Békés Megyei Népújság, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

A nagy T betűt talán csak azért nem tették ki a kapura az iparitanuló fiúk, mert egyenlőre nincs se kapu, se kerítés. De most nem is ez a lényeg, hanem a ház, az épülő kis családi ház, amely a maga szoba—konyha— előszoba—fürdőszoba—éléskamrájával évek óta betölti a Kérdő család életét. A cím a jegyzetfüzetben mindössze ennyi: Kérdő Istvánná, Orosháza, Juhász Gyula utca. A házszámot nem ismerem, tudom viszont, hogy ezt a családi házat az Orosházi Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói építik, társadalmi munkában, a III. évfolyam 6-os osztályának vezetésével, osztály- főnökük, Kovács Bajos irányításával.

Tanuló kőművesek, festők és

TV-JEGYZET

^jSSZBBB*KESSX£ä9S3B9SS'S«SSSSSB95SSSSaaSB»S'

Operett 95 percben

Ha úgy mondunk véleményt az operettről, ahogyan kell és ahogyan igazságos, akkor szinte kizárólag a nÖÉzsikára keil gondolnunk, nenva „giccses, szirupos, tőlünk idegen” tartalomra Egy időben nem ezt tették, akadt olyan kultúrpolitikus is, aki „ellenséges ideológia hordozójának” bélyegezte, és úgy óvta tőle a szórakozni ■ vágyó embert, mintha méreg lenne. Az operett azonban túlélte a leg- szemellenzősebb támadásokat is, és ma már senki sem gondod arra, hogy a Lili bárónő társadalmi státuszát meg kellene változtatni, mert nincs mit megváltoztatni, mert nincs dyan rang hogy „bárónő”. Az operett, amit Huszka Jenő írt, és amelynek világsikerű számait fent emlegetett „kultúrpolitiku- sunk is előszeretettel fütyörész- hette amikor nem hallották; nos; az operett újból elérkezett es kitűnően szórakoztatta a nézőt. “i

Kalmár András rendező valósággal isfcoüajátékot produkált, bebizonyította, hogy 95 perces televíziós változatban is hibátlan produkciót lehet adni, csak a tehetségen és a hozzáértésen txil két dologra van szükség: megfelelően odafigyelni, koncentrálni arra, amit csinál; másodszor pedig megszabadulni a régi görcstől, hogy az operett ..gyanús”, hogy .kispolgári” és a többi. Ha azt hozza előtérbe egész koncepciójában, hogy az operett játék, akkor nyert ügye van, és kellemes szórakozás a rendelkezésére álló 95 perc.

Mindezt a televízió zened színházának szombat esti Lüi bárónő előadása apropóján molndtam el, vállalva azt az ódiu_ mot, hogy a bővebb és sokoldalúbb kifejezés hiánya nem győz meg mindenkit igazamról. Attól persze a Huszka-est kellemes és továbbiakra is jó példát adó élmény marad, mert köztudott, hogy a tény (egyelő- adás színvonala) még akkor is makacs dolog, ha akadnak, akik leszólják azt, csak éppen azt nem tudják, miért.

Egyszóval így kell, fegy jó! Hozzá mindehhez a remek (és nem rossz hagyományúan „ope- rettes”) színészegyüttes: a szép Kállay Bori, a robbanóan temperamentumos Galambos Erzsi, a percig sem bonviván Oszter Sándor, a nem nyegle humorú Szombathy Gyula és a többielc: Turay Ida, Dayka Margit, Márkus László, és Huszka eleven, áradó, szép muzsikája az MRT nagyzenékarával. Ügy látszik a sikerhez ennyi is elég.

S. G.

.

4 Bimmms,'

1911 JÜNIUS 10.

Építették a holnap munkásait

1975-beii

A gyulai Várszínház

Vizsgáznak szakmából, emberségből

idei évadja

villanyszerelők ügyködnek nagy buzgalommal ezen a házon

1974—75-ben. Szép, értékes

„vizsgadolgozat”. Vizsga, de már az életben, a szakmából — és emberségből is.

Házszámra tényleg semmi szükség. Messziről felismerni a csupa új, vagy most épülő házból álló Juhász Gyula utcában Kérdőékét. A tetőn és a ház körül ugyanis munkaruhás fiatalemberek serénykednek, és velük dolgozik osztályfőnökük, Kovács Lajos is. A homokkupac mellé, egy téglarakásra telepszünk le beszélgetni.

— Ügy kezdődöfi, — teszi le maga mellé a szekercét a tanár —, hogy a legnagyobb Kérdő kislány, aki fehérneművarró-ta- nuló ■ nálunk, beszélt az iskolában az apa nélkül maradt család nehéz helyzetéről. Az osztályfőnöke javasolta: valahogyan segíteni kellene, hogy rendes födél kerüljön a fejük fölé. A szakszervezeti titkárunk azután egy napon megkérdezte tőlem, tudnánk-e segíteni? Megbeszéltem a fiúkkal — mutat körbe — és ők vállalták, hogy társadalmi munkában, vasárnaponként, meg a szünetben felépítik a házat.

(Emlékszem, tavaly ősszel, a? iskola diákparlamentjén felállt a hátsó sorban egy vékony fiatalember, s alig titkolt büszkeséggel jelentette be, hogy „vállaljuk egy nehéz körülmények között élő iskolatársunk családjának támogatását, felépítjük a házukat!” Bejelentését elismerő moraj, majd kitörő taps fogadta.) A tervrajzot — természetesen díjtalanul — Kovács Lajos készítette el, és 6 vállalta a házért a műszaki-erkölcsi felelősséget is. És októbertől kezdve szabad idejük egy részét itt töltötték, illetve a mostani vizsgaidőszak után is itt töltik, egymást váltva a másod- és harmadéves tanulók, különböző szakmák leendő mesterei, kőművesek, villanyszerelők, szobafestők. Részt vállalt a munkákból Horváth János és Blastyák András szakoktató is.

Nádra Pista és Szabó Pista,

mindketten harmadévesek, a tetőről szállnak le rövid pihenőre, beszélgetésre.

— Gondolom, főként a helybeli tanulók jönnek ide dolgozni szabad idejükben? — próbálom szóra bírni a fiúkat. Szabó Pista válaszából feltevésemnek épp az ellenkezője derül ki:

— Most például két orosházi van köztünk, a többi vidéki. Én , Békéssámsonról járok be, Pista —; néz Nádra Istvánra — gerendási. Bejövünk mi a társadalmi munkára, erre meg különösen szívesen jövünk — int á ház felé

—• Miért?

— Nehéz ezt így megmondani — néz zavartan hol a tanárra, hol a társaira, aztán a homokba rajzolgat. — Először is: segítűrik másokon, azután

meg, érdekes a dolog. Sokat tanulunk munka közben, az építés minden mozzanatát látjuk, csináljuk. Itt van például a tetőzárás, vagy a szintezés, zsaluzás, mennyezetgerendázás. Tanultuk, de csinálni más. —Társai, Paulik Mihály, Ádám József, Megyeri László és a többiek egyetértőén bólogatnak.

Sután-kamaszosan viselkednek, alig várják, hogy újra kezükbe vehessék a szerszámot. Inkább dolgoznak, mint beszélgetnek. Ahogy Szabó István fogalmazta, „érdekes a dolog”.

A hét filmjei Békéscsabán j

A Holnap lesz fácán című színes magyar filmkomédia két főszereplője Szegedi Eri ka és Lohinszky Lóránt

Sára Sándor a filmművészet azon alkotói közé tartozik, aki egyszerre Vállalja a rendező, a forgatókönyvíró és az operatőr szerepét, feladatát. Űj, színes filmjében — amelynek műfaja Sára Sándortól szokatlan módon : filmkomédia, Páskándi Gézával írta a forgatókönyvet, Jankura Péterrel készítette a felvételeket. A komédia címe nem sokat mond: Holnap lesz fácán. Egy fura nyaralás groteszk történetét láthatjuk. A cselekmény a folyó egyik parányi, lakatlan szigetén játszódik. Ide igyekszik Mária és István (Szegedi Erika és Lohinszky Lóránt), hogy végre kettesben lehessenek. De ide jön ugyancsak a csöndet keresve Kelemen professzor (Benkő Gyula), s Kozma elvtárs (Szirtes Ádám), majd táborozok tömege érkezik. Egy-két óra alatt a lakatlan sziget túlnépesedik, a kialakuló anarchiát Kozma í igyekszik dirrel-cjurral meg- [

szüntetni. — A túlnépesedett 1 szigeten természetesen rengeteg | mulatságos dolog is történik, S amelyek alkalmasak a nevette- s tésre is. A Holnap'1 lesz fácán cí- ■ mű új magyar filmet a Brigád • moziban mutatják be a közön- S ségnek. ;

A repülőszázad című szovjet • film a második világháború í. utolsó éveiben játszódik. Le- ! onyid Bikov rendező nem a há- ■ ború borzalmait ábrázolja, ha- ■ nem a katonaiskolából közvet- • lenül a frontra kerülő újoncok ; életét. Az új szovjet filmet má- ■ tói a Szabadság moziban veti- 5 tik, a Piedone, a zsaru című új : olasz vígjátékot .pedig csütör- : töktől a Brigád moziban lát- ; hatja a közönség. j

A Békéscsabai Kertmoziban : csütörtökön és pénteken az • Apacsok című színes NDK ka- : landfilmet, vasárnap és hétfőn : pedig A fej nélküli lovas című ; színes szovjet kalandfilmet ve- I ütik, ■ S

Izgalmas a fiúk — maholnap ifjú munkásemberek — számára a feladat: „igaziból” házat építeni, kipróbálni eszüket-ere- jüket. És olykor talán kicsit virtuskodni, felelős munkát végezni — fontos állomások ezek a felnőtté válás útján. Természetesen ott motoszkál bennük megfogalmazatlanul az emberség szép motívuma, a segíteni akarás is.

Kétkezi munkához szokott uj- jai zavartan babrálják kötője sarkát. Takarítónő az orosházi ÁFÉSZ-nél. Sovány, kis termetű, de szilárd akaratú asszony Kérdőné.

— Három gyerekkel maradtam magamra, tizenkettő, tizennégy és tizenöt évesek. Egyedül nevelem őket. Átmenetileg édesanyáméknál lakunk, de el lehet képzelni, milyen szűkösen, egy eredetileg kamrának épült helyiségben. A házban három család él együtt. Az építkezéshez sok pénz kell. — Kis szünet után csendesen megismétli: — Sok pénz kell. De ugye, apránként csak meglesz minden, már tető alatt vannak a falak.

Téglák, törmelékek, deszkahalmok között bukdácsolunk.

— Itt, ez lesz a szoba, az meg a konyha. Az összes alapterület 64 négyzetméter. A fiúk segítsége nélkül nehezen boldogultam volna. 1972' óta gyűjtögettem a házra, és amikor annyi összejött, hogy meg tudtam venni a telket, majd az induláshoz az anyagot, édesapámmal kezdtük el a munkát. Mi ástuk ki a helyét, és raktuk le az alapokat. Ügy jó egy méter magasan álltak a falak, amikor megérkezett a segítség. Először nagyon meglepett ez az egész. Nem kell megmagyarázni, mennyire örültem. Legalább 50 ezer forint lesz tisztán, amit ők dolgoznak rajta! Mikorra tudtam volna én a magam erejéből házat építeni?

Sürög-forí^g a nyers falak között, azután kiállunk a ház elé. Mutatja a szépen megművelt veteményes kertet, ahol két nagyobb lánya szorgoskodik.

— Kerítés még nincs — tárja szét karját mentegetőzve —, de már néztem nekivaló drótot. Ajánlottak is valakit, aki olcsón megfonná. Vasoszlopok is kellenének hozzá. Vagy inkább betonból csináltassak? ...

Ahogy az utcá végéről visszanézek a házra, eszembe jut, hogy nem is egy nagy T betű illene arra a leendő kerítés-kapura, hanem inkább ez a felirat: „Építették a holnap munkásai: 1975-ben.”

Tóth Ibolya

Megyénk hangulatos városa; Gyula ezen a nyáron is várja a •vendégeket. Szeged mellett az Alföld legrangosabb szabadtéri színpadán az idén két magyar szerző egy-egy drámája kerül színre. Veres Dániel: Véres farsang című történelmi drámája Erdély hanyatlásának korába, az utolsó Báthori udvarába viszi el nézőt. Batho- ri Zsigmond beteges kényúr, gyilkosságok és bitók kísérik útját. Az ő alakját formálta meg drámájában Veres Dániel: a művet július 4-én mutatja be a Vígszínház Sík Ferenc Jászai-díjas rendezésében. Bá- thorit Iglődi István személyesíti meg, a további szerepekben Sunyovszky Szilviát, Vörös Esztert, Szalay Editet, Farády Istvánt, Csikós Gábor Jászai- díjast, Iványi József Érdemes művészt, Szénássy Ernő Já~ szai-díjast, Kézdy Györgyöt, Bicskey Károly Jászai-díjast és Jordán Tamást láthatjuk. A történelmi dráma július 5-én, 6-án, 7-én, 11-én, 12-én, 13-án és 14-én este fél 9 órakor kerül még színre.

Görgey Gábor tragikus komédiát írt a Várszínház számára. A címe: Törököt fogtunk. Bár a történet tragikusan végződik, mégis sokat nevethetünk a nyilvánvalóan gyulai végváriak álhősködésén, a törökök ügyefogyottságán. A művet Sándor János Jászai-díjas állította színpadra, a dalbetéteket Vaszy Viktor Kiváló művész szerezte. A főbb szerepekben Cserhalmi György, Pécsi Ildikó, Körmendi János, Kört- vélyessy Zsolt, Horváth Gyula Jászai-díjas és Cserényi Béla játszik. A tragikus komédiát július 19-én este fél 9 órakor mutatják be, a további előadások 20-án, 21-én, 22-én, 25-én, 26- án, 27-én és 28-án lesznek.

Még két program ígér nagyszerű élményt a gyulai Várszínházban. Július 10-én a gyulai Kamarazenekar ad hangversenyt, augusztus 1-én, 2-án és 3-án „Gyulai vásáron” címmel egész estét betöltő folklór- műsort rendeznek a békéscsabai „Balassi”, a gyulai „Körös”, a szegedi „ÉDOSZ” táncegyüttesek és az eleki Röpülj Pávakor fellépésével. A műsort Born Miklós rendezi, a művészeti vezető Vavrinyecz Béla.

AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GAZIPARI GÉPGYÁR

azonnali belépéssel felvesz

öntő, esztergályos, általános lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat,

VALAMINT

öntő- és szerelömunkákra betanított munkásokat

Jelentkezni lőhet: a gyár munkaügyi előadójánál (Orosháza, Bajcsy-Zs. út 41.)