felhívja a figyelmet az intézmények oktatást se­gítő szerepére. Sebő László könyve — s ez nem' von le semmit az értékéből — nem ''vallat meg sok a kutatás számá­ra adott forrást, de törté­neti vázlata, jelzései érde­mesek; tanulságos olvas­mány. Vajha e művel si­került volna ráirányítani a figyelmet a helyi közokta­tástörténeti kutatásra, hogy e könyv adalékai haszno- síthatókká váljanak a jól komponált területi szinté­zisben. Dr. Virágh Ferenc Gera Katalin Vázlat ÚJ KONV V NÉCV KIADÓNÁL A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között első he­lyen kell említenünk A szocialista forradalomért cí­mű kötetet, amely a ma­gyar forradalmi munkás- mozgalom 325 kiemelkedő harcosának portréját is­merteti. Lenin a munkás- osztály történelmi szerepé­ről a címe A. A. Matyu- gin tanulmánykötetének. A Watergate-ügy és ami mö­götte van a címe Vajda Pé- | tér kötetének. Levél apámhoz Sebestyén József Jó apám? — megértem ?olond fiadra húzod oprod, amiért nem láttad évek óta néha egy levél tudatja csak, hogy élsz, hogy élek ráj a szíved és azt súgja szüntelen Hám se néz, ebadta kölyke, gy fizet meg a gürcölt évekért, ínért, bánatért, sajgó derekamért, Mtni sem, akar! Gondolj magadra kemény öreg, akkor megél tesz, hiszen tanultam tőled eleget — felettem lebegsz glóriát hordva ősz fejed felett, Te vagyok én és szavam nem szegem! Azt mondtam egyszer: — makacsul megyek régi házamba meg sosem térek, míg büszkén nem feszítheted értem a melled, s nem pirul arcod — a szomszédoknak ragyogó szemmel mondhatod: — „íme a fiam, mégiscsak vitte a rosszcsont valamire, pedig kötélrevaló fickónak hittem és tessék! Apja vére ez, makacs, akár az öszvér, elér mindent, ha tűzön is tapos. akár jómagam egykoron, Talpig férfi! Megértesz engem, drága öreg, ha sovány tested majd ropog karjaimban és félszemmel lesem, mit kwán ajkad, teljesítem örömmel — rögtön megdörzsölöm Aladdin lámpáját Neked! Micsoda boldog találkozás, körbenézlek, pörgetlek, dicsérem színed, egészséged, a régi berendezést, elfészkelődöm a fonott karosszékben, borral koccintunk, szőlőt mutatsz; kalapod tarkódra tolva, Elégedetten! Együtt leszünk majd esténként mindig, játszom az ócska harmonikán, hadd szálljon emlékek raja az égbe, s ha asszonyt hozok a házhoz hát rámszólsz keményen: „Becsüld a virágot pokol kölyke, mert összetöröm minden csontodat, módid van rá, hát kíméld és szeresd, aztán meg várom az unokákat — no ezzel is elkéstél taknyos alaposan”. Ne félj, szavaid megfogadom, így lesz, ígérem istenemre — addig káromkodj, szidj mint a bokrot, Akkor is Te vagyok apám! A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó újdonságai kö­zött találjuk Illés Sándor könyvét: a Bakonyi legé­nyek Sobri Jóska regé­nyes életét ismerteti, Ben- kő Sándor illusztrációival. Thomas Mayne Reid: A fehér törzsfőnök című re­gényét Szinnai Tivadar dolgozta át az ifjúság szá­mára; a könyv a Delfin­sorozatban jelent meg. Meséket, verseket, ki talá­lós játékokat közöl — Ré- ber László kedves illuszt­rációival — Végh György könyve, A Nyugalmazott Elefánt Ür Birodalma. Az Utazz velünk! lapozókönyv verseit Varga Katalin írta, rajzait Kondor Lajos ké­szítette; az Éhes vagyok! lapozóköftyv szövegét Mö- sonyi Aliz írta, míg az il­lusztráció Heinzelmann Emma munkája. A Koz­mosz könyvek is új kötet­tel gazdagodtak: P. G. Wodehouse Hübele Sámuel című regényével. A Szépirodalmi Könyv­kiadó Illyés Gyula munkái 11. és 12. köteteként meg­jelentette a költő tanulmá­nyainak két vaskos kötetét; az Iránytűvel illusztrációit Borsos Miklós készítette. Mesterházi Lajos cikkei­nek, tanulmányainak köte­te a Szólni szólítatlan. Há­mori Ottó regénye a Fogd kézzel a halat. Kertész Ákos regénye, a Sikátor második kiadásban látott napvilágot, ez alkalommal a népszerű Szépirodalmi Zsebkönyvtárban. A Diák- könyvtár új kötete Mik­száth Kálmán elbeszélései­ből közöl válogatást, Tót atyafiak címmel. Az Európa Könyvkiadó a Századunk mesterei soro­zatban megjelentette Tho­mas Mann válogatott elbe­széléseinek kötetét. Az Eu­rópa zsebkönyvek sorozatá­ban látott napvilágot — immár harmadik kiadásban — Dániel Keyes nálunk is népszerű regénye, a 'Virá­got Algemonnak. Manuel Hűig új regényének címe- •Rúzsos kis ajkak. A Janus- könyvek sorozatában látott napvilágot — párhuzamo­san az eredeti angol szö­veggel, mellette a magyar fordítással — Emest He­mingway világhírű regé­nye, Az öreg halász és a tenger. (Ottlik Géza for­dításában.) A Századok — emberek sorozat új kötete Kasimir Edschmid Simon Bolivárról szóló történel­mi regénye, A szabadító. Második, átdolgozott ki­adásban jelent meg Ölve- di Ignác és Szávai Péter két kötetes műve, A máso­dik világháború képei 1939—1945. Magyar—cseh­szlovák közös kiadásban lá­tott napvilágot — a pozso­nyi Madách kiadóval együttes gondozásban — Jan Otcenásek nagy nem­zetközi sikert aratott regé­nye, a Rómeó, Júlia és a sötétség.

Next

/
Thumbnails
Contents