Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
Újabb lakások, Iskolák és más létesítmények terve készül a II. fél évben Messzire látnak a múltba is Diákok a Csolt-monostor dóm bián A Békés megyei Tervező Vállalat tervezési díja (árbevétele) az első félévben meghaladta a 11 millió 700 ezer forintot, ami csaknem egymillióval több az előirányzottnál. Ezt az eredményt tervszerűbb előkészítéssel, a már korábban, bevezetett ösztönző bérezéssel, valamint a dolgozók évek során szerzett tapasztalatainak felhasználásával érte el. Az elkészült tervek alapján megvalósuló beruházások értéke' csaknem 400 millió forint: 100 millióval több a tavalyinak Elkészült egyebek közt Békéscsabán egy 100 személyes garzonháznak. a kenyérgyár sütőüzemének, több mint 200 lakásnak. Endrődön a cipészszövetkezet szociális létesítményeinek, Gyulán a fa- és fémipari szövetkezet műhely éTeitermékek bemutatója Békéscsabán Péntek délután fél 3 órai kezdettel tej- és termékbemutatót szervezett a Hajdú megyei Tejipari Vállalat a Békéscsabai városi Tanács klubjában. A bemutatón Nyíri Sándor, a vállalat osztályvezetője ismertette a vállalat eddigi eredményeit és bemutatta a legújabb készítményeket, melyek minden bizonnyal keresettek és kedveltek lesznek a vásárlók körében. A bemutatót kóstoló követte, melyen valamennyi kapható termék sikerrel szerepelt. nék és szociális létesítményének, Szarvason a Szirén szövetkezet üzemi épületének, továbbá sok más iskolai, egészségügyi, mezőgazdasági létesítménynek a kiviteli és több vízmű gáztalanítási terve. Tanulmányterv készült Békéscsabán, a VII. kerületi (mezőmegyeri) 16 tantermes iskola, az erzsébetvárosi iskolacent- rum, valamint a Lencsési úti (főként kétszintes házakból álló) mintalakótelep építésére. A II. fél év jelentősebb feladatai közé tartozik Békéscsabán több mint 200 lakás, az új postaépület (lakásokkal), a kórház rekonstrukciójának I. üteme, a köztemető, Békésen egy 16 tantermes Iskola. Medgyes- egyházán a községközpontban a szennyvízelvezetés kiviteli tervének az elkészítése. Tanulmányterv készül Gyulán a felszíni víz elvezetésére, Mező- kovácsházán egy 12 tantermes iskola, Szarvason az óvónőképző intézet 240 személyes óvodájának építésére: A vállalat — a sok megrendelés miatt — a saját dolgozóinak pályázatot írt ki, mintegy 30 millió forint értékű, főként lakás és más sürgős megvalósításra váró létesítmény tervdokumentációjának elkészítésére. Ugyancsak pályázatot írt ki a Lencsési úti lakótelep III. ütemében megvalósuló lakóépületek újszerű, használati és esztétikai szempontból megfelelőbb kialakításának tanulmányterv formájában való elkészítésére. A tervezők sok jó megoldást adtak be. s ezeket a további építkezéseknél felhasználja majd a vállalat. Főként Benedicti Gyula, Papp László. Kraszkó Bál és Tímár György munkája volt kiemelkedő. P. B. Megfcir transzformátorok Algériában A Transelektró Külkereskedelmi Vállalat ötmillió dollár értékű szerződést kötött algériai partnerével a Sonelgaz céggel 10 transzformátorállomás szállításé, ra. Ezek nagy része óriás transzformátor, 100 megawatt teljesítményű és 220 kilovolt, feszültségű. A hazai gyártó vállalatnak, a Ganz Villamossági Műveknek ezek lesznek az első ilyen nagy teljesítményű és feszültségű transzformátorállomásai, amelyet külföldi megrendelőknek szállítanak. A partnerek már tárgyalásokat kezdtek más magyar gyártmányú erősáramú termékek algériai exportálására is. mondanak, ha állatfajta lennék. Ugyanis jártam rendes gimnáziumba, de csak két évig, mert Freisinger tanár úr felismerte bennem a lusta kutyát, a évidért, a jég hátán is megélőt, és maximalista lett velem szemben, Csak a minimumot teljesítettem, s úgy rúgtak ki a gimnáziumból, mint a tisztes úri házból a szopornyicás macskát. Aggódó szüleim bekönyörögtek a papokhoz. Egy évig jártam lesütött szemmel, halk csendességgel a bencések iskolájába, aztán nagy ívben letapostam onnan. Beálltam egy Hupka nevű furfangos úrhoz újságkihordónak. A család szégyene, a család alja, és OTP- fiókjá lettem. Aztán Hupka úr bevezetett a kertészkedés meghitt, költői világába. Az kérem nagyobb üzlet, mint a maszek kötős. Mert a piacon még híre sincs a paradicsomnak, de a mi újságolvasóink már kaphatnak tőlünk, Drágán, mintha aranyat vennének, de hát februárban friss paradicsomot, jó paradicsomot csak Hupka úr szolgáltat, no meg én, Bagócs László, Első Hupka adjutánsa. — Ijesztgetni akar? Nekem már van egy kupecem! A múltkor a denevér kulát akarta aranyra váltani! — Tudóm, ezen az őrsön van Suhajda? — sóhajtott fel Bagócs, nagyon jól titkolt örömmel. No, még egy dudás! ' — Ügy . látom, már csak Hupka hiányzik! — nevetett az őrnagy. — öt nem csempészték ide magukkal? — ő, őrnagy elvtárs. Hupka már régen obsitot kapott. Öreg cserkész az. Megrögzött agglegény, nazarénus vagy bicsér- dista, vagy vegetáriánus, vagy micsoda. Nem eszik húst, pacifista, nem iszik bort és még ruhára is csak akkor ad ki pénzt, ha már kilóg a fara a £ nadrágjából. Van egy biciklije, • lehet vagy százéves. Még a : kispesti sógorához Is azzal jár. £ Nem fizet villamosra. Inkább £ gyalogol. De az üzleti életben : rendkívül korrekt. Ha egyszer : Hupka azt mondja, ezért a £ munkáért ennyi, akkor arra £ mérget lehet venni. Kérem, az £ a Hupka mindig csak moso « lyog, káposztát eszik, sárgaré- : pét, almát meg mindenféle fii- | vet, mint a kecske, de olyan • szívós, mint egy öszvér. Haj £ nali kettőkor kel, este tízkor ! fekszik és kezdi elölről. Én : még egyszer sem láttam ásíta- £ ni. Igaz, egyszer bementünk a j tanácshoz, várni kellett. Elaludt a folyosón állva. Akkor vettem észre, hogy alszik, amikor beesett a titkárságra. Az ajtó előtt aludt el. ő biztosan nem kap szívinfarktust. Olvasom a lapokban, hogy a sok zsír, meg ] hús okozza ezt a népbetegsé get. Hupkának van esze, nem : eszi a húst. A tojást is csak a 1 cérnametéltben. — Mondja Bagócs elvtárs, £ ennek a Hupkának is így fel • vágták a nyelvét? (Folytatjuk) % Amikor 1213-ban megölték Gertrudis királynét, a dombon, ahol most járunk, már dicsőségesen magasodott a Csolt- nemzetség monostora. Különös domb ez itt, Vésztő határában. Tulajdonképpen kettős domb, és valamikor az új-kőkorban még hiába kereste volna egy kőkorszaki újságíró. Mert nem volt ilyen. Csak később magasodott egyre jobban, ahogy váltották egymást a különböző kultúrák, korok emberei. A sebesvizű folyók völgyéből kiemelkedő földhát stratégiai pont már sok ezer évvel ezelőtt; úgy ölelte körül azt a gyorsvizű folyó számos ága, meg az ingoványos mocsárvilág mint anya a gyermekét. Csoda-e, hogy az új-kőkor embere megtelepedett itt és utána a többiek egészen a kora középkorig? Amikor 1046- ban a pogány Csolt-nemzetség- fő, Vata lázadását leverték, ezen a vidéken is érvényesült a korábbi királyi rendelkezés: tíz falu építsen egy templomot! Itt épült meg a templom a „kultúrák szemétdombján”, ahol még ma is összekeveredve lepi el a földet a középkori cseréptöredék, a többezer éves szarvasaggancs-szilánk és kézzel formált edénydarab. Megyünk az úton, a dombra vezető ösvényen, és kiló számra gyűjthetnénk belőle. Aztán minden gyűjtőszándékot megbéklyóz a * látvány, a Csolt-monostornak a föld mélyéből kibontakozó szentély-íve, túloldalon pedig a templombelső, a megmaradt oszloptalpazatokkal, a főfalak és az oldalhajók alapjaival. A közelben pedig a rendház nemrég feltárt kősorai, a kerengő folyósó padozatának épen maradt részlete, a templom bejárata előtt, és a szentély mögött hét-nyolcszáz éves sírok sokasága. Mondja a feltárás vezetője, T. Juhász Irén régész, hogy a századikat a napokban hozták napvilágra. © A domb déli oldalán huszonöt vésztői munkás ássa az újabb kutatóárkot, a tűző nap gyötri az embereket, de a kíváncsiság is, mikor csikordul meg a szerszám valamiben, mikor fordít ki az ásó csont vagy edénydarabot? Háromszor már ezüstpénzt találtak, sírban Is, és a rendház udvarán, ezek világosan jelzik, hogy a tizenegyedik, tizenkettedik században nagy élet volt itt. A Csoltok temploma mellől messzire látott a széttekintő szem, bár az idejutás nem volt egyszerű: ha a zuhogó vizű folyók árvizei elzárták az uta kát, csónakon járt áhitatoskod- ni úr és szolga egyaránt,.. —■ A Sebes-Körös folyt itt, a szabályozás után szelíd kis holtág lett belőle. De a vize nyős talaj azóta sem változott, fentről, a romok elől jól látni az ősnövényzet vonulatait is — vezet a kétszáz éve ledőlt tornyok alapjai mellé a régész. Széttekintünk. Sokan va gyünk. A huszonöt vésztői földmunkáson kívül két hete dolgozik itt a középiskolások nyári munkatábora. Igaz, ezen a napon már kevesen maradtak, holnap érkezik az újabb csoport Mezőkovácsházáról, Békéscsabáról, Szarvasról és Vésztőről. Az elsőben sarkadiak és gyulaiak dolgoztak, de csatim július so lakozott hozzájuk néhány end- rődi általános iskola is, akik s felügyelő tanárral, Bojik Mihállyal érkeztek. — Azokkal, akik eljöttek, nagyon elégedett vagyok — mondja T. Juhász Irén, csak azokkal nem, akik ígérkeztek és - mégsem jöttek. A helyük üresen maradt, holott más iskolákból biztosan jöttek volna többen is. Azt hiszem, egy kis szervezési hiba történt. Közben érdeklődők, vendégek érkeznek a Csoltok dombjához. A debreceni tudomány- egyetem földrajzi tanszékének vezető professzorai, és nem sokkal később dr. Bóna István egyetemi tanár, hogy régészszakos hallgatóit ellenőrizze. Az egyetemisták a Csolt-domb túloldalán, az új-kőkori ásatáson . töltik gyakorlatukat Hegedűs Katalin szentesi régész irányításával. De az 6 világuk, ahogy említettem, egészen más világ, Maradjunk a rómfeltárók- nál, ahol az elmúlt két. hétben tucatnyi sírt találtak. A sírok mellett nagy a nyüzsgés. A félig kibontott csontvázak teljes tisztítására kaptak feladatot a fiúk, az első turnus utolsó Mohikánjai. Hodozsó Péter a gyulai • román gimnáziumból, Halász Tibor a sarkadéból és Nagy Zsolt ugyanonnan. Ecset, spakni, ecset... Aprólékos, izgalmas munka. Azt mondja a régész, hogy a monostor papjait temették ide. A túloldalt peäig, egy másik temetőbe a köznépet. Szenzációs leletet találtak ott az elmúlt héten. — Tisztán, szépen megőrzött csontvázat bontottunk — mesélik —, aztán egyszercsak felkiált valaki: itt a bőröv, mellette! Ha hiszi, ha nem, szé(A szerzd felvétele) pen össze volt tekerve, bronz véretekkel díszítve. Érthetetlen, hogyan maradt meg ebben a rossz földben?! Üzent vele, általa a tizenkettedik század. Amikor még II Béla, II. Géza. és Hl. István uralkodott. Amikor egy távoli országban megkezdték' a vár építését, és Kremlnek nevezték el. Amikor lerakták a párizsi Notre Dame székesegyház alapkövét. Amikor itt, a Csoltok dombján már állt a templom, mely hasonló lehetett, mint az épen maradt, világhíres Ják községbeli társa. Nagyszerű munka és országos jelentőségű. T. Juhász Irén évek óta irányítója, lelkes, sőt: fanatikus híve. Ö kezdeményezte a nyári tábort is, nem árt, ha a fiatalok megismerik, mi az a régészet, mit adhat a múlt a jelennek és a jövőnek is? A küzdelem itt nemcsak a nehéz földdel, és a belső kitar tással folyik. Néha a pénzhiány is megfogja a lendületet, bár mindig akad patrónusuk. Most a megyei tanácstól várnak segítséget. Nagyon sokat jelentene.... A táborozok legtöbbje jövőre szívesen jönne. Sátorban éltek, olyanok már, mint a bronzbőrű indiánok Kitűnő volt a koszt, mondják, a vésztői napközitől kapták, összkomfortos tábori kényelemben volt részünk, nevetnek, és búcsúznak aztán, mert még — ők is búcsúzóul — megígérték, hogy végeznek azzal a néhány sírral... Messzire látni fentről. És ha a romokat szemléli az ember, vallanak azok és segítenek, hogy messzire lássunk —• a múltba is. Sasa Ervin
