Békés Megyei Népújság, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

Látogatás a Pécsi Ipari Vásáron

TV-.IECíVZET

sasBSB££SSB»ea»asH>B»iHHH«MaÍ9aMiufuaBUcs8ase*8Msss:«

A Medgyesegyházl BŐRTEX férficípőinek sikere

A m edgy esegy háziak

Az ötödízben megrendezésre kerülő Pécsi Ipari Vásáron nagyon látogatott a Medgyesegyhá- zi BÖRTEX Idállitóterme. A szövetkezet a múlt évben a Szegedi Ipari Vásáron is kiállított és

cipőbemutatója

az ott elért siker alapján kaptak meghívást Pécsre.

A terembe belépve az érdeklődőt rögtön megragadja a dekoráció, az"elrendezés — Müller Tibor munkája —, amely a cipőMai tévéajánlatunk

Veszély az utakon A televízió dokumentumfilm osztályának stábja egy hónapig a közlefcedésrendészetre tette át főhadiszállását. Azzal a céllal, hogy filmet készítsen a közlekedési balesetek morális kérdéseiről, a tetten ért balesetek alapján. Ez a filmsorozat a korábban bemutatott „Halál után öt perccel” és „Ember a tűzben” című filmekhez hasonló módszerrel dolgozott. A forgatócsoport tagjai — szerkesztő Radvá- nyi Dezső, operatőr Kardos Sándor, rendező Bánki Szilárd — ott voltak a döbbenetes baleseteknél, beszéltek agresszív és félénk autóvezetőkkel, közömbös szemtanúkkal, a közlekedési szabályok ellen vétőkkel. Céljuk nem a borzalmak felidézése, hanem a megdöbbentés, a nézők figyelmének a közúti morál kérdéseire irányítása.

Az első — ma látható — rész címe: „Az embernek elpusztulhat így a családja”. Adásidő:

21.05 óra•e**eaBSBassasB=ssBa5EasEseeasaeaB5=B«sM«as*!

tek. Többet is ér az a lány egy bajusznál. Más is mehetett volna utána, szabad volt, de mától kezdve úgy nézzetek rá, hogy a védelmem alatt áll.

— A menyasszonyod lett’ — kérdezte Golubics és kisétált a sorból.

— Még nem, de annak tekintem. Tudjátok meg, hogy piszkok vagytok. Igazán lehetne bennetek annyi intelligencia, hogy nem túrkáltok más érzelmeiben.

— Vannak érzelmeid? — vi- • sított Suhajda.

— Nem vagyok fából- nem vagyok olyan faragatlan, mint egyesek! ,

Az őrnagy elvtárs ott állt az ablakban. Kivárta, hogy véget érjen Balogh vesszőfutása. Megérdemli, maga kereste. Úgy tűnik, nem bánja, ellenkezőleg, még büszke is. Azóta a kocsiban a műszerfalon hordja postás Kati fényképét. Mintha megszépüli volna azóta az a lány. No. azt hiszem véget ért Balogh Csikókora is. Voltak már így mások is. *

*

Ezen a tavaszon valahogy jobban megnyíltak a házak kapui. Nemcsak a fák, a virágok nyíltak erőteljesebben, korábban. A jó indulás jó kedvre deríti az embereket is. Szívélyesebbek, vendégszeretőbbek lesznek. Azon mérem le, hogy tőlünk is mind gyakrabban járnak a falusiakhoz vendégségbe. Balogh már Katiéknál volt tavaszi nyitáson. Ügy szokás errefelé, hogy a szőlőnyitást egy kis családi mulatsággal. kötik össze. Megbontják a legjobb hordót, kihordanak á

!saas«93a«B«*=as*e*a«aeee*aaBHea«aa*eease9se®ai

v «

i

borházba egy-két jő falatot, da- 5

nolgatnak, eszegetnek, a család- S fő pedig ráolvas a szőlőre min- j denféle rigmusokkal, arra biz- • tatja az öreg tőkéket, hogy any- S nyi termést hozzanak, hogy ősz- : re kipúposodjon a pince oldala. ;

TEÜtács keresztelőn volt hiva- • tálos" Még kóstolót is hozott. : Majdnem mindenkinek jutott j bélőle egy-egy falat. Érdekes egy • ember ez a Takács. Ide is el- ! megy, oda is elmegy, mindenki- : vei jó barátságban van, de se- ; hova nem köti le magát.

Farsangi mulatság is volt a : faluban, tízen kinn voltak. Jó ; lehetett, mert nagyon vidáman, • énekelve, és valamennyien józa- j non tértek haza. :

Meghívót kaptunk Marótiék- I tói. Csík András őr vezető, Ta- ! kács Lajos- őrvezető,, Suhajda : István határőr, meg én. Együtt ■ mentünk az erdészház felé. Su- • hajda állítólag azért került a j szórásba, mert gitározással fel- ! hívta magára Zsuzsa valamelyik : barátnőjének a figyelmét. Lá- ! nyok is jöttek a városból, né- : hány civil fickó is jelen volt a ; születésnapi összejövetelen. Zsu- • zsa meg az apja, Zoltán bácsi • fogadott bennünket. Tegez mind- j Annyiunkat. Nem tartom ezt ki- : vetnivalónak, úgy tekint ránk. • mintha a fiai lennénk. Igaz is. j Naponta találkozunk vele az er- ■, dőben. Sokszor kérjük őt apróbb- j nagyobb szívességekre. De sok • fiút megtanított már arra, ho- ; gyan kell bánni a fákkal, virá- j gokkal, hogyan kell eligazodni | az erdőben.

(Folytatjuk) I

gyártás hagyományaiból kiindulva hangulatot teremt a kiállított termékek megtekintéséhez. A férfifélcipők, melyekből jelenleg évente 200 ezer párat gyártanak, nagyon keresettek a hazai és a szocialista piacokon egyaránt.' A modellekből évente körülbelül 30—40 ezer párat értékesítenek külföldön. Az igényeket még nem tudják teljes mértékben kielégíteni, -de amenyiben sor kerül a Könnyűipari Minisztérium által is támogatott rekonstrukciós beruházásra, 1977-ben már évi 500 ezer pár cipő készül Med- gyesegyházán.

Az ipari vásáron alkalom nyílik az üzleti és személyes kapcsolatok továbbfejlesztésére. Az előzetes tárgyalások a gyártó cégekkel (Pécsi Bőrgyár, Simontor- nyai Bőrgyár) és a nagykereskedelmi vállalatokkal elősegítik, hogy a BÖRTEX az igényeknek megfeleljen. Sor került az 1976- os év termelésének nagyvonalakban való lekötésére.

A vásáron látható mintakollekcióban megtalálható az üzletekben jelenleg kapható és a jövőben piacra kerülő modellek nagyrésze. A vendégkönyvben található bejegyzések nagy száma azt mutatja, hogy a szövetkezet törekvései találkoznak a vásárlók igényeivel. Érdemes megemlíteni néhányat e vélemények közül:

„A modellek szépek, korszerűek és divatosak. Ezekből a di- pőkből sok kell az- üzletekbe." „Nagyon tetszett a kiállítás és a szövetkezet képviselőinek figyelmessége.” ,rAz önök bemutatója méltóan képviseli az Alföld és Békés megye cipőiparát.” Sokan megjegyezték, hogy jó lenne, ha a helyszínen is lehetne vásárolni a kiállított termékekből, de a vásárnak nem ez az elsődleges célja.

Az V. Pécsi Ipari Vásár hasznos volt a vevőknek és a gyártóknak egyaránt s a résztvevők azzal búcsúztak egymástól: Viszontlátásra 1977-ben!

Megnyílt a TIT XII, pedagógiai nyári egyeteme Szegeden

A TIT az idén tizenkettedik alkalommal rendezi meg Szegeden a pedagógiai nyári egyetemet. A tíznapos előadás- sorozatot hétfőn az MTA szegedi biológiai kutató központjának nagytermében, nyitották meg. Az ország különböző vidékeiről érkezett több mint 300 hallgató — pedagógusok, ä művelődésügy munkásai — előtt Szabó G. László^ a szegedi pártbizottság osztályvezetője tartott előadást, Szeged helyéről az ország gazdasági és kulturális életében. Ezt követően dr. Lénárd Ferenc, a pszichológiai tudományok doktora, főiskolai tanár szakmai referátumot tartott időszerű pedagógiai problémákról, az oktatásügy soron következő feladatairól.

A nyári egyetem programjában július 23-ig tizennégy előadás hangzik el a pszichológia' és a pedagógia kapcsolatáról.

A hallgatók a szakmai programokon túl megismerkednek Szeged nevezetességeivel, részt vesznek az ünnepi hetek különféle kulturális, és szórakoztató eseményein. (MTI)

Eljutunk-e

Érdemes arra szánni néhány sort, hogy véleményt fűzzünk Bán János szombat délutáni íilmkommentárjához, melynek címe: Miért csak egy műszakban? volt. Bevallottan és nyíltan azt kutatta Bán János ebben a ritka televíziós műfajban, hogy „miért nem szeretünk manapság Magyarországon több műszakban dolgozni?” Abból indult ki, és a témakörben tájékozatlan — de a tájékozot tabb! — néző is meglepetéssel hallgatta: hazánkban 1,4 műszak az átlag! Ha most valaki ügyesen oszt és szoroz, vagy ha csak az ésszerűség és logika szféráiban von le tanulságokat ebből az egyetlen tényből, feltétlenül értetlenül áll a kérdés előtt: miért csak 1,4 műszakban? Mi lenne népgazdaságunkban, ha a régebben megszokott három műszak lenne — a divat?

Nem akartam különösképpen leszólni a ma munkamegosztását azzal, hogy ,,divattá” kiáltom ki, de azért — tegyük csak a kezünket a szívünkre — van eb ben valami igazság is. Régen gondolt-e volna valaki arra, hogy egyszer olyan idők következnek, amikor 1,4 műszak lesz az országos átlag? Hogy azt mondhatja egy televíziós újságíró, mint most a Bán: „Hazánkban délutánra minden második üzem elcsendesedik.” Hogy „ha áthidalnánk valahogy az 1 és a 3 műszak közötti űrt, akkor 10 százalékkal növekedne — milliókkal, mii li árdokkal — az ország termelése.”

A műszakok csökkenése feltétlenül jó a munkás számára, az éjszakai műszakok nehezek,

l,4<Tő! 3-fg?

fárasztóak. Még akkor is azok, ha anyagilag is jobban megbecsülik azt, aki vállalja. Meg aztán olyan új, korszerű, sok helyen automata gépen dolgozunk már, melyek — úgymond — • hozzák a régi termelési eredményt, sokkal rövidebb idő alatt. De mi lenne, ha ezeket a kitűnő gépeket jobban megdolgoztatnánk? Ha három műszakban dolgoznának? Az egyenletben nincs ismeretlen: az történne, hogy megnövekedne a termelés, a korszerű gépek kihasználása, költségük megtérülése is gyorsulna.

Erre azonban nincs lehetőség, mert súlyos pénzen vásárolt automata masináink nagy része is pihenni tér az 1,4 műszak után (ami átlag persze), de a harmadik műszakra szinte valameny- nyi.

Megengedhetjük ezt magunknak. Nem hiszem. Mégis így van? így. Ezért tette fel a kérdést filmkommentárjában Bán János: „Dolgozni tovább egy műszakban kényelmesen, vagy több műszakban és jobban élni?” Ez tehát itt a hamleti kérdés. Nagy kérdés, és az értelemnek, nem a kényelemnek kellene rá válaszolni.

Ha úgy tetszik önmagunk érdekének, mert ez esetben két- ségbevonhatatlan, hogy a több műszakban' dolgozók érdeke tökéletesen egybeesik a nagy közösség érdekével.

Mondhatnánk úgy is: az ország érdekével. Ez pedig már nem olyan dolog, hogy félvállról vegye akárki.

& E.

cif két /ilmfei

Menekülés egy lutszaivilagoa. Luchino Visconti új kétrészes filmjének címe: Ludwig. Főszerepekben: Helmut Berger és Romy Schneider

Egy fiatal nyelvtanár-nő történetét meséli el A legjobb ember, akit ismerek című színes, magyarul beszélő bolgár film. Georgievnát, a tanárnőt egy felnőttosztály vezetésével bízzák meg az egyik bányászfaluban. Nehezen, küzdelmek árán sikerül közösséget kovácsolnia a túlkorosokból, idősebb munkásokból összeálló osztályból. Fáradságos munkáját siker koronázza. Hogy mi is változott az emberek lelkében, erre akkor döbben rá- amikor A legjobb ember, akit ismerek című dolgozatokat olvassa. Az új bolgár film — amelyet a Szabadság moziban mától - láthat a közönség — főszerepét Nevena Kokano- va alakítja.

Enyém, tied, kié?: ez a címe annak a színes, magyarul beszélő olasz—francia—spanyol filmvígjátéknak, amelyet csütörtöktől láthat a közönség a Szabadság moziban. A világ öt országából hoz össze öt különböző foglalkozású, látásmódú embert valahol az afrikai sivatag közepén a második világháború. Az ő kalandjaikat, „megmenekülésüket” meséli el Duccio Tessari rendező vérbőem mulatságos vígjátéka.

Századunk egyik hallhatatlanná váló filmművésze Luchino Visconti olasz rendező. A Halál Velencében, az Elátkozottak című nemrégen bemutatott filmje után ismét bajor, ismét német témához nyúlt. II. Lajosnak, a tragikus sorsú bajor királynak élet- történetét foglalta csodás freskóvá Ludwig címmel Visconti. Az uralkodó a század elejei Európa legfurább, legkülöncebb alakja volt, halálának körülményei még ma sem tisztázottak. A történet a húsz éves fiatalember királlyá koronázásával kezdődik. Ludwig megretten a címmel járó felelősségtől; előbb a művészetekhez, Richard Wagner zenéjéhez, majd Erzsébet királynéhoz, Ferenc József császár feleségéhez menekül. A nő csak rokonként fogadja a férfit . t. Ludwig körül mind kiis mérhetetlenebb a sors, agyán elhatalmasodik a téboly ... Őrültnek nyilvánítják, megfosztják hatalmától. A bergi kastélyból — ahová ellenfelei zárták — egy este sétára indul, amelyről nem tér többé vissza ...

«nesuiHiataiMiiimHimaHiiBiBSueaaBnanuuHaM

Békéscsabán